– Ismertesse a török
ki?zésének menetét, értékelje
jelent?ségét!
– Ismertesse a Rákóczi-szabadságharc
menetét! Értékelje a szatmári békét!
Ismertesse a török ki?zésének menetét, értékelje jelent?ségét!
A Habsburgok f? ellensége
Franciaország maradt, ezért arra törekedtek, hogy a
törkkel mindenképpen fenntatsák a békét.
Megtiltották a magyarok törökellenes akcióit is.
A végvárakban a hazai vitézek helyett idegen zsoldosokat
helyeztek. A politizálás új vezére a költ?,
hadvezér, poltikus Zrínyi Miklós lett. A török
támadás hatására (1663) I. Lipót Zrínyit
nevezte ki az egész magyar hadsereg f?parancsnokává.
1663 végi téli hadjáratának tervével
kényszerítette ki a törökellenes nemzetközi
összefogást is. Felégette a török utánpótlás
kulcsát, az eszéki hidat. F? célja az volt, hogy megteremtse
Kanizsa ostromának feltételét. Kanizsát azonban
nem sikerült visszafoglalni.
Montecuccoli f?vezér
Szentgotthárdnál óriási gy?zelmet arat a török
f?seregen. A császári udvar azonba békét köt
a levert ellenséggel úgy, hogy annak minden hódítását
meghagyta. A törökkel szembeni tehetetlenség miatt rendi
szervezkedés indult. I. Lipót abszurdista kormányzati
renszert vezetett be. A mozgalmat felszámolta. A bujdosók
alkották a meginduló függetlenségi harcok bázisát.
Thököly
Imre állt a mozgalom élére. Az általa vezetett
had elfoglalta a Felvidék bányavárosait. Lipót
lemondott a nyílt abszolútizmusról, visszaállították
a rendi alkotmányt. A császári katonaság feladta
Magyarországot, és visszavonult Bécs védelmére
a török támadás el?l. A megtámadottak végre
komoly ellenlépésre szánták el magukat. XI.
Imre pápa kezdeményezésére létrejött
a Szent Liga (Habsburg birodalom, Lengyelország, Velence, 1686-tól
Oroszo. is). A meginduló ellentámadás 4 év
alatt Belgrádig szorította vissza a törököt,
és 1686-ban szabaddá vált Buda is. A karlócai
béke értelmében (1699) az egész ország
felszabadult (a Temesköz kivételével). A bécsi
haditanács a szövetséges hadseregek eltartási
költségének 70 %-át a parasztokra rótta.
A katonák a porciók behajtásán kívül
raboltak, fosztogattak (Caraffa: Debrecen). Az 1687-es országgy?lésen
a nemességet lemondatta a szabad királyválasztás
jogáról és az Aranybulla ellenállási
záradékáról. Erdélyt az udvarnak alárendelve
kormányozták, a katonákat szélnek eresztették.
1683. IV. Mehmed
célja: Bécs elfoglalása (vezére Kara Musztafa,
akit Thököly serege is támogatna)
A császári
katonaság feladja Mo.-t és Bécs védelmére
rendezkedik be
A törökök
közrefogják Bécset.
1683. szept. Sobieski János és Lotharingiai Károly felszabadítja Bécset
…
1697. török ellentámadás, de Savoyai Jen? Zentánál gy?z
…
- Erdélyt
az udvarnak alárendelve kormányozzák
- pedig: 1690.
Diploma Leopoldinum:
- függetlenség
- szabad vallásgyakorlat
- megszállják,
és 1848-ig külön tartomány
Neoaquistica comissio
felállítása: oklevéllel kell bizonyítani
a tulajdonjogot a volt hódolt-sági területen lév?
birtokra, ha az megvan, akkor 10 % fegyverváltság.
- hajdúszabadság
korlátozása: vitézl? rend katonáit szélnek
eresztik és jobbágyi
szolgáltatásokat
követelnek t?lük
- Magyar kancelláriát
átszervezik és a bécsinek rendelik alá
- vallásgyakorlat
korlátozása
- Jászság
és Kunság elzálogosítása a német
lovagrendnek
3. A felszabadító
háború még 10 évig tartott
- 1697 - újabb
török támadás
?
Savoyai Jen? legy?zi
a török hadsereget
- 1699 : karlócai
béke ? lehet?vé vált az ország területi,
politikai és közigazgatási egységének
helyreállítása
…
nemesi elégedetlenkedés
? 1697 nyarán kirobban a Tokaji Ferenc vezette felkelés
Ismertesse a
Rákóczi-szabadságharc menetét és
értékelje
a szatmári békét !
I. A szabadságharc
el?zményei
A Rákóczi-szabadságharc
társadalmi-politikai helyzetének vizsgálatához
vissza kell nyúlni a török uralom végéhez
a) A törökök utolsó nagy támadása Bécs ellen (1683) a magyarországi török uralom összeomlásának kezdetét jelentette (1686 ; 1699)
b) A törökök
ki?zését fontos társadalmi és politikai változások
követik
- a Habsburgok hajtották
végre
- a XVI. században
elkezdett központosítás a Habsburgok javára d?l
el ? megkezd?dik Magyarország beépítése a Habsburg
birodalomba
c) A társadalom
általános elégedetlenségét váltja
ki a Habsburg-politika
- jobbágyság
: a török ellenes küzdelem enyhítette a jobbágyok
terheit, kialakult egy szabad költözés? réteg
? a török
ki?zése után romlik a helyzete,
? a hadsereget a jobbágyság
tartja el,
? n?nek az állami
adóterhek ;
- nemesség
: a jobbágy állami terhelésének növekedése
csökkenti a földesúrnak nyújtott szolgáltatások
lehet?ségét
? politikai probléma
a külföldi birtokosok beáramlása miatt
- végvári
katonaság : a jobbágy és nemes között helyezkednek
el, függetlenek voltak ? jobbágysorba süllyedés
fenyegeti ?ket
d) Az általános
elégedetlenség felkelésekben bontakozik ki - kibontakozik
a kuruc mozgalom
- 1697 : Tokaj Ferenc
vezette felkelés
A hegyajlai felkelés
I. Lipót abszolutizmusa már 1697-ben felkelést robbantott ki Hegyalján. A felkelést Thököly egykori tisztjei vezették. A nemesség a császárt támogatta, így a felkelést néhány hét alatt vérbe fojtották. Az abszolutizmus elviselhetetlen módon terhelte a lakosságot. Az egyre súlyosodó adókivetés fô oka a spanyol örökösödési háború költségeinek fedezése volt.
A tiszaháti parasztfelkelés
Ebben a helyzetben robbant ki 1703-ban az Esze Tamás által vezetett tiszaháti felkelés. A mozgalom a hegyaljai felkelés bukásán okulva a nemesség támogatását kereste. Így került sor II. Rákóczi Ferenc és a felkelôk követeinek találkozására. A parasztfelkelés fônemesi vezetôt kapott. A felkelôk katonai sikerei Rákóczi oldalára állították a nemességet. Rákóczi a jobbágyok megnyerésére úgy intézkedett, hogy a harcoló jobbágyok és családtagjaik mentesüljenek a földesúri terhektôl. Az ország jelentôs része 1703-ban a kurucok kezére került. 1704-ben Rákóczit az erdélyi rendek fejedelemmé választották. Sikeres hadjáratot vezetett a magyar lakosságot pusztító rácok (szerbek) ellen.
A kuruc hadsereg legénységét
fôleg a nem nemesi rétegekbôl származó
katonák alkották. A tisztikar viszont kevés kivétellel
a nemesek közül került ki. Rákóczi megszervezte
és biztosította a sereg ellátását hadianyaggal
és ruházattal.
Államépítés
Az szabadságharc sikereit biztosító hadseregfejlesztés elképzelhetetlen lett volna, ha nem újul meg az önálló magyar államgépezet. Rákóczi világosan látta a hagyományos rendi-nemesi állam alkalmatlanságát. Központosító, az abszolutizmus vonásait hordozó államépítô elképzeléseit igyekezett megvalósítani. Udvari Tanácsát m?velt köznemesekbôl állította össze, akik az államigazgatás ágai szerint szakosodva készítették elô a fejedelem döntéseit. Rákóczi fenntartotta a monopóliumokat, de nem szedetett készpénzadót. Megkövetelte viszont a kuruc hadak ingyenes élelmezését. A pénzszükén rézpénz kibocsátásával igyekezett enyhíteni. Eltörölte a Habsburgok által felállított belsô vámokat.
Külpolitikai helyzet
A szabadságharc kedvezô kölpolitikai helyzetben kezdôdött. XIV. Lajos támogatta a Habsburgok hátában kitört felkelést. A franciák és a velük szövetséges bajor csapatok nyugatról nyo- multak elôre, és nem látszott lehetetlennek, hogy Ausztriában egyesülnek a Dunántúlról támadó kuruc csapatokkal. 1704 nya- rán azonban a francia - bajor csapatok Höchstädtnél súlyos vereséget szenvedtek, és a háború menete megfordult. A magyar hadszíntérre átcsoportosított császári haderôk Nagyszombatnál legyôzték a kurucokat.
A szécsényi országgyülés
1705-ben országgyülést
hívott össze Rákóczi a felgyülemlett problémák
megoldására. A rendek konföderációt (szövetséget)
kötöttek a szabadságharc folytatására. Rákóczit
vezérlô fejedelemmé választották. Az
Udvari Tanács helyére 24 tagú szenátus lépett
jelentôs fôúri befolyással. Gazdasági
Tanács jött létre a fejedelem vezetésével
a kincstár és a hadellátás irányítására.
Törvény született a szabad vallásgyakorlatról.
Lipót császár halála után remélni
lehetett a megegyezést utódjaval, I. Józseffel. Békekötés
azonban nem jött létre, mert Rákóczi ragaszkodott
Erdély függetlenségéhez.
1705 végén
Bottyán János (Vak Bottyán) elfoglalta a Dunántúlt.
Az 1706-os év is hozott katonai sikereket, de a szabadságharc
folytatása nehézségekbe ütközött. 1707-ben
újabb országgyülést hívtak össze
Ónodon. Itt felszínre kerültek a fejedelem és
a rendek egy részének ellentétei. Az országgyülés
megszavazta a Habsburg-ház trónfosztását. Elfogadták
a hadikiadásokra kivetett 2 millió forint adót, amelybôl
a nemesség is részt vállalt.
Belsô ellentétek
A rendek sérelmezték, hogy az ország jövedelmeivel, hadseregével a fejedelem rendelkezik, és akaratát a hadseregre támaszkodva az országgyülésen és a vármegyékben is érvényesíti. A nemesek megadóztatásán kívül a földesurakat veszteség érte Rákóczi jobbágypolitikája következtében. Rákóczi biztosította a katonáskodó jobbágyok hozzátartozóinak adómentességét, majd a harcoló jobbágyoknak és családjuknak szabadságot adott 1708-ban. A jobbágyok kevésnek érezték ezeket a kedvezményeket. A szabadságharc igazi értelmét számukra a teljes jobbágyfelszabadítás jelentette, de Rákóczi nem gondolt erre.
A szabadságharc hanyatlása
Romlott a gazdasági helyzet. A rézpénz fokozatosan elértéktelenedett. Pestisjárvány irtotta a lakosságot. A visszaesô termelés veszélyeztette a hadsereg ellátását. Kiütköztek a kuruc hadsereg gyengéi. A császári csapatok egyre inkább fölénybe kerültek. Az ország mind nagyobb területei kerültek az ellenség kezére. A kuruc hadsereg tisztikara képzetlen, legénysége tapasztalatlan, fegyelmezetlen volt. A trencsényi csatában (1708) a szabadságharc legerôsebb, 15000 fôs, jól felszerelt hadserege szenvedett vereséget egy 8000 fôs császári seregtôl.
A szabadságharc külpolitikailag elszigetelôdött. A franciák vesztésre álltak a spanyol örökösödési háborúban. Segélypénzeik 1710 után megszüntek. Rákóczi 1710-ben I. Péter cárral kötött szövetséget, de 1711 után az oroszoknak fontosabb volt a jó viszony a Habsburgokkal, ezért a kuruc állam tôlük sem számíthatott segítségre. A háború folytatásának feltételei 1711-re gyakorlatilag megszüntek.
Béketárgyalások
1711-re az udvarban is felülkerekedtek a megegyezést sürgetô körök. Elôször a háború folyamán magyar fôparancsnokot neveztek ki a császári seregek élére gróf Pálffy János személyében, aki hamarosan tárgyalásokat kezdett Károlyi Sándorral. Rákóczi eközben Lengyelországba ment Péter cárhoz segítségért.
Sem Károlyi,
sem Pálffy nem akarta, hogy az abszolutizmus megsemmisítse
a magyar rendek kiváltságait. Károlyi elérte,
hogy a békekötés közkegyelmet adjon mindenkinak.
A szabadságharcban résztvevô nemesek visszakapták
birtokaikat. A szabadságharc célja, a függertlen magyar
állam megteremtése meghiúsult. Nem válhattak
szabaddá a kuruc hadsereg jobbágykatonái. 1711. április
30.-án Szatmáron aláírták a békét.
Másnap a majtényi síkon a kuruc csapatok letették
a fegyvert. Károlyi tisztességes békét kötött.
Ezt azonban nem érhette volna el a szabadságharc nyolcéves
erôfeszítései nélkül. Rákóczi
nem fogadta el a békét a neki felkínált kegyelem
ellenére sem. Az újrakezdés reményében
ment Franciaországba, majd Törökországba. Itt érte
a halál a rodostói számüzetésben 1735-ben.
1697. tokajhegyaljai
felkelés: vez: Kis Albert, Tokaji Ferenc, Szalontai György
Tokaj és Sárospatak
várát elfoglalják, de az osztrákok leverik
1700-tól a
nemességen belül is szervezkedés (lökést
ad hozzá a spanyol örökösödési háború
XVI. Lajos és I. Lipót között)
Rákóczi célja: szövetség Fro.-val (levelezése azonban osztrák kézre jut, börtönbe zárják ahonnan megszökik, majd Brezán várába rejt?zik el)
1702. I. Lipót
toborzása a háborúra.
Esze Tamás
és Kis Albert ezt szervezkedésre használja fel.
Szalontai György
felkérik Brezánban Rákóczit, hogy álljon
az elkeseredett tömeg élére
1703. április.:
vállalja a vezetést, kiáltványában harcra
szólítja fel Mo. minden rétegét (Brezáni
kiáltvány) + elküldi zászlóját
(cum deo pro patria et libertate)
1703 május:
megkezd?dik a tiszaháti felkelés
Annak ellenére,
hogy Rákóczi megfogalmazása: osztrák iga alól
felszabadítani Mo.-t
a parasztok a nemeseket
is vádolják Mo. elárulásával: feldúlják
a nemesek birtokait
Károlyi Sándor
f?ispán vezetésével leverik a parasztfelkelést.
Esze Tamás hadai
a hegyekbe menekülnek: itt találkoznak Rákóczival
(csalódás mindkét félnek, mert mindkett? a
másiktól várt nagy hadat).
A katonai sikerek
hatására a sereg létszáma növekszik (Tiszántúl
elfoglalása), a sikerek hatására a nemesség
egy része és a hajdúvárosok h?séget
esküdtek.
1703. okt. Duna-Tisza-Köze
és Felvidék nagy része.
Károlyi Sándor
átkel a Morván, Bécs felé indul (egyes csapatok
Bécs alá jutnak).
Cél: bajorokkal
egyesüljön a hadsereg, de!
1704. Höchstadt:
osztrákok gy?znek a bajorok felett
1704. Nagyszombat:
kuruc vereség
Rákóczi
célja: nemzeti összefogás er?sítése
Jobbágykérdés:
Vetési pátens: a hadba vonultak családtagjait mentesíti
a közterhek és földesúri szolgáltatások
alól.
Nemesség érdeke:
nincs jobbágyfelszabadítás.
Rákóczi
legf?bb bázisa mégis: - vitézl?
rend
- köznemesi réteg
nagy eredmény:
- társadalmi egyensúlyt fenntudják tartani
- nemzetiségek nagy része is csatlakozik
1705. szécsényi
ogy.:
- az 1704-es
államformát: konföderáció (szövetség)
meger?sítése
- Rákóczit
vezérl? fejedelemmé választják
- mellé
24 tagú szenátus (vez: Bercsényi)
- Ogy. jóváhagyja,
hogy Rákóczi teljhatalommal intézze a külpolitikát
katonai és
pénzügyeket
Követelik:
- szabad királyválasztást
- ellenállási
záradék meger?sítését
- a harcot lezáró
békét és Erdély függetlenségét
Anglia és Hollandia is szavatolja
1705. I. Lipót † ? I. József: hajlandó lenne tárgyalni, de ezért cserébe Rákóczi az erdélyi fejedelmi széket akarja, emiatt a megegyezés elmarad.
1705. végén a kuruc seregek a zsibói szorosban vereséget szenvednek, ezzel Erdély rövid id?re osztrák kézre kerül.
1705. dunántúli
offenzíva (vez: Bottyán János) Vas megyében
Béri Balog Ádám és Bezerédy Imre vezetésével
1706. ?sz: Erdélyb?l
is kiverik a császáriakat
Belpolitika:
- cél:
gazdaság átállítása a hadviselésre
(fegyver + élelem)
- élelmezés
céljára: tárházakat állítanak
fel
- textilipar:
manufaktúrákat állítanak fel
- támogatja
a fémfeldolgozást
- támogatja
a kézm?veseket (fölmenti a katonáskodást alól)
- fejlesztési
terveket dolgoznak ki az ipar és kereskedelem fejlesztésére
Legnagyobb gond: pénzügyi
fedezet hiánya (kezdetben nem vethet ki adót, mert a parasztság
igy is megterhelt)
Bevételi forrás:
bányák, vámok, fejedelmi birtokok jövedelme,
francia segélyek, rézpénzt veretnek (id? után
elértéktelenedik).
Hadsereg:
- vezet? rétege
tapasztalt katonák: törökver? végvári vitézek
- császári
seregb?l átállt katonák
- szakképzett
idegen zsoldosok (fr., svéd, lengyel)
Felépítése:
- lovasság
- talpasok
(gyalogság)
- tüzérség
Korszer? harcmodorra törekednek, mégis a könny?lovas portyázó forma maradt túlsúlyban (nagy ütközetekben a kuruc seregek többnyire vereséget szenvednek).
1707-re az egész
ország a kurucok kezén van
1707. ápr.
marosvásárhelyi ogy. Rákóczit Erdélyi
fejedelemmé választja
1707. máj.
ónódi ogy.:
- általános
adózás a szabadságharc idejére
- Habsburg ház
trónfosztása (Bercsényi eb ura fakó)
1707 szept. megállapodás Nagy Péterrel a támogatásról (nem lesz bel?le semmi a svéd-orosz háború miatt)
Rákóczi
célja: - Sziléziai-morva-magyar (esetleg lengyel is)
szövetség
- királyjelöltként a porosz trónörökös
1708. sárospataki ogy. hajdúszabadság (nemesség sok helyen nem engedi kihirdetni)
1708. trencsényi vereség (pedig sokkal kevesebb osztrák volt), innent?l kezdve állandó védekezés (anyagi er?k fogytán, nemzeti összefogás bomlani kezd)
Utolsó jelent?s
csata: Romhány (vereség), ezzel egyetlen kiút lesz:
megegyezés Béccsel
1711 eleje: Rákóczi
Lo.-ba megy, ahol tárgyalások Nagy Péterrel (teljhatalmat
ad Károlyi Sándornak)
1711. szatmári
ogy.:
- elfogadja
a békefeltételeket (osztrák oldalról Pálffy
János)
- közkegyelem
a felkel?knek
- protestánsok
szabad vallásgyakorlatának korlátozása
- tiszteletben
tartják Mo. és Erdély alkotmányát
- a tiszti rangot
elért jobbágyokat nem lehet újra jobbágyként
- közkegyelem
Közben: Rákóczi
visszavonja Károlyitól a hatalmat + harcra szólít
fel (eredménytelen)
1711. ápr.30
majtényi sík: fegyverletétel
1711. máj.1.
szatmári béke (Nagykároly)
Kompromisszum:- függetlenséget
nem értük el
- rendi különállás a birodalmon belül