Ipari forradalom (1770-1830)

Elõzmény:
 - középkor, céhek, kézmûvesipar kialakulása
 - földrajzi felfedezések, tudományos felf. miatt nõ a népesség - manufaktúrák kialakulása
 - 1780 körül, James Watt tökéletesíti a gõzgépet - új energiaforrás
 - Gazdasági feltétel - tõkés gazdaság
 - Társadalmi feltétel - tõkés vállakozók
 - Polgári feltétel - polgári forradalom (kettõs forradalom - technikai, társadalmi)
Fogalma:
az a történelmi folyamat, mely során a korábbi manufaktúraipart korszerû gyáripar váltja fel.
 - manufaktúra ---> gyár
 - kéziszerszám --->gép
 - közlekedés ugrásszerû változása
Szakaszai: Anglia:
 1. könnyûipari - a textilipar forrradalma
  Okai: nagy fogyaszói igény,
   olcsó munkaerõ,
   kis tõkebefektetés,
   kis kockázat,
   gyors metérülés
 2. nehézipari
  Okai:  a vasgyártás korszerûsítése
   a kjözlekedés forradalma (gõzhajó, gõzmozdony)
   hírközlés forradalma (Morse, Bell)
 Az ipari forradalom csúcspontja: a gépgyártás gépesítése - szabványosítás
 3. A monopolkapitalizmus rendszerének kiépülése

 1848. után Európa többi részén is
Találmányok: Könnyûipar:  - fonás (Fonó Jenny)
    - szövés (repülõ vetélõ)

Társadalmi következmények: 1. Demográfiai robbanás
            2. Urbanizáció - bérmunkásosztály kialakulása
            3. A tõkés társadalom két osztálya: burzsoázia, proletár
A fejlõdés ellentmondásai: a munkanálküliség, a bérek alacsonyan tartása, nõk, gyerekek dolgoztatása. Következménye:
Ösztönös mozgalmak: - Géprombolók
Szervezett mozgalmak (Trade Union) - sztrájk, chartizmus (parlamenti elismerés)

Elméleti törekvések:
- Utópista szocialisták (Saint Simon, Fourier, Robert Owen - egyedüli gyakorlati megvalósítás)
- Kispolgári szocialisták (Louis Blanc, Proudhon, Blanqui) - mindenkinek legyen tulajdona
- Marxizmus - a meglévõ társadalmi rendszer elpusztítása után egy új világrend kialakítása