– Mutassa be  magyar  tárasadalom XI-XII. századi fejl?dését és az Aranybulla-mozgalmat!
– Milyen  külpolitikai feltételek (veszélyek)  közepette szlárdult meg a  magyar feudális állam?
– Ismertesse a gazdaság gyarapodását  és a kultúra fejl?dését az Árpádok korában!

Mutassa be  magyar  tárasadalom XI-XII. századi fejl?dését
és az Aranybulla-mozgalmat!

I. A feudális társadalmi rend megszilárdulásának folyamata

1. István halála után

a) birtokaiktól megfosztott nemzetségf?k leszármazottai kísérletet tesznek az uralkodói hatalom aláásására, a törzsi-nemzetségi szervezet visszaállítására ? szembefordulnak az egyházzal : 1046 Vata lázadás
      1061 Vata fia, János támadása

b) küls? támadások is : 1030 : II. Konrád támadása - vereséget szenved
    1051, 1052 : III. Henrik 2 támadása - I. Endre feltartóztatja              seregeit

2. A IX. sz. utolsó évtizedeiben kibontakozó invesztitúraharc lekötötte a birodalom vezet?it ? Magyarország önállóan fejl?dhet, s?t küls? hódításokra is lehet?ségük lesz
? I. László ( 1077-1095 ) ? Szlavónia és Dalmácia
? Könyves Kálmán ( 1095-1116 ) ? a halicsi fejedelemséget foglalja el

3. A társadalmi változások

a)
? n? a földm?velés jelent?sége ? a lakosság többsége letelepedik
? különbség a királyi, egyházi v. világi birtokon való letelepedettek helyzete között
? a világi birtok " felosztása "
? predium ( v. allódium )
? egyes területeken szabad költözködési joggal rendelkez?, letelepült közszabadok dolgoztak
  ?
a föld fejében szolgáltatások
? a királyi v. egyházi birtokra települ?k elvesztették szabad költözködési jogukat ? földet kaptak
?
anyagi függetlenséggel rendelkeztek a feudális kötöttségek ellenére
? a szolganépek felszabadulása a prediumok hanyatlásához vezetett ? faluvá alakulnak

b) a fölm?velés elterjedése a népesség növekedésével is együtt járt
+ betelepülések
+ hospesek ( vendégek ) ? ún. hospesjogok

II. Az Aranybulla - mozgalom

1. XII. sz. - a trónkövetel?k magánbirtokaik adományozásával igyekeztek maguknak híveket szerezni

a) II. Endre idején feudális anarchia bontakozik ki ? a nagybirtokosok hatalmuk alá akarják vonni :
? a városjobbágyokat
? a királyi servienseket
?
tiltakozás :
? pénzrontás
? az elégedetlenséget fokozták a különböz? külpolitikai kudarcok
?
1213 - Bánk bán vezetésével f?úri lázadás ? megölik Gertrud királynét

b) Az általános elégedetlenség élére a serviensek állnak
?
1222 : Aranybulla
? legtöbb cikkelyei a serviensek kiváltságait er?sítette meg
? a várjobbágyokat is biztosította kiváltságaik megtartásáról
? a nagybirtokosokat felhatalmazza arra, hogy ha ? és utódai nem tartják be a törvényeket, h?tlenség vétke nélkül ellenállhatnak

c) a serviensek és a várjobbágyok önvédelemre rendelkeznek be
? megyénként választottak bírókat maguknak
       ?
         szolgabírák

d) a királyi vármegyék helyén sorra nemesi vármegyék alakulnak
 Ismertesse az aranybulla keletkezésének körülményeit

III. Béla halála után fiai, Imre és András között trónviszály keletkezett. A viszály jó alkalom volt arra, hogy a földesurak újabb és újabb birtokadományokat szerezzenek támogatás fejében. Így erejük, politikai hatalmuk tovább n?tt.
II. András uralkodása idején (1205-1235) a királyi birtokok nagyon megfogyatkoztak. A királyi vár-megyerendszer nem volt képes ellátni közigazgatási és katonai feladatokat. A vármegyerendszer felbomlása miatt elveszett várkatonaság pótlására a király igénybe vette a feudális urak magánhadseregeit. II. András kereszteshadjáratot vezetettt a Szentföldre. E hadjáratok csak az ország pénzét és erejét pazarolták. A királyi birtokok  csökkenése, és a hadjáratok  kiürítették a királyi kincstárat. II. András az elveszett jövedelmek helyett a királyi jogon szedett regáléjövedelmekre akart támaszkodni.
A király hatalom hanyatlása nagy veszélyt jelentett a királyi vitézek, a szrviensek számára. A feudális nagyurak ugyanis nem elégedtek meg a királyi birtokok megkaparintásával. A közbeékelt birtokokat is igyekeztek megszerezni, és tulajdonosaikat, a közép- és kisbirtokosokat pedig hatalmuk alá vonni. Ennek ellensúlyozására az utóbbiak szervienseknek nevezték magukat, hangsúlyozva ezzel, hogy csak a királynak vannel alárendelve. Hasonló sors várt a várjobágyokra. Mindkét réteget az fenyegette, hogy állandó katonáskodásra kényszerülnek a nagybirtokosok magánhadseregeiben. A világi nagybirtok nyomása ellen a szerviensek  szervezkedni kezdtek. Eltér? okok miatt ugyan, de szinte az egész magyar társadalom szembekerült a királyi hatalommal. Az  elégedetlenség társadalmi mozgalommá alakult. A várnépek és a parasztok támogatásával 1222-ben, a fehérvári törvénylátó napon kényszerítették a királyt, hogy jogaikat törvényben, az Aranybullában er?sítse meg. (Az aranybulla általában díszes külsej?, arany függ?pecséttel meger?sített királyi oklevél.) Az Aranybulla megvalósítása azonban a királyi hatalom er?tlensége miatt elmaradt.
A bulla 31 pontjából 11 a mozgalom f? erejét adó szerviensek gondjaival foglalkozik. A majdani ellenállási záradéknak nevezett utolsó ponton kívül ezen részek adták meg a bullának a kés?bbi korokban kiemelked? szerepét. A szerviensek itt megfogalmazott kiváltságai ugyanis utóbb a nemesség alapvet? szabadságjogaivá váltak, s így az Aranybullát mintegy alkotmányként kezelték. Ezen pontok a következ?k: adómentesség, törvényes bírói ítélet nélkül nem foghatók el, engedély nélkül birtokain még a király sem szállhat meg, végrendelkezés szabadsága, csak a király, vagy a nádor ítálkezhet felettük, az ország védelmére kötelesek hadba vonulni, de a királyságon kívül csak a király költségén.A többi, szerviensekkel foglalkozó cikkely inkább csak a korra jellemz?, kés?bb elvesztette jelent?ségét.
Viszonylag kevés helyet kaptak a várjobbágyok, akiknek a hospesekkel együtt meger?sítette helyzetét az oklevél. Tényleges súlyánál jóval kisebb mértékben szerepel az egyház, s?t a tized pénzen való szedésének és a só kereskedelmének tiltása - mely részbe egyházi érdekeltség volt - sértette érdekeiket.
A szervienseket sem védték meg a bulla cikkelyei a nagybirtokosok önkényeskedéseit?l. Ezért szervezkedni kezdtek érdekeik érvényesítésére.
1232-ben kérték, hogy ?k a király szolgái szolgabírákat választhassanak a jogtalanságok megtorlására. Ett?l az eseményt?l számítjuk a királyi vármegyét felváltó szervieni, kés?bbi elnevezéssel nemesi vármegye kezdetét.
 1. Anarchia

1038 István halála – válsághelyzet
– német támogatás – beavatkozás a belviszályokba az egész század folyamán
– trónharcok
– pogánylázadások
– az anarchia I. Szt. László uralkodásával ér véget

1.1. Utóda Orseoló Péter (1038-41)

Az istváni politika türelmetlen folytatója, fokozottabban támaszkodik az idegenekre (németek, olaszok) ? elégedetlenség ? 1041-ben el?zik, a német császárhoz menekül, akinek h?béresküt tesz.

1.2. Aba Sámuel (1041-44)

– III. Henrik fegyveres támogatása Orseoló Péternek
1044 ménf?i csata (Aba Sámuel halála) – Orseoló Péter (1044-46)
Orseoló Péter ellenpártja a Vazul fiakat hívja be, Vata-féle pogánylázadás (Gellért püspök halála)

1.3. I. András (1046-60)

– az ország újra függetlenné válik
1051 Vértes német támadások
1052 Pozsony visszaverése
– rendezi viszonyát a császárral (Judit nev? leányát fiához, Salamonhoz adja)
– öccsének Béla hercegnek 15 megyét adományoz
hercegség (dukátus) – korona és kard monda

1.4. I. Béla (1060-63)

– el?zi Salamont, aki a császárhoz menekül
– 1061 a pogányok utolsó lázadását leveri

1.5. Salamon (1063-74)

Német segítséggel kerül trónra
– kibékül Béla fiaival (Géza, László, Lampert) – közösen vezetnek hadjáratokat
–1068 Kerlés
–1071 Nándorfehérvár – az ellentétek újra kiélez?dnek – trónharcok kiújulása:
1074 Kemij-Salamon legy?zi a hercegeket, Mogyoród-a hercegek legy?zik Salamont, aki Moson és Pozsony várába húzódik vissza

1.6. I. Géza (1074-77)

Sikerül a német támadást elhárítania, de nem sikerül kibékülnie Salamonnal.
Nem hajlandó a pápa (VII. Gergely) h?bérese sem lenni – a bizánci császártól kér koronát (a korona alsó része?)

2. Megszilárdítás

2.1. I. (Szt.) László (1077-95)

Uralma alatt megszilárdul Magyarország bel és külpolitikai helyzete – hódítások
Kibékül Salamonnal, majd lezáratja
Törvényei/feudális rend megszilárdítása
– magántulajdon és királyi jövedelmek védelme
– bels? vándorlás megakadályozása (a szabad parasztok jogainak korlátozása – jobbágysorba süllyedés kezdete)
– igazságszolgáltatási szervezet kiépítése
– egyházszervezet fejlesztése/püspökségek alapítása: Várad, Zágráb, gyakorolja az invesztitúrajogot, papi n?tlenség szorgalmazása, 1083 István és Imre szentté avatása

Külpolitika (pápaság – császárság)
– visszaveri a kun támadásokat
– meghódítja Szlavóniát, beavatkozik a horvát belviszályokba – összeütközésbe kerül a pápával (mivel Horvátország pápai h?bér) – fiatalabb unokaöccsét Álmost jelöli ki utódjának (német támogatás)
Halála el?tt Kálmánt jelöli ki utódul ? kiegyezés a pápasággal

2.2. I. Könyves Kálmán (1095-1116)

I. László öccse. Eredetileg papnak készült. Tudott írni és olvasni.

Trónharcok öccsével, Álmossal, akit a császár támogat – a kezdeti ellentétek (kereszetesek szétverése, Dalmácia) után a pápával szövetkezik (invesztitúra jogáról való lemondás) – a pápa elismeri Kálmán tulajdonának Dalmáciát (magyar-horvát perszonálunió)
Törvényei:
– László törvényeit enyhíti (feudális viszonyok megszilárdulása!)
– egyházat kivonja a világi bíráskodás hatásköréb?l (püspöki zsinat végzi a bíráskodást), új egyházmegyéket hoz létre (Nyitra), a királyi adókból Dézsmát biztosít az egyháznak, törvényeket hoz az egyházi erkölcsök megszilárdítására – egyház meger?sítése
– a királyi jövedelmek védelme, növelése (örökösödés szabályozása, vámok stb.)
II. Aranybulla mozgalmak

1. El?zmények

XIII. sz. eleje: a birtokadományok révén a nagybirtokosok gazdasági és poltikai hatalma megn? – a birtokadományok fejében támogatják a királyi család egyes tagjainak trónigényét – Imre (1196-1204) viszálya öccsével

II. András (1215-35)
Folytatja a birtokadományokat (vármegyék eladományozása)
A királyi birtokok jövedelmei helyett regálé jövedelmek – pénzgazdálkod s alapjaira helyezi az államháztartást
– pénzver? kamarák bérbeadása
– pénzrontás
A gazdasági feltételek azonban erre még nem érettek + háborúk költségei (halicsi hódításokat nem sikerül megtartani)

2. Aranybulla mozgalmak 1222

– aranypecséttel ellátott oklevél, 1351-es átíratából ismert
– nemesek ? az idegeneknek adott adományok ellen (Gertrudis meggyilkolása)
– szerviensek, várjobbágyok ? a királyi vármegyék eladományozása sérti érdekeiket, mivel fokozottan a nagybirtokosok befolyása alá kerülnek
– a társadalom zömének érdekében áll a pénzrontás megakadályozása

3. Aranybulla kiadása 1222
– a királyi és egyházi hatalom korlátozása a világi birtok felett
– szerviensek, várjobbágyok védelme (adómentesség, igazságszolgáltatási kiváltság, katonáskodási kiváltság, birtok feletti szabad rendelkezés)
– törvény a vármegyék eladományozása ellen
– birtokok, tisztségek idegeneknek való adományozása ellen (megtiltja a pénzver? kamarák zsidóknak és izmaelitáknak történ? bérbeadását)
– megtiltja az egyháznak, hogy a tizedet pénzben szedje, elveszi t?le a sókereskedés monopóliumát
– ellenállási záradék

Az egyház hatalma tet?pontján:
1231-Aranybulla megújítása:
– egyházellenes intézkedések törlése
– ellenállás joga csak az esztergomi érseké (kiközösítés)
– egyházi birtokok felett csak egyházi bíróságok ítélhetnek (hiteles helyek)
1233- beregi egyezmény: Magyarország pápai h?bér – II. András nem tartja be: kiközösítik
Az Aranybulla rendeletei nem védik meg a nemesek önkényét?l a szervienseket –
1232-zalai szerviensek mozgalma az önkormányzati szervek (nemesi vármegye) létrehozására (a királyi vármegye helyett) ? szolgabírók választása, bíráskodási jog.
 Mutassa be a magyar társadalom XI–XII. századi fejl?dését és az Aranybulla-mozgalmat!

István fiának, Imre hercegnek 1031-ben bekövetkezett halála után azon fáradozott, hogy megtalálja utódját: Orseoló Péter 1038-1041, 1044-1066.

- hogy kell? hatalommal rendelkezzék, István kinevezi az udvari test?rség parancsnokává
– ellen lép fel Vazul: a pogány rend híve, a törzsi öntudatból fakadó etnikai ellentét f? szószólója, ezért István 1032-ben megvakíttatja, fiait Levente, András, Béla szám?zi
- 1038 aug. István †
– Pétert, mint idegen uralkodót a magyar f?urak nem látták szívesen, ezért 1041-ben el?zték

- 1041-44 Aba Sámuel
– Péter III. Henrikhez fordul ? 1044. Ménf?
– a segítségért cserében felajánlja Mo.-t a császárnak, mint birodalmi h?bért, ezért az elégedetlen tömegek visszahívják Vazul fiait.
– 1046 Vatta féle pogánylázadás (Gellért püspök, Orseoló Péter és Levente †)

? I. András (1046 - 60) veri le

– 1048 az ország er?sítése céljából hazahívja Lo.-ból Bélát, s az ország Északi részét hercegségkén (ducatus) neki ajándékozza, ahol teljes uralkodói jogosítványokkal rendelkezik
– 1055 tihanyi apátság alapítólevele
– miután Andrásnak fia született (Salamon) megromlik a viszony a két testvér között
– 1051-53 III. Henrik támadása, hogy a Péter idején szerzett jogait érvényesítse, azonban a harcokban alulmaradt (Zotmund)
– III. Henrik lányát Juditot eljegyezte Salamonnal, így próbálván a trónt biztosítani
– a fegyveres harcokban azonban alulmaradt

- 1060-63 I. Béla

– 1061 János féle pogánylázadás
– 1063 Salamon IV. Henrik segítségével visszaszerzi a trónt, amelyet Béla fiai, hercegi jogaik tiszteletben tartása mellet el is ismernek

- 1063-74 Salamon
– ellene lép fel Géza (Béla fia), aki 1074-ben a mogyoródi ütközetben legy?zi ?t
- 1074-77 I. Géza

- 1077-95 László

- kedvez? külpolitikai helyzet (invesztitúra harc lekötötte a pápa és császár figyelmét)
- 1082-ben elfogatja Salamont, aki nem tör?dött bele trónja elvesztésébe (de nem a visegrádi Salamon toronyba, mert az csak IV. Béla idején épült)
- 1083 István, Imre és Gellért szentté avatása
- hódítása:
 - 1089 Szlavónia (Dráva-Száva)
 - 1091 Horváto. (Száván túl)
- legf?bb célja a köz- és vagyonbiztonság helyreállítása, amelyet törvényeivel igyekezett elérni
- 1085 31 §-os tv.könyv:
 - rendkívül szigorú
 - nyomozói és bírói eljárás
 - szokásjogon alapuló vérbosszú elismerése
- 1092 szabolcsi zsinat:
 1. 18 szakaszos BTK:- magyar jogalkotás legszigorúbb tv.könyve
  - tyúklopásért akasztás
  - célja a magántulajdon szentségének visszaállítása
  - asylum jog: mentelmi jog
 2. egyházi tv.-ek 27 §-ban
  - vallás és erkölcs elleni b?nök
  - egyházi vagyon védelme
- jogalkotásának értékelése: nem egy egységes és átgondolt jogalkotás eredménye, hanem a konkrét társadalmi bajok orvoslása a cél.

- nem marad fiú örököse, ezért I. Géza fiatalabb fia Álmos lesz a dux, Kálmán pedig a király

- Könyves Kálmán (1095-1116)
- külpolitika:
 - keresztes hadjárat átengedése az országon (összeütközés és gy?zelem a Moson   környékén a fosztogatás miatt)
 - 1102-05 Dalmácia meghódítása (végül önként csatlakoznak, mert ígéretet    kapnak, hogy korábban megszerzett kiváltságaikat megtarthatják) számukra csak a h?bérúr
személye változott (velencei doge helyett a magyar király)
 - László legkisebb lányát Piroskát I. Alexiosz bizánci császár fiához, Jánoshoz adja

- jogalkotó munkája:
- 1100 84 §-os tv.könyv:
 - revízió alá veszi a korábbi törvényeket
 - enyhíti a büntetéseket
 - eltörli a vérbosszút
 - szigorúan bünteti a hamis tanukat és vádlókat
 - boszorkányok
 - törvényei hosszú id?re legmagasabb szinten zárták le azt a tv.alkotó munkát,    amelyet István kezdett el

- hogy fia István számára biztosítsa a trónt, öccsét Álmost és fiát megvakíttatta.
- II. István 1116-31
- II. Vak Béla 1131-41: helyette felesége Ilona uralkodott
- II. Géza 1141-62 Mánuel Bizánci császár (Szt. László unokája) befolyását igyekszik növelni

- III. István:
 - Mánuel azonban Géza testvérét IV. Istvánt támogatta
 - a f?urak III. István testvérét Lászlót támogatták (1162-63)
 - fiát, Mánuel leányához adja férjül, így amíg Mánuelnek nem születik gyermeke ?   (mármint III. István fia lesz a trónörökös)

- 1172-96 III. Béla
- szövetség Manuellel: nem fogják egymás érdekeit veszélyeztetni
- Lukács érsek azonban nem hajlandó megkoronázni, mert félnek, hogy a bizánci neveltetés? király idején a bizánci kereszténység el?retörése fog következni
- lojális marad Manuelhez, de római katolikus vallás
- István óta legnagyobb gazdasági bevételek:
- királyi felségjogon szerzett jövedelmek (legfontosabb a nemesfémbányászat)
- kamara haszna (lucrum camarae): minden évben új pénzt bocsátanak ki, amelyb?l meghatározott
mennyiséget köteles volt minden megye megvásárolni. Az új pénz azonban 50%-kal drágább volt
- üzletág idegenek kezében volt, bérbe lehetett venni, így zsebre tudták vágni a hasznot
- vásárok és vámok jövedelmei
- 72 ispánság adója + ispánok kötelez? ajándéka
- Horvát. + erdélyi szászok pénzszolgáltatása

- 1181 kancellária felállítása (vez: kancellár, aki ált. a f?papok közül került ki), írásbeliség elterjedése
- végig problémát okoz fiainak hatalomvágya. Els?szülött fiát Imrét királlyá koronáztatja és megbízza Dalmácia és Horváto. kormányzásával. Ifjabb fiát Andrást Halicsba küldi.

- 1192 László szentté avatása

- 1196-1204 I. Imre
- 1198 András birtokba veszi Szlavóniát, Horváto-t és Dalmáciát és független fejedelemként kezdett uralkodni
- 1200 béke: András bántatlan maradt és visszakapta kormányzóságát
- 1204 Imre megkoronáztatja fiát III. Lászlót (1204-05), aki apja halála után anyjával - félve Andrástól - Ausztriába menekült. András hadsereggel akarta megtámadni Ausztriát, de III. László meghal, ezzel elsimítva a küzdelmeket

- II. András 1205-35

- külpolitika:
 - Halics elleni hadjáratai (10 kísérlet)
 - 1217-18 keresztes hadjárat a Szentföldre
 - dinasztikus kapcsolatok:
  - 1.házasság: Gertrúd: trónörökös Béla
  - 2. latincsászár leánya Jolanta
  - 3. itáliai grófn? Beatrix: férje halála után külföldre távozott, ott szülte meg    gyermekét Postumus Istvánt, aki Velencében telepedett le, ? lesz III. András apja
- belpolitika:
 - állandó háborúskodáshoz társadalmi támogatottságra van szükség:     birtokadományok és immunitás joga (adományozás legjobb mértéke a mértéktelenség)
 - hiba: nem h?béri láncolatot er?síti, hanem ezek örökbirtokok: nem szolgálatért   engedték át, hanem feltétel nélkül
- uralkodó osztály fels?bb rétegei:
 - nem részesülnek a birtokadományokból
 - mert félnek, hogy kiszorulnak a hatalomból
 - elégedetlenek a külpolitikával
 - merániak gy?lölete
- szerviensek és várjobbágyok: királyi seregben szolgálatot teljesít? és a királytól személyi függ?ségben álló földbirtokosok
- céljuk: magánföldesúri függés elkerülése + közvetlenül a király alá tartozzanak
- várnépek: magánföldesúri függés alatt súlyosabb terhek
- szolgáló elemek: tizedet pénzben követelik

1222 Aranybulla 31 cikk
- 1.:- idegeneket az ország tanácsának jóváhagyása nélkül nem emelhetnek nagy méltóságokra
- egész megyéket és méltóságokat nem adományozhatnak egész életre
- ius resistendi et contra dicendi
- 2.:- Székesfehérvári tv.látó napok megtartása
- csak bírói elfogatóparancs esetén foghatóak el
- adómentesség
- szabad végrendelkezés
- honvédelem kötelez?, külföldön a király fizet
- 4.:- tizedet terményben

- 1222 papi arany bulla:
 - papság rendi jogállását szabályozza, adómentesség számukra
 - privilegium fori
 - a király a bulla rendelkezéseit nem tartotta be, vmint az egyház jogainak korlátozása miatt fellép (királyi jövedelmek nagy része a zsidók kezébe megy)

- 1231 2. aranybulla:
 - zsidók nem viselhetnek kincstári és egyéb közhivatalt
 - tized szedhet? pénzben
 - ellenállási záradék módosul
 
 
 

   A középkori Magyarország
Gazdaság és társadalom a XIV.-XV. századi Magyarországon

Magyarországon a XIV. század elejére önellátásból fokozatosan kibontakozik a feudális árutermelés és pénzgazdálkodás. Megindul a városiasodás a hospes mozgalom segítségével. A városok legtöbb lakója német nyelv_. Kétféle város van: a szabad királyi, amely els_sorban távolsági kereskedelemmel; a mez_városok: ezek átmenetek a falu és a város között. Ez utóbbiban jelent_s még a mez_gazdasági tevékenység, jogállása pedig földesúri város. Vannak még bányavárosok is.
A legfontosabbak: Nagyszombat, Sopron, Pozsony, Buda, Brassó, Szeben, Kassa, Eperjes, Bártfa. Mez_városokra legjobb példa Debrecen. Az arany- és ezüstbányák Erdélyben. A bányavárosok kollektív jogokat kapnak.
Viszonylag kedvez_ a földrajzi fekvésünk: Észak-Itália és Dél-Németország félperifériáján vagyunk ekkor. Mind kulturális, mind dinasztikus kapcsolataink ebben az irányban vannak. Ekkor még keresztül ment hazánkon a levante-i útvonal szárazföldi ága és ez bekapcsolta hazánkat az európai vérkeringésbe. Ekkor a f_ kereskedelmi cikk az él_ állat els_sorban marha volt. A gazdaság fellendül_ben van.
(Eleinte a király hatalma a királyi birtokon és várszervezeten alapult. A várakban, várgazdaságokban éltek a várjobbágyok akiknek egy része kés_bb jobbágyi sorba süllyedt, míg mások szerviensekké, majd nemesekké lettek. Ez a folyamat úgy zajlott, ahogy egyre gyengült a királyi vármegye rendszer. A XII.században is még alapvet_en önellátó a gazdálkodás, csak a XIV.századra lesz általános a felesleg azaz az árutermelés, és a pénzgazdálkodás.)
Nemcsak a nemesi hanem a paraszti jogok is egységesednek. Ezek a szabad költözési jog, a föld örökítésének joga, és fokozatosan az adók országos egységesedése. Az els_ ilyen Szent István tizede (egyházi) , aztán Nagy Lajos kilencede (földesúri), királyi adó el_ször Károly Róbert alatt, a kapuadó, amelyet a telekre szabtak ki. Mátyás ezt váltja föl a füstadóval. Lehet még rendkívüli hadiadó, bizonyos munkajáradék a felsoroltak mellett, de ezek a legf_bb országos adók. A nemesség jogi egységesedését ld.az el_z_ tételben, I. Lajos 1351-es törvényeivel bezárólag. A XV. században van az els_ rendi gy_lés. Állandóvá a Hunyadiak alatt válik. Elvileg 4 rend: f_nemesség, papság, vármegyék küldöttjei, szabad városok küldöttjei. Ez utóbbi szinte jelentéktelen, ezért általában 3 rendr_l beszélünk. Az 1514-es országgy_lésen Werb_czi Hármaskönyvének elfogadásával épülnek ki a nemesi jogok.

 Mátyás állama

Zsigmond halála után Albert 1437-39, 1440-44-ig Ulászló a király. 46-tól Hunyadi János a kormányzó. 53-tól V. László a király, bár még csak gyerek.
Zsigmond halála után, de különösen Jagelló Ulászló halála után vagyis 1444-tól 58-ig terjed_ id_szakban az er_s királyi hatalom veszélybe kerül, létrejönnek a bárói ligák. A Hunyadi-Cillei csoport is egy ilyen liga lenne, ha nem lenne politikai szövetségben a köznemességgel, és nem egy, er_s központi állam lenne az érdekük. De az, mert a török veszélyt szerintük nem lehet er_s központi hatalom nélkül elhárítani. (Igazuk volt.) Ez az a politikai szövetség, ami V. László halála után hozzájárul ahhoz, hogy a magyar nemesség el_ször éljen saját királyválasztó jogával. Vagyis nem dinasztikus kapcsolatok révén valaki örökli a trónt, hanem egy olyan embert, akinek ki tudja ki volt a nagyapja emeljenek a trónra: Hunyadi Mátyást.
 Mátyás központosított rendi államának alapjait az a gazdasági fejl_dés teremtette meg, ami Magyarországon XV. század második felére egy stabil feudális árutermeléshez vezetett, a városok számának növekedéséhez, a nemesfém-bányászat növekedéséhez. És olyanfajta bekapcsolódását a nemzetközi kapcsolatokba, amely ugyan nem befolyásolta azt, hogy Magyarország els_sorban mez_gazdasági terményeket, alapanyagokat és a közlekedés miatt els_sorban él_állatot szállít. De a centrumnak az els_dleges partnerei vagyunk, ami például a szellemi élet terén óriási el_ny. Így lehet, hogy Itália után másodikként épp Magyarországon jelenik meg a reneszánsz.
 Mátyás uralkodása három szakaszra bontható. Az els_: a 60-as évek közepéig, 63-64-ig, amíg elfogadtatja magát Európával. Ezt szolgálja boszniai hadjárata(1481-82). Ez a kenyérmezei ütközetb_l (1479) n_ ki. Másrészt visszaszerzi a koronát. És megköti az ominózus szerz_dést (1463), aminek alapján Habsburg fogja _t követni Magyarország trónján, ha neki magának nem lesz gyermeke. E korszakban nagy szövetségese ez a köznemesi rend a bárói ligákkal szemben. E korszakában m_ködteti is a rendi intézményeket.
 A második: 60-as évek közepét_l a 70-es évek elejéig. E korszakára jellemz_, hogy a török ellen nem folytat háborút. _ inkább "betonvédelem" kialakításán fáradozik: a Balkán és az Al-Duna vonalára épül_ kett_s védelmi rendszer, mert úgy ítéli meg, hogy Európa leger_sebb hadserege a török és még a Mátyás-féle magyar királyság is gyenge egymagában. E korszaka inkább nyugat felé tekint_, aktívabb külpolitika jellemzi. A cseh trónt szeretné, - 1868-ban legy_zi Podebrád György cseh királyt -, mert azon keresztül vezet az út a német-római császárság trónja felé. Ebben a korszakban m_ködteti a rendi intézményeket. A középkori rendi felfogás a királynak széles hatáskört biztosít. Megosztja a hatalmat a király és a rendi gy_lés között. A rendi gy_lésé a törvényalkotás joga, az adó megszavazása, a hadsereg állítása. A külügy, a befolyt pénzek fölötti rendelkezés, a tisztvisel_k kinevezése a király joga. Ezeket a jogokat minden országban különböz_ nev_ és tartalmú alkotmányok szögezik le. Mégis ez egy állandó kötélhúzás a rendi és a központi érdek között. E korszakban építi ki Mátyás a központi intézményeket: a kancelláriát, a kincstartóságot, a személyes jelenlét bírósága. A hadsereg m_ködtetésének megteremti anyagi feltételeit: az eleinte rendkívüli, majd rendszeressé váló rendkívüli hadiadó. Kincstári reformot visz végbe: füstpénz a kapuadó helyett. 71-ben összeesküvés, melyben például Vitéz Jánossal, kora egyik legm_veltebb püspökével kerül szembe, akik nem értenek egyet Mátyás központosító törekvéseivel, fontosnak tartanák a török elleni küzdelmet.
 A harmadik korszakát a 80-as évek végéig jellemzi a rendi intézmények félretolásának vádja, egy abszolutisztikus kísérletre kerül sor. Bár a fiatal és tehetséges uralkodó nyer, a 80-as évek közepén vissza kell lépnie. Ennek tudható be 85-86-os törvénykezése. Szeretne egy er_s közép-európai birodalom uraként ellensúlyát jelenteni a töröknek. Immáron súlyosnak látszik a 63-as Frigyessel kötött megállapodás, szeretné Frigyest ennek felbontására kötelezni, ez vezeti arra, hogy meghódítsa 85-ben Bécset, de nem Frigyest, aki elmenekül. Az öröklést akarja szabályozni, ez vezeti el a nádori törvények megalkotásához 85-86-ban. A törvények alapján a nádor, aki a király helyettese volt, a rendek képvisel_je lesz az udvarban. Engedményeket kényszerül tenni a köznemességget.
Korának egyik legm_veltebb európai uralkodója. Könyvtára hagyhír_ és nagyérték_.
  Az Aranybulla (1805)

Els_ királyaink mindenkinél nagyobb hatalma a király mindenkinél nagyobb földtulajdonára épült. És a vármegyére, ami a király várának volt a mezsgyéje, megyéje. Kialakulnak fokozatosan a magánföldtulajdonok, és a földbirtokos egyház. A földtulajdonok királyi adományokból a vármegye rovására növekednek meg. És a XIII. század elejére, II. András (1205-35)-nak avval kell szembenéznie, hogy a királyi földtulajdon nem jóval nagyobb a többinél, így gyengül meg a királyi hatalom. Azért, hogy a királyi hatalom újra er_s legyen, új források után kell néznie. Ezek a források a regálék. Mivel _ úgy gondolja, hogy úgy sem a földtulajdonára épül a hatalma, így nyugodtan adományozhatja _ket. Ezenfelül sikertelen hadjáratokat folytat Halics meghódítására és a Szentföldre. A királyi hatalom tovább gyengül. Egyéb nézetkülönbségek is a felszínre törnek. A szabad elemek: a várjobbágyok, vitézek, stb. nyilván nem akarnak jobbágyokká válni, nemessé szeretnének válni. Ez az a középréteg amit abban az id_ben szervienseknek hívnak. Egyetlen uruk és védelmez_jük a király. Ha _ távol van, nehezen védik meg magukat egy szomszédos nagybirtokostól. Ennek a szerviensrétegnek jelentette a sikerét az Aranybulla, mert olyan jogokat adott nekik amit a kés_bbikben sarkalatos nemesi jogoknak nevezünk. Vannak még ellentétek, de ezek ehhez képest másodlagos. Az Aranybulla maga tartalmazza: A szerviensek egyetlen ura maga a király. Vagyis nem alakul ki a h_béri lánc! Bírája is csak a király. Amíg el nem ítélik addig szabad ember. Adót nem fizet. Köteles a haza, a korona szolgálatában fegyvert fogni, de nem köteles a királyt a határokon túlra követni. A földjének tulajdonosa.
Tehát ezek a sarkalatos nemesi jogok: a földtulajdon, az adómentesség, a kötelesség a haza fegyveres szolgálatában. Ez kés_bb b_vülni fog.
A királyt rá kell kényszeríteni erre, erre van az Ellenállási záradék: ha a király ezt megszegi, akkor a nemeseknek felségárulás b_ntette nélkül _t leválthatja. Igen ám, de ekkor még a nemességbe nem értik bele a szervienseket. Ezt 1231-ben megváltoztatják, úgy, hogy az egyház kényszeríti a királyt ennek betartására. 1514-ben Werb_czi Hármaskönyvébe az 1222-es ellenállási záradék kerül. Ezért lesz a XVI. században e záradék a magyar nemesi alkotmányosság egyik legfontosabb fegyverévé.
Ebben az szerepel, hogy a nemes, a szerviens szabadon rendelkezhet földjével a kötelez_ leánynyegyed után. 1351-ben az Aranybullát részben megváltoztatják és kimondják az _siséget, hogy a földbirtokot védjék a cápáktól. Ekkor mondják ki az egy és azonos nemesi szabadságot, ezek 1848-ig meg is maradnak. Ez teremti meg a Natio Hungarica-t, a nemesi magyar rendet.
El_ször a Zala megyeiknek ad olyan jogot 1232-ben, hogy a király távollétében önmaguk felett bíráskodhasson a nemesi közösség, hogy az igazságtalanságokat megtorolhassák. Ez a nemesi vármegyék szervez_désének kezdete. Ennék élén a király által kinevezett, de helybeli nemes, a f_ispán áll és az _ familiárisai segítik _t. Vármegyegy_lés van, szolgabírák vannak. Igy tehát a nemesi vármegye politizáló és gazdasági egység egyszerre.

 Az Anjou-k

Két Anjou uralkodója volt hazánknak: Károly Róbert(1308-1342) és Nagy Lajos(1342-1382). 1301-ben kihal az Árpád ház. Az ország a nagyobb földbirtokosok, kiskirályok kezén van. 1308-ig háromszor koronázzák meg Károly Róbertet mire érvényes lesz. Bár ekkor igencsak pocsékok a belpolitikai viszonyok, jó néhányan szívesen látnák a tartomurányurakat a pokolban, szóval akad Károly Róbertnek támogatója b_ven. A királyi városok lakossága, a köznemesség mind az _ oldalán állnak. 1312-ben a rozgonyi csatában szilárdul meg hatalma, azonban Csák Mátéval -a leghatalmasabb kiskirállyal- csak a halál tud leszámolni. Elitváltás következik be, az új király a hozzá h_ségeseket emeli nemessé. Modernizálja a hadsereget, banderiális formára: ez magánföldesúri csapatokból és a vármegyei nemesi zászlóaljakból állt. Neki sikerül ami II. Andrásnak nagyon nem: a regálékra tudja áthelyezni a királyi hatalom gazdasági alapját. Ezek a felségjog alapján a vám, a bányajövedelmek, a városok. Bevezeti a parasztok adóját, ez most a kapupénz. Hogy a pénz egységes legyen a pénzverésre ezentúl csak a királynak van joga. Csak _ kereskedhet nemesfémmel. A nemeseket érdekelté teszi bányák nyitására azzal, hogy eddig a lel_helyek jövedelme csak a királyé volt, mostantól a harmada a földesúré. Mindezek lehet_vé teszik, hogy értékálló pénzt veressen. (Ilyen kevés lesz: Zsigmond és Mátyásé csak) 1335 a visegrádi királytalálkozó. Itt találkozik K.R. és  a cseh és a lengyel király. Itt hozzák létre az új királyi védelem alá es_ útvonalat, hogy Bécset és árumegállító jogát kikerüljék. Az útvonal f_bb állomásai: Buda Esztergom, Brno elágazik Nürnberg, Köln irányba illetve Kassán keresztül Krakkó felé. K.R. nem folytatott hódító hadjáratokat, ez igencsak szokatlan ekkor. Nem így fia, I. Lajos. Rengeteget háborúzik, _ teremti meg a középkori magyar birodalmat. 1370-ben lengyel király is. _ ütközik meg el_ször a törökkel királyaink közül. Legfontosabbak azonban 1351-es törvényei. Ekkor fölújítja az Aranybullát, azzal a módosítással, hogy a birtokot nem lehet eladni. A föld vagy a leszármazottak örökölték, vagy visszaszállt a királyra. Ez a törvény ekkor a köznemesség védelmét szolgálta, de 1848-ig érvényben volt, és akkor már csak kerékköt_ volt. Kimondja a kilenced beszedését is, ez kötelez_. Evvel akarta elejét venni annak, hogy a gazdagabb földesurak alacsonyabb adókkal elcsábítsák a szegényebb jobbágyait. Ekkor még megvan a szabad költözés joga. Kimondatik az "egy és azonos nemesi szabadság".
 A középkori magyar állam az Árpád-korban
 

Árpád kor: az árpádkori uralkodóház.A korai magyar feudális állam története
            I.Istvántól III.Andrásig
 

       -----------------------------------------------------------------
       - I. A feudális magyar állam megszilárdítása és fénykora idején -
       -----------------------------------------------------------------

Elôzmények :
-------------

István   király   még  életében  kijelölte  utódját, mivel  féltette  a  frissen
szervezett  keresztéény  államot  a  pogány  örököstôl  Vazultól.Egy számottevô
csoport  a  Vazul-pártiak  és  I.ISTVÁN régi hívei nem jó szemmel nézték István
utódját ORSELO PÉTER(1038-1041)uralkodását.
Igy Péter helyére a lázadók István sógorát, ALBA SÁMUELT tették(1041).Az el?zött
Péter  III.Henrik  német-római  császárhoz  menekült.Henrik király pártfogóként
jött   Magyarország  ellen, s  a  ménfôi  csata(1044)után  Pétert  visszaültette
trónjára.Ám  a  császárnak tett h?béreskü miatt méltatlankodó urak ismét ellene
fordultak, és  ünnepélyesen  hazahívták  VAZUL  fiait  :  ANDRÁS, BÉLA és LEVENTE
herceget.Pétert végleg el?zték.

Amikor  III.HENRIK ismét támadott (1050-51-52), I.ANDRÁS(1056-60) és BÉLA herceg
felkészülten  várták.Nem sikerült IV.Henriknek sem h?béressé tenni országunkat,
mikoris András és Béla valamint fiaik között viszály folyt.
 

Az  új  társadalmi  rendre  a  legnagyobb veszélyt az ISTVÁN király halála után
kirobbanó pogánylázadások jelentették.

A  trónért folyó belsô harcok akkor sz?ntek meg egy idôre, amikor I.SZENT LÁSZLO
lépett a trónra, aki István m?vének egyik legnagyobb folytatója.
 

I.SZENT  LÁSZLO(1077-95)  és utóda, KÖNYVES KÁLMÁN(1095-1116) idején szilárdult
-------------------------------------------------------------------------------
meg hazánkban a feudális rend.
-------------------------------

A  pogánylázadások, a  trónviszályok, a  gyakori  német támadás z?rzavara kedvezô
körülményeket teremtett a lopásra.
Ezért szükséges volt törvények létrehozására, melyek elsôsorban a magántulajdont
védték, és erôssen büntették a lopást, ill.a más tulajdonának megkárosítását.

A feudálizmus megszilárdulása közben az egyházi és királyi nagybirtokok mellett
egyre jelentôsebbé váltak a világi nagybirtokok, amelyeket új és újabb uralkodói
adományok   gyarapítottak.Ez   a  folyamat  késztette  Könyves  Kálmánt, hogy  a
nagybirtokosokat páncélos vagy könny? fegyverzet? katonák állítására kötelezze.

I.SZENT  LÁSZLO az ország belsô rendjének helyreállitása és a kunok betörésének
visszaverése után I.SZENT LÁSZLO hódító hadjáratokba kezdett.
Elôször  SZLAVONIAT szerezte meg, majd rokonság jogán csaknem egész HORVÁTORSZÁ-
GOT a Magyar Királysághoz csatolta.

Könyves Kálmán folytatta a hódításokat, s megszerezte a gazdag dalmát városokat.

I.SZENT  LÁSZLO  ÉS KöNYVES KÁLMÁN folytatta azt, amelyet államalapítónk I.SZENT
ISTVÁN elkezdett, s biztos alapokra helyezték a feudális magyar államot.
 
 

A korai feudális magyar állám fénykora III.Béla uralkodása idején (1172-96)
-----------------------------------------------------------------------------

A  feudális  társadalmi  rend  megszilárdulása elônyösen hatott a gazdaság és a
társadalom fejlôdésére.
A föld többsége a király tulajdonában volt.
(A  világi és az egyházi földtulajdon együttesen is csak az összes föld mintegy
negyedét érte el.)
A  XI-XII.században  a  király  hatalma  és  az  ország katonai ereje a királyi
birtokon és a várszervezeten alapult.A várgazdaságokban fôleg katonai, illetôleg
munka- és termékjáradékre kötelezett várnépek éltek.

A  feudális  gazdálkodás  a  XII, századi Magyarországon még mindig az önellátó,
természeti  gazdálkodás  volt az uralkodó.Azonban hazánkban az európai feudális
gazdálkodással szemben nagyobb hangsúlyt kapott az állattartás.

A  feudális  állam  szervezetét  is megszilárdította III.BÉLA.Ö szervezte meg a
királyi kancelláriát is.

Uralkodása  alatt  a  királyi  jövedelmekben a természetbeli juttatások mellett
egyre  nagyobb  szerepe  lett  a  pénzben, illetôleg  veretlen  ezüstben befolyó
jövedelmeknek.
A  XII.századi  Magyarországon  a természeti gazdálkodás mellet teret kapott az
árútermelés és a péngazdálkodás is.
 
 
 
 
 

-------------------------------------------------------------------------------

           ---------------------------------------------------------
           - II. IV.Béla politikája és a tatárjárás következményei -
           ---------------------------------------------------------

IV.Béla (1235-1270) uralkodását két szakaszra bonthatjuk :

   1. a tatárjárás elôtti
   2. a tatárjárás utánni idôszakra.

Azonban  e  két  szakasz  nemcsak  idôben, hanem  politikai  irányban  is  eltér
egymástól.
 

 5. a-2. Ismertesse a gazdaság gyarapodását és a kultúra fejl?dését az Árpádok korában !

I. A gazdaság élet fejl?dése

1. A honfoglalást követ? évszázad a politikai és gazdasági átalakulás kora

a) a fejedelmi család fokozatosan növelte pozícióit az országban

b) néhány törzsf? is igyekezet a hatalmát növelni

c) a gazdasági fejl?dést inkább a termel?munka fejl?dése jelentette

2. Az önellátó gazdálkodás kialakulása a X. századra tehet?, de kiteljesedése a XI. században figyelhet? meg igazán

a) a föld hasznosítása a hatalom alapját jelentette :
- egyre több földet foglaltak el :
? várgazdaságok - katonai-,
    - munka- és termékjáradékra kötelezett várnépek
?
tisztjeik a várjobbágyok,
? a szabad földközösségek földjeit beolvasztották saját birtokaikba,
? a közszabadok másik csoportjának hadviselési kötelezettségei voltak

3. A termelés színterei

a) a termelés f?leg a földesúr saját kezelés? gazdaságában, a ún. prediumon (allódium ) folyt ;

b) a kisebb birtokosoknak 1-2, a nagybirtokosoknak 10-15 szórt birtoktestük volt
- az udvarház volt a predium központja
- a házas szolgák számának növelésével a predium elindul a falu fejl?dés utján
?
predium + falugazdaság
- a XI-XII. században még létezett a falusiak közösen birtokolt földje

4. A termelés módja - önellátó gazdálkodás, mez?gazdaság

a) állattenyésztés
- vadtalajváltó rendszer? földm?velés

b) kézm?vesség

c) kereskedelem :
- a keresztes hadjáratok és szentföldi zarándoklatok hatása
d) árú- és pénzgazdálkodás

5. A XIII. században :
? n? a városok szerepe
? egységes?l a jobbágyság

II. A kultúra fejl?dése

1. Pásztorkultúra átalakulása a X-XII. században figyelhet? meg ? alkalmazkodás az európai földm?vel? népekhez

2. Építkezések

a) román stílus a XI-XII. században

b) a jáki ( 1217 ) és lébényi templom már gótikus jegyeket is hordoz

c) a falvak templomai

3. A szellemi kultúra egyházi jelleg?
? h?smondák a szóbeliségben
? az írásbeli m?veltség hordozója papság lett

a) az irodalom központjai a püspökségek és kolostorok, ill. a királyi udvar ;

b) történeti munkák - latin nyelv?ek
- az " ún. ?skrónika " ( XI-XII. sz. fordulója táján

c) magyar nyelv? szövegek
- tihanyi alapítólevél
- Halotti beszéd és könyörgés
- Ó Magyar Mária Siralom

d) Anonymus krónikája ? 1200 táján keletkezett
Kézai Simon gesztája ? 1282-85 között
 A2. A gazdas g lerakód sa és kult?ra fejl?dése az Árp dok kor ban

1. Gazdas g és t rsadalom a XI-XII. sz-ban

önell tó gazd lkod s /az ipar és a mez?gazdas g még nem v lik ketté-- munkamegoszt s nem jellemz?/
1.1. Mez?gazdas g:
-talajv ltó gazd lkod s, rideg  llattart s
Ipar- a kézm–iparral foglalkozó földm–veseket külön falvakba telep?tik a kir lyi birtokokon /pl. Solym r, Nagykov csi/
Kerskedelem:kivitel-mez?gazdas gi termékek, nyersanyagok
behoztal-luxuscikkek

1.2. Birtokviszonyok
A földek legnagyobb része kir lyi kézen van, de a kir lyi birtokok az adom nyoz sok következtében  llandóan fogynak.
Kir lyi birtokok:a kir lyi v rak köré telep?tett falvak szolg lónépei m–velik meg
Földes?ri és egyh zi birtokok:a termelés a prédiumokon (majors g) zajlik, a földes?r udvarh zai köré telep?tett szolg lónépek m–velik-- falvak kialakul sa
Szabad paraszti birtokok/földközösség/-- fokozatosan kir lyi ill. földes?ri fennhatós g al  kerülnek

1.3. T rsadalom
-el?kel?k-nagybirtokosok
-vitézek       a kir lyi hadseregben vagy a v rakban
-v rjobb gyok  szolg lnak, kisebb birtokokat kapnak
-közrend–ek-szabad parasztok, p sztorok stb-- fokozatosan kir lyi vagy földes?ri függésbe kerülnek
-rabszolg k- a kir lyi birtokokon, prédiumokon dolgoznak

1.3.1. Betelepült népek
-keleti népek:beseny?k, izmaelit k
-Nyugati népek:latinok/franci k, vallonok/-- fejlett mez?gazdas gi és kertkult?ra, németek /szepességi sz szok-II. Géza/
1225 erdélyi sz szok betelep?tése
XII. sz. vége-rom nok megjelenése Erdélyben
-legal bb 85% a magyar
 
 
 
 

2. III. Béla 1172-96

Biz nci seg?tséggel kerül trónra, de megsz–nteti a biz nci befoly st, és visszaszerzi a biz nci hód?t sokat /Szerémség, Dalm cia/
-Fejl?dik az  rutermelés és pénzgazd lkod s-- v rosok kialakul s nak kezdete
-a kir ly birtokok csökkenése tov bb folyik--
 -a kir lyi v rmegyerendszer felboml sa megkezd?dik
 -a kir lyi földbirtokokból/domin lis jogon szedett/ jövedelmek mellett n? a felségjogon/reg lé/ szedett jövedelmek jelent?sége
-kancell ria/kir lyi okleveleket ki ll?tó hivatal/
Kialak?t sa francia mint ra
-cisztercita rend betelep?tése
 -ép?tkezések-- rom n st?lus
 -korszer–bb mez?gazdas gi technológi k elterjesztése
 

3. IV. Béla 1235-70

Megk?sérli a kir lyi birtokok visszavételét.A központi hatalom er?s?tésére befogadja a tat rok el?l menekül? kunokat/konfliktusok a kun és magyar lakoss g között, ürügyet szolg ltat a mongol t mad shoz/
1241-42 tat rj r s
Béla felkészül a t mad sra/1237 Julianus jelentése, h gók er?s?tése, 1241  rp 11 muhi csata -- kemény ütközet/
-f?leg Erdélyben és az Alföldön jelent?sek a tat r puszt?t sok
-a mongolok nagy veszteséget szenvedtek
-a mongol kivonul s okai:™gödej hal la, mongol haditakatika, stabil h torsz g hi nya
A mongol t mad s nem zil lta szét a magyar feud lis  llamot
?jratelep?tés-- v rosi fejl?dés
Magyarorsz g védelmi képességének fokoz sa:
-birtokok, v rmegyék eladom nyoz sa katonai feltételekhez kötve, v rép?tések
-v rosok meger?s?tése/fal, kiv lts gok/
-kunok visszah?v sa/ismét r juk t maszkodik a nagybirtokosokkal szemben-- fi nak kun feleség/
-külpolitika:halicsi szövetség/a tat rok ellen ir nyul/

4. T rsadalmi v ltoz sok a XIII. sz. végén
N? a nagybirtokosok hatalma/birtokadom nyok, v rak/
A szerviensekb?l és a v rjobb gyok egy részéb?l létrejön az egységes nemesség/1267-es oklevél/-- a meger?söd? nagybirtokosok függésbe kerülnek
A szabad közrend–ek és a v rjobb gyok egy része földes?ri függésbe kerül+szolg k--egységes jobb gys g/1298-as törvény/
 rutermelés fejl?dése-- munkamegoszt s
v rosok-- v rosi polg rs g kialakul sa
/a folyamat nem z rul le, a XIV.sz.-ban is tart!/