– Ismertesse az angol polgári forradalom történetét, értékelje a jelent?ségét!
– Az Amerikai Egyesült Államok születése és története a rabszolgaság fölszámlásáig.
– Ismertesse a nagy francia forradalom történetét, értékelje jelent?ségét!

Az angol polgári forradalom

I. El?zmények a polgárháború kirobbanásáig: A gazdaság és a társadalom a XVII. század els? felében: A meggazdagodott keresked?k miatt több az ipari vállalkozás. A f? iparcikkek a finomposztó és a k?szén. Megn?tt a kereslet a finomkohászat iránt is. A külkereskedelem lebonyolítására létrejöv? részvénytársaságok hatalmas hasznot hajtottak be. A fejl?dés kulcsa a mez?gazdaság t?kés átalakulása volt. Megindul a társadalom szerkezetének az átalakulása: újnemesség, polgárság, bérmunkások (földjüket vesztett parasztok).
II. Az angol polgári forradalom:
1. Stuart abszolutizmus (1603-1640)
Az abszolutizmus válsága Angliában: 1603-ban I. Jakab lépett trónra. Felborul a korona és a parlament közötti kényes egyensúly. A politikai mozgalmak vallásos formában jelentkeznek. A puritánok (purus = tisyta) követelték a teljes személyi és vagyonbiztonságot, valamint a gy?lölt római hitre emlékeztet? küls?ségek kisöprését a templomokból. Az egyház vezetését egy választott testületre, a presbiterekre bízták. De még a presbiteriánusoknál is messzebb mentek, az independensek (függetlenek). Minden egyházközösséget önállónak tekintettek. I. Károly ezért kegyetlenül üldözte a puritánokat.
2. A forradalom kezdete (1640-1642):
I. Károly meg akarta szüntetni a Skót egyház önállóságát, mire a skótok fegyvert ragadtak és csapatait szétkergették, ezért az uralkodó 1640 tavaszán (majd 12 év szünet után) összehívta a parlamentet (3 hét – rövid parlament). I. Károly a háború folytatása érdekében a parlamentet újra összehívta, amely 1653-ig együtt is maradt. (hosszú parlament). Angliában a forradalom központja a parlament alsóháza, amely kimondta, hogy csak saját határozata alapján lehet feloszlatni és adót a parlament beleegyezése nélkül nem lehet szedni. A minisztereket és a hadsereget a parlament ellen?rizze.
A király által Londonba hívott gavallérok az utcákon véres jeleneteket rendeztek. Az összecsapásokat egyébként a „gavallérok” kezdeményezték. A király, amikor az ellenzék vezet?it személyesen akarta letartóztani, kudarcot vallott. 1642 jan. 10-én elmenekült a városból.
3. A forradalom kiteljesedése (polgárháború Angliában 1642-49):
A parlament egysége, az abszolutizmus felszámolása után megbomlott. A presbiteriánusok a királlyal való megegyezést keresik. A parlament independens szárnya Cromwell vezetésével megszervezte az „új mintájú hadsereget”. Cromwell összefogott a levellerekkel és bevonult Londonba (1648. december 2.). A fels?házat feloszlatták. Stuart Károlyt letartóztatják és kivégzik 1649-ben. Anglia 49-ben köztársaság lett.
4. A köztársaság és a protektorátus évei (1649-1660)
Cromwell felszámolja a leveller irányzatot. A népi mozgalmak letörése a fordulópontot jelenti a forradalom történetében. Az Angol katonai sikerek hatására létrejön Anglia, Skócia és Írország egysége a kés?bbi Nagy-Britannia. Az utolsó években Cromwell katonai diktatúrát gyakorolt.
5. A királyság visszaállítása (restauráció)
– 1660-tól 1685-ig II. Károly
– 1685-t?l 1688-ig II. Jakab uralkodik.
A parlamentet háttérbe szorítják. Külpolitikai szövetségesük Franciaország lett. A parlament fokozatosan szembefordul az uralkodóval, melynek következményeként megindul a párttá szervez?dés. Kés?bb 1688-ben II. Jakabot megfosztják a trónjától. Orániai Vilmost koronázzák meg.

 Az Amerikai Egyesült Államok születése és története
a rabszolgaság felszámolásáig

Európa határain túl: A XVIII. században a világ nagy része Európa gyarmata lett. A spanyolok és a portugálok voltak változatlanul az urak Közép- és Dél-Amerikában. Az 1756-1763-ig tartó, franciákkal vívott hétéves harcból végül is Anglia került ki gy?ztesen. Ennek eredményeként övé lett India és az észak-amerikai kontinens.

Az észak-amerikai angol gyarmatok: 13 angol gyarmat jött létre Észak-Amerikában a XVIII. századra. Míg északon a farmergazdálkodás (királyi vagy magántulajdonban), addig délen a rabszolgákkal dolgozó ültetvényes rendszer (Angliából üldözött puritánok kolóniái) terjedt el.
Északon a farmer a tulajdonával szabadon rendelkezett. A farmer mindent maga csinált. A házát ? építette, míg cip?it, ruháit saját maga készítette, szappant f?zött, stb. Délen a föld birtoklásáért úgynevezett földbért kellett fizetni. Az árutermelés, mely nagy haszonra törekedett, párosult a feudális költségekkel. Megkezd?dött az amerikai bels? piac kialakulása.

Anglia és a gyarmatok viszonyának kiélez?dése: A XVIII. század végéig szorosabb volt a kapcsoltuk az anyaországgal, mint egymással. Azonban lassan megkezd?dött az amerikai bels? piac kialakulása. (els? nagy kezdeményez?je: Benjamin Franklin).

Az amerikaiaknak megtiltották, hogy Allegheny hegységt?l nyugatra fekv? vidékekre telepedjenek le. Újabb vámokat vezettek be, a papírpénz kibocsátását pedig törvénytelennek tekintették. Ám az amerikaiak az angol parlament által megszavazott adókat és vámokat törvénytelennek tekintették, mert a parlamentben nem volt képviseletük. Bojkottálták az angol árukat, megtagadták az adók és az illetékek fizetését. Ennek eredménye az lett, hogy a kormány meghátrált, visszavonta a sérelmezett vámokat, ellenben az angol parlament adókivetési jogát fönntartotta. Ezt hirdette a teavám (1773 Bostoni teadélután). Philadelphiában, 1774 szeptemberében összeült az amerikai gyarmatok (13 állam) els? kongresszusa. Majd kés?bb kitört a függetlenségi háború.
F?parancsnok: George Washington
Ellenfelei:  – angol gyarmati hadsereg
  – 17 000 német zsoldos
  – lojalisták
  – angolh? indián törzsek

A Függetlenségi Nyilatkozat: A kongresszus 1776. július 4-én elfogadta a Függetlenségi nyilatkozatot. Megszületett az Amerikai Egyesült Államok. A függetlenségi nyilatkozat fogalmazványát Thomas Jefferson készítette. Els? fogalmazványában a rabszolgaságot az angolok b?nei közé sorolta. (13 állam /ezt jelképezi a lobogó 13 sávja/, minden embert?l el nem idegeníthet? jogok, a nép dönthessen fontosabb kérdésekben, elítéli a rabszolgaságot /dél nem fogadja el/).

A függetlenségi harc gy?zelme: Az er?viszonyok egyértelm?en az angoloknak kedveztek. Jó hadseregük, hatalmas flottájuk, és korlátlan pénzügyi hitelük volt. A hazafiak forradalmi serege azonban az angolok seregével szemben igen nagy erkölcsi fölényt élvezett. Ennek magyarázata az, hogy igen ügyesen alkalmazták az indiánoktól eltanult szétszórt alakzat taktikáját, valamint a lakosságra mindenütt számíthattak.
A Saratogai gy?zelem után Franciaország szövetséget kötött az USA-val, mely szövetséghez kés?bb hozzácsatlakozott Spanyolország és Hollandia is. Ekkor az angol tengeri flotta még ingatagnak bizonyult, össze is omlott. Közben az amerikaiak diadalmasan nyomultak el?re. 1781-ben az amerikaiak francia segítséggel Yorktown mellett Washingtont bekerítette, fölszámolta az utolsó, még harcra képes angol hadseregeket. 1783-ban megkötött Versailles-i béke után Anglia kénytelen volt elismerni az USA Függetlenségét.

A függetlenségi háború jelent?sége és az amerikai alkotmány: Az amerikai kolóniák sikeres harca egyszerre volt függetlenségi háború és polgári forradalom. A függetlenség elnyerése után azonban még kérdés maradt, hogy kialakulhat-e egységes amerikai nemzet, létrejöhetnek-e közös intézmények, törvények. Végül, nem kevés küzdelem árán az 1787. szept. 17.-én összeült alkotmányozó gy?lés megalkotta az USA alkotmányát.
 – hatalommegosztás elve
 – kölcsönös ellen?rzés a Szövetség és az államok között
 – Szövetség: honvédelem, pénzkibocsátás, külpolitika, külkereskedelem
 – az összes többi ügy tagállami hatáskörben
 – elnök: pártok jelölése alapján, az egyes államok választói közvetve választják
 – politikailag a Kongresszus, alkotmányjogilag a Legfels? Bíróság ellen?rzi
 – Kongresszus: – két házból
   – képvisel?ház: 2 évre közvetlenül
   – szenátus: államok 2-2 képvisel?je 6 évre, 2 évente 1/3 rotáció
 – Legfels?bb Bíróság: 9 elnökt?l független, élethosszig kinevezett taggal, amely felügyeli a
  törvényhozást + alkotmány feletti felügyelet
 Els? elnök: 1789-t?l George Washington

Az USA fejl?dése a XIX. században: Az USA atlanti partvidékén, Angliával egyid?ben ment végbe asz ipari forradalom, melynek hatására 1860-ra az USA már a 4. ipari hatalom.
Fejl?dik a hajóépítés, a könny?ipar, a farmergazdálkodás, növekednek a vasútvonalak, és fejl?dnek a mez?gazdasági termel?eszközök. Délen az amerikai ültetvényes gazdálkodás vált uralkodóvá, melyen afrikai négerek (rabszolgák) dolgoztak aminek köszönhet?en n?tt a gyapot termelés.
1854-ben Kansas felvételekor fegyveres harc tört ki észak és dél között, melynek kérdése, hogy engedélyezzék-e a rabszolgaságot vagy sem. A déli államok az Unióból való kilépést fontolgatták. A demokrata párt a déliek érdekeit szolgálta, míg a köztársasági párt (republikánusok) a farmerek és a gyáriparosok érdekeit képviselte.

A polgárháború: (1861-65)
1860-ban Ábrahám Lincolnt választották az USA elnökévé erre 11 déli állam kilépett az Unióból és államszövetséget alakítottak. Lincoln az elszakadókat lázadónak nyilvánította. 1861-ben kitört a polgárháború. 1863. jan. 1 – Lincoln kihirdette a rabszolgák kárpótlás nélküli felszabadítását, törvénybe iktatták, hogy a farmerek ingyen földet kaphatnak a nyugati területekr?l. A négerek északra szöktek és beléptek a hadseregbe ennek hatására a déliek vereséget szenvednek (1865) és leteszik a fegyvert. (Lincolnt meggyilkolják egy színházi el?adáson.) Ez a második amerikai forradalom felszámolta a rabszolgatartást (ez a tulajdon kisajátítását jelentette), de helyzetüket nem oldotta meg. Egységes nemzeti piac született és szabad farmergazdaság lett uralkodóvá a mez?gazdaságban.

 A francia forradalom és következményei

1. El?zmények: A francia abszolutizmus a XVIII. sz. közepét?l súlyos válságba került ami 1787-t?l tovább gyorsult. Állandósult a pénzügyi gazdasági és kormányzati válság. A válság megoldása érdekében XVI. Lajos bejelentette, hogy 175 évi szünet után összehívja a rendi gy?lést.
A modernizálódás a király és a kiváltságosok számára csak a pozíciók megtartása mellett képzelhet?k el, amit a harmadik rend, a nemzet nevében fellép? polgárság nem kíván szentesíteni.

2. A forradalom kibontakozása: Franciaországban a rosszul kivetett adók rendszere és a pénzhiány a kincstárat teljesen kiürítette, az állam fizetésképtelenné vált. A válság megoldásaként a XVI. Lajos kénytelen összehívni a rendi gy?lést, amelyet 1789. május 8-án Versailles-ban nyitottak meg. A harmadik rend a régi keretek között hozzá sem fogott az érdemi tárgyalásokhoz. Az uralkodó és a rendek a pénzügyi nehézségek megoldását várták, míg a harmadik rend csak korszer?sített viszonyok mellett azaz az alkotmány létrehozását akarták. Erre a király bezáratta a tanácstermet. A képvisel?k átvonultak a labdaházba, és megesküdtek, hogy addig nem oszlatják fel a gy?lést, – amely nemzetgy?léssé alakult át – amíg az alkotmányt létre nem hozzák. Az uralkodó kényszerb?l ugyan elfogadja a változást de Párizs köré idegen zsoldosokból álló seregeket von össze. Ez a nép ellenállását váltotta ki és ez az addigi politikai küzdelmet forradalommá változtatta.
A külvárosok népe a nemzetgy?lés támogatására június 14-én a Bastille, a zsarnokság jelképe ellen vonul. Négy órás harc után lerombolják a Bastille-t. A zsarnokság bukása ezzel visszafordíthatatlanná vált.

3. A francia forradalom els? szakasza: (1789-1792)
Az alkotmányozó nemzetgy?léssé átalakult harmadik rend megkezdi a feudális jogrend és társadalmi berendezkedés felszámolását. Párizs mintájára egész Franciaországban kitör a „városok forradalma”. A parasztok a feudális jogok teljes eltörlését követelték és ennek nyomatékául kastélyokat és udvarházakat gyújtottak fel. 1789. aug. 4-én „csodák éjszakája” a kiváltságosok lemondtak összes el?jogukról. A feudális szolgáltatások pénzben megválthatók lettek. Törvénybe iktatták még a polgári szabadságjogokat, a törvény el?tti egyenl?séget, majd aug. 26-án elfogadták az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatát. (Amerikai mintára) 1789-1791 között végbement a francia államgépezet racionalizálása és modernizálása. Az ereje teljében lév? nagypolgárság vezetésében (az Alkotmányos Nemzetgy?lés felszámolásával). Az 1791-ben elfogadott alkotmány megnyitotta a t?kés fejl?déshez vezet? utat azzal, hogy Franciaországot alkotmányos monarchiává nyilvánította.
A királyi udvar és a girondisták a háború mellett voltak. A háborút a széls?jobboldal ellenezte.
XVI. Lajos girondistákból álló kormányt nevezett ki és 1792. ápr. 20-án megszavazták a hadüzenetet Magyarország és csehország királyának és a poroszoknak.
Aug. 10-én megdöntötték a királyságot a királyt pedig bebörtönözték (1793. jan. 21-én guilottinnal kivégezték), ezzel a monarchia megbukott.
A nemzetgy?lés megszavazta a nemzeti konvent összehívását. A Valmy domboknál sikerült megállítani az intervenciós csapatokat, majd megtörtént a köztársaság kikiáltása.

4. A francia forradalom második szakasza: a köztársaság kora (1792-94. nyara)

Girondista köztársaság:
A nemzeti konvent irányítása a liberális köztársaság (girondisták) kezébe került, de mérsékelt politikájuk eleve halálra volt ítélve, a forradalmat a rossz gazdasági állapotok és a romló hadi helyzet miatt csak radikálisabb irányba lehetett továbbfejleszteni.
A konvent összetétele: – síkság vagy mocsár (nem tartoznak sehova)
 – girondisták („jobboldal”)
 – hegypárt („baloldal”)
A sansculottok és a jakobinusok egymással szembeni vitája a „hogyan és kikkel” kérdésben van, melynek f? mozgatója a király pere. A királyt el kellett ítélni. A girondiak próbálták megmenteni, de amikor fény derült a nyílt árulásra, a konvent egyenkénti szavazással halálra ítéli. A kormányzat részben hódítási, részben a forradalom eszméinek terjesztésében folytatja a hadm?veletet: 1792. nov. 6. a gy?ztes francia hadsereg elfoglalja Belgiumot és átkel a Rajnán.
A forradalomban megújult Franciaország, hogy világhatalommá váljék, nem t?rhette Anglia, ezért a fiatal köztársaság ellen létrehozza az els? koalíciót, melynek Anglia, spanyol, holland, ausztriai, porosz és piemonti tagjai vannak.
Anglia és Franciaország háborúja a népek egymással vívott háborúja. A konvent határozatára Belgiumot, Savolyát és Bázelt Franciaországhoz csatolta. A tavaszi hadjárat sikertelenül végz?dött. A nép a girondiak ellen fordult. A poroszok Párizs felé támadtak. A jakobinusok intézkedéseket sürgetnek, válaszul a girondisták Dantont és Maratot vád alá akarják helyezni, mire a nép szembefordul velük. 1793. jún. 2-án a konventet 80.000 fegyveres vette körül és megszavazták a girondisták letartóztatását, és ezzel elkezd?dik a jakobinus diktatúra szakasza.

 Jakobinus diktatúra: (1793 június 2-t?l 1794 június 29-ig)
A jakobinusok hatalomra kerülésekor a hatalom válságos helyzetbe volt, egyre er?södött a küls? és bels? fenyegetés, a gazdasági élet pedig a teljes szétesés határára került.
A Robespiere vezette jakobinusok maguk mellé állították a parasztságot (földjuttatással és feudális kötöttségek teljes eltörlésével), majd a forradalmi terrort bevezetve megszilárdította a hatalmat. Az állam legfontosabb szerve a 9 tagú Közjóléti Bizottság lett, amely rögzítette az árakat, amelyek kötelez?ek voltak minden keresked?re, mert a spekulációt halállal büntették. Sikerült megszervezni a toborzást, és a hadsereg vezetését is átvették. Az els? eredmények hamarosan jelentkeztek, sikerült a jakobinusoknak a küls? és bels? válsághelyzetet felszámolniuk, de ezzel a forradalmi terror és a jakobinus diktatúra is fölöslegessé vált. A sorozatos gy?zelmek után 1794. júl. 24-én a konvent vád alá helyezi Robespiert majd 21 társával együtt kivégzik.

A személyi hatalom rendszere: (1794-1804)
Robespier bukása után néhány hét alatt kicsúszott a konvent és az események irányítása a jakobinusok kezéb?l.
A királypártiak (sansculotteok) föllázadtak de ezt 1795-ben Bonaparte leverte. A kovent új alkotmányt dolgoz ki és fogad el 1795 szept.-ben, majd lemond. Visszaállítják a cenzusos választójogot. Létrejön a kétkamarás törvényhozó testület. Bonaparte 1799 nov. 9-én államcsínyt hajt végre. Szétkergeti az 500-ak tanácsát és mint els? konzul Fro. diktátora lesz. 1799-1804 a katonai diktatórium ideje. Bonaparte egyiptomi és itáliai hadjáratai során a hadsereget híresebbé befolyásosabbá teszi. A francia nép viszont békére vágyik és ennek érdekében 1800-ban az osztrák f?seregeket leveri Marengónál és visszaszerzi az itáliai területeket, majd 1801-ben Lunevillében az ausztriaiakkal és 1802-ben Angliával köt békét Amiensnél. A békeid?szakban hozzájárul az egyház újraszervezéséhez, az iskola és az oktatásügy kiépítéséhez, a polgári jogrend fölépítéséhez. Gazdaságpolitikájában – kényszer?ségb?l – visszatér a merkantilizmushoz. Intézkedésére értékálló pénzt hoznak forgalomba.

A császárság kora: (1804-13/15)
1804-ben Császárrá koronáztatja magát. Meger?síti a hadsereg hivatásos jellegét. A kikerekített Fro.-t vazallus államok gy?r?jével vette körül. 1806-ban kihirdette a kontinentális zárlatot Anglia felett. 1813-ban a „népek csatájában” vereséget szenvedett és Párizs elesett. Elba szigetére szám?zték.
A kivégzett XVI. Lajos öccsét XVII. Lajos néven megkoronázták és ezzel veszélybe kerültek a parasztok kivívott jogai. Üldözik a forradalmistákat és a bonapartistákat. Napóleon tudott az ellenségeskedésekr?l és kijátszva az angol cirkálókat fegyver nélkül visszatér Fro.-ba, mire XVII. Lajos elmenekül.
1815-ben újra császár lesz és összeszedi a hadsereget amivel elindul az angol-porosz hadak ellen, de Waterloo mellett újra legy?zték és újra szám?zték Szent Ilona szigetére, ahol 1821-ben halt meg. Általa írott munkák közül a legfontosabb a polgári törvénykönyv volt. Az un. Code Napóleon az egész világon a polgári jogalkotás mintaképe lett.

 Az emberi és polgári jogok nyilatkozata

A francia burzsoázia törekvéseit tükröz? politikai nyilatkozat, amelyet 1789. aug. 26-án az Alkotmányozó Nemzetgy?lés fogadott el a nagy francia forradalom kezdetén.
A francia nép nemzezetgy?lésben összeült képvisel?i abban a meggy?z?désben, hogy a közszerencsétlenségben és a kormányok romlásának okát az ember az ember jogainak nem ismerésében, feledésében vagy megvetésében látták. Elhatározták, hogy nyilatkozatban foglalják össze az ember megszentelt, természetes, elidegeníthetetlen jogait, hogy a társadalom tagjait emlékeztessék jogaikra, kötelességeikre.
Ez a jognyilatkozat az alapvet? szabadságjogok tömör megfogalmazását tartalmazza: szólás, -sajtó, lelkiismereti szabadság jogok.
Az ideológia forrása az USA Függetlenségi Nyilatkozat mintájára a francia felvilágosodás szellemében készült el. Els? változatát (USA) La Foyette fogalmazta és Thomas Jefferson az USA Függetlenségi Nyilatkozat alkotója készítették. ?k készítették el a francia Jognyilatkozatot is.
Az emberi és polgári jogok nyilatkozata kísérlet a felvilágosodás filozófiájának gyakorlati alkalmazására. A burzsoázia ellen az egész társadalom képvisel?jeként lépett fel s ezt kívánta kifejezésre juttatni az emberi és polgári jogok nyilatkozatában is, amely valójában a kapitalista társadalmi rend megteremtésének programja volt. A haladó elemek a XVIII. sz. elején és a XIX. sz. elején világszerte követend? példának tekintették. Az 1791-es alkotmány elvi bevezet?je. Az 1791-i, majd több kés?bbi francia alkotmányba is belefoglalják.

A jognyilatkozat pontjai

1. Emberi szabadság és születési el?jogok
2. Minden ember természeti jogokkal rendelkezik, melyeket az államra ruház. Ezt ha az állam megsérti
 (tulajdon, biztonság, elnyomás) felbonthatja (Locke)
3. Minden felségjog a nemzetben lakozik. A hatalom birtokosa a nép (Rousseau).
4. A szabadság annyit jelent, hogy mindent szabad, ami másnak nem árt.
6. A törvényalkotásban minden polgárnak joga van személyesen vagy képvisel? révén közrem?ködni.
 A törvény tehát mindenki számára törvény. Minden polgár egyenl?, tehát mindenki egyaránt alkalmazható
 közhivatalra, méltóságra, állásra.
7. Vád alá helyezni, letartóztatni, fogva tartani bárkit csak a törvény által meghatározott esetekben, és a törvény
 által el?írt törvények által lehet.
9. Mindaddig, míg valaki b?nösségét be nem bizonyították, addig ártatlannak bizonyul.
10. Szabad nézetek, vallásszabadság
11. Szólásszabadsága van mindaddig mindenkinek, míg a törvényt meg nem sérti.
12. Az ember és a polgár jogainak biztosítása karhatalom fenntartását teszi lehet?vé!
13. A karhatalom és a közigazgatás költségeit fedezheti mindenki képessége szerint.
16. Olyan társadalomnak, amelyb?l e jogok biztosítékai hiányoznak, ahol a törvényhozó és a végrehajtó
 hatalom nincs szétválasztva, semmi alkotmánya nincs.
17. Tulajdonától senki meg nem fosztható, csakis törvényes úton a közösség érdekében.