– Milyen okok miatt robbant ki a II. világháború?
– Ismertesse a II. világháború történetét Lengyelország megtámadásától a Szovjetunió elleni háború kezdetéig!
– Mutassa be Magyarország részvételét a második világháborúban
 

Milyen okok miatt robbant ki a II. világháború?

Az 1929-1933-i világ-gazdasági válság kiélezte az imperialista ellentéteket, 1931-39 között háborús t?zfészkek jöttek létre a világ több pontján, helyi jelleg? háborús konfliktusok és háborúk zajlottak le, amelyek a II. világháború közvetlen el?történetét alkotják.

1931. szeptemberében a japán imperialisták hadüzenet nélkül megkezdték É-Kína (Mandzsúria) meghódítását.
1933-ban  Németországban Hitler vezetésével uralomra jutott a fasizmus. Ezzel a távol-keleti háborús t?zfészek létrejötte után kialakult a háborús veszély európai t?zfészke.
A Hitleri Németország a Versailles-i békeszerz?dést megszegve 1935-ben bevezette az általános hadkötelezettséget, 1936-ban pedig hadseregével megszállta a rajnai demilitarizált övezetet, 1935-36-ban a fasiszta Olaszország meghódította Etiópiát. 1936-39 között Németo. és Olaszo. a fasiszta lázadókat támogatva katonai intervenciót hajtott végre a spanyol köztársaság ellen.

Az 1936. okt. 25-én kötött német-olasz szerz?dés alapján létrejött a „Berlin-Róma” tengely, 1936. nov. 25-én pedig Németország és Japán megkötötte az antikomintern paktumot, amelyhez 1937. nov. 6-án Olaszo. is csatlakozik. Kialakult a világ újrafelosztásában érdekelt agresszív fasiszta hatalmak, az ún. tengelyhatalmak katonai és politikai szövetsége. (1940-t?l Berlin-Róma-Tókió háromszög.)
1937. júl. 7-én Japán új támadást kezdett, amelynek célja egész Kína meghódítása volt.

1936-tól H. sikerei láttán egyre többen szeretnék Ausztriában az anschlusst. 1938. feb. H. utasítja Schuschnigg osztrák kancellárt, hogy  nevezze ki belügyminiszterré Seiss – Inquartot (náci vez.)
Schuschnigg márc. 13-ra népszavazást irat ki, független maradjon-e Au. v. csatlakozzon.
1939. márc. 11. No. ultimátumban követeli, hogy Au. álljon el a népszavazástól (Au. elfogadja). Újabb ultimátum: nevezzék ki Seiss – Inquart kancellárnak (OK). Seiss – Inquart behívja márc. 12 ?13-án a német csapatokat
1938. márc. 12-én a fasiszta Németország csapatai megszállták Ausztriát. (Anschluss).
A Távol-Keleten a SZU sikeresen visszaverte a Japán 1938. júl. 29-én indított fegyveres támadását. (Hasszan-tói incidens).

A Ny-i hatalmak megbékéltetési politikájának eredménye volt az 1938. szept. 29-i Müncheni konferencia (Chamberlaine, Daladier, Mussolini, Hitler). 1938. szept. 30-i Müncheni egyezmény, amellyel megkezd?dött Csehszlovákia feldarabolása. (feldarabolásának indoka a 3 millió német). A szudéta vidék No.-hoz kerül, A. és Fro. szavatolja az új határokat. Lengyelo. megszállja Teschent.

1938 nov. 2. els? bécsi döntés (Hitler és Mussolini): Mo. megkapja a Felvidék magyarok lakta területeit (cseré-be Mo. csatlakozik az antikomintern paktumhoz + megalakul a Volksbund: Mo.-i németek náci szervezete)

1939. márc. 15-én a Németek bevonultak Prágába, ezzel a korábbi megállapodásokat felrúgva, megszállta Cseho. és Morvao. egész területét, amelyekb?l  német protektorátust létesített, Szlovákiából külön bábállamot hozott létre, Mo. pedig megszállta egész Kárpát-Ukrajnát. Ugyancsak 1939. márciusában Németo. elszakította Litvániától a Memel-vidéket. 1939. ápr. 7-én Olaszo. megszállta Albániát. A német fasizmus ezek után hozzáfogott a Lengyelo. elleni agresszió el?készítéséhez.

1939. ápr. 28-án Hitler érvénytelennek nyilvánította az1934-i lengyel-német szerz?dést és az 1935-i angol német flottaegyezményt. Nagy-Britannia és Franciao. ilyen körülmények között kijelentette, hogy garantálja Lengyelo., Görögo, Románia és Töröko. állami függetlenségét (1939. márc.- máj). 1939 aug. 11-én Anglia és Fro. tárgyalásokat kezdett SZU-val a német agresszió megállításával, kölcsönös segélynyújtási szerz?dés megkötésével kapcsolatban (moszkvai tárgyalások). Az angol és francia kormány azonban valójában nem törekedett ?szintén  megegyezésre és együttm?ködésre a SZU-val a fasiszta agresszió ellen. Nehezítette a megegyezést a reakciós lengyel kormány is, amely elutasított minden érdemleges megállapodást a szovjet kormánnyal.
 Közben a Távol-Keleten 1939. máj.-ban Japán a Halhin-Gol folyó térségében fegyveres támadást intézett a Mongol Népköztársaság ellen, amelynek az 1936-i szovjet-mongol kölcsönös segélynyújtási szerz?dés értelmében a SZU segítséget nyújtott és a támadókat aug. végén és szeptember elején visszaverték (Halhin-Goli incidens; Zsukov gy?z).

A nemzetközi elszigeteltség kedvez?tlen helyzetben a SZU Ny-on és a Távol-Keleten egyaránt háború fenyegette. Mivel a Ny-i hatalmakkal azok hibájából nem sikerült a megegyezés, a szovjet kormány a fenyeget? német és japán háborús agresszió elhárítása, valamint id?nyerés céljából kénytelen volt tárgyalásokba bocsátkozni a német kormánnyal és 1939. aug. 23-án megkötni a németek által javasolt megnemtámadási szerz?dést (szovjet-német szerz?dés; Molotov és Ribbentrop).
 – 10 évre béke
 – semlegesség a másik fél háborúja esetén
 – nem vesznek részt a másik fél ellen irányuló katonai csoportosulásban
 – Délkelet-Európában teljes német érdektelenség
 – titkos jegyz?könyv: Lo. felosztása (határa Litvánia északi része)
A SZU-nak ezzel sikerült meghiúsítania az imperialista hatalmak egységes szovjetellenes tömbjének kialakulását és id?t nyernie a védelemre való felkészüléshez.
Németo. 1939 aug. végén fokozta  Lengyelo.-gal szemben támasztott követelésit, majd 1939. szeptember 1-én megtámadta. Nagy-Brtannia és Fro., a Lengyelo.-nak nyújtott garancia alapján, a német támadás megszüntetését követelte, ennek visszautasítása után, szeptember 3-án hadat üzent Németországnak. Ezzel megkezd?dött a II. világháború.

 Ismertesse a II. világháború történetét Lengyelország megtámadásától
a Szovjetunió elleni háború kezdetéig!

1939. szeptember 1-jén hajnalban ? 5-kor a néhány nappal el?bb Danzig kiköt?jébe „látogatás” címén befutott Schleswig-Holstein nev? német hadihajó l?ni kezdte a Westerplatte-félsziget lengyel ?rszázadát. Ugyanekkor megkezd?dött az általános német támadás (1,6 mill. f?, 2800 pánc., 2000 rep.). A brit és a francia kormány ulti-mátumban  szólította fel Németországot, hogy azonnal vonuljon ki Lengyelo.-ból.
Miután a német kormány az ultimátumnak nem tett eleget, szeptember 3-án mindkét kormány hadat üzent a Harmadik Birodalomnak. Kitört a második világháború.
A szeptember 1-8. közötti héten minden frontszakaszon áttörték a lengyel védelmet. Kéthetes küzdelem után csak egyes elszigetelt lengyel ellenállási gócok maradtak. A lengyel kormány szept. 17-ér?l 18-ára virradóra elmenekült az országból, és Angliába emigráns kormányt alakít. Ny.-Lo.-t beolvasztották No.-ba, a maradék területeket Lengyel F?kormányzóság néven újjászervezik.
1939. szept. 17-én a szovjet hadsereg támadást indított K-Lengyelo. ellen. A szovjet hader?vel szemben a lengyel csapatok két oldalról szorongatott helyzetükben nem vették fel az eleve reménytelennek ítélt küzdelmet, letették a fegyvert, és zömmel Romániába, illetve Mo.-n át Fro.-ba menekültek. Mo. szept. 18-án  megnyitotta el?ttük a határt. A SZU az elfogott tiszteket lemészárolták.
1939. szept. 28-án Moszkvában Joachim von Ribbentrop és Vjacseszlav Mihajlovics Molotov határ- és barátsági szerz?dést, valamint egy titkos jegyz?könyvet írtak alá. Lo. felosztásáról és az érdekszféráról. Az új határvonal lényegében egybeesett az etnikai határral, amelyet még az els? világháború után Curzon (Curzon vonal) brit külügyminiszter vont meg.

Szovjet terjeszkedés a Baltikumban

1939 szept. végén – Észtország, Lettország, Litvánia – csapatok kénytelenek voltak olyan szerz?dést kötni a SZU-val, amely lehet?vé tette a SZU csapatok bevonulását az országaikba. A hódítás következ? lépésre 1940 augusztusában került sor. A SZU vezetés Finnországot északi védelmi övezete részének tekintette, és 1939 ?szén stratégiai fontosságú terepszakaszok és pontok átengedését követelte (területcsere). Miután a finn kormány ezt visszautasította, 1939. nov. 30-án a SZU csapatok megtámadták Finnországot. A Vörös hadseregnek csak sorozatos veszteségek után sikerült gy?zniük. A finn kormány 1940. márc. 12-én békekötésre kényszerült.

A „furcsa háború”. Hadm?veletek északon és nyugaton

1939 szept. után hosszú ideig nem került sor harci cselekményekre Nyugaton. A fr. csapatok és a kevés angol exp. csapatok a Maginot (André, francia hadügyminiszter) vonal mögött várakozott, nehogy produkálja a németeket, de H. mégis az északi offenzíva mellett döntött.
1940. ápr. 9-én hadüzenet nélkül német hadi- és szállítócsapatok, repül?gépek, ejt?erny?s és más csapatok jelentek meg a dán és norvég kiköt?kben, városban. Dánia Németország felé teljesen nyitott alföldön helyezkedik el. Az ország  24 óra alatt német megszállás alá került.
Norvégia: VII. Haakon és kormánya nem volt hajlandó engedelmeskedni. Norvégiában a harcok az  id?közben az ország  középs? és északi részén partra szállt angol és francia csapatok részvételével jún. elejéig tartottak. Az uralkodó és miniszterei jún. 7-én egy brit cirkálón elhagyták az országot. Ezután alakul meg a Quisling-kormány (náci bábkormány).
1940. május 10-én, az Északi-tengert?l a Maginot-vonalig megindult a német támadás. A német hader? támadást kezdett Fro., ill. hadüzenet nélkül Hollandia , Belgium és Luxemburg ellen, bár az  utóbbiak semlegességét Hitler több ízben  garantálta. A hollandok azonban a vártnál er?sebb ellenállást tanúsítottak. Német bombázók elpusztították Rotterdam belvárosát. Ez volt az els? nyugat-európai város, amelyre több ezer tonna bombát dobtak. Máj. 15-én Hollandia letette a fegyvert.
A német páncélos f?er?k áthatoltak az  ardenneken. Megsemmisítették a csapdába szorult szövetséges hadseregeket Észak-Fro.-ban és Belgiumban.
Az angolok  visszavonultak, a csapdába szorult belga hadsereg máj. 27-én letette a fegyvert.
A brit exp. er?k számára egyetlen esély maradt, ha elérik Dunkerque kiköt?jét, és onnan hajóznak Angliába. Máj. 26-tól jún. 4-ig közel 340 ezer katonát, köztük 140 ezer franciát és belgát szállítottak Angliába.
1940. jún. 5-én megkezd?dött a német csapatok újabb, dél-délkeleti támadása. A francia kormány elhagyta Párizst. A f?városba jún. 14-én bevonultak a német csapatok.
Az új Pétain-kormány (az I. vh.-ban Verdun vezet?je) fegyverszünetet kért, és felszólította a francia csapatokat a harci cselekmények azonnali egyoldalú beszüntetésére. A fegyverszünetet jún. 22-én írták alá. (compi?gne-i erd?, vagonkocsi – itt írták alá 1918. nov. 11-én a német fegyverletételi egyezményt)
A szerz. el?írta az ellenségeskedés beszüntetését, a fr. er?k lefegyverzését. Ellen?rzésük alatt Vichy városában fr. kormány m?ködhetett.

 Anglia egyedül (1940. júl. – 1941. jún.)

A parlamenti képvisel?k, miként a közvélemény túlnyomó többségének bizalmas Winston Leonard Spencer Churchill konzervatív párti politikus felé fordult, akinek igaza a chamberlaini megbékéltetési politika éles bírálatában most bizonyossá vált. („Nem ígérhetek mást, mint vért és gyötrelmet, könnyeket és szenvedést…”).
H. javaslata Angliának: ha Anglia elismeri No. kontinentális hatalmát + visszaadja az I. vh. el?tti gyarmatait, akkor megtarthatja gyarmatait és hadiflottáját.
A király május 10-én bízta meg az  új, koalíciós kormány megalakításával (Churchill a miniszterelnök).
1940 jún.-tól Anglia egyedül állt szemben a világ leger?sebb hadigépezetével.
Aug. 13-án megkezd?dött az „angliai csata” (sas-terv), amelyben a németek célja az volt, hogy kivívják a légifölényt a La Manche csatorna  felett. Anglia egy hosszú esztend?n át igen súlyos körülmények között, egyedül vállalta a harcot. (nem sikerül megbénítani az angol ipart, de az német légier? 25%-a odaveszett). Anglia azért nem adja fel, mert a szövetségesekben bízik (USA, SZU).
1940. novemberében Franklin Delano Roosevelt ismét választási gy?zelmet arat, a kongresszus elfogadja a kölcsönbérleti szerz?dést (lend-lease), amely szerint az USA bármely államnak hadianyagot kölcsönözhet, ha annak gy?zelme érdekében  áll.

Olaszország hadbalépése és a háromhatalmi egyezmény

A háború kirobbanásakor Olaszo. nem hadvisel?nek nyilvánította magát. Olaszo. 1940. jún. 11-én megtámadta a már vereség szélén álló Fro.-t.
A fasiszta hatalmak együttm?ködésüket 1940. szept. 27-én az ún. háromhatalmi egyezményben (No., Olaszo., Japán) fonták szorosabbra. 1940 szept. 13-án az akkor angol partnernek számító Egyiptom ellen olasz támadás indult, a támadás azonban hamarosan kifulladt.
Mussolini féltékenyen figyelte No. balkáni el?retöréseit is. 1940 nyarán ugyanis a német-román egyezmény értelmében az  olajkutak védelmére német katonaság vonult be Romániába. Olaszo. okt. 28-án megtámadta Görögo.-t. A görög hadsereg azonban nemcsak visszaverte a támadást, hanem olasz megszállás alá került Albániába is behatolt. A görög kormány Angliához fordult segítségért.

Hadm?veletek Észak-Afrikában

Az angol légier? támadása novemberben megszüntette az olasz flotta földközi-tengeri fölényét. Pár nap alatt megsemmisült az egész afrikai olasz hadsereg. 1941 feb. Tripoliban partra szállt Rommel hadserege (Afrikakorps), és kihasználva a terep adta lehet?ségeket és páncélos túlerejét, a meglepett angolokat két hét alatt Egyiptom határáig kergette vissza.

Háború a Balkánon

A Görögország elleni támadás kudarca után Jugoszláviának is sürg?sen tisztáznia kellet a helyzetét. 1941. márc. 25-én a jugoszláv kormány is aláírta a háromhatalmi egyezményt. Németország diplomáciai gy?zelme teljes volt. Két nappal kés?bb azonban Jugoszláviában katonai hatalomátvétel buktatta meg a tengelybarát kormányt.
Területi  juttatások ígéretével bevonták a hadm?veletekbe Olaszo.-t, Bulgáriát és Mo.-t is. Az offenzíva 1941. ápr. 6-án egyszerre több oldalról (No., Olaszo., Mo. és Bulgária) indult meg, s Jugoszlávia már 11 nap múlva fegyverletételre kényszerült. Mo. megkapta Bácskát, a baranyai háromszöget, a Muraközt és Muraszigetet, de a Bánátot német csapatok foglalták el. A német  csapatok behatoltak Görögországba. Bár ott  már az angol expedíciós csapatokkal is szembekerültek, április végére  a német  horogkeresztes zászló felkerült az athéni Akropoliszra is.
1941. jún. 22. SZU megtámadása (Barbarossa terv)
SZU.-t váratlanul éri, Sztálin úgy gondolja, ha biztosítja H.-t békés szándékairól, akkor No. egyenl?re nem támad. A támadás 3 irányban történik: É – Leningrád
     közép – Moszkva
     D – Donyec vidék és Kaukázus
1941. szept. németek elérik Leningrádot, elesik Kijev, Moszkva alatt a támadás megtorpan (az ellenállás 100 km-t visszaszorít)
Oka: szinte kifogyhatatlan szovjet hadsereg, diktatórikus vezetés, új fegyverek: T-34, Sztálin-orgona

 Magyarország részvétele a második világháborúban

Lengyelország lerohanásakor Magyarország megôrizte fegyveres semlegességét. Külpolitikai célja a területi revízió megvalósítása volt. Románia Bukovinát és Besszarábiát visszaadni kényszerült a SZU.-nak. A magyar kormány esélyt látott Erdély visszaszerzésére. Hitler a területi vitát német-olasz döntôbíráskodással rendezte. A második bécsi döntésben 1940 augusztusában Magyarországhoz csatolták Észak-Erdélyt a Székelyfölddel. A döntés egyik felet sem elégítette ki. Magyarország csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez. Nagymértékben támogatta Németországot nyersanyagokkal és élelmiszerekkel. 1940 szeptember elejétôl a Teleki-kormány szerzôdésszer?en csatlakozott a tengelyhatalmakhoz. 1940 ôszén Magyarország számára Jugoszlávia maradt az egyetlen ország, melyen keresztül tartani tudta kapcsolatait a nyugati hatalmakkal. A Teleki-kormány a kapcsolatok javítására törekedett Jugoszláviával. 1940 decemberében létrejött a jugoszláv-magyar örökbarátsági egyezmény. Jugoszlávia tervezett megtámadásában azonban a németek elvárták Magyarország részvételét is. Bárdossy külügyminiszter szerint Berlin kívánságának elutasítása esetén a németek bevonulnának Magyarországra. Horthy magatartását két tényezô befolyásolta: az esetleges területszerzés (Bácska, Bánát), valamint a magyar uralkodó körök igénye arra, hogy Németország elsô számú szövetségesei legyenek. Nem látták súlyosnak azt a veszedelmet, hogy a német kívánságok teljesítése felidézheti Anglia hadüzenetét. A németekkel való szembeforduláshoz Teleki nem kapott segítséget. Teleki Pál öngyilkosságot követett el. Ennek ellenére a kormányzó, a kormány Bárdossy László vezetésével és a vezérkar a Jugoszlávia elleni támadásban való részvétel mellett döntött. Magyarország 1941. április 11-én belépett a háborúba. A magyar katonai körök a német hadvezetéssel egyetértésben 1941. június 22. után erôteljes nyomást gyakoroltak a kormányra a SZU elleni háborúba való bekapcsolódás érdekében. 1941. június 26-án felségjelzés nélküli repülôgépek bombázták Kassát. Ezt az akciót a katonai vezetés szovjet gépeknek tulajdonította. Másnap Bárdossy bejelentette a parlamentben a háborúba lépés tényét. A magyar kormányzatnak a szovjetellenes háborúba való bekapcsolódását befolyásolta a Romániával és Szlovákiával Hitler támogatásáért történô versenyfutás. Érdemeket kívántak szerezni, így akarták német segítséggel megvalósítani a bécsi döntések felülvizsgálatát.

Magyarország a „vonakodó szövetséges”

Az államhatalom szélsôséges intézkedéseket hozott a háború elsô évében. Kiszélesítette a katonai bíráskodás hatáskörét, tömeges eljárásokat folytatott a legális munkásszervezetek ellen, így akarta megelôzni a háborúellenes megmozdulásokat. Bevezette a munkaszolgálatot. A propaganda ontotta a szovjet- és kommunistaellenes jelszavakat. A legális munkásmozgalom tengelyellenes propagandát folytatott. Az SZDP politikájának alapvetô célja volt, hogy megôrizze erôit a fasizmus vereségét követô idôszakra, a demokratikus átalakítás megvalósítására. Az Országos Ifjúsági Bizottság 1941. október 6-án az aradi vértanúk napján háborúellenes tüntetést szervezett a Batthyány-örökmécsesnél. November 1-jén a Kerepesi temetôben Kossuth és Táncsics sírját több ezres tömeg koszorúzta meg. A Népszava 1941. december 25-i karácsonyi kiadásában az antifasiszta harcban érdekelt erôk nyíltan, együtt és egyszerre szólaltak meg. 1942 márciusában az antifasiszta erôket összefogó legális testületet hoztak létre Magyar Történelmi Emlékbizottság néven. A Petôfi szoborhoz március 15-ére szervezett háborúellenes tüntetést a rendôrség szétverte. A hitleri villámháború kudarca miatt 1941 ôszén a frontra küldött magyar csapatokat igyekezték visszahozni. Az 1941 júliusában bevetett Gyorshadtest hazatért, de a Keleti Megszálló Csoport továbbra is a SZU területén maradt. London SZU kérésére ultimátumban követelte a magyar csapatok visszavonását. A magyar kormány elutasító válaszára 1941 december elején beállt a hadiállapot. Pearl Harbor (dec.7.) után német-olasz követelésre Magyarország kinyilvánította a hadiállapotot az Egyesült Államokkal. 1942 március elején felmentették tisztségébôl Bárdossyt. Az új kormányfô 1942 tavaszán Kállay Miklós lett. 1942 áprilisában a frontra küldte a 2. magyar hadsereget. Támadást indított a függetlenségi mozgalom ellen. Katonai behívót kaptak a baloldali szociáldemokrata párt- és szakszervezeti vezetôk. Letartóztattak több baloldali szociáldemokratát. Feloszlott a Történelmi Emlékbizottság. Lényegi változást a magyar kül- és belpolitikában csak a szövetségesek É-afrikai partraszállása, a sztálingrádi fordulat és a 2. magyar hadsereg katasztrofális doni veresége hozott.

A magyar csapatoknak a sztálingrádi offenzívában a német hadsereg északi szárnyát kellett volna fedezniük, rendkívül kevés lôszerrel, hiányos felszereléssel. A Don kanyarban kiépített állásaikat a Vörös Hadsereg 1943 januárjában érte el. Heves harcokban február elejére megsemmisült az egész 2. magyar hadsereg. A voronyezsi katasztrófa után titkos tárgyalások kezdôdtek az angolszász hatalmakkal, miközben szövetségesi kötelezettségeit is teljesítette a kormány Németországgal szemben. 1943 szeptemberében elôzetes fegyverszüneti feltételeket fogadtak el. A fegyverszünet akkor lépett volna életbe, amikor a Balkánon elôrenyomuló angolszász csapatok elérték volna a magyar határt. Kállay nem volt hajlandó fegyverszüneti tárgyalásokat folytatni a SZU. Komoly érdeklôdés kísérte az 1943 augusztus végi balatonszárszói ifjúsági és értelmiségi találkozót. A résztvevôk egyetértettek abban, hogy a háborút be kell fejezni. A találkozó hozzájárult ahhoz, hogy a jelenlévôk többsége késôbb aktívan resztvettek az antifasiszta harcban. A Kállay-kormány kiugrási szándékáról a németek is tudomást szereztek. Hitler az ország katonai megszállása mellett döntött. 1944. március 19-én német csapatok szállták meg hazánkat. Horthy német követelésre a németbarát Sztójay Dömét nevezte ki miniszterelnöknek.

Magyarország német megszállása és ennek következményei

A Kállay-kormány kiugrási szándékáról és tárgyalásairól a német titkosszolgálat is tudott. H. tartott egy esetleges balkáni angol-amerikai partraszállástól és nem engedhette, hogy Mo. kiválásával veszélybe kerüljön a délkeleti front. Ezért 1944. márc. 19-én német csapatok szállták meg az országot. Horthy a feltétlen németbarát Sztójay Dömét nevezte ki miniszterelnökenk.
Az ország német irányítás alá került. A bevonuló német csapatokkal együtt megérkezetek a Gestapó emberei, s már az els? napon hozzáfogtak a baloldali, vagy akár angol orientációjú politikusok, újságírók és gazdag vezet?k letartóztatásához.
A német fels?bb szervek létszáma nem volt jelent?s, a megszálló csapatokat pedig csak mint fenyeget? er?t tartalékolták. A megszállási rendszer úgy m?ködött, hogy a vele együttm?köd? magyar államapparátusra támaszkodott. Sztójay kinevezése után az  államgépezet kiszolgálta a németeket. A fegyverkezés és a haditermelés irányítására német megbízottakat neveztek ki. Megindult a zsidóság német mintájú üldözése. Május közepén megkezd?dött a deportálás.
A németellenes összefogás szervezete, a Magyar Front 1944 májusában alakult meg. Tagja volt a Szociáldemokrata Párt, a Független Kisgazdapárt, a Nemzeti Parasztpárt, a Békepárt és a legitimista Kett?s Kereszt Szövetség. Elnökévé Szakasits Árpádot választották. Az 1944. nov. 9-én Bp.-n alakult ellenállási szervezet a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottságát árulás következtében felszámolták. Vezet?i, köztük Bajcsi-Zsilinszky Endrét és Kiss János altábornagyot a nyilasok kivégezték. Románia 1944. aug. 23.-i átállásával a szovjet hadsereg a Kárpátokon belül került 25-ét?l román támadások érték Székelyföldet, 27-én a 2. Ukrán Front átlépte az akkori magyar határt.
Október 15-én a rádióban beolvasták a kormányzó proklamációját a fegyverszünet kérésér?l. A vezérkari f?nök nevében azonban a harc folytatását elrendel? parancsot olvasták fel a rádióban. A németek megostromolták a Várat, 16-ára virradóra a kormányzó lemondott és miniszterelnökké nevezte ki Szálasi Ferencet. A németek Szálasit és híveit utolsó tartalékként vették számításba. Nem kevés embert korrumpált a zsidó javak birtoklása, amelyek megtartásának feltétele a német gy?zelem volt. A németek már 1944 szept. végét?l módszeresen készültek arra, hogy államcsínnyel hatalomra juttassák Szálasit, megakadályozó Magyarország kiválását a háborúból. Okt. 15-e után  kezd?dött az új hatalmi rendszer kiépítése.
A front az ország egész területén végigvonult. Egy német és két szovjet hadsergcsoport er?i feszültek egymásnak. A magyar katonák létszáma 1944 szept.-ben meghaladta az 1,2 milliót.
A megszálló német hadsereg felrobbantotta valamennyi Duna-hidat, az  ostrom során elpusztult számos m?emlék, megrongálódott a Bp.-i lakások nagytöbbsége. A város ostroma több 10 000 emberéletet követelt. A harcok els? számú vesztese a lakosság volt.
1945. ápr. 11-én a front Magyabüksnél elhagyta az ország területét.
A SZU hadsereg csak több hónapos, közel másfél százezer halottat követel? küzdelem után foglalta el és szabadította fel Mo. 1945. áprilisának els? felében.
A SZU hadsereg Mo.-i megjelenése és tevékenysége hadviselési szempontból megszállást jelentett. A szovjet hader? a fasiszta No. csapatait verte ki, és a nyilas kormányzatot fosztotta meg a hatalomtól. Mo. a szovjet hadsereg súlyos és tömeges atrocitásokat követett el.