-A magyar barokk kiemelkedõ alakja, nemzeti irodalmunk egyik büszkesége Zrínyi Miklós (1620–1664). Politikus és hadvezér volt, az irodalommal csak mellékesen, a törökkel való csaták szünetében foglalkozott. Ozaly várában vagy Csáktornyán született nagybirtokos arisztokrata családban. Zrínyi kiváló, mélyen katolikus nevelést kapott Pázmány Pétertõl. A grazi jezsuiták iskolájában, majd a bécsi és a nagyszombati egyetemen tanult. 1636-ban tanulmányúton járt Itáliában. Élete fõ céljának a török teljes kiûzését tekintette.
Tábori kis tracta (1646–1651) címû mûve egy nagyobb katonai kézikönyv része, mely a hadsereg szabályzatáról szól. Vitéz hadnagy (1650–1653) címû munkája több száz rövidebb-hosszabb elmélkedés gyûjteménye. Mátyás király életérõl való elmélkedések (1656–1657) címû tanulmánya bemutatja Mátyás király nemzeti uralkodó típusát. Legmegrázóbb röpirata Az török áfium ellen való orvosság (1660–1661) egy állandó nemzeti hadsereg felállításának gondolatát veti fel.
-Szigeti veszedelem (1645–1646 telén)
1. A téma: dédapjának, a szigetvári hõsnek 1566-os várvédelmét dolgozta fel témaként.
A mû célja: nagyszabású hõsköltemény a nemesség számára, a költõ azt akarta megmutatni, hogyha az egész magyarság felemelkedik arra a katonai és erkölcsi magaslatra, ahol a szigetváriak álltak, akkor a török hódítók sorsa megpecsételõdött.
Történelmi háttér: az ország több részre szakadt, a magyar fõurak nem törõdtek a nemzet sorsával, a török veszély egyre komolyabb lett.
A valóságban a törökök több ostromot indítottak Szigetvár ellen, azonban Zrínyi a több ostromot egy nagy ostromban ábrázolja.
2. A mû szerkezete:
Zrínyi az eposz kezdõ énekében Isten szavaival, Szulimán beszédével és Arszlán budai basa levelével a magyarság bûneit sorolja fel. Isten jogosan bünteti a magyarságot, a testvérharcok, belviszályok az okai Szulimán hadai megindulásának. Szigetvár a romlott, a feudális anarchiában szétesett országnak mindenben az idealizált ellentéte: szilárd egység, vitézi hõsiesség, erkölcsi emelkedettség uralkodik a várban s a maroknyi csapat élén kitûnõ vezér áll.
- az 1. versszak — az Aeneis nyomán — korábbi szerelmes verseire hivatkozik, az ötödik sor pontos fordítása Vergilius eposza megfelelõ sorának.
- a 2. versszak a témamegjelölés (propozíció): nevének említése nélkül a szigeti hõs erkölcsi és katonai nagyságát, rendkívüli voltát emeli ki: egyedül õ mert szembeszállni „ama nagy Szulimánnak" hatalmával.
- 3-6. szakasz a segélykérés (invokáció): Zrínyi múzsaként Szûz Máriát szólítja meg. Könyörög, hogy az igazságnak megfelelõen írhasson eposza vértanúhõsérõl. Célja az ideálteremtés: követendõ példaképpé emelt hõse azért is halhatatlan, mert a kereszténységért, Krisztus nevéért halt önzetlenül hõsi halált, megvetve világi javait, vagyonát. Ezután következik a seregszemle (enumeráció), amely meggyõzi az olvasót a védõsereg tökéletességérõl, kiválóságáról. A várvédõk egysége és erkölcsi fölénye fokozatosan megtöri az óriási létszámú hódító török sereget. Egyik kudarc a másik után éri õket, szétzüllik a török csapat. Szulimán már kész feladni az ostromot és beleegyezni az elvonulásba, mikor egy sorsdöntõ véletlen közbeszól, a törökök elfogják a szigetiek postagalambját, melyben a várvédõk segélykérését találják. Az utolsó nagy támadásban a lángoló várból Zrínyivel az élen kitörnek a védõk, és a hatalmas túlerõvel szemben emberfeletti küzdelem kezdõdik. Zrínyi megöli a menekülõ Szulimánt, ezzel nagyszerû tettet hajtott végre: a legveszedelmesebb ellenségtõl szabadította meg az országot, a kereszténységet. A kiváló vezér közelébe egyetlen török sem mer menni, távolról több lövéssel végeznek vele. A szigeti hõsök mártírhalált szenvedtek hitükért, s Gábriel vezetésével angyalok viszik lelküket Isten országába.
3. A mûfaj: a mûvel a magyar irodalomban addig ismeretlen mûfajt honosított meg, az eposzt. Barokk jelleg benne a valóságos és realisztikusan ábrázolt eseményeknek a misztikus, vallásos szférába való emelése. A költõ a már legendássá vált várvédelmet a törökök és a magyarok, sõt a törökök és a keresztény Európa világméretû harcának sorsdöntõ eseményeként ábrázolta, s ezzel a témát eposzi magaslatra emelte.
4. A Szigeti veszedelem példái: Zrínyi mintái általában a klasszikus eposzok voltak, rájuk hivatkozik a prózai elõszóban (Homérosz, Vergilius ókori eposzai; Tasso: A megszabadított Jeruzsálem). A csodás, mitológiai elemek a mûben fõleg a keresztény vallásból származnak, de bõven él antik mitológiai utalásokkal is. Megtartja a klasszikus eposzok kötelezõ formai hagyományát, az eposzi kellékeket. A XVI. századi históriás énekek, magyar vitézi énekek (Balassi vitézi versei) s a protestáns jeremiádok vallásos történelemszemléletét folytatja a Szigeti veszedelem.