– Elemezze az ipari forr. folyamatát! Ismertesse a legfontosabb találmányokat!
– Milyen gazdasági, társadalmi és szellemi következményekkel járt az ipari forradalom a XIX. sz. derekáig?

Transfer interrupted!

Elemezze az ipari forr. folyamatát! Ismertesse a legfontosabb találmányokat!

El?zmények
Nagy földrajzi felfedezések, Európa gazdasági kettéválása, végbementek az eredeti t?kefelhalmozódás feltételei.

Az ipari forr.
Az iparban min?ségi változások mentek végbe. A kézm?ipart gyárakban folyó tömegtermelés váltotta fel. A g?z lett a legfontosabb energiaforrás. A gépek és a g?z átalakította a munkahelyt és új üzemformát eredményezett: a gyárat. Megszületett a termel?eszközök piaca. Kifizet?d?vé vált a gépgyártás. Az ipari forr. eredményezte az emberiség életében a legmélyebb átalakulást.

Az ipari forr. el?feltételei
– a háromnyomásos gazdálkodást felváltotta a vetésforgó
– takarmánynövényeket termesztettek, megn?tt az állatállomány
– a földeket rendszeresen trágyázták
– a mez?gazdasági termelés gyorsabban n?tt mint a lakosság
– jól m?köd? hitelszervezet

Az ipari forr. kibontakozásának folyamata
A gépesítés a tömegfogyasztási cikkek el?állításában kezd?dik. El?bb a fonást gépesítették, majd megjelentek a szöv?gépek. Alapanyag mindinkább a gyapot lett. A kibontakozó ipari forr. megkövetelte a szállítás és a közlekedés fejlesztését (Mac Adam: m?út). Angliában vasútépítési láz lett úrrá. A vasútépítés újabb jelent?séget adott a g?zgépeknek, s piacot teremtett a szén, a vas számára. 1830 és 1850 között a szén és a vastermelés megháromszorozódott.
Az új ugrás a gépek el?állításának gépesítése volt. A gépek iránti növekv? kereslet kifizet?d?vé tette a sorozatgyártásukat. A gépgyártásban a forgácsoló gépek játszottak kulcsszerepet. Bevezették a szabványokat. A fölhalmozott hatalmas összeg a nehéziparba áramlott. Az ipari forr. megváltoztatta a haditechnikát és befolyásolta az egyes országok katonai teljesít?képességét. Az ipari forr. Angliája a XIX. sz. középs? harmadára világhatalomra tett szert.

Az ipari forr. demográfiai következményei
Az ipari forradalommal együtt jár a lakosság gyors növekedése. A viszonylagos népfölösleg feltétele az ipari forr. kibontakozásának. A lakosság növekedett a város javára. Az ipari forr. visszahatott a mez?gazdasági fejl?désre, megjelentek az els? mez?gazdasági gépek. Tovább javultak a higiénes viszonyok. Az ipari forr. hozzájárult az ún. demográfiai robbanáshoz.
 

 Milyen gazdasági, társadalmi és szellemi következményekkel járt az ipari forradalom
 a XIX. század közepéig ?

A t?kés gazdaság fejl?désének alapja az új üzemformák, szervezési eljárások bevezetésében, illetve a munkások számának növelésében rejlett. A XVIII. század közepéig alapvet? technológiai, technikai változások nem következtek be.

Az ipari forradalom: az iparban, közlekedésben végbement hirtelen változás.
Megindult az európai gazdaság önfenntartó növekedése. A XVIII. századi gazdasági nekilendülés általános modernizációs folyamatot indított el. Kibontakozott az ipar, a mez?gazdaság, az infrastruktúra, a városok forradalma, és alapvet? változások következtek be a társadalmi osztály szerkezetében is, miközben megsokszorozódott a népesség. Ezek a változások jelent?s hatással voltak a tudományok és a m?vészetek fejl?désére is.

Az ipari forradalom kibontakozása
A gazdasági robbanás alapja a mez?gazdaságban alakult ki. A mez?gazdaság fokozta a termelékenységet, hogy élelmezni tudja a gyorsan növekv? városi népességet; növekv? számú munkaer?t szabadított föl az ipar számára, és biztosította az eredeti t?kefelhalmozás alapjait.
Az ipari forradalom összetett folyamat, amely párhuzamosan több területen zajlott.
Angliából indul ki (gyarmatai vannak, tengeri hatalom) ? olcsó szállítás.
Az ipari forradalom kibontakozásának feltétele a jól m?köd? hitelszervezet.

Gazdaság
Mez?gazdaság: általánossá vált a vetésforgó, a trágyázás, a takarmánynövények termesztése ? megn?tt az állatállomány.
Magasak voltak a terméshozamok ? a mez?gazdaság képessé vált a növekv? városi lakosság eltartására.
A terményb?ség lenyomta az árakat, megn?tt az iparcikkek utáni kereslet ? ösztönözte a mez?gazdasági vállalkozókat, hogy a nagyobb haszon reményében t?kéjüket a mez?gazdaságból az iparba fektessék.
A fejl?dés a könny?iparban folytatódott – textilipar: repül? vetél?, fonógépek.
A textilipar gépesítése láncreakciót indított el az ipar minden területén. Az egyre újabb és tökéletesebb gépeknek n?tt az energiaigényük, amit a vízi, emberi vagy állati energia már nem tudott kielégíteni ? kibontakozott a g?z forradalma (1769-ben Watt megalkotta az els? g?zgépet).
– Közlekedés: az egyre nagyobb tömeg? szállítása kikényszerítette a közlekedés forradalmasítását.
1809-ben Fulton megépítette az els? g?zhajót.
1825-re elkészült az els? vasútvonal.
– Nehézipar: a g?zgépek, sínek, mozdonyok gyártása új eljárásokat követelt a bányászatban, kohászatban ? forradalmi változásokon ment keresztül a nehézipar
– A könny?ipar, a nehézipar és a közlekedés fejl?dött ? fejl?dött a mez?gazdaság is – megjelennek a gépek a földeken.

Társadalom
– Fejl?dött az orvostudomány ? járványok megsz?nnek és még több élelem is van ? demográfiai robbanás ? városok száma, népessége n?.
– Mez?gazdaság fejl?dik – gépesítés ? nincs szükség annyi mez?gazdasági munkaer?re ? létrejön a munkáltató és munkavállaló osztály.
Proletárok: a manufaktúrában dolgozók és a földjüket vesztett bérl?k.
A munkások kiszolgáltatottak voltak: nem voltak még törvények, melyek védték volna jogait; ha nem volt megrendelés, a munkás rögtön az utcára került; mind a munkások, mind a vállalkozók szervezetbe tömörülését törvényben tiltották meg. Az ipari központokban kevés volt a lakás. A nyomor, a létbizonytalanság megfosztotta az egyént emberi méltóságától.
– Társadalmi elképzelések:
Owen: olyan termel? egységeket kell létrehozni, ahol mindenki birtokos és munkás – a t?kés megosztja vagyonát a munkások között, s a hozam is közös.
Saint-Simon: fölosztja a társadalmat – a t?kések és a munkások egy osztályba kerülnek – ez nem jó, mert mások az igényeik.
Fourier: foglalkozás szerint sorolja osztályokba az embereket.
Utópisták mindhárman, mert nincs reális társadalmi alapjuk, elképzeléseik.
Kiélez?dött a viszony a munkaadók és a munkások között. Felismerték, hogy milyen er? rejlik a szervezettségben, önm?vel? és önsegélyez? egyletek, szakmai érdekképviseleti szervezeteket, szakszervezeteket alakítottak. 1836-ban önálló alkotmányjavaslattal, Charter-rel léptek fel ? Chartizmus az így kibontakozó mozgalom.

 Vívmányok:
– Munkások politikai tapasztalatokat szereztek. A parlamentális intézmények m?ködésér?l.
– Gyári törvények születtek.
– Megtiltották a n?k és a tíz évnél fiatalabb fiúk földalatti foglalkoztatását.
– Korlátozták a n?k és a fiatalkorúak munkaidejét.

Szocialisták:
Céljuk: társadalmi igazságosság megvalósítása.
Auguste Blanc (1805-1881): teljes politikai és vagyoni egyenl?ség, a megvalósít s érdekében a diktatúrát is megengedhet?nek tartotta.
Luis Blanc (1811-1882): els?ként hirdette meg a munkához való jogot, és követelte, hogy az állam gondoskodjon a munkanélküliek foglakoztatásáról. Az 1848-as forradalom több elgondolását is megvalósította.
Prondthon (1809-1865): a t?két (a tulajdont) lopásnak min?sítette, és a kistermel?k társadalmáért lelkesedett. Tagadta, hogy az igazságos csere megvalósításához er?szakra vagy állami intézményekre lenne szükség.
Karl Marx (1818-1883): értelmiségi családból származott, egyetemet végzett, s úgy is gondolkodott. Hegel dialektikáját követte: A világ az ellentmondások harca útján halad a beteljesülés felé, s az emberi elme a dialektika birtokában következtetett a jöv?re. Marxnál az eszmék függnek azoktól a viszonyoktól, amelyek az emberek között a termelés során kialakulnak „A lét határozza meg a tudatot”. A történelmet osztályharcok történetének min?sítette. Szerinte: A munka és a t?ke harcának eredményeként a kapitalizmus pusztulásával megvalósul az osztály nélküli társadalom. Célul t?zte ki az államhatalom meghódítását.
Fridrich Engels (1820-1895): gazdag gyáros családból származott, gondolkodása révén összebarátkozik Marx-al. Nézetei komoly befolyást gyakorolnak a XIX. század második harmadában a munkásszervezetekre és pártokra.
T?ke – Marx könyve.
Kommunista kiálltvány (1848) – Marx és Engels közös munkája.
 – Az igazak szövetségének alapkiáltványa.
 – Marx és Engels feltárták a bajokat, és azok igazi okait.
 – Tudományos szocializmus

Technika fejl?dése
A g?zgép feltalálása elindította a technika rohamos fejl?dését.
 – G?zgép – Watt
 – G?zhajó – Fulton
 – G?zmozdony – Stephenson
– Megindult a hírközlés rohamos fejl?dése
 – Távíró – Morse

Tudomány
Az ipari forradalom olyan szükségleteket teremtett, amelyeket csak a tudomány tudott kielégíteni. A gyakorlat vezetett (a g?zgépek) az energia-megmaradás elvének általánosabb érvény? meghatározásához.
A XIX. században a kutatás legjellegzetesebb területe a kémia. A textilipar szükségletei (pl.: a festék) révén közvetlenül az ipari forradalomhoz kapcsolódott.
Fokozatosan végbement a technika és a tudomány egyesítése.
Matematika: Bolyai János megalkotta az új geometriát.
Biológia: Rendszerezés – Linné; evolúció elvének els? megfogalmazása – Lamarck; az els? szerves vegyület el?állítása és a sejt felfedezése – Schleiden, Schwann.
– A képzés és a tudományos élet megszervezése a nagy francia forradalomhoz tartozik. A forradalmi kormány a tudósokat is mozgósította a honvédelemre, majd f?iskolákat alapított. A napóleoni korszakban kiépült a közoktatás egész rendszere. A természettudományok beépültek a képzésbe.
– Jelent?s eredmények születtek filozófia és a társadalmi tudományok területén is.

Az ipari forradalomtól fokozatosan fejl?d? országok:
– Anglia - a XIX. század közepére világhatalomra tett szert.
– Franciaország
– USA
A XIX. század elejét?l hirtelen, gyors fejl?désnek indulnak:
– Németország
– Osztrák-magyar Monarchia
– Olaszország
– Oroszország

 Ismertesse a tudomány és a technika fejl?dését a XIX. sz. második felében!
Milyen változások mentek végbe a gazdaságban és a társadalomban?

Az ipari forradalom térhódítása
Az ipari forradalom kiterjedt az egész kontinensre. A gazdasági növekedésnek, a gazdasági hatalomnak az alapja a nehézipar lett. A gazdaság szerkezete is átalakult: a kism?helyek helyét a gyárak, a keresked?k szerepét a bankok vették át. A tömeges árutermelés megteremtése már tudatos kísérletezés a tudomány hasznosításának eredménye volt.

Tudomány
A tudomány új felfedezése és az ipar technikai változásai ugyanabban az id?ben és ugyanazokon a helyeken bukkannak fel. (Kezdetben Angliában és Franciaországban. A század második felére tudományosság súlypontja Németországba helyez?dött át.) Még sokáig a technika ösztönzi a tudományt.
Sok új tudományos felismerés új iparágak alapjává vált. Az elektromágneses indukció felfedezése (Faraday) ? a generátorok és villanymotorok megszerkesztéséhez vezetett. Herz kísérletileg igazolta az elektromágneses hullámok létezését ? megvetette a rádiótechnika alapját. Az elektromos energia villámgyorsan tért hódított a g?z rovására. Er?m?vek, távvezetékek építése ? rengeteg pénzt igényelt.
Egyeduralkodó, monopolisztikus vállalkozások.
Forradalmasította a hírközlést (a vezetékes távíró együtt fejl?dött a vasutakkal.) 1876-ban elkészült a telefon (Bell), Puskás Tivadar feltalálta a telefonközpontot. Marconi drót nélkül létesített kapcsolatot a La Manche csatornán keresztül Európa és Amerika között.
Kémia: Felismerték az anyagok molekuláris-atomos szerkezetét. A század végén már van m?anyaggyártás, celluloid szalagra fényképezett mozgó kép. Kidolgozták az ammónia el?állítás ipari módszereit. Megkezd?dött a robbanóanyagok és a m?trágyák nagyüzemi gyártása. A benzinmotorok térhódításával megn?tt a k?olaj lepárlásának jelent?sége. Kialakult a petrol kémia.
A tudomány elindult az anyag bels? szerkezetének feltárásának útján. Megszülettek az els? atommodellek. ? Az atommag hatalmas energiákat tartalmaz.
Biológia: Mendel kimutatta bizonyos tulajdonságok szabályszer? örökl?dését, és magyarázatára megalkotta a génelméletet.

Technika és gazdaság
Mez?gazdaság: A gépek megjelentek a földeken is. (csépl?gépek, hernyótalpak, robbanómotoros traktorok, m?trágyák felhasználása).
Az egyenl?tlen verseny következtében létrejöttek a monopóliumok ? t?ke kivitel a monopóliumok részér?l (finánct?ke: ipari + bankt?ke). Megtérül, mert olcsó a munkaer?.
A század végére a világot hatalmába kerítette a fegyverkezési hajsza. Egy-egy új találmány azonnal feleztette katonai alkalmazásának távlatát is. A mechanika vívmányait a l?fegyverek tökéletesítésében hasznosították. A kémia fejl?dött ? robbanóanyagok ereje n?tt. (tank, repül?gép) A búvárhajót egyenesen katonai célokra fejlesztették ki.

Gazdasági újrafelosztásra lenne szükség ? els? világháború.

Társadalom
A népesség gyors növekedését tapasztalhatjuk. Az ipari forradalom kiterjesztése egész Európára nem a születések számát növelte, hanem a halandóságot csökkentette. A tömegtermelés következtében a reálbérek növekedtek. Demográfiai következmény ? a városok rohamos növekedése és a falvak viszonylagos elnéptelenedése.
A társadalmi osztályok elkülönülése fokozódott. Az ipar, a város élelem- és nyersanyag éhsége és az új piacok feleslegessé tették az önellátást. ? Az egyes vidékek arra a terményre szakosodtak, amelyhez legjobb adottságaik voltak.