– Mutassa be a tizenötéves háborút és a Bocskai-szabadságharcot!
– Ismertesse Erdély aranykorának történetét!
– Milyen célokért folyt, és milyen eredményeket ért el a Wesselényi-mozgalom és a Thököly-felkelés?
 

2. Zrínyi tevékenysége
A Habsburgok hatalmuk növelése érdekében a végvárakba idegen zsoldosokat
helyeztek. Ebbe sokan nem nyugodtak bele.
2.1 Zrínyi elméleti tevékenysége
  A politizálás új vezére Zrínyi Miklós lett (1620-1664). Zrínyi nemcsak jó
hadvezér, hanem kit?nô költô is volt. Költeményeiben a nemzet erôinek
összefogására lelkesítette kortársait, megfogalmazt a fölkészülés gyakorlati
feledatait.
2.2 Gyakorlati tevékenysége
  - Az önálló magyar állam megteremtését II. Rákoczi Györgytôl várta. Erdély
bukása után a magyar függetlenségi törekvések bázisa is elesett.
  - A török újabb támadásakor Kanizsa alá megy, innen császári parancsra
elvonul.
  - Várad eleste után várat építtet. Zrínyi-Ujvár feladatának a török
megálítását szánta.
  - 1663-ban 120ezer fôs török sereg Budára ér, Zrínyi lesz a magyar sereg
fôparancsnoka.
  2.2.1 Téli hadjárat
  - A török a kedvezôtlen idôjárás miatt visszavonul, de Érsekújvárat
elfoglalja. Zrínyi kikényszeríti a nemzetközi összefogást és megindítja a
téli hadjáratot 1663-64-ben.
  - Seregének létszáma 22-25 ezer fô
  - 1664 februárban felégeti az eszéki hidat, 240 km-re hatol a hódoltság
területére. Célja Kanizsa visszafoglalása, de ez a Habsburgok várakozása
miatt nem sikerül.
  - Januárban visszavonják Zrínyitôl a fôvezéri kinevezést.

3. Wesselényi mozgalom és a Thököly-felkelés
3.1 Wesselényi-mozgalom
  - Az új fôvezér Montecuccoli lesz, aki csak akkor ütközik meg a törökkel,
amikor az már Bécset veszélyezteti. Augusztus 1.-jén Szentgotthárdon legyôzi
a törököket.
  - Megkötik a vasvári békét, melyben az elôzô évek hódítása a szultáné
marad. Ez általános felháborodást kelt.
  - Wesselényi Ferenc vezetésével szervezkedés indul.
  - Halála után Zrínyi Péter és Nádasdy Ferenc áll a szervezkedés élére.
  - II. Rákoczi György fia a vallási szervezkedést ellenzéki mozgalommá
szélesíti : sereget gy?jt, az egyetlen fegyveres harcban gyôz. Zrínyi és
sógor, Frangepán megijedve Bécsbe menekül. Ennek következtében leverik a
felkelést.
  - I. Lipót abszolutista kormányzati rendszert vezet be Mo.-on.
3.2 A Thököly-felkelés
  - A Wesselényi-mozgalom életben maradt résztvevôi Erdélybe menekülnek.
Élükre 1678-ban Thököly Imre áll s hadm?veletekbe kezd a Habsburgok ellen.
  - Rövid idô alatt elfoglalja a bányavárosokat.
  - Feleségül veszi Zrínyi Péter lányát, Ilonát, így rászállt a hatalmas
Rákoczi vagyon és a Rákoczi-ház tekintélye.
 

Mutasd be milyen társadalmi feltételek segítették a Mo.-i reformációt és
ellenreformációt!

I. A protestáns tanok elterjedése
  1. Mohács elôtt fôként az É. Mo.-i és erdélyi városok német ajkú lakossága
között terjedt el a reformáció.
  2. 1526 után a lutheri tanok széles körben ismertté válnak.
  3. Az elterjedés rétegei és okai :
  - nemesség : a fôurak többségét igen vonzotta az egyházi vagyon
szekularizációja (kisajátítása).
  - többi réteg : a pompától és a fény?zéstôl mentes egyház eszméje
          anyanyelv?ség
  4. A radikálisabb kálvini elveket 1551-ben Debrecenben kezdte hirdetni
Kálmáncsehi Sánta Márton. A evangélikusok és a világi hatalom is erôteljesen
fölléptek a kálvini tanok ellen.
  - követôik leginkább a mezôvárosok lakossága és a végvári vitézek
  - Mélius Juhász Péter - Debrecen (a kálvinista Róma) püspöke

II. A reformáció Erdélyben
  1. Erdélyben 4 vallást ismertek el hivatalosan :
  - katolikus
  - evangélikus (lutheránus)
  - református (kálvinista)
  - unitárius (antitrinitárius; mindenhol üldözték Eu.-ban, csak itt nem)
  2. 1568 -ban a tordai ogy. elôször Eu.-ban elrendelte, hogy minden
prédikátor a saját értelmezése szerint hirdesse az igét, és hogy vallásáért
üldözni senkit sem szabad.
  3. Dávid Ferenc az unitáriusok nagyhatású prédikátora.
  4. A  protestáns gyülekezetek egyházzá szervezôdve beilleszkedtek a
feudális rendbe és szembefordultak a forradalmi népi reformációval.
  5. Anabaptista eszmék :
  - a XVI. sz. második felére terjedtek el a feudalizmusssal megalkuvó
protestáns egyházakból kiábrándult mezôvárosi jobbágyok és a végváriak
körében.
  - okok : nincs szükség papi rendre, megtagadható az egyházi adó.

III. Kultúrális hatások
  1. Fontos szerepet tulajdonítanak a m?veltségnek => iskolák.
A XVI. sz.-ban létrejött protestáns szellem? iskolák : Patak, Pápa, Debrecen,
Sopron, Eperjes.
  2. Anyanyelv?ség, könyvek, Biblia-fordítások
  - Pesti Gábor, 1536., Bécs: Négy evangéliumfordítás.
  - Sylvester János, 1539-40., Sárvár: Ujtestamentum. Jelent még meg magyar
nyelvtana és tankönyve, Pesti szótára és mesegy?jteménye.
  - Károli Gáspár : Vizsolyi Biblia (1590, Vizsoly)
  3. Az anyanyelv? misék és a közös anyanyelvi éneklés elterjedése.

IV. Az ellenreformáció kibontakozása
  1. I. Rudolf (1576-1608) a kereszténység védelmezôjének tekintette magát
és célul t?zte ki a protestantizmus fölszámolását is.
  2. A megerôsödô ellenreformáció az uralkodó osztály tagjain kívül a
parasztokat és a polgárokat is sújtotta.
   - a jobbágytömegek  uraik  miatt lettek protestánsok, de hamar
megkedvelték a magyar nyelv? szertartásokat.
  - a király az augsburgi vallásbékére hivatkozva (1555. akié a birtok, az
rendelkezik a vallás fölött) a szabad királyi városokban magának követelte a
döntés jogát.
  - Kassán az evangélikusok templomát Belgiojoso fôkapitány fegyveresen
lefoglalta és a katolikusoknak adta.
  3.
  - Az 1605-ös szerencsi ogy. (ahol Bocskait Mo. fejedelmévé választották)
kimondta a katolikus és a 2 protestáns vallás egyenjogúságát.
  - 1606. A bécsi béke vallásszabadságot adott a protestánsoknak (kivéve a
falvakat és a mezôvárosokat).
  - 1608. A pozsonyi ogy.-n kiterjesztették a vallásszabadságot a falvakra
és a mezôvárosokra is. (II. Mátyás és a rendek megegyezése).
  4. A katolikus egyház megerôsödése
  - 1619-ben a vakbuzgó, jezsuita neveltetés? II. Ferdinánd (1619-1637)
kerül trónra.
  - A rendek nagy része visszatér a katolikus valláshoz a kompromisszum
érdekében.
  5. Pázmány Péter (1570-1637) esztergomi érsek munkássága
Rendkívül m?velt és nyugodt ember. Hatására sokan térnek vissza a katolikus
valláshoz. Segítségére  volt, hogy  törekvései egybeestek  a fôrendek
igényeivel : az újraerôsödô feudális viszonyok megtartását kívánták.
  - 1620-tól a NY-i országrészben sorra létesültek a jezsuita rendházak.
  - Sorra jelentek meg a magyar nyelv? könyvek. Pl. Káldi György Bibliája.
  - A katolikus papok képzésére alapította Pázmány Péter a nagyszombati
egyetemet (ma az ELTE).
  - barokk épületek (fôleg templomok, az elsô a nagyszombati jezsuita
templom) épülnek, barokk freskókkal. A csillogó pompájú templomok erôt és
hatalmat sugároztak, leny?gözték az embereket.
 Ismertesse Erdély aranykorának történetét!
 
 

1606 Bocskai István halála után az erdélyi rendek megválasztják:
1606-08 Rákóczi Zsigmond, majd a hajdúk segítségével
? 1608-13 Báthori Gábor:
 - er?szakos belpolitika (hajdúkat háttérbe szorítja)
 - Havasalföldi hadjárat, amit a porta nem engedélyezett
 - a hajdúk árulónak nevezik és megölik ?t

1613-29 Bethlen Gábor
Cél: ország újraegyesítése + gazdasági káoszban rendet teremteni
- eddig eladományozott javak nagy részét visszaszerzi
- a kivitelre kerül? javakra állami monopóliumok (higany, viasz, mész, marha)
- ipar  fejlesztése (külföldi mesterek + bányászok)
- jövedelme 1/2 millió arany: állandó zsoldoshadsereg
- háttérbe szorítja a rendeket, ennek alapja:
  - fejedelmi birtokok
 - állandó hadsereg
Továbbra is megmaradnak az államhatalom szervei, de minden szál Bethlen kezében összpontosul

Külpolitika:
1618. 30 éves háború (cél: független Mo. visszaállítása) Felvidéken harcba indul.
1620. aug. besztercebányai ogy. Mo. királyává választja, de ? nem koronáztatja meg magát:
Oka: - a rendek szigorú feltételeket szabtak a hitlevélben
        - Fehérhegy után egyedül marad
        - f?nemesség nagy része elpártol t?le

1621. nikolsburgi béke:
 - visszaadja a Mo.-i foglalás jelent?s részét
 - élete végéig megkap 7 vármegyét
 - birodalmi hercegi cím
 - bécsi béke és 1608-as törvények garantálása

Kés?bb még kétszer bekapcsolódik a harcba, de eredménytelenül.
Kultúra: könyvkiadás, balett, színház, zene, építkezések, iskolák alapítása (gyulafehérvári protestáns f?iskola)

I. Rákóczi György (1630-48)
Birtokait növeli: hatalma tovább növekszik
Bekapcsolódik a harmincéves háborúba:
 - 1643. szövetség a svédekkel
 - 1644. újra harcba indul (szultán megtiltja a további harcot)
 - 1645. dec. linzi béke:
  - protestánsok vallásgyakorlata kiterjeszve a falvakra és mez?városokra is
  - élete végéig ? is megkapja a 7 vármegyét
  - a protestáns lelkészeket nem lehet el?zni
  - nem lehet elfoglalni a protestánsok templomokat
 
Milyen célokért folyt, és milyen eredményeket ért el a Wesselényi-mozgalom és a Thököly-felkelés?
 
 

1664. aug. 1. : szentgotthárdi csata (gy?zelem)
1664. vasvári béke: el?z? évek minden hódítása a szultán kezére került
 - országos felháborodás (még katolikus egyház is)
 - Zrínyit megöli egy vadkan (gyanús)

Rendi szervezkedés indul meg (1666)
Vez: - Wesselényi Ferenc nádor
 - Zrínyi Péter horvát bán
 - Nádasdy Ferenc országbíró

Cél: - erdélyi típusú behódolás a törököknek
         - szabad királyválasztás

1670 fegyveres felkelés:   - Horváto: Zrínyi Péter
    - Felvidék: I. Rákóczi Ferenc

Zrínyi és Frangepán megijed: Bécsbe megy kegyelemért.
A nemesek fegyveres felkelését néhány hét alatt leverik.
Megölik: Zrínyi, Frangepán, Nádasdy, több nemes börtönbe, vagyonvesztés.

I. Lipót válasza:
 - Német lovagrend (vez: Ampringen Gáspár)
 - abszolutista kormányzati rendszer
 - ogy. és nádori hivatal m?ködésének felfüggesztése
 - magyar végvári katonák nagy részét elbocsátják
 - a katonaság terhét a magyar jobbágyokra (növelik az állami adót)
 - eltörlik a protestánsok vallásszabadságát

1678. Thököly Imre vezette felkelés:
Bázisa:  - Wesselényi mozgalom életben maradottai
      - elbocsátott végváriak, üldözött protestánsok, szökött jobbágyok
- Apafi Mihály (1661-90) támogatása
      - Fro. támogatása

A had elfoglalja a Felvidéki bányavárosokat, ezzel létrehozza a Fels?-Magyarországi fejedelemséget. (ezzel Mo. 4 feléosztott, ebb?l 3 a törökt?l függ)
1682. ? Zrínyi Ilonával, ezzel tovább er?södik (Rákóczi vagyon)
1682. a szultán Mo. uralkodójává nevezi ki (pedig ? kezdetben inkább a török ellen akart k?zdeni)

1681. soproni ogy.:
 - I. Lipót lemond a nyílt abszolutizmusról
 - visszaállítják a rendi alkotmányt
 - nádort választanak
 - protestánsoknak szabad vallásgyakorlat
 

 A reformáció magyarországon

a 16. század második felében a magyar egyházi szervezetben érezhetôek voltak az európaii méret? válság jelei. a magyar társadalom fogékonnyá vállt az egyházszervezet? reformokra. már 1526 elôtt is szivárogtak be a wittenbergi eszmék magyarországra, bázisa a németajkú lakosság volt, amely egyrészt a királyi udvarban (habsburg mária rokonszenvezett a  lutheri tanokkal), másrészt a felvidéki és erdélyi területeken élt. az elsô reformátorok jó része a ferences rendi szerzetesek opszervánságából került ki mint sztária mihály, dévai bíró mátyás, aki a wittenbergi  egyetemen hallgatta  kluther tanait. korai reformátorok m?ködési területe jórészt abauj és zemplém megyei mezôvárosok, bihari,  békési területek az egyes dunántúli városok voltak. mindenüt egy-egy fôúr támogatása adott lehetôséget a lutheri elvek hirdetéséhez, mint perényi péter sárospatakon, nádazsdi tamás sárvári birtokain, török bálint pápán és debrecenben. a 16. század közepétôl egyre többen csatlakoztak kálvin jános, zwingli ulrik svájci és hendrich bullinger német  reformátorok tanítását ötvözô szakramentáriusnak,  majd  reformátusnak  nevezte helvét irányzathoz, fôleg a mezôvárosok lakossága és a végvári vitézek. erdélyben különösen a magyar lakosság körében talált vízhangra a református irányzat. a török hódoltság területén m?ködött a helvét irányzat elsô magyarországi rendszerezôje,  szegedi kis  istván. életútja valóságos kalandregény, mely egyben a török uralom alatt álló magyar városok életének és m?velôdési viszonyainak számos érdekes mozzanatát  is  felvillantja.  szegedi  tanítványa volt aszenvedélyes  hitvitázó  miliusz  juhász  péter,  aki wittenbergben mély bibliaismeretet három szent nyelvben (görög, latin, héber) vaó jártasságot szerzett, németül és törökül is tudott. 1561ben debrecen püspöke lett. a gyorsan elôretörô helvét irányzaton veszélyeztették a krisztus és szentlélek  szentéjek, szentségét  tagadó antirinitárius (unitárius) tanok. legkiemelkedôbb képviselôje dávid ferenc, aki tipikus alakja volt a nyugtalan szellemô, minden új irányt fogékony erdélyi értelmiségnek. szász polgárcsaládból származott, katolikus papként kezdte pájafutását, német egyetemen gyarapította tudását. gyulafehérvárott fôlelkész, majd a magyar evangélikusok fôlelkésze lett. 3 esztendô múlva átállt a helvét reformációhoz, a fejedelem udvari papja  lett,  így  került  kapcsolatba  aservet m?veit tanulmányozó blandrakával, kinek hatására antirinitárius elveket kezdett hirdetni. kezdetét vette az új irányzatért folytatott harc. a gyulafehérvári hitvitán, melyett mélikus juhász péterrel folytatott, dávid elsöprô gyôzelmet aratott, a fejedelmi város lakossága is hívéül szegôdött. jános zsigmond, aki maga is antirinitárius (unitários) volt, a hitvitákon többnyire részt vett, sôt ô játszotta a döntôbíró szerepét. az 1571dik évi erdélyi országgy?lés törvényben mondta ki  a 4 bevett  vallás (katolikus, református, evangélikus, unitárius) szabad gyakorlását. báthory istván fejedelemsége idején visszaszorúlt az unitárius irányzat, melyet még belsô ellentétek is gyengítettek. egyes híveik lengyelországba, majd onnan hollandiába menekültek, ahol eszméik  tovább éltek.  magyarország mindhárom részében lényegesen békésen ment végbe a vallásváltás. sokáig a templomot  is  közösen  használták.  a  60as  évekre körvonalaikban kialakultak a protestáns egyházszervezetek: egyházkerületek, (püspökségek),  ezen belül egyházmegyék (élén az esperessel). a papság közös ügyeit a zsinatokon rendezte. a reformáció valamennyi irányzatára jellemzô volt, hogy a vallásos világképet a középkorinál emberibbé akarta formálni. ez meghatározta a m?vészethez, a m?velôdéshez való viszonyát. a templomok belsejét átalakították. a szentek freskóit bemeszelték, csak növényi díszeket alkalmaztak festményeiken.  kazettás  famennyezet,  népies  festett fabútorzat díszítette tákos, csaroda, kalotaszeg, noszvaj és még sok falu templomát. a toronyra kereszt helyett kakas (az éberség jele képpen) vagy csillag került (ez vezette a betlehemi pásztorokat). a reformátorok felismerték, hogy eszméik terjedésének legfontosabb eszköze az oktatás, ezért minnél  több, és  színvonalasabb tanintézet alapítására törekedtek. az iskolák élére álltalában külföldön végzett tanítók  kerültek. a  magyar iskola  elvégzése után a tehettségesebb diákok  maguk is tanítóskodtak,  majd a hejdelbergi, wittenbergi, vagy cürihi egyetemen folytatták tanulmányaikat, ahonnan friss ismeretekkel tértek haza. e kapcsolatoknak  köszönhetô, hogy  a mostoha körülmények ellenére magyarország sokáig benne maradhatott az európai kultúra vérkeringésében. a leghíresebb iskolák brassóban, debrecenben, sárospatakon, pápán és kolozsvárott m?ködtek. a reformáció korán felismerte a nyomtatott szó erejét. a reformátorok elsô munkáit még krakkóban adták ki, itthon "fôiskolai" és a fôuri udvarok mellett sorra alakultak nyomdák. heltai kolozsvári nyomdájában 200 m? jelent meg, felénél több magyar nyelven. a kor második legnagyobb nyomdája a debreceni volt. a vizsai nyomdából került ki az elsô teljes magyar bibliafordítás, károlyi gáspár lelkész munkája. a nyomdában nem csak a hitélettel kapcsolatos nyomtatványok  jelentek  meg  (hittankönyv, énekeskönyv, teológiai munkák), hanem egyre nagyobb számban adtak ki tankönyveket,  kalendáriumokat,  krónikákat,  fabulákat, széphistóriákat. a históriás énekek a török ellenes harc hôseit népszer?sítették. a  prédikátorok énekelt versek prédikációk formájában tanították és juttatták kifejezésre véleményüket  koruk társadalmáról.  a zsoltárszerzôk  a prédikátorok  mellett voltak  polgárok is  (vég mihály kecskeméti kereskedô zsoltárát dolgozta fel koal zoltán a salmus hungaricusban). heltai erkölcsi elvei a szorgalmasan munkálkodó,  mértékletesen  élô  kolozsvári  polgárság érdekeinek feleltek meg. bornemissza péter minden végletet elítél, s az adóztató oligarhát csak úgy, mint a lázadó parasztot, s mint ezt a hibák kijavítása érdekében. a magyar nyelv? könyvek elterjedése közelebb hozta magyarországot európához az álltal, hogy az idegen nyelven nem tudók számára hozzáférhetôvé tette az európai kultúra eredményeit, és hirdette a szétszakított országrészek együvé tartozását.

 Milyen célokért folyt és milyen eredményeket ért el a
Wesselényi-mozgalom és a Thököly-felkelés !

1. 1664-ben megkötik a vasvári békét ? minden el?z? hódítást a törökök kezén hagy

a) - Zrínyi Péter májusban szövetségi ajánlatot tesz XIV. Lajos francia királynak a Habsburgok ellen
- Wesselényi Ferenc nádor vezetésével rendi szervezkedés indul, majd halála után Zrínyi Péter (horvát bán) és Nádasdy Ferenc (országbíró) áll a mozgalom élére
céljuk : Magyarország erdélyi típusú török behódoltságnak elérése
kibontakozása
? 1670 : Zrínyi Péter fegyveres felkelésre hívja birtokainak jobbágyait
? a Felvidéken I. Rákóczi Ferenc ellenzéki mozgalommá szélesítette a vallási szervezkedést
?
b) - néhány hét alatt leverik ? a bécsi udvar a kollektív megtorlás mellett döntött
- 100-nál több halálos ítélet született, de a többség " megúszta " vagyonvesztéssel, várfogsággal, váltságdíjjal
- a megtorlást az ország is megérezte ? I. Lipót abszolutista kormányzati rendszert vezetett be

2. A Wesselényi-mozgalom életben maradt résztvev?i közül sokan Erdélybe menekültek
?
a " bujdosók " alkották a meginduló függetlenségi harcok bázisát ? 1678-ban Thököly Imre áll a mozgalom élére
- 1678-ban elfoglalják a felvidéki bányavárosokat
- 1682 : a török Magyarország uralkodójának kiáltotta ki
- 1681 : I. Lipót a soproni országgy?lésen visszaállította a rendi alkotmányt, nádort választottak, megengedték a protestánsok szabad vallásgyakorlását
- 1690-ben tér vissza, megveri a császár seregeit, de 2 hónap múlva a Balkánra szorul ? a karlócai béke ( 1699 ) után Nikodémiába szám?zik
    Mutassa be a „tizenöt éves” háborút és a
Bocskai szabadságharcot!

1. 1568 - drinápolyi béke ? Báthori István erdélyi fejedelem 1571–1568-ig, 1576-tól lengyel király is,
– új központ Krakkó

2. Rudolf német-római császár nem tudott híveket szerezni a török ellen
– sokan legy?zhetetlennek hitték a törököt
– az újabb osztrák-török háborút a törökök kezdték
1591-t?l folyamatos török támadások Sziszek ellen
          ?
     1593 : elfoglalja ? Dunántúl
            ?
       Székesfehérvárnál a keresztény seregek
      gy?ztek
– fels?-magyarországi vármegyék támadása ? a török több várat is elhagy
- 1593/94. évi téli hadjárat – fordulópont
    ?
el?térben az európai összefogás gondolata
– Erdélyt?l a török támogatást, együttm?ködést várt ? Báthori Zsigmond fejedelem Bocskai István váradi kapitány javaslatára a török ellenes háborút vállalta
– 1595 - gyurgyevói gy?zelem a török ellen
– 1595 - Nyári Pál feladja Egert, a török gy?z Mez?keresztesnél
Basta generális ? önkényuralom - a parasztság terhei megn?nek

3. a) A bécsi udvar a háború terheib?l egyre többet hárított a magyar nemesekre :
- felségárulási perek
- korlátozza a protestánsokat
?
b) 1604 : Belgiojoso Bocskai bihari vára ellen támad ? kelet-magyarországi felkelés ? Bocskai az udvar ellen fordul
?
átállnak a hajdúk
- 1605 : szerencsi országgy?lés
- Rudolf - hajlik a béketárgyalásra
- a felkel?k is - a török fenyegetés miatt

4. a) 1606 : bécsi béke
Bocskai letelepítette hajdúvitézeit

b) 1606 : zsitvatoroki béke
 

 Mutassa be a tizenöt éves háborút
és a Bocskai-szabadságharcot!

I. Rudolf (1576-1608) célja: a pogány török ki?zése
 - 1591. háború a török ellen (1591-1606. 15 éves)
 - támogatja: magyar nemesség + Erdély is
 - 1595. Báthori Zsigmond 1598-1602. is bekapcsolódik
  - 1595.: Gyurgyevó: gy?zelem
  - 1596.: Eger, Kanizsa, Mez?keresztes: vereség
Váltakozó siker? harc:
 - Mo. felemelt összeg? adók (parasztság)
 - zsoldosok rablásai (paraszt, nemes)
 - h?tlenségi perek a magyar f?urak ellen (vagyonelkobzás: udvar deficitje ellen)
 - rendeleti kormányzás: ogy. szerepének lecsökkenése (Fels? Mo.:Belgiojoso, Alsó
Mo.: Kolonich Siegfrid)
 - protestantizmus felszámolása (mindenki ellen)

Fegyveres ellenállás gondolata
 - 1604. Bocskait is támadás éri
 - 1604. Bocskai féle felkelés
 - hadseregének nagy részét a hajdúk alkotják
 - gy?zelem: Álmosd, Diószeg (Felvidék nagy része az övé)
 - Erdély és az egész Felvidék (török segítség)

1605. szerencsi országgy?lés:
 - Mo. fejedelmévé választja
 - katolikus, református, evangélikus vallás egyenrangú
A szultán koronát ajánl neki, de ezt nem fogadja el csak a szövetséget, ennek oka, hogy a harc célja csak az engedmények megszerzése volt.

1606. bécsi béke:
 - vallásszabadság a protestánsoknak (kiv.: mez?városok és falvak)
 - meger?sítik a rendi alkotmányt (Ogy. újra nádort választhat)
 - elismeri Erdély önállóságát + kap 3 megyét (Partium)

Bocskai a hajdúkat letelepíti:
 - nincs állami és földesúri szolgáltatás, de kötelesek a hazát védeni
 - kapitányaik részt vehetnek az ogy.-n
1606. zsitvatoroki béke (15 éves háború lezárása)

1606.: Bocskai halála után Rudolf célja az engedmények visszavonása, ennek következtében széles kör? elégedetlenség Ausztriában és Cseho-ban is.
 

 10/A A Bocskai István által vezetett
szabadságharc és bécsi béke

I. Rudolf, a prágai várba zárkózó uralkodó a kereszténység Istent?l kijelölt védelmez?jének tekintette magát, akinek feladata a pogány török hatalmának megtörése Európában. Tervében támogatta Spanyolország és a pápa is. Rudolf háborút indított a török ki?zésére. A hábrút a magyar nemesek nagytöbbsége lelkesedéssel fogadta. A háború els? esztend?i a boldog várakozás és az áldozatkészség jegyében teltek el. 1595 tavaszán Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem nagybátyja, és tanácsadója, Bocskai István ösztönzésére bekapcsolódott a török ellenes harcokba. Báthory serege nagy gy?zelemet aratott a visszavonuló török sereg egy része felett, Gyurgyevónál. Azonban Eger vára és Kanizsa is török kézre került. Mez?keresztesnél is a török gy?z?tt az egyesült császári-erdélyi seregekkel szemben. A csatavesztés után egyre nyilvánvalóbb lett, hogy a Habsburg hadvezetés nem tudja a meggyengült törököt ki?zni Magyarországról.
A 15  éves  háború  idején a  magyar  nemesség és a  Habsburgok kapcsolata megromlott. A háború és óriási terhei:a fölemelt összeg? adók és a zsoldosok rablásai egyaránt érzékenyen érintették a parasztságot és a nemességet. A császár-király gazdasági bajain úgy igyekezett segíteni, hogy - többnyire koholt vádak alapján - perket zúdított a magyar f?urak nyakába. Ezek a perek többnyire jószágvesztéssel végz?dtek. Rudolf célul t?zte ki a protestantizmus felszámolását is. A meger?sös? ellenreformáció a parasztokat és a polgárokat is sújtotta.
Az elhúzódó háborúk, a zsoldosok féktelen garázdálkodása, a h?tlenségi perek és az er?szakos ellenreformáció miatt robbanásig feszült a hangulat. Fels?- és Kelet-Magyarország kálvinista területein érlel?dött a fegyveres ellenállás gondolata. A felkelás akkor kezd?dött, amikor a Partium és Erdély leghatalmasabb urát, Bocskai Istvánt is Habsburg támadás érte. Amikor Belgiojoso gróf (Fels? Magyarország f?kapitánya) ostromolni kezdte bihari várait, Bocskai megnyerte magának a hajdúkat, és ellenált. A hajdúk földönfutóvá szegényült kisnemesekb?l, foglalkozás nélküli marha-hajtókból és szökött jobbágyokból verbuválódtak. Hivatásuknak tekintették a harcot, abból akartak megélni.
Bocskai 2-3 ezer f?nyi hajdúseregével gy?zelmet aratott a császáriakon Álmosd és Diószeg között. 1604 telén Kassával együtt már a Felvidék jó része is a befolyása alá kerüt. 1605-ben Bocskai török segítséggel elfoglalta az egész Felvidéket, birtokba vette Erdélyt, ahol fejedelemmé választották. A szemesi országgy?lés 1605-ben egész Magyarország fejedelmévé választotta, s kimondta a katolikus és a két protestáns vallásfelekezet egyenjogúságát.
A török szultán arannyal és drágakövekkel kirakott koronát küldött Bocskainak. ? azonban ezt nem fogadta el, hiszen célja nem Magyarország török védnökség alá helyezése volt, hanem A Habsburg birodalom ellenében a magyar rendi jogok megvédése. Elfogadta ugyan a török szövetségét, mert kellett a támogatása. De a kapcsolatot idiglenesnek tekintette, s a Habsburgokkal való megegye-zésre törekedett.
Újabb gy?zelmek és hoszzú diplomáciai tárgyalások eredményeként 1606 júniusában léttrejött a fel-kelést lezáró bécsi béke. A béke valásszabadságot adott a protestánsoknak (a mez?városok és a falvak kivételével). Meger?sítette a rendi alkotmányt, s a kormányzat élére ismét nádort állított. Elismerte az önálló Erdélyt.
Bocskai a harcokban nagy szerepet játszó hajdúkat birtokaira betelepítette, és mentesítette ?ket minden állami és földesúri szolgáltatás alól. A letelepítéssel jelent?s számú hivatásos katonaréteget vezetett vissza a termel?munkába. A hajdúszabadság elnyerésének lehet?sége pedig közel egy évszázadon át óriási mozgósítóer? volt a parasztok számára.
Bocskai közvetítésével a bécsi udvar és a török porta is megkötötte a 15 éves hábbotrút lezáró zsitvatoroki békét.
 Rendi sérelmek

A 15 éves háború (1593–1606) elhúzódása és a Habsburg-abszolutizmus erôsödô nyomása kiváltotta a rendek elégedetlenségét. A kincstár erôszakosan, az örökösök rovására avatkozott be a birtokperekbe. H?tlenségi perek indultak, amelyekben az elmarasztaló ítéletnek a vádlott elejét vehette egyezkedéssel, a kincstárnak fizetett nagyobb összeggel.

Protestánsüldözés

Az udvar abszolutista törekvéseivel együtt indult meg az erôszakos ellenreformáció. II. Rudolf császár azon a jogcímen foganatosított protestánsellenes intézkedéseket, hogy a király a város földesura. Elvették a templomokat, elüzték a protestáns prédikátorokat. Az uralkodó megtiltotta, hogy a vallásügyet bárki is elôhozza az országgyülésen.

Bocskai felkelése

1604-ben Bocskai István, az egyik legtekintélyesebb fôúr, korábban a Habsburgok híve, a fegyveres ellenállást választotta a császár intézkedéseit végrehajtó kassai fôkapitánnyal, Belgiojosóval szemben. Zsoldjába fogadta a hajdúkat. A hajdúk munka nélkül maradt marhahajcsárokból, földönfutóvá vált parasztokból lett zsoldoskatonák voltak. Bocskai elsô sikere, az álmosdi gyôzelem után egyre szélesebb rendi támogatást kapott. Az erdélyi rendek fejedelemmé választották. A szerencsi országgyülésen a rendek Magyarország fejedelmévé tették.

Bocskai józanul ítélte meg lehetôségeit. Bár csapatai Felsô-Magyarország nagy részét elfoglalták, tudta, hogy nincs olyan serege, amellyel egy összevont császári hadsereget legyôzne. Nem tudta hajdúit rendszeresen fizetni, s nem gátolhatta meg, hogy azok néha ne fosztogassanak. A rendek hajdúellenesek voltak, törvényen kívül helyezték a hajdúkat.

Bocskai nem akart a törökök védelme alatt álló király lenni. A szultán által neki küldött koronát csak magánajándéknak, s nem felségjelvénynek tekintette.

A bécsi béke

Megegyezést keresô szándékai találkoztak a császári udvar békére való hajlandóságával. Az 1606-os bécsi béke biztosította a protestáns nemesek, a szabad városok és a végváriak vallásszabadságát és a magyarországi rendek jogait. Bocskai Erdély fejedelmeként írta alá a békét, ez a Habsburgok részérôl Erdély függetlenségének elismerését jelentette. Bocskai közremüködésével végre lezárta a tizenöt éves háborút a császár és a szultán. A zsitvatoroki béke a fennálló helyzetet rögzítette.

Bethlen Gábor (1613-1629)

A részeire szakadt ország egyesítésének célja vezette a legnagyobb erdélyi fejedelmet, Bethlen Gábort. Mint elôtte valamennyi erdélyi fejedelem, ô is a török hozzájárulásával nyerte el méltóságát. Abból indult ki, hogy a két nagyhatalom közül az egyik támogatását meg kell szerezni. Azért választotta a törököt, mert úgy ítélte meg, hogy a Habsburg-abszolutizmus közvetlenebbül és erôszakosabban akar beavatkozni az ország életébe, mint a török.

Bekapcsolódás a harmincéves háborúba

A fejedelem elérte, hogy szabad kezet, idônként katonai segítséget kapott Habsburgellenes politikájához. Erdély és a királyi Magyarország nemzeti királysággá való egyesítése kedvezô külpolitikai helyzetet teremtett a harmincéves háború.
Bethlen a cseh-morva rendek szövetségeseként indított hadjáratot II. Ferdinánd ellen. Csehország összeomlása után a Habsburgok nyugati ellenfeleivel akart szövetkezni, de nem talált támaszra. Annak ellenére, hogy három hadjárata során nem szenvedett vereséget, a békében kénytelen volt megelégedni az általa elfoglalt Felsô-Magyarország helyett annak hét vármegyéjével és a bécsi béke lényeges pontjainak megerôsítésével. Abban, hogy uralma alatt nem jött létre egységes magyar királyság, része volt a magyar rendek húzódozásának. Bethlen gyôzelme esetén az esetleges török függésbe kerüléstôl, veresége esetén a megtorlástól tartottak.

Erdély belpolitikája

sBethlen nagyszabású elképzeléseinek szilárd alapját teremtette meg Erdélyben. A rendeknek nem engedett beleszólást döntéseibe. Visszaszerezte a korábban eladományozott fejedelmi birtokokat. Kereskedelemfejlesztô, ipartelepítô gazdaságpolitikát folytatott. Mindez évi 5-700.000 forinthoz juttatta. Fejlesztette a hadsereget, de segítette a müvészeteket és a tudományokat. Támogatta a kálvinista államegyház megteremtését, de óvakodott az erôszakos térítéstôl.