– Mutassa be és
értékelje a II. világháború utáni
békeszerz?déseket!
– Mutassa be a gyarmati
felszabadító mozgalamkat!
– Mi jellemezte a
hidegháborút?
Elemezd a II. világháború
utáni békeszerz?déseket!
1. A II. világháborút
lezáró békerendszer
Az ideiglenes
fegyverszüneteket rendezni kivánó konferencia 1946 nyarán
ült össze Párizsban. Meghallgatták a vesztes országokat
is, de ez az aktus formálisnak bizonyult. A békeszerz?désseket
Párizsban 1947. február 10-én írta alá
Magyarország, Finnország, Bulgária, Románia
és Olaszország.
- A fenti országoknak jóvátétlt kell fizetniük
- Magyarország a trianoni határok közé szorult, ezenfelül 3 község Csehszlovákiához került
- A Szovjetúnió
1940-es határaihoz térhrtett vissza
(Baltikum, volt finn
területek), és ezeken kivül megkapta a Kuril-szigeteket,
Dél-Szahalint, Kárpátalját, valamint volt lengyelországi
területeket és Kelet-Poroszországot
- Olaszország
elvesztette afrikai gyarmatait, Etiópia és Albánia
független lett
- Fiume és az Isztriai-félsziget Jugoszláviáé lett
- Trieszt Olaszországé
- Ismét Romániáé lett a teljes Erdély, a Partium , a magyar Alf?ld keleti része, de át kellett adnia a Szovjetúniónak Besszarábiát és Bukovinát
- Csehszlovákiától a Szovjetúnióhoz csatolták Kárpátalját
A békeszerz?désekb?l
kimaradtak a kisebbségi jogok védelmét garantáló
cikkelyek.
Nem született
békeszerz?dés Németországgal és Japánnal.
„Már nem szövetségesek, még nem ellenfelek” llapotból hogyan alakul ki a hidegháború ?
A II. világháború
namcsak méreteiben, de hatásában is sokkal nagyobb
volt az els?nél. A vesztes tengelyhatalmak (Németország,
Olaszország, Japán) kiszorultak a nemzetközi politikából.
A gy?ztes szövetségesek közül Nagy-Brittania visszasüllyedt
középhatalommá, s csupán két nagyhatalom
maradt, az Egyesült Államok és a Szovjetunió.
Bomlásnak indult a gyarmati renszer és új, független
államok sora alakult. Tehát nemcsak Európa, de az
egész világ térképét újra kellett
rajzolni. A második világháború alatt egyre
nyilvánvalóbbá vált, hogy a különböz?
országok között a korábbinál öszehangoltabb
nemzetközi együttm?ködésre lesz szükség.
Ezért 1945-ben létrehozzák az Egyesült Nemzetek
Szervezetét (ENSZ).
Az USA a II. világháború
legnagyobb nyertese lett. Gazdasági és katonai ereje látványosan
megnöve-kedett, s az atombomba birtokában, valamint az „óceánpajzs”
(maga a távolság) védelmében legy?zhe-tetlen,
s?t sebezhetetlen nagyhatalommá vált. Az a tény, hogy
a háború után a világ ipari termelésének
felét az USA állította el?, lehetetlenné tette,
hogy Amerika visszatérjen az elzárkózáds politikájához.
Mint vezet? gazdasági és politikai hatalomnak részt
kellett vállalnia a nemzetközi életben.
A Szovjetunió
hatalmas anyagi és emberveszteséget szenvedve vált
a világ második leger?sebb, és E-urópa leger?sebb
hatalmává. A katonai óriás ugyanakkor gazdaságilag
nyomorúságos helyzetben volt.
Az USA vezetése
nem értette meg idejében, hogy a világháborúval
új befolyási övezetek alakultak ki, s ezeken belül
minden nagyhatalom azt tesz majd, amit akar. Jalta mindenekel?tt az amerikai
rövidlátás következtében vál Európa
kettéosztásának kiindulópontjává.
S amikor az USA szembentalálta magát az általa megn?ni
engedett Szovjetunióval, már kés? volt.
A szövetséges
hatalmak 1945 ?szén Londonban rendezett külügyminiszteri
értekezletén egyértelm?-vé vált a szembenállás.
A szovjet fél a nyugatiak értésére adta, hogy
az általa megszállt országokban egyedül rá
tartozik a békefeltételek megszabása. A közép-
és kelet-európai, valamint az iráni szovjet el?retörésre
válaszolt Chuchill sokat emlegetett fultoni beszédében
(1946 március 5.). A beszédet Sztálin a Szovjetunió
elleni fegyverbe szólitásának min?sítette.
1946 tavaszára
befejezett ténnyé vált, hogy a volt szövetségesek
szembefordultak egymással. Ugyan-akkor még hiányzott
a háborút lezáró békeszerz?dés,
de a Szovjetuniónak is érdekében állt annak
megkötése, mert szentesíteni akarta hódításait.
Az ellenségeskedés ellenére tehát 1946 áprilisában
megkezd?dött Párizsban a 21 gy?ztes ország békeel?készít?
értekezlete.
Az amerikai feltartóztatási
politikát Truman elnök hidette meg 1947. márciusi kongreszszusi
beszédé-ben, majd egyértelm?en Moszkva tudomására
hozta, hogy az Egyesült Államok nem t?ri el a második
világháború után kialakult helyzet er?szakos
megváltoztatását.
1947 júniusában
vázolta fel George Marshall, az Usa külügyminisztere a
kés?bb róla elnevezett segélytervet. Lényege,
hogy a kimerült és részben elpusztult európai
gazdaságot segélyekkel kell talpra állítani,
ennek azonban el?feltétele, hogy az európa országok
között kell? együttm?ködés jöjjön
létre. A szovjetek nem akarták, hogy bbirodalmuka „nyugat
által ellen?rzött legyen”, így távolmaradtak
a segélyterv megvalósításától,
és „szövetségeseinek” is megtiltotta a részvételt.
A segély közös felhasználására és
szétosztására létrejött Európai
Gazdasági és Együttm?ködési Szervezet az
1957-ben megalakult Közös Piac el?zményévé
vált.
Nemzetk?zi szervezetek
és mük?désük
1. ENSZ - Egyesült
Nemzetek Szervezete
-----------------------------------
1945. június
26- n a nagyhatalmak elfogadt k az ENSZ alapokm ny t, amit ekkor 51 orsz
g írt al .
F?bb pontjai:
- a konfliktusok
békés, diplom ciai úton való rendezése
- a nemzetek
egyenjogús ga
- a béke
fenntart s nak célja
- az emberi
jogok tiszteletben tart sa
- a faji megkül?nb?ztetés
elvetése
- együttmük?dés
a glob lis problém k megold s ban
Felépítése:
- K?zgyülés
A tag llamok küld?tteinek fóruma , ltal nos
hat sk?rü szerv. Munk j t llandó bizotts gok,
illetve ad hoc bizotts gok segítik.
- Biztons
gi Tan cs
Az ENSZ legfontosabb szerve. F? feledata a tagok
k?zti béke fenntart sa. Hat rozatai k?telez?ek.
?llandó tagjai: az USA , Franciaorsz g, Nagy-
Britannia, Szovjetúnió , Kina. Ezek mindegyike
vétójoggal rendelkezik.
+ 10 v ltozó tag
- Nemzetk?zi
Bírós g
- Gy
ms gi Tan cs
- Gazdas
gi és Szoci lis Tan cs
- Titk
rs g, élén az ENSZ f?titk ra
F?bb szakosodott szervezetei:
- FAO,
az ENSZ ?lelmezésügyi és Mez?gazdas gi Sz.
- UNESCO,
az ENSZ Nevelésügyi, Tudom nyos és
Kultur lis Szervezete
- WHO,
Egészségügyi Vil gszervezet
- Vil
gbank
- Nemzetk?zi
Valutaalap
- GATT,
?ltal nos V mtarifa- és Kereskedelmi Egyezmény
2. NATO - ?szak-atlanti
Szerz?dés Szervezete
-----------------------------------------
1949. prilis
19-én 12 llam alakította meg a katonai sz?vetséget.
A NATO alapokm nya
szerint a szervezet védelmi jellegü, célja, hogy megóvja
a rendet, a békét, s megakad lyozza a Szovjetúnió
diktatórikus uralm nak tov bbi kiterjedését.
NATO tagok:
Belgium, D nia, USA,
Nagy-Britannia, Franciaorsz g, Hollandia, Izland, Kanada, Luxemburg, Norvégia,
Olaszorsz g, Portug lia. Kés?bb bekapcsolódott G?r?gorsz
g, T?r?korsz g, az NSZK és Spanyolorsz g.
3. KGST - K?lcs?n?s
Gazdas gi Segítség Tan csa
-------------------------------------------
1949. janu rj ban
alakult meg
4. Varsói Szerz?dés
----------------
1955. m jus 14-én
Varsóban Alb nia, Bulg ria, Csehszlov kia, Lengyelorsz g, az NDK
és a Szovjetúnió együttmük?dési és
k?lcs?n?s segélynyújt si szerz?dést k?t?tt.
Ennek értelmében:
- egym s orsz
gai területén csapatokat llom soztat-
hatnak
- létrehozt
k az Egyesített Parancsnoks got és
a Politikai Tan cskozó Testületet
A Varsói Szerz?déssel
a Szovjetúnió felsz molta a k?zép-európai orsz
gok ?n lló véderejét.
A katonai-politikai
sz?vetségi rendszer 1991-ben hivatalosan is megszünt.
5. K?z?s Piac - Európai
Gazdas gi K?z?sség ( EGK )
-----------------------------------------------
1957-ben megalakult
az EGK.
A kezdetben 6, jelenleg
12 tagú k?z?sség megszüntette az egym s k?z?tti v mhat
rokat, ?sszehangolja a tagorsz gok gazdas gi és pénzügyi
politik j t.
Az EGK célja
, hogy megszünj?n a tagorsz gok nemzeti elkül?nülése,
megvalósuljon a t?ke, a munkaer?, a javak szabad raml sa.