1. A felvilágosodás meghatározása: Immanuel Kant nevéhez fûzõdik: a felvilágosodás az ember kiszabadulása önhibájából elõállt gyámoltalanságból, abból a helyzetbõl, hogy valaki más vezetése nélkül ne tudjon gondolkodni. A felvilágosodás a feltörekvõ polgárság ideológiája a feudalizmussal szemben — elõkészítette a polgári forradalmakat. Filozófiai rendszer, amely a racionalizmuson alapszik.

2. Angliából, Hollandiából indul a XVII. században — virágkorát a XVIII. századi Franciaországban érte el. Németországban késve jelent meg (még a XIX. században is hatott) az egész Európára kiterjedõ irányzat.

3. Gazdasági háttere: a termelés polgári átalakulása; megjelennek a manufaktúrák; az árutermelés általánossá válik. A gazdasági hatalom mellé a polgárság politikai, ideológiai hatalmat is igyekezett megszerezni.

4. A mûvészetek helyzete: a mûvész közönség számára alkot; helyszín: kávéházak; a közönség létszáma gyarapszik, megoszlik (megjelennek a ponyvaregények, kísértethistóriák); a mûvész és közönség eltávolodik egymástól; a mûvészi alkotásokat sokan élvezik (nyomtatás); az írók, költõk közösségi érzéseket szólaltatnak meg, illetve az érzelmek háttérbe szorulnak — a táj elveszti jelentõségét; városias kultúra.

5. A felvilágosodás stílusai:-- klasszicizmus

-- szentimentalizmus

II. A magyar felvilágosodás:

1. Kelet-Európában a felvilágosodás késõbb jelenik meg, mint Franciaországban és Németországban. A felvilágosodás eszméivel elsõsorban a nemesség képviselõi ismerkednek meg (polgárság még nincs). A fõúri könyvtárakba a francia felvilágosodás íróinak mûvei kerülnek. Teleki József Rousseau-val, Fekete János Voltaire-rel köt barátságot.

2. 1760-ban Mária Terézia megalapítja a bécsi magyar testõrséget, ahová a gazdagabb köznemesség fiai kerülhettek. A magyar nemesség fiai Bécsben megismerkednek Európa leghaladóbb gondolataival — a felvilágosodás híveivé válnak, írói tevékenységet folytatnak. Legfõbb céljuk, hogy Magyarország meginduljon a fejlõdés útján (végsõ cél az Ausztriától való elszakadás).

/Barcsay Ábrahám, Báróczy Sándor, Bessenyei György/

3. Az elsõ magyar nyelvû hírlap 1780-ban jelenik meg, 1788-ig. Címe: Magyar Hírmondó. Rát Mátyás és Révai Miklós alapítják meg.

4. A nyelvmûvelés igénye hozza létre egy akadémia megalapításának gondolatát, melyet elõször Bessenyei György ír le, röpiratának címe: Egy Magyar Társaság Iránt Való Jámbor Szándék (1781). 1791-ben megalakul az Erdélyi Magyar Nyelvmûvelõ Társaság.

1825-ben Széchenyi felajánlja birtokának egyéves jövedelmét az akadémia létrehozásához. A Magyar Tudományos Akadémia 1830-ban nyílik meg.

5. A színjátszás is fejlõdésnek indul, 1780-ban áll össze az elsõ magyar színtársulat, alapítója Kelemen László.

6. A XVIII. század végén újabb folyóiratok jelentek meg:

- Magyar Museum (1788–1792): irodalmi, kritikai folyóirat; szerkesztõi: Batsányi János, Kazinczy Ferenc és Baróti Szabó Dávid. A folyóirat legfõbb célja a felvilágosodás eszméinek terjesztése és a magyar függetlenség kivívása. Az elsõ szám megjelenése után Kazinczy kilép és maga alapít egy folyóiratot, melynek címe: Orpheus (1790–1791, Kassa): radikális (erõteljesen haladó) szellemû folyóirat.

- Uránia (1794–1795): szerkesztõje Kármán József.

- Mindenes Gyûjtemény (1790–1791, Komárom)

7. A felvilágosodás eszméinek terjesztésére mozgalom indul, Martinovics Ignác vezetésével.

8. Nyelvújítás:

A nyelv megújításának programját már Bessenyei György Magyarság címû mûvében megírta. A nyelv ügye összekapcsolódik a magyar függetlenség kérdésével.

A nyelvújítók célja:-- a nyelvet megfelelõ szintre kell emelni

-- az idegen hatásokat háttérbe kell szorítani

-- a szókincset gazdagítani kell

-- a nyelvtani rendszert hajlékonyabbá kell tenni

Ortológusok (a hagyomány hívei) « Neológusok (a nyelvújítás hívei)

Kazinczy a neológusok nevében írja Tövisek és virágok címû mûvét 1811-ben. 1813-ban megszületik rá a válasz, Mondolat címmel, melyben az ortológusok kigúnyolják a nyelvújítást. 1815-ben Kölcsey Ferenc és Szemere Pál választ írnak, Felelet a mondolatra címmel, ebben a röpiratban megvédik a nyelvújítást. 1819-ben Kazinczy kompromisszumot hirdet: Ortológusok és neológusok nálunk és más nemzeteknél.

A nyelvújítási harc alatt kb. 10 ezer új magyar szó keletkezett. A nyelvújítás nem csak szavakat alkotott, de a nyelvtani rendszert is árnyaltabbá tette. Ebben a korban alakul ki az egységes irodalmi és köznyelv. 1832-ben megjelenik az elsõ helyesírási szabályzat. 1844-ben vált a magyar hivatalos állami nyelvvé.