Mükénéi kor: ie. XVI-XIII. sz.
 – négy törzs bevándorlása
 – naturális gazdálkodás: a gazdálkodás olyan formája, mikor a gazdasági élet központjai az
    arisztokrácia nagyháztartásai, els?sorban önellátó, csak a felesleget viszi piacra.
 – fejlett távolsági kereskedelem, harci vállalkozások – er?teljes vagyoni differenciáltság:
  – nemzetségi arisztokrácia
   – termel? szabadok (kézm?ves, szabad v. bérl? paraszt)
 – államforma: despotikus királyság
 – államszervezet: – király
  – f?tiszvisel?k (f?vezér, körzeti elöljáró, papság)
 – Mükéné a központ, Trójai háború

Hanyatlás kora: ie. XII. -VIII:sz.
– bels? ok: osztálytársadalom csak a központokban fejl?dött ki (államhatalom nem mindenhol er?s)
– küls? ok: népvándorlás: dórok délre – elpusztítják Mükénét – társadalmi, gazdasági hanyatlás
– gazdasági élet mez?gazdasági jelleg? lett
– önellátó családi gazdaságok: – a földmagántulajdon általánossá válik
 – a közösségi tulajdon nyomai is felszámolódnak
– a hiánycikkeket más termel?kt?l kell beszerezni:
 – megindul az árútermelés
 – tengeri kereskedelem
– érdemes volt többet termelni (PIAC)
– a változások az emberek gondolkodására is hatottak (önállóan termelnek, önállóság vágya az államon belül is)
– társadalom: – arisztokrácia (politikai és gazdasági hatalom)
 – köznép (megjelenik a népgy?lés, ami azonban még gyenge)

SPÁRTA (dórok)

– társadalom: – spártaiak
  – perioikoszok: körüllakók (jogilag szabad, de nem politizálhat)
  – helóták: földm?ves, bennszülött akháj ?slakosság, átmenet szabad és rabszolga között
– militarizált állam: – 2 király
 – 28 vén v. geron
 – 2 + 28 f? alkotta a vének tanácsát (gerüsia)
 – népgy?lés (spártaiak) – öt felügyel?t (ephorosz) választ, akiknek ellen?rzési feladataik vannak.
– a vének tanácsa megváltoztathatja a népgy?lés határozatait
– tulajdonviszonyok: a földet parcellákra osztják, amelyb?l minden család kap (de a föld állami tulajdonnal marad. csak használatra adják (nem lehetett eladni és felosztani)
– az arisztokrácia ragaszkodik vezet? hatalmához, ezért nem engedélyezték a más poliszokkal való kereskedelmet, nehogy mások meggazdagodjanak (csak vaspénzt használtak)
– az egyenl?ség fenntartását szolgálta a nevelés állami ill. katonai jellege.

ATHÉN

– Thészeusz alkotmánya:
 – központi igazgatás megszervezése
 – nemzetségi tagozódástól függetlenül osztályokba sorol:
  – eupatrida (el?kel?)
  – geomorosz (földm?ves)
  – demiurgosz (kézm?ves)
 – hivatalok betöltésének joga az el?kel?ké

– görög gyarmatosítás: ie. VIII-VI. sz.
 – oka:  – elszegényedett tömegek földet akarnak
  – adósrabszolgaság elöli menekvés
  – politikai okok
 – eredménye: – árútermelés, áruforgalom
  – arisztokrácia politikai hatalma gyengül, mert olcsó gabona jut be a gyarmatokról
 – keresked?, iparos réteg meger?södik
– ie. VII. sz. démosz (köznép) kialakulása (keresked?, iparos, hajós)megkezdi k?zdelmét a politikai jogokért:
  – adósrabszolgaság eltörlése
  – törvények írásba foglalása
  – polgárok területi alapon való besorolása
  – démosz egyenjogúsítása
– ie. 686: – állam élén 9 arkhon (?k lépnek a király helyébe)
   – areiosz pagosz (volt arkhonok testülete) – tisztvisel?k ellen?rzése
  – népgy?lés még nem er?s
– ie. 621 Drakon törvényei: – arisztokrácia érdekeit védi
 – adósrabszolgaságot nem törli el
 – szokásjogot rögzíti
 – polgárságot ingatlanvagyon szerint osztályokba sorol

– ie. 594 szolon törvényei:
 – adósrabszolgaság eltörlése
 – teherlerázás (szeiszakhteia)
 – földbirtok maximalizálás
 – egységes súly és mértékegységrendszer
 – politikai reformjai: – timokratikus alkotmány (születési el?jog helyett, vagyoni helyzet)
  – esküdtbíróságokhoz fellebbezési jog
  – politikai passzivitás büntetése
 – családjogi reformjai: – n? nem vihet hozományt a házasságba
  – házasságtör?k büntetése
  – férfi havonta 3X

400-ak tanácsa
areiosz pagosz
phülénként 100 f?
9 arkhon
esküdtbíróságok (heliaia)
népgy?lés (eclessia)
kincstárnokok
500 mér?sök (lovagok)
300-500
(ökörfogatosok)
200-300 (béresek)
200 mér? alatt

– türannisz: olyan hatalmi berendezkedés, amely a gazdaságilag meger?södött démosz és a még mindig politikai hatalommal rendelkez? arisztokrácia egyensúlyi helyzetét kihasználva tör hatalomra

– Peizisztratosz ie. 560-527:
 – kereskedelem felvirágoztatása, külpolitikai nyitás
 – ált. adókötelezettség
 – állandó hadsereg
 – kiszálló bíróságok felállitása
 – kölcsönök folyósítása
 – Dionüsszosz ünnepek bevezetése
– ie. 510 Hippias el?zése

– ie. 508 Kleisztenész reformjai:
 – phüle reform: Athén lakosságát 10 phülére (kerület) osztja
 – minden phüle további 3 részre:
  – asztü(városi rész)
  – paralia (tengerparti rész)
  – messzogeia (vidéki rész)
 cél: demokratikus er?k kétharmados többségben legyenek minden phülében
 (iparos, keresked?, aki a városban illetve a tengerparton lakik)
 – 500–ak tanácsa
 – osztrakiszmos (cserépszavazás) bevezetése (a nyertes 10 évre szám?zve)

prütanneia: 36 naponként 50 f?

areiosz pagosz
500-ak tanácsa
9 arkhon
bíróságok (501 f?)
népgy?lés
10 sztratégosz

phüle: asztü, paralia, messzogeia

– ie. 462 Ephiáltész reformjai:
 – megsz?nteti az areiosz pagosz tisztségvisel? ellen?rzési jogát helyette 6000 f?b?l álló népbíróság)
– népgy?lés: 20 éves teljes jogú férfi:
 – háború, békekötés, szövetség
 – adók
 – tv. szentesítés
– 500-ak tanácsa: 30 éves férfi (sorsolással): tv. el?készítés és véleményezés
– arkhonok: évente sorsolják

– ie. 462-404 demokrácia
– gazdaság:  – mez?gazdaság:
 – sz?l? és gyümölcstermesztés
 – vaspapucsos faeke feltalálása
 – ipar: – vasszerszámok (kézi fújtató, ijjas eszterga)
  – szakosodott
  – kereskedelem (pénzügyletek fejl?dése is)
– társadalom: – szabadok:
 – teljes jogú
 – metoikosz
 – rabszolgák:
 – ipar (szaktudás)
 – mg.
 – bányák
– vez: Periklész ie. 443-429 (nevének jelentése: igen híres)
– gazdasági alap: rabszolgamunkát igénybevev? árútermelés
– árútermelés során feszültség:
 – Athénon belül (iparos keresked? és fölbirtokos között)
 – Athén és szövetségesei között
 – Athén és Spárta között

– Görög-perzsa háborúk: ie. 492-449
 
– 1. szakasz:
 – ie. 492 hajóhad Perzsiából (Dareiosz), de elpusztul
 – ie. 490 Hippias + perzsa seregek
 – ie. 490 Marathón (Miltiádész gy?z) (marathoni futás: Therszipposz v. Euklész v. Pheidippész: "Nenikékamen")
  Simonidész: Hellén nép élharcosa, Athén itt maratonnál
    Verte le médek arany vértezet? seregét
 – bels? harcok Athénban:
  – Athén szárazföldi hatalom legyen (arisztokrácia és parasztság)
  – Athén tengeri hatalom (keresked? és iparos) (Themisztoklész) nyer
– 2. szakasz:
 – ie. 480 Xerxés:
 – Thermopülai csata (Leonidas spártai király veszít)
 – Szalamisz (Themisztoklész gy?z)
 – ie. 479 Plataia (szárazföldön gy?z Athén)
 – ie. 478 Déloszi szövetség
 – ie. 449 Kalliászi béke

– perzsa háborúk után: gazd. -i, pol. -i katonai ellentétek a két szövetség között
– ie. 431-404 Peloponésszoszi háború
 – Athén teljes vereségével végz?dött, de az egész görög világban éreztette hatását
 – a háború tönkretette a paraszti kisbirtokok és a városi kism?helyek nagy részét (a munka nélkül maradt tömegek zsoldoskatonának mennek)
 – a politikai egyenl?ség látszattá vált, ennek oka, hogy egyesek elszegényedtek, mások meggazdagodtak, ezzel az egyéni és közösségi érdekek egyensúlya felborult
 – n? a rabszolgák száma, szerepük fokozódik, helyzetük viszont rosszabbodik (mivel nincs érdekelve a termelésben ezért lassítja a munkát vagy elszökdösik)
 – ellentétek a poliszokon belül (?slakos és metoikosz)
 – ellentétek a poliszok között: harc indul meg a poliszok között a  piacokért, ezzel a poliszok gyengülnek (a váltakozó harc miatt a poliszok területszerz? és védekez? feladatait sem tudja ellátni)
 – szükség van egy nagyobb egységre mint a polisz, amely elfojtja a bels? feszültségeket, új piacokat szerez és a nincsteleneket odatelepíti (Makedónia)

– ie. IV. sz. II. Philipposz (lókedvel?)

– gazdaságilag, katonailag meger?síti Makedóniát, ezzel befolyásra tesz szert a görög  világban
– katonai újítása: falanx (6m. hosszú nehézfegyverzet? gyalogság, szárnyain gyorsan mozgó lovassággal)
– görög világ két táborra szakad (Démoszthenész philippikái)
– ie. 338 pánhellén szövetség: görög poliszok szövetsége Makedónia ellen
– ie. 338 aug. 2. Khaironeia
– ie. 337 Korintoszi kongresszus: görög poliszok szövetsége Makedóniával

– ie. 336-323 Nagy Sándor
 
– Arisztotelész nevelte
– ie. 334 Perzsia ellen indul:  – ie. 333 Isszosz
     – ie. 331 Gaugemala
– meghódított területeken városokat alapit
– székhelye: Babilon
– kormányzásában átveszi a perzsa módszereket, de a birodalmat  csak a hadsereg tartja  össze
– hódításainak nagy hatása:
 –kulturális:elgörögösítik a keleti kultúrát
 – gazdasági: – mg. :központja Egyiptom
   – ipar: közszükségleti cikkek mellett fény?zési  cikkek is
   – kereskedelem: fejlett távolsági, központjai a nagyvárosok
– társadalom: cél az összeolvasztás (közös nyelv: koiné)
– államszervezet:
 – uralkodó és környezete
 – szakképzett hivatalnokok
– Egyiptom (Ptolemaioszok), Szíria(Szeleukidák), Makedónia (Antigonoszok)

– vallás:
 – mint minden nép a görögök is magyarázatot kerestek a világ keletkezésére (ezt a   vallás adja meg nekik)
 – istenek emberi alakok, érzéseik vannak, de halhatatlanok
 – ? tetteikr?l szólnak a mítoszok
 – a vallás kialakítja intézményeit is:
  – jóshelyek (legjelent?sebb Apollon Delphoi jósdája (befolyás politikai     kérdésekben is)
  – ünnepi játékok (Zeusz tiszteletére olümpiai játékok (ie. 776 futóverseny     gy?ztese: Koroibosz nev? szakács)) a testkultúra fejl?dik, ezzel a     polisz katonai ereje is növekszik
– filozófia:
 – ie. VIII. sz. :a mitológiai magyarázatok nem kielégít?ek
 – filozófia (bölcsesség szeretete): természet törvényszer?ségeinek tudományos    igény? magyarázata
 – ie. VII-VI. sz. : milétoszi filozófusok: tanításaik sok mindenben eltérnek, de két fontos   dologban megegyeznek:
  – a világot egyetlen ?selemb?l származtatják
  – ez az ?selem anyagi természet?
 – Thálész (víz), Anaximenész (leveg?), Anaximandrosz (végtelen)
 – Herakleitosz (t?z): a dolgok egymással összefüggnek, minden dolog ellentétek   egysége, az ellentétek örök harcban állnak egymással, ez a fejl?dés    mozgatója (dialektika)
 – Démokritosz (atomelmélet)
– természetfilozófia mellett társadalomfilozófia is
 – szofisták: – megkülönböztetnek természeti és társadalmi törvényeket
   – természeti törvény nem változtatható meg
   – minden ember egyenl?
 – Szokratész:  – filozófiájának központjában az erkölcstan áll
     – általános érvény? erkölcsi alapelveket igyekszik kifejteni
     – szerinte aki felismeri a jót, az követni is fogja
     – helyes tudáshoz önismeret kell, ennek lényege: " tudni, hogy      nem tudunk semmit "
 – Platón
  – Szokratész tanítványa
  – idealizmus: minden létez?nek megvan az égen túli  területen a maga     tökéletes formája. mindaz ami itt a földön látható, ennek a tökéletes    formának tökéletlen utánzata
  – államelmélete:
   – saját erkölcstani nézetei alapján
   – ahogy a lélek 3 részre oszlik (vágyakozás, akarater?, ész), és e 3     lélekrésznek 3 erény (önuralom, bátorság, bölcsesség) felel     meg, a társadalom is 3 részre oszlik
   – dolgozók (magántulajdonnal rendelkeznek, családban élnek, de      politikai jogaik nincsenek)
   – katonák (vagyon és n?közösség)
   – filozófusok (állam legf?bb hivatalnokai és a tudományok m?vel?i)
 – Arisztotelész:
  – Platón tanítványa
  – nem az ideák a létez?k, hanem a tapasztalható valóság
  – elveti a platóni államot
  – 158 görög polisz alkotmányát vizsgálja
  – ideális: ispoliteia (arisztokrácia és demokrácia el?nyeit egyesíti)

– hellenisztikus filozófia: egyéni élet problémái
 – sztoikusok: Zénón :
  – egyetlen boldogság " légy h? önmagadhoz "  elv megvalósítása
  – a szenvedélyek értéktelenek
 – epikureisták:
  – cél:boldogság
  – ehhez kett?s út vezet:
   – pozitív: erényen keresztül, amely megvéd a hibáktól
   – negatív: zavaró mozzanatok kiküszöbölése
   – eredmény: rendíthetetlen nyugalom

– szaktudományok: törvényszer?ségek keresése
 – Euxodosz: mértan (arányosság elmélete)
 – Pitagorasz:
  – mértan, csillagászat, fizika
  – a dolgok lényege: szám
  – irracionális számok létezésének bizonyítása
 – Herakleidész: csillagász (Föld a saját tengelye körül forog)
 – Hippokratész:
  – a betegség természetes okokra vezethet? vissza
  – szív szerepének felismerése
 – Hérodotosz:
  – történetírás atyja
  – történelmi törvényszer?ségek megállapítása
 – Thuküdidész: kiküszöböl minden természetfeletti felfogást a történelmi     magyarázatokból

– Hellenisztikus:
 – Eukleidész: Elemek (eddigi tudás összefoglalása)
 – Arkhimédesz: hidrosztatika (úszó testekr?l)
 – Arisztarkhosz:
  – kiszámította a Föld–Hold-Nap távolságot
  – Föld keringése a nap körül
 – Eratosztenész: gömb alakú föld átmér?je (+ Sztrabon + Hekataiosz)

– Építészet: dór (Parthénon), ion (epheszoszi Artemisz templom), korintoszi (Szalamiszi  sportcsarnok)
– Szobrászat:
 – emberi test ábrázolása a f? téma
 – Pheidiász: Pallasz Athéné szobra a Parthénonon
 – Polükleitosz: dárdaviv?
 – Müron: diszkoszvet?

Tisztség görög római
f?isten Zeusz Jupiter
felesége Héra Juno
tenger Posszeidon Neptunusz
alvilág Hádész Pluto
tudomány Pallasz Athéné Minerva
költészet Apollon Apollo
szerelem Aphrodité Vénusz
háború Árész Mars
keresked?k, tolvajok Hermész Mercuriusz
jog Diké Justitia