Főoldal | Régi oldalak |

                     
találatok: 57; csoport: fizika

fizika / A fény polarizációja

A fény polarizációja


Ha  a  fény  polarizálható,  akkor  a  fénytranszverzális  hullám.   Ha   az
analizátor 0°ill.
180°-os szöget zár be a polarizátorral, akkor az  ernyőn  teljes  fényfoltot
találhatunk. Ha 90° ill.  270°-os  szöget  zár  be,  akkor  teljes  sötétség
található az ernyőn.
Egymásra merőleges a két rezgési sík. Mind a  két  fénysugár  poláros  és  a
rezgéssíkjuk
egymásra  merőleges.  A  polarizáció  segítségével..

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

fizika / A hőmérséklet és a hőtágulás

A hőmérséklet és a hőtágulás


A hőtan a testeknek azoknak a tulajdonságaival foglalkozik, mait  a  köznapi
szóhasználatban  forró,  meleg,  langyos  és  ehhez  hasonló  kifejezésekkel
jelölünk.  Az   anyagok   hőmérsékletéről   idegvégződéseinken   át   kapunk
információt. Ez a hőérzet, ami nem pontos.
A  hőmérséklet  jele  t.  A  hőmérséklet  mérésére  általában  a  folyadékok
hőtágulását használják fel. A XVIII.  század  elején..

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

fizika / A kapacitás, a kondenzátor

A kapacitás, a kondenzátor


A vezetőkre vitt töltést és a potenciál hányadosát  a  vezető  kapacitásának
nevezzük.
jele: C; C=Q/U  [C]=1F=1C/V; 1F=10-6mikroF=10-9nanoF=10-12pikoF
A vezető  kapacitása  függ  a  vezető  méretétől,  alakjától  és  a  földhöz
viszonyított helyzetétől. Kondenzátor: nagyszámú  töltés  kishelyen  történő
tárolására szolgáló eszköz.
Rajzi jele: -I  I-.   A  kondenzátor  töltése  mindig  megegyezik  az  egyik..

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

fizika / A lézer

A lézer


A lézer  egy  fényforrás,  csak  az  előállítás  módjában  különbözik.  Nagy
energiájú,  szét  nem  szóródó  fénysugár  =  lézersugár.  Külső  gerjesztés
hatására nagy energiájú párhuzamos sugarakból álló fénynyalábot hoz létre  =
lézer. 1960 - az első lézer. A hagyományos fény-
nyel  szemben  nem  szóródik  szét,  és  egy  színből  áll.   Felhasználása:
iránymeghatározása, lopásgátló  rendszerek,  orvostudományban  vágásokra..

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

fizika / A mozgási és helyzeti energia. Az energia-megmaradás törvénye

A mozgási és helyzeti energia. Az energia-megmaradás törvénye

A munkavégző képességet energiának nevezzük. Ha ez a  képesség  a  mozgásból
adódik, mozgási vagy  kinetikus  energiáról  beszélünk.  A  mozgási  energia
mértéke egyenlő az erő és az út szorzatával.
Minden felemelt tárgynak van munkavégző képessége, helyzeti energiája. Ez  a
helyzeti energia egyenlő azzal a munkával, amit akkor végzünk a  gravitációs
erő ellenében, amikor a..

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

fizika / A mozgások. A mozgások osztályozása

A mozgások. A mozgások osztályozása



A mozgás időben és térben lejátszódó változás. Fontos a  mozgás  nézőpontja:
az autó egyenletesen mozog, de  a  bennülők  az  autóhoz  képest  állnak.  A
vonatkozási rendszer a mozgó test környezetében az olyan dolgokat  jelentik,
melyek függetlenek a testtől, de befolyásolhatják a test mozgását. A  mozgás
további három fő jellemzője a pálya, az út, és az elmozdulás.
Például a mozgás pályája..

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

fizika / A munka. Súrlódás. Egyszerű gépek

A munka. Súrlódás. Egyszerű gépek



A korcsolyázó bármekkora lendülettel induljon is  el,  ha  nem  löki  magát,
előbb-utóbb megáll, ugyanis a jég felülete sohasem lehet teljesen  sima.  Az
így fellépő erő akadályozza a  mozgás  folyamatát.  Ezt  az  erőt  súrlódási
erőnek nevezzük. A súrlódási erő  nagysága  függ  attól,  hogy  milyenek  az
érintkező felületek, de attól is, hogy ezek a felületek  mennyire  nyomódnak
össze. A..

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

fizika / Képlékeny alakitás alapjai A képl. al a db alakját, méretét és anyagi

Képlékeny alakitás alapjai A képl.  al  a  db  alakját,  méretét  és  anyagi
sajátságait  befolyásolja.  A  fémek  és  ötvözetek  adott   állapottényezők
mellett, anyaguktól, szerkezetüktől függően képl-en alakithatók v.  ridegek.
Képl alakithatók azok a fémek, melyeknek alakját megfelelő  igénybevétellel,
az anygi összefüggés megszakitása nélkül változtatni lehet. Ridegek  azok  a
fémes anyagok, melyek az igénybevétel  hatására  képl  al..

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

fizika / Arkhimédész törvénye és a felhajtóerő

Arkhimédész törvénye és a felhajtóerő


Arkhimédész törvénye azt mondja ki, hogy  a  folyadékba  vagy  gázba  merülő
testre akkora felhajtóerő hat, amekkora a test  által  kiszorított  folyadék
vagy gáz súlya (?*V*g).
Ha egy vízbe tett test sűrűsége nagyobb a folyadékénál,  a  test  lesüllyed.
Ugyanakkor ha a test sűrűsége a kisebb, a test úszni fog. Ha a  két  sűrűség
megegyezik, a test lebeg.
Különböző anyagok sűrűségét Arkhimédész..

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

fizika / Arkhimédész törvénye és a felhajtóerő

Arkhimédész törvénye és a felhajtóerő


Arkhimédész törvénye azt mondja ki, hogy  a  folyadékba  vagy  gázba  merülő
testre akkora felhajtóerő hat, amekkora a test  által  kiszorított  folyadék
vagy gáz súlya (?*V*g).
Ha egy vízbe tett test sűrűsége nagyobb a folyadékénál,  a  test  lesüllyed.
Ugyanakkor ha a test sűrűsége a kisebb, a test úszni fog. Ha a  két  sűrűség
megegyezik, a test lebeg.
Különböző anyagok sűrűségét Arkhimédész..

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

fizika / Árnyékolás

Árnyékolás


A fémtestben kialakított üveg belsejébe a külső elektromos  mező  nem  hatol
be. A külső
fémburok megosztott töltései ugyanis a  külső  eredetű  elektromos  mezőt  a
fémtesten belül nullára változtatja.

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

fizika / A sűrűség és a sűrűségmérés Egy adott anyag sűrűségén egységnyi térfo

A sűrűség és a sűrűségmérés


Egy adott anyag sűrűségén egységnyi  térfogatú  darabjának  tömegét  értjük.
Egy anyag sűrűsége az anyag  tömegének  és  térfogatának  hányadosát  értjük
Különböző anyagok sűrűségét Arkhimédész törvényének  segítségével  mérhetjük
meg. Ha rendelkezésünkre áll egy ismert sűrűségű folyadék, akkor  ismeretlen
sűrűségű szilárd testet a folyadékba merítve,  s  megmérve  a  felhajtóerőt,
kiszámíthatjuk  a  test..

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

fizika / Atomreaktor

Atomreaktor

Az atommag energiáját gyakorlatilag  hasznosítható  méretekben  felszabadító
berendezés,    melyben    a     magreakciók     lefolyása     szabályozható.
Megkülönböztetünk a könnyű atommagok egyesülésén alapuló fúziós reaktort  és
a magok hasadásakor felszabaduló energiát hasznosító hasadási  reaktort.  Az
atomreaktor energiatermelő anyagai a hasadó kémiai elemek. A hasadó  anyagok
atommagjai kis energiájú, lassú  neutronok..

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

fizika / A töltés eloszlása a feltöltött fémtesten A fémre vitt többlettölté

A töltés eloszlása a feltöltött fémtesten


A  fémre  vitt  többlettöltés  telje  egészében  a   fém   külső   felületén
helyezkedik el. A térerőség a fém belsejében  nulla.  Az  erővonalak  a  fém
felületére merőlegesek.

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

fizika / Az anyagok csoportosítása -vezetők: fémek, emberi test grafit, föld -

Az anyagok csoportosítása


 -vezetők:
fémek, emberi test grafit, föld
-szigetelők:
üveg, műanyag, porcelán. C törvénye: F=k*(Q1*Q2)/r2. Q1,2 a töltések
nagysága, r - a
töltések közötti távolság, k-állandó,  k=9*109 Nm2/ C2.

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

fizika / Az egyenes vonalú, egyenletesen gyorsuló mozgás Ennél a mozgásnál az ú

Az egyenes vonalú, egyenletesen gyorsuló mozgás


Ennél a mozgásnál az út egyenesen arányos az idő négyzetével, és a  sebesség
egyenesen arányos az idővel.
Mivel a test sebessége változik, be kell vezetni egy  új  fogalmat:  ahol  a
pillanatnyi  sebesség  az  idő  múlásával  egyenletesen   nő:   a   változás
gyorsaságát, a sebességnövekedés  mértékét  nevezzük  gyorsulásnak.  Jele  a
(latin  acceleritas).  Mértékegysége  m/s  a  négyzeten.  A..

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

fizika / Az elektromos mező munkája WAB=F*s=F*d=q*E*d; WAC=F*s*cos alfa=F*d WCB

Az elektromos mező munkája


WAB=F*s=F*d=q*E*d;
WAC=F*s*cos alfa=F*d
WCB=0
WAB=WAC+WCB=F*d
Homogén mező munkája független a pályától, csak a kezdő és végponttól függ.
Inhomogén
mező munkája független a pályától. Az olyan mezőt, melynél a munkavégzés
független a
pályától, konzervatív mezőnek nevezzük.
WAB / q=áll.; WAB / q=UAB
UAB - a mező
A pontjának a B pontjához viszonyított feszültsége. U mértékegysége:
1V=1J/C; 1V: a mező két pontja között..

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

fizika / Az elektromos mező térerőssége

Az elektromos mező térerőssége

Bármely elektromos töltés maga körül  elektromos  mezőt  hoz  létre.  Ha  az
elektromos mezőbe
töltött testet helyezünk, akkor erre a testre erő hat. Az  elektromos  mezőt
elektromos térerős
séggel  jellemezzük.  Az  elektromos  mező  adott   pontbeli   térerőségének
nevezzük a mezőbe  helyezett  pontszerű  töltésre  ható  erő,  és  a  töltés
hányadosát. Jele: E. E=F osztva q-val =k*(q*Q) osztva  r  négyzettel..

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

fizika / Az erő. Az erők összegzése I. Az erőről általában A testek egymásra gy

Az erő. Az erők összegzése


I. Az erőről általában
A testek egymásra gyakorolt vonzó vagy taszító hatását  erőnek  nevezzük.  A
testek kölcsönhatásban vannak egymással, ha az egyik  test  hat  a  másikra,
akkor a másik is hat az egyikre.
Az erőnek kétféle hatása van. Az  egyik  az  alakváltoztató  vagy  deformáló
hatás, a másik a mozgásállapotot változtató hatás. Mindkettőre  több  példát
is lehet mondani:
1. a deformáló hatásra:
A rúgót..

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

fizika / Bolygók mozgása Geocentrikus és heliocentrikus világkép. Kepler (1571-1

Bolygók mozgása

Geocentrikus és heliocentrikus világkép. Kepler (1571-1630) törvényei:
   I. Naprendszerünk minden bolygója ellipszis pályán mozog a nap körül,
      melynek egyik
      fókuszában a nap áll.
  II. A naptól a bolygóhoz húzott vezérsugár = idők alatt = területeket
      súrol.
 III. Egy bolygó keringési ideének négyzete egyenesen arányos az ellipszis
      fél-nagy-
      tengelyének köbével.
      T12/T22 = a13/a23 = 4¶2/f*Mnap..

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

fizika / Coulomb törvénye 2 pontszerű töltés között ható erő egyenesen arányos

Coulomb törvénye


2 pontszerű töltés között ható erő egyenesen arányos a 2 töltés  szorzatával
és fordítottan arányos a közöttük lévő távolság négyzetével. 1 C  a  töltése
annak a pontszerű testnek, amely egy ugyanakkora  töltésű  pontszerű  testen
1m távból 9*10 a kilencediken erővel taszít.

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

fizika / Csúcshatás A csúcsokban nagyobb a töltéssűrűség, mint az enyhe görbül

Csúcshatás


A csúcsokban nagyobb a töltéssűrűség, mint az enyhe  görbületű  helyeken.  A
levegő
molekulái dipólusokká válnak, melyeket a töltött csúcs magához  vonzza  vagy
eltaszítja. Az eltaszított részecskék árama elhajlítja  a  gyertya  lángját,
vagy forgásba hozza a kereket. Csúccsal ellátott testek  könnyen  elveszítik
töltésüket.

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

fizika / Elektrosztatika A testek elektromos állapotát az elektromos tölté

Elektrosztatika


A testek  elektromos  állapotát  az  elektromos  töltés  okozza.  A  vonzás-
taszítás jelenségét, mint hatást tapasztaljuk, de ez a hatás a testeket  nem
változtatja meg. két féle elektromos állapotot ismerünk  a  pozitív  töltést
(bőrrel dörzsölünk üvegrúdat), és  a  negatív  töltést  a  (bőrrel  dörzsölt
üvegrúd). Ezek az elnevezések Benjámin Frenklintöl  származnak.  Az  egynemű
töltések taszítják a különneműek  vonzzák..

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

fizika / Elhajlás

Elhajlás

Hullámmozgás eltérése az egyenes vonalú terjedéstől valamilyen útjában  lévő
akadály következtében.

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

fizika / Elnyelési színkép

Elnyelési színkép

Valamely anyag által egy folytonos színképű fényforrás sugárzásából  elnyelt
hullámhosszok  összessége.  A  spektrumban  az  elnyelt  frekvenciák  helyén
fekete  vonalak  jelennek  meg,  melyek  különálló  vonalakat  vagy  sávokat
képeznek, és helyük az illető anyagra jellemző. A jelenség  magyarázata  az,
hogy a gázatomok és molekulák diszkrét energianívókkal  rendelkeznek,  ezért
csak meghatározott energiájú fényt tudnak..

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

fizika / Energiavölgy

Energiavölgy

Egyetlen nukleonra átlagosan jutó energia. A  térfogati  energiából  egy-egy
nukleonra  minden  atommagban  ugyanannyi  jut.:  Ezt  megemeli  a  felületi
energia, mégpedig elsősorban a kisebb magoknál,  mert  ezeknél  a  nukleonok
nagyobb  hányada  kerül  a  felületre.  Sok  proton  a  Coulomb-energiatagot
növeli. Ha a protonok és a neutronok száma nagyon különbözik, akkor pedig  a
Pauli-tag nagy. Mivel a nagyobb tömegszámú..

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

fizika / Erővonalak Az elektromos mezőt szemléltető görbék, melyek érintői mind

Erővonalak


Az elektromos mezőt szemléltető görbék, melyek érintői minden egyes pontban
a térerőség vektor irányába mutatnak. Tulajdonságai: -a pozitív töltésekből
indulnak és a negatív töltésekbe végződnek. Az erővonalak nem metszhetik
egymást. Az erővonal sűrűségével jellemezhetjük a mező erőségét.

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

fizika / Erővonalak sűrűsége Az egységnyi felületet metsző erővonalak száma.

Erővonalak sűrűsége


Az egységnyi felületet metsző erővonalak száma.

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

fizika / Fény interferencia Az R1 és R2 rést az R-ből kiinduló fényhullámok azo

Fény interferencia


Az R1 és R2 rést az R-ből kiinduló fényhullámok azonos fázisban érik  el.  A
résekből újabb azonos fázisú fényhullámok indulnak ki. A hullámok az  ernyőt
elérve erősítik v. gyengítik ill. kioltják egymást.
Interferenciát csak olyan fényhullámoknál észlelünk,  ahol  a  megvilágított
felület pontjaiban a hullámok időben állandó fáziskülönbséggel  találkoznak.
Ezeket  a  hullámokat   koherens   hullámoknak   nevezzük.   Nem..

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

fizika / TARTALOM

TARTALOM

1. A Galilei-féle relativitási elv, éterhipotézis, a Michelson-kísérlet. A
  speciális relativitás elve
2. A Lorentz-transzformáció, kinematikai következmények
3. Relativisztikus dinamika: tömegnövekedés, mozgásegyenlet, tömeg-energia
  ekvivalencia., a  Cockroft-Walton kísérlet
4. A hőmérsékleti sugárzás
5. A kvantummechanika néhány egyéb kísérleti előzménye: szilárdtestek
  fajhője alacsony  hőmérsékleten, fotoeffektus,..

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]