– Hogyan vezetett az „?szirózsás forradalom” kísérlete a kommunista hatalomátvételhez 1919-ben Mo.-n?
– Melyek voltak a Horthy-rendszer konszolidációjának legfontosabb elemei?

Transfer interrupted!

Hogyan vezetett az „?szirózsás forradalom” kísérlete a kommunista
hatalomátvételhez 1919-ben Magyarországon?

Politikai válság
1918. okt. 17.-én gróf Tisza István a képvisel?házban bejelentette, hogy a központi hatalmak elvesztették a háborút.
A Károlyi-párt (Egyesült Függetlenségi és 48-as párt – 1916 júl.), az Országos Polgári Radikális Párt, (1914, elnök – Jászi Oszkár; programja – „Keleti Svájc”) és az MSZDP okt. 24.-én létrehozta a Nemzeti Tanácsot, amelynek elnöke Károlyi Mihály lett.
Programjuk: – háború azonnali beszüntetése,
 – új választások,
 – földreform, szociálpolitikai reform,
 – egyesülési- és gyülekezési szabadság,
 – nemzetiségi önrendelkezési jog.

A nemzeti tanács pártjai
1918. okt. 25.-én megalakult a Forradalmi Katonatanács , melynek irányításában nagy szerepe volt Szántó Béla hadnagynak.

A polgári demokratikus forradalom gy?zelme
1918. okt. 28.-án hatalmas tömeg indult meg a budai várba, hogy József f?hercegt?l, kier?szakolják Károlyi miniszterelnöki kinevezését, és a Nemzeti Tanács kormányának elismerését, azonban a lánchídnál a rend?rség a tömegbe l?tt. Másnap (okt. 29.) munkássztrájkok törtek ki.
Okt. 30.-i tüntetésen (Keleti-pu.) a Nemzeti Tanács hatalomátvételét követelték. Vér nélkül sikerült elfoglalniuk a stratégiai pontokat.
Okt. 31.-én gy?zött a forradalom (a katonák a sapkájukra kit?zték a fehér ?szirózsát) ? József f?herceg Károlyit nevezte ki min.elnöknek, Tisza † (tisztázatlan körülmények között).
1918 októberében polgári demokratikus forradalom zajlott le, s ennek következtében a hatalom a szociáldemokrata párttal szövetkezett liberális és demokratikus polgárság kezébe került. Cél: modern polgári Mo. megteremtése.

Független Magyarország
Nov. 1.-én a kormány esküt tett a Nemzeti Tanács el?tt. Ezzel kinyilvánította a teljes elszakadást Ausztriától, és kinyilvánította Mo. függetlenségét (400 év után).
Nov. 16.-án az I. néptörvény kinyilvánította, hogy Magyarország Népköztársaság.
 • választójogi törv. (n?kre is),
 • sajtószabadság,
 • esküdtbíráskodás,
 • gyülekezési szabadság,
 • földreform.

A fegyverszünet
Nov. 3.-án megkötötték a fegyverszüneti egyezményt, ami nem tartalmazta Mo. akkori határainak megváltoztatását. A hátáraikkal elégedetlen utódállamok megkezdték a történelmi Mo. területeinek elfoglalását. Az antant hozzájárulásával 5-én a szerb hadsereg bevonult a Szerémségbe és a Bácskába, nov. 8.-án a csehek Nagyszombatnál és Trencsén térségében átlépték a magyar határt.
A magyar kormány legfontosabb feladata a fegyverszünet megkötése az antanttal. Franchet d?Esperey tábornok Belgrádban fogadta a Károlyi vezette magyar küldöttséget (Belgrádi konvenció). Követelték: Erdély déli részét, a Bánátot, a Bácskát és Baranya megye déli részét, valamint az ország területén szükség szerinti átvonulást. Dec. 2.-án a román kir. hadsereg elkezdte D-Erdély elfoglalását. December elején az antant a Felvidék teljes átadását követelte a cseh állam javára.

 Gazdasági nehézségek
Az antant gazdasági blokádja szén-, nyersanyag és élelmiszerhiányt (kajajegy) okozott. Tovább n?tt a munkanélküliség. Áruhiány, infláció és adósságok jellemz?ek az országra.
1919. feb.-ben született meg a földreformról szóló néptörv. Jellemz? az általános elégedetlenség, ez kedvez? a kommunisták számára.
1918. nov. 24. – Kommunisták Magyarországi Pártja (Kun Béla)
Programjuk: – fölbirtokok kártalanítás nélküli kisajátítása,
 – az ipar munkásellen?rzése,
 – nemzeti kérdés,
 – antantbarátsággal való szakítás.
 
Kormányválság és a baloldal térnyerése
1918 december végén kormányválság alakul ki. 1919. jan. – Berinkey Dénes lesz a kormány miniszterelnöke (Megduplázódott az MSZDP képvisel?inek aránya). Betiltják a KMP-t, vezet?i börtönbe kerültek. N?tt a feszültség a falvakban: februárban és márciusban er?szakos földfoglalások (Somogy – Latinca Sándor).

Vix-jegyzék
Ultimátumban felszólítják a magyar kormányt, hogy Szatmárnémeti-Nagyvárad-Arad vonaltól vonja vissza csapatait márc. 23-ig. ? kiürített terület keleti részét megszállják a románok ? politikai határként értelmezik (Károlyiék) ? márc. 20-án lemond a kormány. (Vix – francia alezredes)

A proletárdiktatúra kikiáltása
A kormány lemondásával felbomlik a koalíció a tömegek rokonszenve az KMP felé fordul, aki szerint az antanttal való szembeszállás egyetlen lehet?sége a Szovjet-Oroszországra támaszkodó rendszer kiépítése.
Márc. 18-19.-én többezres munkástüntetéseken követelték a proletárdiktatúra azonnali kikiáltását. Márc. 23.-ra naggy?lést szerveznek a letartóztatott kommunista vezet?k szabadonbocsájtásáért.
A kommunisták követelték, hogy minden hatalom a proletáriátus kezébe kerüljön és tanácsköztársaságot hozhassanak létre. Az MSZDP vezet?inek többsége márc. 21.-én aláírta az egységokmányt. Az MSZDP és a KMP egyesül, létrehozzák a magyar Vörös Hadsereget, megvalósítják a proletárdiktatúrát, szövetséget kötnek Sz-Oo-val. Az új kormány: Forradalmi Kormányzótanács, tagjai a népbiztosok.

Az új államszervezet
Az új hatalom alapja a tanácsrendszer volt. (ápr. 2. Ideiglenes alkotmány). A legf?bb hatalmi szervek a Munkás-, Katona-, és Földm?vestanácsok Országos Gy?lése.
Végrehajtó hatalom: Forradalmi Kormányzótanács (elnöke Garbai Sándor, MSZDP). A (nem csak) külügyi népbiztos Kun Béla volt. Valójában ? irányította a Tanácsköztársaság bel- és külpolitikáját. Az ügyek közvetlen intézésére Intéz?bizottságok – direktóriumok alakulnak.
Bírói hatalom: forradalmi törvényszékek. A rend?rséget és a csend?rséget a Vörös ?rség váltotta fel.

Gazdaság átszervezése
FK – márc. 26.-án elrendelte a bányák, gyárak, üzemek stb. Köztulajdonba vételét. A 100 holdnál nagyobb birtokokat kártérítés nélkül kisajátították és – felosztás helyett – termel?szövetkezetté alakították át. A TSZ élén a termel?biztos állt. Az FK eltörölte a földadót, de rekviválások folytak.

Szociális és kultúrpolitika
– nyolcórás munkaid?
– betegségi- és balesetbiztosítás
– egységes oktatási rendszer
– iskolák államosítása, pedagógus átképzés.

 Melyek voltak a Horthy-rendszer konszolidációjának
legfontosabb elemei?

Az átmeneti kormány
A tanácsköztársaság bukását követ?en három hatalmi tényez? alakult ki Mo.-n:
 – román megszálló csapatok
 – egymás helyébe lép? kormányok
 – a „f?vezérség”: a nemzeti hadsereg irányítása (Horthy M.)

1919 aug. 1.-én a Forradalmi kormányzótanács lemond, helyette szakszervezeti kormány alakul Peidl Gyula vezetésével.
 – visszaállította a régi bíróságokat
 – elrendelte a rend?rség és a csend?rség újjászervezését
 – államosított üzemek visszaadása
 – nem volt belpolitikai támasza, hiányoztak hatalmi eszközei + hadsereg
 – feloszlatják a Vörös ?rséget (a Vörös Hadsereg már feloszlott)
 
A békekonferencia ellenére a román hadsereg folytatta az el?renyomulást. Megszállta a Duna-Tisza közét és aug. 4-5.-én bevonult Bp.-re.

1919 aug. 6.-én Friedrich István és Cslléry András sikeres puccsot hajt végre.
Habsburg Józsefet bízza meg a kormányalapítással, de ebbe az antanthatalmak nem mennek bele (egyetlen Habsburg családból származó ember sem lehet az ország államf?je).

A Clerk-missió
A magyar békeszerz?dés aláírása nélkül nem lehetett lezárni a háborút Európában. Független kormányról mindaddig szó sem lehetett, amíg az ország nagyobb része és a f?város idegen katonai megszállás alatt állt. Sürget?vé vált tehát a román hadsereg kivonása. 1919 okt. 23.-án Sir George Clerc angol diplomata Bp.-re érkezik, hogy az antantnak is elfogadható kormány alakuljon. Úgy véli, hogy Horthy Miklós altengernagy (a Dunántúlon szervez?d? Nemzeti Hadsereg f?vezére) az ? embere.
1919. nov. 16.-án Horthy bevonul Bp.-re, a tényleges hatalom az övé lesz. (közben dúl a Fehérterror – a terror nem a vezet?kön, hanem a proletárdiktatúra alatt szerepet vállalt kisembereken áll bosszút.)

A hatalom törvényesítése
1919. nov. 24.-én koalíciós kormány alakul Huszár Károly vezetésével (szocdem politikusok is, ezért az antant is elismeri ? ennek örömére meghívást kap a béketárgyalásokra). 1920 jan. nemzetgy?lési választások (dem. választójog, 24 éven felüli férfiak 75%-a szavaz)
 – MSZDP nem indul a pogromhangulat miatt (a kévisel?jelöltjei ellen elkövetett súlyos atrocitások miatt),
 – kisgazdapárt gy?z (birtokos parasztság)
 – második a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja (kispolgárság + középrétegek)
 – a választások a fennálló hatalmi viszonyokat nem befolyásolják

1920. márc. 1. Horthy Miklós altengernagy lesz a kormányzó
– királyság államforma megmarad
– 1920/1-es és 17-es tv.:
 – királyi jogosultságok (kiv: tv. szentesítés és f?kegyúri jog)
 – államf?
 – hadsereg f?parancsnoka
 – miniszterkinevezési jog
 – személye sérthetetlen (alkotmánysértés esetén felel?sségrevonható)
 – képviseli az országot a diplomáciában
 – háborút és békét Ogy. nélkül nem
 – kétszeres vétójog a tv.hozásban
 – utódkijelölési jog (nem kötelez? erej?)

A Trianoni békeszerz?dés
A területi hovatartozás már a háború alatt eld?lt. 1919. jan.-tól a szomszédos országok hadseregei a határon vannak, a párizsi béke csak a határok pontos meghúzásáról és a békeszerz?dés egyéb kérdéseir?l döntött.

 1920. jún. 4. Trianon palota (Bénárd Ágoston, Drasche Lázár Alfréd)
– terület: 282 ezer (Horváto.-val 325) helyett 93 ezer km2; T=72%; L=62%,
– lakosság: 20,8-ról 7,6 millió + a magyar etnikum 30%-a (3,2 millió f?) idegen fennhatóság alá került,
 – hadsereg maximum 35 ezer f? + modern fegyverzetet nem tarthat,
 – általános hadkötelezettség betiltása,
 – jóvátétel (30 évig)
– eredetileg Sopron is Ausztriához került volna, de a Héjjas – Prónay különítményesek akciói és az
 olasz diplomácia segítségével sikerül népszavazást kicsikarni (1922. jan.1. – 65% gy?zelem – civitas
 fidelissima – „h?séges város” )
 – Millerend levél: a béke kés?bb felülvizsgálható.
Mo.-n minden társadalmi réteg célja a revízió + hivatalos propaganda is ezt terjeszti.

Sajátosan alakult az egyházak helyzete, mivel az új határok egyházmegyéket, püspökségeket vágtak szét, de az egyházmegyék területét csak a Szentszék változtathatta meg, amely kitért ez el?l, mondván „Az egyház örök, csak a politikai határok változnak”. A határok átjárhatatlansága miatt sok helyen a püspök és a plébániák kapcsolata megszakadt, ennek ellenére a Szentszék többszöri óhajra sem igazította az egyházmegyei határokat a trianoni határokhoz. A Szentszék álláspontját osztották a hazai egyházak is, ezzel az elcsatolt területeken a templom és az iskola maradt a nemzetment? er?.

Iskolai ima: „Hiszek egy istenben, hiszek egy hazában,
 hiszek egy isteni örök igazságban,
 hiszek Magyarország feltámadásában.
 Ámen”.

Propaganda versike: „Csonka Magyarország nem ország,
 egész Magyarország mennyország”.

Az ellenforradalmi rendszer konszolidációja
1920-ban fordulat a belpolitikában: rendszer megszilárdulása, gazdasági és politikai élet stabilizálódik.
1920. jún.-tól Teleki Pál a kormányf? (erdélyi f?nemesi családból származik)
Baloldal: – 1919 Korvin Ottó és László Jen? kivégzése (a fehérterror visszaszorítása tv.-es keretek között)
 – 1920 népbiztos per: halálra ítél 10 népbiztost
 – 1921/3 tc.: társadalmi rend hathatós védelmér?l
 – 1920/36.tc. Nagyatádi Szabó István féle földreform – politikai földosztás
 – ország területének 8,5 %
 – jómódú parasztgazdák birtokkiegészítés címén
 – 500.000 ember 1,7 holdnyi birtokot kap
 – de: tulajdonosok száma n?, magántul. tisztelete növekszik

1920-ban fogadta el a nemzetgy?lés a tanszabadságot korlátozó ún. numerus clausus (zárt szám) tv.t. Kimondta, hogy az egyetemekre és a f?iskolákra a mo.-i nemzetségekb?l csak a népességen belüli aránynak megfelel?t szabd fölvenni. (Ez volt az els? antiszemita jelleg? törvény Európában).

A Betleheni-konszolidáció
Gróf Betlehen István 1921 április 14.-én vette át a miniszterelnöki tisztséget és 1921 dec. 22.-én megegyezést írt alá a MSZDP vezet?ivel (Bethlen – Peyer Károly paktum).
 – MSZDP legális párt maradhat
 – lemond a közalkalmazottak, vasutasok és postások szervezkedésér?l

Kormányzati módszer
Bethlen célja: abszolút többséggel rendelkez? kormánypárt alakítása a parlamentben
1921 márc. 26-án és okt. 20-én (Budaörsi csata ? Madeira) IV. Károly sikertelen visszatérési kísérlete után kimondták a Habsburg ház trónfosztását (november), de a királyság államformát fenntartották
 – Bethlen belép a kisgazdapártba (1921 okt.) + KNEP = Egységes Párt
 – 1922 dec. új választójogi rendelet: felére csökkentették a választásra jogosultak számát + néhány
  nagyváros kivételével nyílt szavazás
 – 1922 választások: állandósul a kormánypárt fölénye

 Horthy rendszer jellege
 – diktatórikus vonásokkal is rendelkez?, konzervatív parlamentáris hatalom
 – véglet:
  – fasiszta jelleg hangsúlyozva, szabadságjogok korlátozása
  – többpártrendszer, szabad sajtó, amely bírálhatja a kormányt
 – 1926/22 tv.: 1927 fels?ház visszaállítása (egyházi és világi f?méltóságok, Habsburg ház Mo.-i tagjai, 152
  választott, Horthy 40 küldötte)

Mo. nemzetközi helyzete
– 1920-as évek: kedvez?tlen helyzet
– 1922 Népszövetség (de revíziós elképzelések a gy?ztesek és kisantant oldaláról elképzelhetetlenek)
– 1926 frankhamisítási botrány (ezzel kívánták fedezni a külföldi magyar revíziós propaganda költségét –
 Anglia közbelépésére elsimították az ügyet)
– 1927 Mussolini és Betlehen – olasz (Fro. és Jug. ellen keres szövetségest) – magyar barátsági szerz?dés

Gazdasági stabilizáció (OMM felbomlása új helyzetet teremt)
Eddig:
 – OMM-n belül belkereskedelmi jelleg? kapcsolat volt
 – vám nélküli kereskedelem
 – közös pénz, bank és hitelrendszer
 – külkereskedelem 80%-a Ausztriával és Cseho.-val
Most:
 – Mo. külkereskedelemre utalt ország
 – mg. értékesítési lehet?ségei besz?kültek
 – n? az ipar részaránya, de fémekben szegény ország (ipari nyersanyagokban behozatalra szorul,
  amelyet, mg.-i kivitellel kell ellensúlyozni)
 – nem kedvez az exportnak a nyugati protekcionista gazdaságpolitika és a keleten jellemz?
  kereskedelmi kapcsolatok felszámolása

20-as évek eleje
 – kormány által támogatott infláció kezdetben segít, mert a t?ke megszabadul adósságaitól
 – árak mögött azonban elmaradnak a bérek, ez társadalmi feszültséghez vezet
 – 1924 Népszövetségi kölcsön + egyéb hitelek (307 millió aranykorona)
 – 1924 MNB létrehozása
 – 1927 jan. 21. korona helyett peng?
 – 1929 a termelés meghaladja a háború el?tti szintet

 Mutassa be a jobbratolódást és a német befolyás növekedését
a harmincas évek Magyarországán!

1931 nyarán a nemzetköziés pénzügyi hitelrendszer összeomlása elérte Mo.-t. (Bankzárlat, korlátolt betétkifiz.)

A mez?gazdaság helyzete
1929-ben kibontakozó agrárválság, így a válság mindvégig az mg.-t sújtotta jobban
– oka: a magyar termények nem versenyképesek a világpiacon

Az ipari válság
1929 ipari válság, ezzel a bels? piac tovább sz?kül
 – a termények ára jobban csökken, mint az ipari áraké (agrárolló)
 – hiteleket vesznek fel a gazdaságuk fenntartására, ezzel n? az eladósodás
 – legjobban a birtokos parasztságot érinti
 – iparban leginkább a vas- és fémgyártást, épít?- és élelmiszeripart érinti
Társadalmi hatás: fizetések csökkennek + munkanélküliség

A növelv? elégedetlenséget a strájkok és a munkástüntetések szaporodó száma jelezte. (1930 szept.1 bp.-i munkásság /MSZDP/ tüntetése)

A Bethlen-kormány bukása
A válság hatására megbomlott a Bethlent támogató stabil szövetség
 – finánct?ke: mérsékelt földreform, bels? piac szélesítése
 – nagybirtok: elveti, finánct?ke nagy befolyását teszi felel?ssé
 – középparasztság: 1930 FKGP (Eckhardt Tibor)

1931 Hitelválság: elsöpri a Bethlen kormányt (augusztusban lemond)

1931. aug. 24. gr. Károlyi Gyula a miniszterelnök (1931-32)
 – takarékossági mozgalom (fizetés csükken, adó n?)
 – hiteleket próbál szerezni
 – 1931 bevezetik a statáriumot (rögtönítél? bíróság), korlátozzák a gyülekezési jogot (1931 szept. 13.
    Biatorbágy ? mégis a kommunistákat hibáztatják)
 – új, felnöv? generációk nem kapnak munkát, mezért vev?k a jobboldali radikális nézetekre, egy faji
    alapokra helyezked?, széls?séges nacionalista mozgalom jelenik meg
 – parasztság: kaszáskeresztes mozgalom
 – úri széls?jobb: Gömbös Gyula (honvédelmi miniszter)
1932. szept. Bethlen a kormánypárt és az agrárusok kezdeményezésére felszólítja Károlyit a lemondásra.

1932. okt. 1. Gömbös Gyula a miniszterelnök (1932-36)
A hajdani vezérkari százados er?szakosságáról volt ismert + fajvéd?program (1924-28 között külön párt – sajátos magyar eszmerendszer).
 – azt várják t?le, hogy kivezeti az országot a válságból
 – 95 pontos Nemzeti Munkaterv:
  – túl sokat ígér
  – szociális demagógia
  – totális fasiszta hatalom megteremtésének programja
 – cél: – egységes nemzeti világnézet
  – fasiszta típusú tömegpárt
  – olasz mintájú korporációs rendszer
 – meghiúsul, ennek oka, hogy a társ. nagy része ragaszkodik a Bethlen féle parlamentáris rendszerhez.

Külpolitika:
 – 1932 Lausanne: jóvátételi kötelezettségek megsz?ntetése
 – Olaszo.val, majd Ausztriával kereskedelmi szerz?dés
 – Csehszlovák-Magyar áruforgalmi megállapodás
 – törekvéseket No.-val és Ausztriával látja biztosítottnak
 – 1933 jún. Gömbös Hitlernél
 – 1934 feb. diplomáciai kapcsolatok a SZU-val (piacok)
 – 1936 üdvözli a Berlin – Róma tengelyt

Revízió kérdése:
Trianon revíziója a teljes magyar társadalom jogos igénye volt. A revíziótól gazdasági fellendülést is vártak. Az elképzelések szerint az ország gazdaságára igazán csak az ország természetes, történelmi határainak visszaállításával érhet? el. A revízió azonban csak küls? politikai támogatással látszott lehetségesnek. A németbarát politikában ennek a reménye is fontos szerepet játszott. Ugyanakkor a Bethlen – Teleki csoport mindvégig ellenezte az egyoldalú köt?dést.

Gazdasági kapcsolatok kérdése:
A válságból kilábalva a magyar gazdaság létkérdése lett a német kapcsolat. Nem kockáztathatták tehát egyik irányzat képvisel?i sem, hogy a külkereskedelemre utalt Mo. ismét tönkremenjen.

Baloldal ellenesség:
E kérdésben viszonylag azonosak voltak az álláspontok. Az els? világháborút követ? forradalmi hullám és a Tanácsköztársaság után következett Trianon. A nemzeti tragédiát ezért sokan a forradalmárok számlájára írták. A kommunista uralom egyébként is sötét árnyékként élt a politikai köztudatban. A mindent felforgató 133 nap román megszállást és katasztrofális káoszt eredményezett. A bolsevik diktatúrával az egész magyar társadalom szembeállt.

Zsidókérdés:
A magyarországi zsidóság egy részével szemben jelent?s ellentétek éltek a társadalom konzervatív elemeiben. Ennek okai: – A dualizmus korában a gazdaságba sok zsidó t?kés invesztált. Ennek nyomán a 20-as évekre a
    zsidó nagyt?ke meghatározó jelent?ség?vé vált a hazai iparban és kereskedelemben. A konkurens
    cégek felemelkedését sokszor lehetetlenné tették a kialakuló monopóliumok.
 – Ellenszenvet váltott ki a konzervatív körökben a zsidóság iránt az is, hogy a Tanácsköztársaság
    politikai irányítói csaknem kivétel nélkül zsidók voltak.
 – Ugyancsak feszültséget okozott a zsidó származásúak aránya az értelmiségi pályákon. 1920-ban a
    magyarországi lakosság 6%-a volt zsidó. A f?városban ez az arány meghaladta a 23%-ot.
 – A fajgy?lölet az említett feszültségek ellenére sem jellemz? a magyarság és a Horthy-korszak
    egészére. Az 1920-ban bevezetett numerus clausust, ami az egyetemre jutást az egyes
    magyarországi etnikumok arányában határozta meg, és ily módon diszkriminatív volt, Bethlen
   1926-ban hatályon kívül helyezte.

30-as évek politikai életének jellemz?i: alkotmányvéd? – reformer ellentét
 – konzervatív er?k (Bethlen István, Chorin Ferenc): alkotmány védelme, fennálló parlamentáris
    viszonyok, jobbratolódás fékezése
 – reformer er?k: úri középosztályból toborzódott jobbszárny a kormányzaton belül
  – társ-i bázis: keresztény középosztály
  – parlament feloszlatása, rendeleti úton való kormányzás, „vezéri” szerepkör?
miniszterelnök, korporációs rendszer, szabadságjogok korlátozása, ellenzék eltávolítása a
pol.-i életb?l

1936. okt. Darányi Kálmán lesz a miniszterelnök (1936-38)
– németbarát politika kell, de a fasiszta csoportok visszaszorításával.
– társadalom problémái miatt mind többen fordulnak a széls?jobb felé
– 1937 Szálasi Magyar Nemzeti Szocialista Pártjának betiltása (1939 Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom)
– programja: – munkanélküliség felszámolása
 – hadiipar és nagyüzemek felszámolása
 – földreform
 – kisipar és kereskedelem szabadsága
 – zsidómentes állam
Darányi tevékenységével nem váltotta be a hozzá f?zött reményeket:
 – német politikai sikerek hatására:
  – magyar - német közeledés
  – 1938 márc. gy?ri program: fegyverkezés
  – jobbratolódás
 – parlament hatásköre csökken, gyakran rendeleti úton való kormányzás
 – 1938 dec. els? zsidótörvény: értelmiségi pályákon max. 20% (a társadalmi és gazdasági élet
     egyensúlyának hathatósabb védelmér?l)
 – titkos választójog, de a szavazók száma 200.000 f?vel csökken
 – szociális tv.hozás (dolgozók érezzék az állam védelmét a zsidó nagyt?két?l)

1938 máj. - 1939 feb. Imrédy Béla
– kezdetben németellenes
– 1938 márc. 12-13. Anschluss
– 1938 nov. 2. els? bécsi döntés: Mo. területeket kap
– Hitler b?völetébe esik és még szorosabbra f?zi a kapcsolatokat
 – megalakul a Volksbund
 – 1939 jan. Mo. csatlakozik az antikomintern paktumhoz

1939 feb. 15. Teleki Pál
– remény: parlamentáris rendszer. visszaállítása + nyilasokkal való leszámolás + lazítás a fasiszta
   hatalmakkal való kapcsolatokon
– második zsidótv. (nem vallási, faji alapon), szellemi foglalkozásúaknál 6 %, ipar és kereskedelem 12 %
– 1939 márc.15 Cseho. (Cseh-morva protektorátus), Szlovákia (bábkormány), Mo. bevonul a Kárpátaljára
– 1939 ápr. Mo. kilép a Népszövetségb?l
– egyre valószín?bbé válik a háború, de Mo. nem akar beavatkozni, Teleki fegyveres semlegességet hirdet