– Mutassa be Magyarország újjáépülését és beilleszkedését a Habsburg Birodalomba!
– Jellemezze II. József uralkodását és a felvilágosult abszolutizmust!

Magyarország beépülése a Habsburg Birodalomba

A Habsburg Birodalom a XVIII. sz. elején
A Habsburgok kísérlete a spanyol trón megszerzésére kudarcba fulladt. Kárpótlásul a Spanyol-Németalföldet, Szardíniát és Milánót kapták meg.
Savoyai Jen? az újabb török háborúban Szerbia északi részét is meghódította. Igaz. hogy az egymástól messze es? tartományok növelték a birodalom területét, de erejét alig. A birodalom erejét az állandó háborús készenlét meghaladta.

Az új hatalmi szervezet Magyarországon
A magyar nemesség a Szatmári békének (1711) köszönhet?en nem jutott a cseh nemesek sorsára. A bécsi udvar elismerte, hogy a nyílt, brutális er?szak Magyarországon nem alkalmazható, de értelmét sem látta. A nemesség most elégedett a rendi látszatönnállósággal.
Még a XVI. században felállították a kormányszéket a magyarországi ügyek intézésére. Az un. magyar kancellária Bécsben, az intéz?  kamara és a helytartótanács Pozsonyban székelt, ez utóbbit kés?bb II. József Budára helyezte át. Önálló magyar haditanácsot azonban nem állítottak föl. Viszont az újoncok és az adók megszavazása a magyar és az erdélyi kormányszékek önállósága csak látszat volt. Titkos konferncián, majd államtanácsban döntöttek Magyarország sorsáról.
A Habsburgok a katolikus egyházat fontosnak tartották, hatalmukat mindenképp növelni próbálták. A XVIII. században óriási egyházi birtokok keletkeztek. Az er?szakot még mindig igyekeztek felcserélni finomabb eszközökre.

Pragmatica Sanctió
Mivel sem III. Károlynak, sem I. Lipótnak, sem pedig I. Józsefnek nem lesz fiú örököse, ezért a Habsburg család törvényt hozott ezen uralkodók n?ágának örökösödési jogáról. A Pragmatica Sanctiót az 1722-23-as országgy?lés becikkelyezte. A rendek kikötötték, hogy az uralkodóknak a jöv?ben  is kell esküt tenniük „az ország szabadságának megtartására”. Ezek után kialakultak azok a viszonyok, melyek a hazai politikai élet kereteit nagyjából meghatározzák 1918-ig. A Hb.-ok igyekeztek a Pragmatica Sanctiónak minél általánosabb értelmezést adni. Ezzel a veszéllyel azonban a f?nemesség mit sem tör?dött.

Osztrák örökösödési  háborúk
III. Károly igen nagy áldozatokat hozott annak érdekében, hogy a n?ágú örökösödést az európai hatalmakkal elfogadtassa. Azonban halála után az „osztrák örökségért” kitört az un. osztrák örökösödési háború (1740-1748). III. Károly leányára, Mária Teréziára  üres kincstárat hagyott, és szerencsétlen vállalkozásai miatt sok D-Itáliai birtokát és É-Szerbiát is elvesztette. A Hb. birodalom igencsak meggyöngült., ezért sikerült II. Frigyes porosz királynak elfoglalnia Sziléziát, melyet hadüzenet nélkül rohant le. Ez a Hb.-ra nézve jelent?s csapás volt, ugyanis egyik legiparosabb tartománya volt ez.
Miután Mária Terézia Pozsonyban segítséget kért, a birodalom léte Mo.-tól függöt. A rendek nem késtek hadsereget toborozni, rövid úton 35.000 f?nyi hader?t állítottak ki, miel?tt a nemesi föld adómentességét alaptörvénnyé emelték ki. Ám Szilézia visszaszerzése sikertelen volt, hasztalanul vívtak harcot (ún. hétéves háború, 1756-1763), ennek ellenére változatlanul támogatták a birodalom törekvéseit.

A Habsburgok gazdaságpolitikája:
Az állam a XVIII. században a merkantilista tanok jegyeiben igyekezett serkenteni Európa-szerte az ipart és a kereskedelmet. A magyar ipar, mely ekkor igen kezdetleges volt, különösen rászorult volna az állam támogatására, ám ez szinte csak és kizárólag az örökös tartományok javára érvényesült.
Magyarország hátrányos helyzetét az 1754-ben kiadott vámrendeletben rögzítették. Eme rendelet kett?s vámhatárt húzott: a küls? a Hb. birodalomtól elzárta a külföldi iparcikkeket, míg a bels? vámhatár egész Mo.-t és az örökös tartományokat is elválasztotta. Ennek az volt az értelme, hogy az olcsó magyar árukat bent akarták tartani az országban amellett, hogy a cseh és az osztrák termékeknek ne legyen versenytársa. Ez a bels? vámhatár 1850-ig fennmaradt, súlyos károkat okozva a magyar gazdaság szerkezetében.
 Ajobbágy-földesúri viszony és a Habsburg-államhatalom

A jobbágyparasztság állami tervei
A jobbágyparasztság áramlat a benépesítésre váró hódolságbeli területekre, ahol földesuraiktól kedvezményt kaptak. Pénzben a legtöbbet a hadiadó jelentette, de a nemesi megye költségeit is a parasztság ún. házaidója fedezte. A beszállásolt katonát etetni továbbá szállítani kellett. 1735 parasztemgmozdulás ? a fölkelést elnyomták

A földesúri terhek és a parasztság differenciálódása
A földesúri  követelések nagy helyi eltéréseket mutattak. A paraszt kilenceddel, ajándékkal, robottal tartozott a földesurának. Egyre kevésbé létesítettek új telkeket. Szaporodott a kicsiny föld? v. teljesen nincstelen zsellérek száma. A zsellérek kénytelenek voltak a majorságból egy-egy parcellát felvállalni. A parasztság  egy vékony rétege gazdagodott.

Az úrbérrendezés
1765–66-ban Dunántúlon jobbágymozgalom bontakozott ki, megtagadták a robotot, visszafoglalták a jogtalanul elvett földjeiket. A mozgalom alkalmat adott a Hb. államhatalomnak a beavatkozásra.
1767 szabályozási rendelet
 Urbárium: – kilenced
  – heti egy nap igás vagy két nap kézi robot
  – pénztartozás 1 Ft
A parasztság tömegét is érintette volna az alsó és középfokú oktatás rendjét szabályozó Ratio Educations (1777). Az állam el?írta, hogy 6 és 12 év között minden gyermk iskolába járjon.

 Mutassa be II. József uralkodását, és a felvilágosult abszolutizmust!

A felvilágosult abszolutizmus a XVIII. századi Európa több országában, a feudalizmus fenntartására törekv? rendszer. Hazánkban a felvilágosodást 1772-t?l, Besenyei György Ágis tragédiája cím? m?vének megjelenését?l számítjuk.

Jozefinizmus: II. Józsefnek, a legtöbbet vitatott Hb.-nak, elveit és kormányzási gyakorlatát értjük rajta.

Jellemz?i: – merkantilista jelleg? gazdaságpolitika
 – szociális és egészségügyi reformok
 – az egyház el?jogainak sz?kítése
 – az adózó jobbágyok megvédése a földesúri túlkapásokkal szemben

II. József (1780-1790):
Eszményképe az egységállam volt és ezt abszolutikus eszközökkel akarta elérni. Magyarország királyaként meg sem koronáztatta magát.

Rendeletei:
Egyházpolitikai rendeletek:
 – uralkodói engedélyhez kötötte a pápai bulla kihirdetését
 – 1781 Türelmi rendelet: a nem katolikusok (protestánsok) szabad hivatalviselési és
    vallásgyakorlási joga
 – betiltatta a nem betegápolással, oktatással vagy tudományokkal foglalkozó szerzetes rendeket
 – biztosította a zsidók letelepedési és vallási jogait
 – a cenzúrát kivette a katolikus egyház kezéb?l
 – ezenkívül eltökélt szándéka volt, hogy megadóztatja a nemesi és az egyházi birtokokat
Kormányzati reformok:
 – összevonta az országos f?hivatalokat
 – az országot 10 kerületre osztotta, élükön királyi biztosokkal
 – 1785 jobbágyrendelet (a jobbágyok személyes függ?ségének lazulását eredményezi)
 – eltörölte a jobbágymegnevezést
 – nyelvrendelet (Lombardia és az osztrák Németalföld kivételével az egész birodalomban a német lett
    a hivatalos nyelv, ami nagy felháborodást váltott ki Mo-.n)

Támogatói és ellenz?i:
Rendeleteivel (s f?ként, hogy ezeket az országgy?lés mell?zésével hozta) magára haragította a nemsséget és a papságot. A protestánsok és a nemesek üdvözölték a türelmi rendeletet és néhányan még hivatalt is vállaltak.

II. József rendszerének bukása:
1788-ban Olaszországgal szövetkezve hadat indított Törökország ellen amit azonban elvesztett.
II. József halálos ágyán valamennyi intézkedését visszavonta kivéve a türelmi- és a jobbágyrendeletet.

A nemzeti ébredés
II. József halálával a központi kormányhivatalok megbénultak, a hatalom a köznemesség uralta megyék kezébe került. Ezen megyék az összes rendeletet – válogatás nélkül – hatályon kívül helyezték. Ezek után az ország a magyar nyelv, magyar ruha, ének, zene, tánc kultuszában égett. Törvénybe iktatta az országgy?lés a magyar nyelv tanítását a középiskolákban.

Igaz, hogy II. József egy tollvonással megsemmisítette alkotását, de ezek után sem az udvar, sem a rendek nem voltak azonosak tíz évvel azel?tti önmagukkal.