– Mutassa be a fasizmus hatalomrajutását és berendezkedését Olaszországban!
– Milyen lépésekben történik meg a weimari Németország bukása és a nemzetszocialista állam kiépítése?
– Hogyan élte meg és hogyan lábalt ki a válságból az 1930-as években az Amerikai Egyesült Államok?

Mutassa be a fasizmus hatalomra jutását
és berendezkedését Olaszországban!

A fasizmus magába foglalja az összes fasiszta jelleg? pártot és szervezetet, amely minden országban más-más követelést tartalazott.

A bal és jobboldal küzdelme Olaszországban
– gy?ztes, de nem elégítik ki területi igényeit
– els? vh. következtében éhínség és válságok
– délen földfoglalás, északon gyárfoglalás

 – jobboldal: 1919 Fascio di Combattimento (Hadviseltek szövetsége) ? Benito Mussolini (eredetileg
    szocialista beállítottságú újságíró) ? 1921-ben átalakul Nemzeti Fasiszta Párttá
    támogatja: nagypolgárság, katonatisztek, királyi ház, Vatikán,
    nagybirtokosok, fegyveres alakulata a feketeingesek
– baloldal: 1921 Olasz Kommunista Párt (Togliatti), támogatja a munkásság egy része

1920-21 fegyveres harc a fasiszta alakulatok és a munkásság között (megindul a baloldali szervezetek és intézmények felszámolása).
1922 okt. kormány a fasizmus térhódítása ellen a szükségállapot kihirdetését kéri III. Viktor Emánuell királytól aki ezt visszautasítja, ezzel szabad utat biztosítva a fasiszta hatalomátvételhez.
1922 okt. 29. Marcia su Roma (30 ezres sereg indul a f?városba, de 30-40 km-re a f?várostól megállnak várva a támadási parancsot, ami nem jön meg): Mussolini miniszterelnök lesz, ezzel megkezd?dik a fasiszta diktatúra lassú kiépülése. (parlamentáris kormányforma + koalíciós kormány + demokratikus intézmények)

Az olasz fasizmus
Különbségek a német nácizmushoz:
 – tv.-es keretek fennmaradnak
– kiépüléséhez hosszú id? szükséges
 – zsidóüldözés nem kemény
– munkásság egy része Mussolinit támogatja
 – nem önálló (No.)
– pozitívum: maffia ellen fellép
 – történelmi múlttal (római birodalom) való operálás
– hat rá a Marinetti féle futurizmus (minden rossz és b?nös, mindent le kell rombolni, hogy
   újjá lehessen építeni a világot)

El?ször koalíciós kormányt alapít és m?ködnek az ellenzéki pártok is. 1924-ben meggyilkolja az ellenzéki párt egyik ?t bíráló legnépszer?bb személyiségét (Giacomo Matteotti képvisel?). ? súlyos válság ? Mussolini gy?z.
1923 létrejön és beépül az állam szervezetbe a Fasiszta Nagytanács.
1925-26. megindul az ellenzéki pártok felszámolása, sajtószabadság korlátozása, Mussolini rendeleti úton kormányoz, csak a királynak felel?s, a parlamentnek nem.
1928 választójogi tv.: csak a szindikátusok és a Fasiszta Nagytanács állítja össze a képvisel?jelöltek névsorát
– korporatív (hivatásrendi) államszervezet: munkáltatók + munkások szindikátusokat
  alakítanak (vez: fasiszta párt), minden más mozgalom tilos
– külpolitika:
  – igények: Balkán és É-Afrika  (Cél: Római Bir. ujjászervezése)
 – 1923 Fiume elfoglalása
  – 1927 olasz - magyar szerz?dés

 – 1929 lateráni egyezmény (IX. Pius): Vatikán független álla a pápa fennhatósága alatt + katolikus az államvallás
 – 1934 római jegyz?könyvek
  – 1936 Berlin - Róma tengely
 – 1935 - 36 Abesszina elfoglalása
  – 1936 fasiszta Spo. támogatása
 – 1937 Antikomintern paktum
  – 1939 Albánia elfoglalása

Részlet az olasz fasiszták tízparancsolatából (1934-es változat):
1. A fasiszta, különösen ha katona, legyen tudatában annak, hogy nincs örök béke.
4. A bajtársad legyen a testvéred, el?ször azért, mert vele élsz, másodszor azért, mert úgy gondolkozik mint te.
5. A puskát és a tölténytáskát nem azért kaptad, hogy az tétlenségben rozsdásodják, hanem azért, hogy a háborúban szorítsad.
8. Mussolininak minig igaza van!

 Milyen lépésekben történik meg a weimari Németország bukása
és a nemzeti szocialista állam kiépítése?

A német nácizmus

Németország sajátosságai:
 – hagyományos német militarizmus
 – I. vh. vesztese + békeszerz?dés
 – weimari köztársaság + alkotmánya
 – német munkásmozgalom sajátos tradíciói (NKP és NSZDP utálkozása)
 – nemzeti szocialista mozgalom léte
 – ideológia: pángermánizmus (német faj els?bbsége és fels?bbsége)

Német politika irányvonalai:
 – szembeszegülés politikája: versailles-i pontokat nem kell teljesíteni
 – teljesítési politika: ha teljesítik a diktátumokat, akkor a nagyhatalmak segítik No.-t,
  így No. talpra fog állni

1919-23 szembeszegülési politika

1923 Gustav Stresemann a kancellár: teljesítési politika

Német nemzeti szocialista munkáspárt (NSDAP)

A gazdasági viágválság éveiben a munkanélküliség, az életszínvonal csöükkenése, a kis- és középüzemek tömeges tönkremenetele radikális változások követelésére mozgósította a tömegeket. A mérsékelt, ún. középpárok befolyása csökkent. A széls?jobboldal ugyanekkor teret nyert. ? megn?tt az NSDAP (Nationalsonzialistische Deutsche Arbeiterpartei) befolyása. F?ként a kispolgári és középrétegeket nyerték meg.

Adolf Hitler 1889. ápr. 20-án szül. az ausztriai Braunauban. 1914-ben önkéntesnek jelentkezett a német hadseregbe, és végigszolgálta a háborút.   A tankönyvb?l: „pszichopata, torz lelki alkatú személyiség volt.”

1919 került kapcsolatba az NSDAP-val mejnek kés?bb tagja majd 1921 júl.-tól vezet?je lett.
F?bb vezet?k: Hitler a führer, Ernst Röhm az SA vezére, Herman Göring kés?bb légimarsall, Joseph Goebbels kés?bb propagandaminiszter, Rudolf Hess Hitler helyettese)
1920-21 országos kiterjesztés
1921 SA (náci rohamosztagok)

1923 nov. 9. Sörpuccs: komolytalan kísérlet a hatalom megszerzésére, ennek következtében Hitlert letartóztatják (5 év; Landsberg):
Itt írja meg a Mein Kampf-ot (Harcom); lefektetett ideológia:
 – versaillesi béke egyoldalú felszámolása
 – élettér (lebenstraum) elmélet: No. túlnépesedik, ezért új területekre van szüksége (1. lépés:
    valamennyi német egységesítése, 2. lépés: egész Európa Nagynémet Birodalom, 3. lépés: német
    világbirodalom)
 – herrenvolk kategória (uralkodó faj):
  – másodrend? fajok az úgynevezett rokon népek (flamand, holland, skandináv)
  – alsóbbrend? rabszolga népek a szlávok és keleti népek
  – kiirtandó népek a zsidók és cigányok
 – übermensch: emberek feletti ember
 – fajelmélet + antiszemitizmus
 – demokrácia és munkásmozgalom-ellenesség
 – antikapitalista és szociális demagógia

1926 rohamos növekedés

Ígéretek: – szociális demagógia
 – junkerek: új piac és föld
  – leszerelt katonatisztek: új, nagy hadsereg
 – értelmiség: hivatal
  – munkások: munkanélküliség megsz?ntetése + jobb fizetés
 – parasztság: föld
  – mindenkinek: TB reform + oktatás fejlesztése + egészségügy
 1929 - 33 tagság: 0,1-1,4 millió, szavazók 0,8-13,7 millió

1931 Harzburgi Front: NSDAP és finánct?ke, nagyt?ke, junkerek, vezérkar, más széls?jobboldali szervezetek akcióegysége, amelynek értelmében az NSDAP fokozott anyagi támogatást kap, Hitler pedig megvalósítja munkásmozgalom ellenes programját és soviniszta külpolitikáját.

1932 nov. választások: NSDAP 2 millió szavazatot veszít, ezért a Harzburgi Front gyorsan hatalomra segíti H.-t.
1933 jan. 30. Hindenburg kancellárrá (miniszterelnökké) nevezi ki (a náciknak egyenl?re osztozni kell más pártokkal is a hatalomban, ezt megszüntetend? feloszlatják a birodalmi gy?lést és új választásokat írnak ki)
1933 feb. 27. felgyullad a Reichstag (a birodalmi gy?lés épülete – kommunistákat vádolják)
1933 feb. 28. szükségállapot + több ezer embert letartóztatnak + korlátozzák a polgári szabadságjogokat.
Választások eredménye: még mindig 30% a munkáspártok aránya (nem szövetkeznek)

Intézkedések:
– nagyt?ke felé:
  – érvénytelenítik a kommunistákra adott szavazatokat, a párt képvisel?it letartóztatják,
     betiltják a pártot (id?vel mind erre jut)
 – feloszlatják a szakszervezeteket, munkásokat munkafrontokba tömörítik
  – kötelez? munkaszolgálat bevezetése
– junkerek felé: (új agrár tv.) nagybirtok érintetlen marad (föld nélkül maradottaknak remény, majd a
   hódításokból kapnak)
– monopóliumok: kényszerkartellezési tv.
– finánct?ke: Gazdasági F?bizottság felállítása
– ellentét a társadalmi bázis (kispolgárság) és a Hitlert támogató csoportok között, az SA követeléseit
   nem akarja teljesíteni

1934 jún. 30. „hosszú kések éjszakája”: SA vezet?inek legyilkolása (helyette fontosabb: SS = véd?osztag: eredetileg Hitler test?rsége, kés?bb különlegesen kiképzett elitalakulatok)

1933 No. kilép a népszövetségb?l
1934 aug. 2. Hindenburg meghal: H. a közt.eln. (1938-tól a hadsereg (Reichswehr) f?parancsnoka is)
1935 Saar vidék „népszavazás” + általános hadkötelezettség + légier? felállítása + locarnoi szerz?dés felbontása + nürnbergi faji törvények (zsidókat megfosztja állampolgárságuktól)
1936 katonailag megszállja a Rajna vidéket + Japánnal antikomintern paktum
 

 „Ha majd a világ romokban hever,
 Bánja az ördög, – köpni rá!
 Mégis tovább masírozunk,
 Mert ma miénk Németország,
 Holnap pedig az egész világ!”
    (Náci induló)
 
 

 A vörös színben a mozgalom szociális gondolatát látjuk, a fehérben a nemzeti eszmét, a horogkeresztben
 pedig az árja ember gy?zelméért folytatott harc misszióját, és egyben az alkotó munka gondolaának
 gy?zelmét, amely mindíg antiszemita volt és az is marad.”
         (Hitler – a párt zászlajáról)
 

Junker –

Népszövetség – Nemzetek szövetsége (nemzetek együttm?ködésének el?remozdítása, a nemzetközi béke megvalósítása érdekében; 1920 jan.10-én alakult Genfben.)

Komintern paktum –

Antikomintern Paktum –

 Hogyan élte meg és hogyan lábalt ki a válságból az 1930-as években
az Amerikai Egyesült Államok?

1933 New Deal (Új irányvonal), Franklin Delano Roosevelt: 1932-45. (Roosevelt szervezte program; els? lépése 15 nagyjlelent?ség? tv. elfogadása volt)
 – állam beavatkozása a gazdaságba:
  – bank: betéteket garantálják, az elnök közvetlenül beavatkozhat a pénzügyi és bankpolitikába
 – ipar: – tisztességes verseny kódexe
  – Országos Helyreállítási Bizottság
  – kényszerkartellezési tv.
  – közmunkák szervezése (munkanélküliség csökkentésére)
 – mg.: vetésterület csökkentése és megsemmisítés kártérítéssel, állami felvásárlás, termelési
  mennyiségek meghatározása (egyszóval a farmerok támogatása)

 – állam beavatkozása a társadalomba:
  – szociális tv.hozás: szakszervezete alapítási jog, sztrájkjog, kollektív szerz?déshez való jog, TB
  – munkanélküliség felszámolása: J. M. Keynes (angol közgazdász) növekedési elméletének
     gyakorlati megvalósítása: olyan ágazatokat kell fejleszteni, amelyek felszívják a
     munkanélküliséget, de nem teremtenek fogyasztási cikkeket (hadiipar + infrastruktúra) +
     multiplikátor hatás: egyik ágazat fellendülése kihat az egész nemzetgazdaságra.

Külpolitika:
 – 1933 diplomáciai kapcsolatok a SZU-val
 – latin amerikai országaival jószomszédság elve (gazdasági függ?ség)

A nagy gazdasági világválság

– el?zményei:
  – stabilizáció USA pénzb?l (világgazdaság függ? az USA-tól)
 – világkereskedelem visszaesése, vámok megnövekedése
 – korábbi húzóágazatok válságágazatokká váltak (nehéz és textilipar)
  – beruházási láz (t?zsde; részvények; nagy spekulációs lehet?ség)
  – hatalmas túltermelési válság: hatalmas árukészletek, ezek ára zuhanni kezd, emiatt nem kell
     termelni, bezárnak az üzemek, növekszik a munkanélküliség, ezzel sz?kül a bels? piac
     (nincs pénze vásárolni), még kevesebbet kell termelni.

– lefolyása:
  – 1929 okt. 29. New York (fekete kedd; regeteg részvény cserélt gazdát; az arfolyam 1 hét
     alatt 40%-ot esett vissza)
 – t?zsde összeomlása: ipari és mez?gazdasági cs?d
  – bankcs?d (betéteket kiveszik)
 – hitelválság (nincs mib?l finanszírozni a vállalkozásokat)
  – munkanélküliség

Következményei:
 – munkanélküliség (széles néptömegek létbizonytalansága – 30 millió munkanélküli a világon)
 – kis és középüzemek tönkrementek
 – széls?séges (jobb és bal) mozgalmak meger?södnek
 – politikai és kormányválságok
 – állammonopolista tendenciák megjelenése (államnak be kell avatkoznia – J. M. Keynes)
 – világkereskedelem 65%-al visszaesett.

J. M. Keynes – angol közgazdász, az új állami magatartás megalapozását dolgozta ki növekedési elméletében.
 
 Olaszország Németország Spanyol o. Szovjetunió
Hatalomra jutás
               ideje
1922/25
1933
1936/39
1917/23 (27)
              módja vértelen puccs parlamentális gy?zelem, rejtett puccs polgárháború polgárháború, rejtett puccs
Vezet? er? Fascista Párt NSDAP Falange SZK(B)P
Vezet? személy Benito Mussolini
„Il Duce” Adolf Hitler
„Der Führer” Francisco Franco
„El Caudillo” Joszif Viszário-novics Sztálin
„Velikij Vozsgy”
Diktatúra
          jellege tekintélyuralmi*totális totális totális*tekintélyuralmi despotikus*
ázsiai despotikus
Gazdaság er?södik a gaz-dasági diktatúra gazdasági átszervezés enyhül a gazdasági diktatúra folyamatos gaz-dasági diktatúra
Világnézet nincs világnézeti kényszer van világnézeti kényszer nincs világnézeti kényszer van világnézeti kényszer
Családi élet nem szólnak bele beleszólnak nem szólnak bele beleszólnak
Korrupció csökken  n?  csökken végig van
M?vészet  Az irodalmat és a filmet támogatják, de nem tudják kihasználni; monumentális épületeket, m?emlékeket  építenek; festészet: realizmus, futurizmus Nagyon kihasználják a filmpropagandát; a m?emlékeket lerom-bolják, óriási épületeket építenek. Irányított kultúra, újjáépítés. Fokozódik a kulturális diktatúra; létrejön a szocialista realizmus; lerombolják a m?emlékeket, óriási épületeket építenek.
Felkészülés a
háborúra Nincs konkrét haditerv; nem készültek fel gazdaságilag. Els? három év jól kidolgozva, 42 után egyre több kudarc, nyersa-nyagtartalék hiány. Önkéntesen mehetnek a Németekkel harcolni (Legio Azul). Irreális elképzelések; 42-t?l tudnak kezdeményezni; nyersanyag van, szakember nincs.