– Hogyan épült ki a neoabszolutizmus Magyarországon 1848/49 után? Mutassa be a nemzeti ellenállást!
– Jellemezze a kiegyezés létrejöttének küls? és bels? körülményeit, értékelje a kiegyezést!
– Ismertesse a dualizmus megszilárdulásának legfontosabb eseményeit! Ismertesse a pártviszonyokat!

Ismertesse a neoabszolutizmus kialakulásának folyamatát,
mutassa be a nemzeti ellenállást!

A szabadságharc az osztrák és orosz hader? együttes támadása alatt elbukott. Ezután Haynau véres önkényuralma következett (1849-1850). ? véres bosszút állt a szabadságharc vezet?in (1849. okt. 6-án kivégeztette Batthyányi Lajos magyar miniszterelnököt és a szabadságharc 13 vezet? tábornokát), bár ez csak akkor látszott nagy számnak, a világháborúkban nagyságrendekkel több magyar pusztul el. A Habsburg-birodalmat az 1847-es föderáció mintájára szervezték újjá, hazánk tartományi el?jogokat kapott. A nemesi el?jogokat megtarthatták a magyar nemesek.
A Habsburg-udvarnál két nézet hívei vitték a prímet. Az egyik a birodalom föderalisztikus átszervezését akarta, szószólójuk Windischgrätz. A másik egy centralizált összbirodalmat akart: német államnyelv, azonos módon való kormányzás ezt a katonatiszti-államhivatolnoki rétegek szorgalmazták élükön Schwarzenberg, majd az osztrák nagypolgárság is csatlakozott hozzájuk a nagy, egységes birodalmi piac reményében. Volt aki alkotmányos centralizálást akart, de csak centralizálást kapott, alkotmányt nem. Ez volt a neoabszolutizmus. Ezt Schwarzenberg halála után Alexander Bach neve fémjelezte. A modernizációnak, a t?kés átalakulásnak nem volt ellene az udvar sem, Bach sem. De ezt Bach er?s központosítás mellett hajtotta végre. Magyarországot Erdély és Horvátország leválasztása után is nagynak találták, így kialakították a Szerb Vajdaságot, a maradékot 5 kerületre osztották. A jobbágyfelszabadítás (kötelez? örökváltság) költségét pótadó formájában a lakosságra hárították. A nemzetiségek ugyanazt kapták jutalomból, amit a magyarok büntetésb?l.
Bebizonyosodott, hogy a fegyveres aktív ellenállásnak nem kedveznek sem a bels? sem a küls? körülmények a birtokos nemesség passzív rezisztenciába kezdett Deák Ferenc vezérségével. Az igazi hazafi nem vállalt hivatalt, nem fizetett adót. Ekkor alakult ki a Kossuth-kultusz és sajnálatosan a magyarkodás, azaz csak küls?ségekben magyar ember. Az 1859-61-es francia-olasz-osztrák háború és Lombardia elvesztése leleplezte az abszolutisztikus rendszer gyöngeségét. Bachot menesztették. Ferenc József kiadta az Októberi Diplomát (1860) amely abszolutisztikus, föderalisztikus, alkotmányos elemeket ötvöz? alaptörvény volt. Majd 1961-ben kibocsátotta a februári pátenst. 1861-ben összehívják a magyar országgy?lést, ami mind az októberi diplomát, mind a februári pátenst visszautasította. A képvisel?k az 1848-as törvényekhez ragaszkodtak. Két párt volt: A Felirati és a Határozati párt. A Felirati Párt Deák vezetésével a 1848-asokat tömörítette, a 1848-as törvényeket tartották a maximumnak és a királyhoz intézend? felirat mellett érvelt. A Határozati Párt Teleki László vezetésével a 49-eseket tömörítette, a 1848-as törvényeket minimumnak fogadták el, és a 49-es trónfosztást is, ?k határozatban kívántak Ferenc Józsefhez fordulni. Teleki a szavazás el?tti nap öngyilkos lett, végül Deák és pártja nyert három szavazattal. Az udvar még Deák feltételit is visszautasította, föloszlatta a magyar országgy?lést és visszaállította a nyílt önkényuralmat. Ezt Schmerling provizóriumnak (61-65) nevezték, mert az udvar is ideiglenesnek tartotta. A nemesség visszatért a passzív rezisztenciához, bár egyre jobban látszott, hogy ezt sok kisnemes nem bírja. Hivatalnokként vagy katonatisztként lett volna jövedelme, de pont ezeket nem vállalhatta a passzív rezisztencia miatt. Az udvart pénzügyi cs?d és háború fenyegette Poroszországgal. Mindkét fél tehát közeledett egy megegyezés felé. Deák nagy nyugalommal kivárta míg az udvar kezdeményez. Deák híres húsvéti cikkében ismertette álláspontját (Pesti Napló 1865). A birodalom biztonságát tartotta fontosnak, alkotmány kért mind Magyarországnak mind az örökös tartományoknak. A megegyezés hívei kerekedtek fölül Bécsben is, Schmerling miniszterelnököt menesztették. 1865 végén Ferenc József összehívták az országgy?lést. 1866 porosz-olasz-osztrák háború, Könnigrätzi csatavesztés. Ezek után 1867-ben létrejön a kiegyezés. Gróf Andrássy Gyula lett a miniszterelnök.

 Ismertesse és értékelje a kiegyezést!

Az 1848-49-es szabadságharc a világosi fegyverletétellel ért véget 1849. augusztus 13-án. A szabadságharc veresége egyébként a katonai túler?vel volt magyarázható. Ezek után a társadalom átalakult, és miután a jobbágyrendszer visszafordíthatatlanná vált, a nemzet visszanyerte öntudatát és az önállóságra való törekvés ösztönz?jét. Az 1859-ben kitört osztrák-olasz háborúban az osztrákok Solferinónál (59. jún. 24.) súlyos vereséget szenvedtek, aminek következménye az volt, hogy Lombardiáról le kellett mondaniuk. Ferenc József 1860 október 20-án kiadta az Októberi Diplomát, melynek lényege a következ? volt:
– ígéretet tett a parlament összehívására
– hivatalossá tette a magyar nyelvet
– helyreállíttatta az 1847 el?tti helyzetet
– a tartományok jogkörét növelte
– valamint az ország visszanyert bizonyos önkormányzati jogokat.
Mivel a magyar lett a hivatalos nyelv, felpezsdült a politikai élet is. Miután a császár újabb fordulatra szánta el magát, az alkotmányos centralista elképzeléseit az 1861 februári pátensben fogalmazta meg, melyet az országgy?lés visszautasít. 1861 áprilisában új politikai irányzatok alakultak ki:
Felirati párt: Irányította: Deák Ferenc
Az elképzeléseiket felirat formájában próbálják meg eljuttatni Ferenc Józsefhez, ahol készek tárgyalni Magyarország helyzetér?l az uralkodóval, de eme tárgyalásoknak az alapja az 1848-as alkotmány!
Határozati párt: Irányította: Teleki László
?k viszont határozat formájában fogalmazták meg azt (ellenben a másik párttal), hogy Ferenc József Magyarországnak nem az uralkodója és Béccsel nem kívánnak tárgyalni.
Igaz, hogy az országgy?lésen a határozati párt alkotta a többséget, azonban vezetésének egy része nem kívánta vállalni a történelmi felel?sséget. Amikor a vezetés ellentmondásai között „?rl?d?” Teleki László öngyilkosságot követett el, utódai a felirat elfogadásának szabad utat engedtek.
Miután Magyarországon 1861 augusztusában feloszlatták az országgy?lést, újra az abszolutizmus id?szaka következett. Az ezek után következ? új berendezkedés eleve ideiglenesnek, „provizóriumnak” nevezte el magát. Eme korszak magyarországi vezet?jének, Anton Schmerling osztrák nemesi családból származó lovagnak a jelszava „Mi várunk” volt. ?k tehát a kivárás technikájához folyamodtak, melynek az eredményei is megszülettek:
– egy új nemzedék n?tt fel, mely már megkívánta a politizálást. ?k igen ellenezték a passzív ellenállást
– mivel a gazdasági élet nem m?ködött, a közép- és kisbirtokos nemesi réteg tönkrement
– ezek után a passzív ellenállás tábora is elbizonytalanodott.
Mindezek hatására Deák az uralkodóval tárgyalásokat kezdeményezett. Ezekre a tárgyalásokra végül is 1864 végén került sor, melyek titkosak voltak. 1865-ben megjelentette nevezetes cikkét, az úgynevezett húsvéti cikket a Pesti Naplóban, melyben felvázolja a kiegyezés elképzeléseit.
Míg eddig a magyar politikusok az 1848-as kormány alapján állottak, Deák e cikkében leszögezte, hogy a birodalom fennmaradása az els?dleges cél, nem pedig a magyar önállóság. Ezt azzal magyarázta, hogy csak a birodalom létét nem veszélyeztet? magyar önállóság valósítható meg. Ezzel megnyílt az út a kiegyezés felé.
Kés?bb, 1865-ben összehívták a magyar országgy?lést, ahol viszont már Deák hívei voltak többen. Itt a kiegyezés konkrét terveinek elkészítését egy ekkor megválasztott bizottságra bízták. Ezeket a munkálatokat az 1866-ban kitör? porosz-osztrák háború félbeszakította, ám az osztrák vereség Ausztriával még inkább éreztette a magyar kiegyezés szükségét. Végül is 1866 végén elkészült a tervezet, amit Bécs is elfogadott (1867. évi XII. törvény).
1867 februárjában megalakult a harmadik felel?s magyar minisztérium, melynek felel?s minisztere Andrássy Gyula gróf volt. Kés?bb 1867-ben a kiegyezést koronázási ünnepség kísérte. Eredménye: új, alkotmányos korszak: a dualizmus kora.
A kiegyezés értékelése: A magyarországi fejl?désre pozitív hatást váltott ki a kiegyezést. Annak ellenére, hogy Magyarország elveszítette a lehet?séget az önállóságra (ami csak 1918-ban valósult meg), azonban a gazdasági fejl?dés megindulásával nagyon sokat nyert, és ez a pozitív vonás sokkal er?teljesebb, mint az el?z? negatív. Ett?l kezdve kifinomul az osztrákokkal való kapcsolat, és ez egy úgynevezett békeid?szakot hoz létre Magyarország életében.
A kieggyezés viszon nem rendezte a nemzetiségek helyzetét. Emiatt a nemzetiségek nem fogadták el a törvényt, s kés?bb (1868-ban) külön kieggyezés kellett kötni a legnagyobb nemzetiséggel, a horvátokkal. Horvétországnak külön kormánya lehetett, a saját ügyeit külön intézhette, s egy horvát miniszter is volt a mmagyar kormányban. De mindez nem elégítette ki a horvátok többségét.
Ezután elfogadták a nemzetiségi törvényt, mely biztosította az egyéni jogokat, de nem ismerte el a nemzeitséget.
 

 Ismertesse a dualizmus megszilárdulásának legfontosabb eseményeit
(mutassa be a pártviszonyokat!)

A Habsburg Birodalom átalakult a kiegyezés után. Két egyenrangú állam alkotta: Magyarország és Ausztria. Az államszervezetnek is van egy magyar és egy osztrák egysége, melyeknek m?ködése hasonló. Ezt az államszervezetet az uralkodó személye köti össze. A legfels?bb szinten a törvényhozó testület van: Ausztriában birodalmi gy?lés, Magyarországon pedig országgy?lés. Mindkét testület két részre oszlott.
Ausztriában: – urak háza
 – képvisel?k háza
Magyarországon: – fels? ház
 – képvisel?k háza.
Van ezeken kívül egy 60-60 személyt delegáló testület, mely eme két vezet? testület között a közös ügyek intézését bonyolítja le. A végrehajtó hatalmat a felel?s kormányok kinevezésével a minisztériumok jelentették.
A magyar országgy?léshez hozzákapcsolódott a horvát országgy?lés is, melynek küldöttei: 3 f? az urak házába és 40 f? a képvisel?k házába került. Az államjogi összeköttetést pedig a közös uralkodó testesíti meg. A három közös ügy volt a külügy, a hadügy valamint ezeknek a fedezésére szolgáló pénzügy.
Létrejött a politikai kiegyezés mellett egy tíz évre szóló gazdasági kiegyezés is. Ennek f? pontjai:
1. Közös pénzrendszer
2. A birodalom vámegységet alkot
3. Közös mértékrendszer
4. A t?ke és a munkaer? a birodalmon belül szabadon vándorolhatott

Ett?l kezdve beszélünk Osztrák-magyar Monarchiáról.
Ezek hatására Kossuth, aki aktív politikai tevékenységet folytatott, kijelentette, hogy Magyarország többet nem lesz önálló, valamint az ország a Habsburg Birodalmat fogja kiszolgálni. De jóslatai nem következtek be, ugyanis 1918-ban felbomlott az Osztrák-magyar Monarchia, miután pedig Magyarország visszakapja régen várt önállóságát.

A kiegyezés nem rendezte a nemzetiségek helyzetét és emiatt a nemzetiségek nem fogadták el a törvényt, ennek hatására 1868-ban létrejött a nemzetiségi törvény, valamint a nemzetiségi kiegyezés. Ezek a törvények a nyelvhasználatra vonatkoztak: a magyar nyelv használata csak az államélet fels?bb szintjén volt kötelez?.
Szintén 1868-ban létrejött a magyar-horvát kiegyezés is. ?k a saját anyanyelvüket is használhatták a Parlamentben. Mellesleg volt egy horvát miniszterelnök is a magyar kormányban.

A pártok és a programjaik alakulása
1867-ben a liberálisok kerültek hatalomra és csatlakoztak hozzájuk a konzervatívok és a centralisták.
1869-ben a választások után balközép párt jelent meg a parlamentben. A kiegyezés módját kifogásolták. Vezet?je Tisza Kálmán.
A Függetlenségi Párt Tisza Kálmán legf?bb ellenzéke. Nemzeti jelszavakat hangoztatott.
Megjelenik a széls?bal párt is. Jelent?s tömegek álltak mögöttük, 48-as alapokon nyugszik az álláspontjuk.
Az els? munkásszerv., az Általános Munkáspárt 1868-ban alakult. A munkásság jobb életfeltételeiért harcolt.
Frankel Leo szervezte meg 1880-ban a Magyarországi Általános Munkáspártot. ? a gazdasági célokon túl már politikai jogokat is követelt.
1890-ben alakult meg a Magyarországi Szociáldemokrata Párt. Harcolt a munkások helyzetének javításáért és politikai jogaiért. Távlati célja a szocializmus megteremtése.

A kormányzati munka átalakítása
– Közigazgatás: 1870 állam és vármegye
 A f?város egyesítése 72-73
 A szakigazgatás kiépítése
 A közigazgatás és igazságszolgáltatás szétválasztása
Tisza az önkormányzati megye híve volt. A közigazgatás központosítását és egyesítését akarta. Egységes megyerendszert hozott létre. A f?város 1872-73-ban egyesült
– Egyéb jogalkotási tevékenység
 BTK, f?rendi tevékenység
 Tisza egységes csend?rséget akart
– A kulturális és oktatási programok
 Bevezették a kötelez? népoktatást
– A gazdaságszabályzó törekvés és következményei
 Bankrendszer
 közlekedés fejlesztése (út, hajó, vasút, posta)

 A gazdasági élet terén megindult a nagyobb mérték? fejl?dés, mely els?dlegesen az infrastruktúra terén jelentkezett. Így tehát a közlekedés is rohamosan fejl?dött. A vasútvonalat elvezették egészen az Adriai-tengerig, ami a tengeri kereskedelembe való bekapcsolódást is jelentett. Az els? gyárak pedig a közlekedéssel kapcsolatban jöttek létre (mozdonyok, vagonok gyártása), továbbá a mez?gazdasági terményeket gyártó gyárak is megszaporodtak (dohány, cukor, malmok). Mindezek hatására a t?ke igen megszaporodott Magyarországon, ami egyre több bank létrejöttét eredményezte (hitelezés, pénzbefektetés).
A magyar történelemben ez az id?szak az ipari forradalom kora (70-es 80-as évek). Ennek a kés?i ipari forradalomnak a haszna is és hátránya is volt. A haszna, hogy már egyb?l a legfejlettebb technikát alkalmazták és a kisüzemek helyett óriási gyárak jöttek létre. A monarchián belül pedig Ausztria biztos piac. A hátránya pedig, hogy az, ami Ausztriában vagy Csehországban jól fejlett ipar volt, azt Magyarországon nem fejlesztették kell?képpen. F? piaci központok Magyarországon: Budapest és környéke, Salgótarján, Ózd, Miskolc és vidéke, Dél-Erdély, Délvidék.
A társadalom rétegz?dése megváltozott: meger?södött a polgárság (vállalkozók, keresked?k) és a bérmunkás réteg. De minden társadalmi réteg életmódja a pozitív irányba tolódik el.
A dualizmus a gyors fejl?dés, a t?kebeáramlás, az Európához való csatlakozás id?szaka volt. Átalakult a társadalom szerkezete, megélénkül a politikai élet.