Mindketten a reformkor nagyjai, gazdasági és politikai reformokat kívántak megvalósítani. A gazdasági problémákat nagyjából ugyanúgy meglátták, de a megoldásukra más-más módot javasoltak. Politikai kérdésekben nagyobb eltérések mutatkoztak Széchenyi udvarhûsége és Kossuth radikálisabb volta miatt. A két program közti különbség abból is adódik, hogy Széchenyi a sajátját egy évtizeddel korábban fogalmazta meg, és meg is valósította néhány pontját. Értelemszerûen ezek az elképzelések kimaradtak Kossuth programjából. Széchenyi a programját elôször 1830-ban, a Hitelben fogalmazza meg. Mûvét a Taglalat által ért kritika miatt érthetôbb formában, magyarázatokkal kiegészítve 1831-ben adja ki Világ címmel. Végül 1833-ban megírja a Hitel pontokba szedett változatát, a Stádiumot, de ezt nem adják ki. Kossuth a saját reformelképzeléseit az általa 1841 és 1844 között szerkesztett Pesti Hírlap vezércikkeiben teszi közzé.
Gazdasági kérdések közül egyetértettek feudális kötöttségek eltörlésében a gazdaság minden területén, ezzel lehetôvé tenni, hogy bárki szabad polgári tulajdonnal rendelkezzen. Egyetértettek a kilenced és az ôsiség eltörlésében. Széchenyi külön kiemeli még a Fiscalitas és a robot eltörlését is. Fontos szerinte még a jobbágy érdekeltté tétele a termelésben, ilymódon növelve ezt. Ezzel szemben Kossuth az állami támogatással végrehajtott kötelezô örökváltságot vette fel programjába, mert a Kölcsey-féle önkéntes örökváltság legfôbb akadályozó tényezôje a paraszt fizetésképtelensége volt.
Egy véleményen voltak továbbá az ipar pártolásáról is. Céljuk volt a szabad iparfejlôdés lehetôségeit megteremteni a feudális (céhes) keretek felszámolásával. Kossuth a kettôs vámrendszer eltörlését követeli, Széchenyi csak annyit ír, hogy ez kedvezôtlen feltételeket teremt a magyar gazdaságnak. Szerinte fejlett ipar a mezôgazdaság gépesítéséhez, a kereskedelem és a közlekedés fejlesztéséhez elengedhetetlen. Kossuth önállló programpontba vette föl a nemzeti ipar megteremtését. Úgy gondolta - ellentétben Széchenyivel- a gazdasági, majd a politikai függetlenség kivívásához elengedhetetlen. Mivel a hazai ipar ekkoriban eléggé gyenge volt a cseh vagy az osztrákhoz képest, Kossuth védôvámok bevezetését javasolta.
Egyaránt nagy hangsúlyt fektettek a közlekedés fejlesztésére. Nézeteltérések abból adódtak, hogy amíg Kossuth a vasutat és a tengeri hajózást részesítette elônyben, addig Széchenyi egyaránt fontosnak tartotta az utak, hidak, vasutak építését, a folyami hajózást (ehhez folyószabályozások kapcsolódtak) és a mocsarak lecsapolását.
A bevezetôben említett ok miatt Kossuth programja nem tartalmazza a hitelkérdést. Ezt Széchenyi kielégítôen megoldotta. (létrehozta a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankot, a Magyarországi Takarékpénztárak Egyesületét, valamint kiépülnek ennek fiókjai is)
Széchenyi programja tartalmazza még a mezôgazdaság gépesítését és sokoldalúvá tételét is. Lényegesnek tartotta a bortermelés és a borkereskedelem fejlesztését, továbbá, angol mintára, a ló és juhtenyésztés elterjesztését, valamint a selyemhernyó tenyésztését is, ezáltal lendítvén föl a magyar selyemipart.
Mivel mindketten a haza haladását nem csak üres szavakkal akarták elôsegíteni, a gyakorlati életbe is átültették programjukat több-kevesebb sikerrel.
Széchenyi alpította, kezdeményezte, építtette, stb az alábbiakat:
1825 Lótenyésztô Egyesület, késôbb lóversenyeket is rendeznek
1828-40 Nemzeti Casino, fiókszerveinek kiépítése
1830 Állattenyésztô egyesület
1831 Duna Gôzhajózási Társaság, megkezdôdik a Vaskapu hajózhatóvá tétele, késôbb télikikötô Pest- Budán, balatoni gôzhajózás beindítása, óbudai hajógyár
1835 Magyar Gazdasági Egyesület, gyárak, gôzmalmok (pl. Sopron) is épülnek
1837 Pesti József Gôzmalom, alkatrészellátására a Ganz- gyár
1839 Lánchíd építése megkezdôdik, közlekedés fejlesztéséért, "Budapestért"
1842 Lánchíd ünnepélyes alapkôletétele, Pesti Magyar Kereskedelmi Bank
1840' közepe Tisza-szabályozások
1846 Tiszán megindul a gôzhajózás
1849 Haynau felavatja a Lánchidat
1853-57 Várhegyet átszelô Alagút
Ezeken kívül kiépül még a Bécs-Sopron vasútvonal, valamint megalapul a Magyarországi Takarékpénztárak Egyesülete is. Nem szabad elfelejteni, hogy Széchenyi arisztokrata volt, és mint ilyen óriási birtokkal rendelkezett, amelyen bevezette a saját reformjait.
Kossuth kezdeményezésére létrejöttek:
1842 Ipari kiállítás a magyar és a külföldi ipar összehasonlítására
1844 Védegylet a hazai ipar pártolására
1846 Pest-Vác vasútvonal
1847 Pest-Szolnok vasútvonal
Kiépül még a Bukovár-Fiume vasútvonal is.
Politikai kérdésekben nemigen értettek egyet. A kevés kivételek egyike a törvény elôtti egyenlôség volt, ennek bevezetését mindketten szorgalmazták. Egy véleményen voltak továbbá még a közteherviselés szükségességérôl. Széchenyi azonban csak részlegesen akarta megvalósítani. Ez azt jelentette, hogy a nemesek csak a törvényhozási és az igazságszolgáltatási költségeket finanszíroznák a jobbágyokkal közösen. Ezzel Kossuth nem értett egyet, ô a teljes mértékû közteherviselés mellett foglalt állást, a fizetendô összeg nagyságát a birtok mérete alapján határoznák meg.
Szöges eltérések mutatkoznak a nemzetiségi kérdésben. Kossuth ugyan elfogadja az uralkodó személyét, de célja, hogy Magyarország a Habsburgbirodalomtól és tartományoktól egyaránt független legyen, mmid gazdaságilag, mind politikailag. Ehhez szükségesnek tartotta a nemzeti ipar megteremtése mellett a magyar nyelvhasználatot az élet minden területén, egy politikai nemzet kialakulását, melynek mindenki egyenrangú tagja. A baj ott kezdôdik, hogy hazánk soknemzetiségû társadalom. Ezért azt írta Kossuth, hogy a nemzetiségiek a hétköznapi életben használják saját anyanyelvüket, de a hivatalos nyelv a magyar. Széchenyi ebben az erôszakos magyarítás veszélyét látta, amitôl a nemzetiségek szembekerülnek a magyarokkal, és ezt az udvar ki fogja használni ellenünk. Azt vallotta, mivel ez a kérdés igen bonyolult, sokkal körültekintôbben kell eljárni, a nemzetiségeket meg kell nyerni a magyar politikának.
A két politikus közti vérmérsékletbeli eltérés leginkább az osztrákokhoz való viszony kérdésében mutatkozik. Széchenyi a birodalmon belül akart maradni, gazdasági önállóságot és rendi alkotmány szerinti kormányzást kívánt. Ezt azzal magyarázza, hogy mi egy kis állam vagyunk, a körülötte lévô nagyhatalmak valamint a pánszlávizmus olyan fenyegetô tényezôk, amelyek elnyelhetik Magyaroszágot. További indoka volt még a gyenge ipar, amellyel nem lehet egy ország igényeit kielégíteni, ezáltal állandóan egy külsô ország iparára lennénk ráutalva. Kossuth egy politikailag és gazdaságilag független országot képzelt el, ennek alapját egy erôs nemzeti ipar adná.
Ugyanúgy, mint a gazdasági programjukat, a politikait is megpróbálták megvalósítani.
Mivel a negyvenes években Kossuth nézetei domináltak, Széchenyi elszigetelôdött. Hogy mégis keresztülvihesse politikai elképzeléseit, a fontolva haladók csoportjához kapcsolódott.
1846 Konzervatív Párt megalakul. A birodalmon belül akartak maradni, csak mérséket reformokat irányoztak elô.
1847 Ellenzéki Pártot létrehozza Kossuth és Deák. Fölismerték az ellenzék megosztottságát és megoszthatóságát, céljuk az ellenzék egyesítése volt a konzervatívok ellen. Programjukat az Ellenzéki Nyilatkozatban teszik közzé, ez Kossuth programjának lényegét tartalmazta.
A két párt politikailag csak az utolsó rendi országgyûlésen szerepelt, 1847-48- ban.