fizika / A fény polarizációja
A fény polarizációja
Ha a fény polarizálható, akkor a fénytranszverzális hullám. Ha az
analizátor 0°ill.
180°-os szöget zár be a polarizátorral, akkor az ernyőn teljes fényfoltot
találhatunk. Ha 90° ill. 270°-os szöget zár be, akkor teljes sötétség
található az ernyőn.
Egymásra merőleges a két rezgési sík. Mind a két fénysugár poláros és a
rezgéssíkjuk
egymásra merőleges. A polarizáció segítségével..
fizika / A hőmérséklet és a hőtágulás
A hőmérséklet és a hőtágulás
A hőtan a testeknek azoknak a tulajdonságaival foglalkozik, mait a köznapi
szóhasználatban forró, meleg, langyos és ehhez hasonló kifejezésekkel
jelölünk. Az anyagok hőmérsékletéről idegvégződéseinken át kapunk
információt. Ez a hőérzet, ami nem pontos.
A hőmérséklet jele t. A hőmérséklet mérésére általában a folyadékok
hőtágulását használják fel. A XVIII. század elején..
fizika / A kapacitás, a kondenzátor
A kapacitás, a kondenzátor
A vezetőkre vitt töltést és a potenciál hányadosát a vezető kapacitásának
nevezzük.
jele: C; C=Q/U [C]=1F=1C/V; 1F=10-6mikroF=10-9nanoF=10-12pikoF
A vezető kapacitása függ a vezető méretétől, alakjától és a földhöz
viszonyított helyzetétől. Kondenzátor: nagyszámú töltés kishelyen történő
tárolására szolgáló eszköz.
Rajzi jele: -I I-. A kondenzátor töltése mindig megegyezik az egyik..
fizika / A lézer
A lézer
A lézer egy fényforrás, csak az előállítás módjában különbözik. Nagy
energiájú, szét nem szóródó fénysugár = lézersugár. Külső gerjesztés
hatására nagy energiájú párhuzamos sugarakból álló fénynyalábot hoz létre =
lézer. 1960 - az első lézer. A hagyományos fény-
nyel szemben nem szóródik szét, és egy színből áll. Felhasználása:
iránymeghatározása, lopásgátló rendszerek, orvostudományban vágásokra..
fizika / A mozgási és helyzeti energia. Az energia-megmaradás törvénye
A mozgási és helyzeti energia. Az energia-megmaradás törvénye
A munkavégző képességet energiának nevezzük. Ha ez a képesség a mozgásból
adódik, mozgási vagy kinetikus energiáról beszélünk. A mozgási energia
mértéke egyenlő az erő és az út szorzatával.
Minden felemelt tárgynak van munkavégző képessége, helyzeti energiája. Ez a
helyzeti energia egyenlő azzal a munkával, amit akkor végzünk a gravitációs
erő ellenében, amikor a..
fizika / A mozgások. A mozgások osztályozása
A mozgások. A mozgások osztályozása
A mozgás időben és térben lejátszódó változás. Fontos a mozgás nézőpontja:
az autó egyenletesen mozog, de a bennülők az autóhoz képest állnak. A
vonatkozási rendszer a mozgó test környezetében az olyan dolgokat jelentik,
melyek függetlenek a testtől, de befolyásolhatják a test mozgását. A mozgás
további három fő jellemzője a pálya, az út, és az elmozdulás.
Például a mozgás pályája..
fizika / A munka. Súrlódás. Egyszerű gépek
A munka. Súrlódás. Egyszerű gépek
A korcsolyázó bármekkora lendülettel induljon is el, ha nem löki magát,
előbb-utóbb megáll, ugyanis a jég felülete sohasem lehet teljesen sima. Az
így fellépő erő akadályozza a mozgás folyamatát. Ezt az erőt súrlódási
erőnek nevezzük. A súrlódási erő nagysága függ attól, hogy milyenek az
érintkező felületek, de attól is, hogy ezek a felületek mennyire nyomódnak
össze. A..
fizika / Képlékeny alakitás alapjai A képl. al a db alakját, méretét és anyagi
Képlékeny alakitás alapjai A képl. al a db alakját, méretét és anyagi
sajátságait befolyásolja. A fémek és ötvözetek adott állapottényezők
mellett, anyaguktól, szerkezetüktől függően képl-en alakithatók v. ridegek.
Képl alakithatók azok a fémek, melyeknek alakját megfelelő igénybevétellel,
az anygi összefüggés megszakitása nélkül változtatni lehet. Ridegek azok a
fémes anyagok, melyek az igénybevétel hatására képl al..
fizika / Arkhimédész törvénye és a felhajtóerő
Arkhimédész törvénye és a felhajtóerő
Arkhimédész törvénye azt mondja ki, hogy a folyadékba vagy gázba merülő
testre akkora felhajtóerő hat, amekkora a test által kiszorított folyadék
vagy gáz súlya (?*V*g).
Ha egy vízbe tett test sűrűsége nagyobb a folyadékénál, a test lesüllyed.
Ugyanakkor ha a test sűrűsége a kisebb, a test úszni fog. Ha a két sűrűség
megegyezik, a test lebeg.
Különböző anyagok sűrűségét Arkhimédész..
fizika / Arkhimédész törvénye és a felhajtóerő
Arkhimédész törvénye és a felhajtóerő
Arkhimédész törvénye azt mondja ki, hogy a folyadékba vagy gázba merülő
testre akkora felhajtóerő hat, amekkora a test által kiszorított folyadék
vagy gáz súlya (?*V*g).
Ha egy vízbe tett test sűrűsége nagyobb a folyadékénál, a test lesüllyed.
Ugyanakkor ha a test sűrűsége a kisebb, a test úszni fog. Ha a két sűrűség
megegyezik, a test lebeg.
Különböző anyagok sűrűségét Arkhimédész..
fizika / Árnyékolás
Árnyékolás
A fémtestben kialakított üveg belsejébe a külső elektromos mező nem hatol
be. A külső
fémburok megosztott töltései ugyanis a külső eredetű elektromos mezőt a
fémtesten belül nullára változtatja.
fizika / A sűrűség és a sűrűségmérés
Egy adott anyag sűrűségén egységnyi térfo
A sűrűség és a sűrűségmérés
Egy adott anyag sűrűségén egységnyi térfogatú darabjának tömegét értjük.
Egy anyag sűrűsége az anyag tömegének és térfogatának hányadosát értjük
Különböző anyagok sűrűségét Arkhimédész törvényének segítségével mérhetjük
meg. Ha rendelkezésünkre áll egy ismert sűrűségű folyadék, akkor ismeretlen
sűrűségű szilárd testet a folyadékba merítve, s megmérve a felhajtóerőt,
kiszámíthatjuk a test..
fizika / Atomreaktor
Atomreaktor
Az atommag energiáját gyakorlatilag hasznosítható méretekben felszabadító
berendezés, melyben a magreakciók lefolyása szabályozható.
Megkülönböztetünk a könnyű atommagok egyesülésén alapuló fúziós reaktort és
a magok hasadásakor felszabaduló energiát hasznosító hasadási reaktort. Az
atomreaktor energiatermelő anyagai a hasadó kémiai elemek. A hasadó anyagok
atommagjai kis energiájú, lassú neutronok..
fizika / A töltés eloszlása a feltöltött fémtesten
A fémre vitt többlettölté
A töltés eloszlása a feltöltött fémtesten
A fémre vitt többlettöltés telje egészében a fém külső felületén
helyezkedik el. A térerőség a fém belsejében nulla. Az erővonalak a fém
felületére merőlegesek.
fizika / Az anyagok csoportosítása
-vezetők:
fémek, emberi test grafit, föld
-
Az anyagok csoportosítása
-vezetők:
fémek, emberi test grafit, föld
-szigetelők:
üveg, műanyag, porcelán. C törvénye: F=k*(Q1*Q2)/r2. Q1,2 a töltések
nagysága, r - a
töltések közötti távolság, k-állandó, k=9*109 Nm2/ C2.
fizika / Az egyenes vonalú, egyenletesen gyorsuló mozgás
Ennél a mozgásnál az ú
Az egyenes vonalú, egyenletesen gyorsuló mozgás
Ennél a mozgásnál az út egyenesen arányos az idő négyzetével, és a sebesség
egyenesen arányos az idővel.
Mivel a test sebessége változik, be kell vezetni egy új fogalmat: ahol a
pillanatnyi sebesség az idő múlásával egyenletesen nő: a változás
gyorsaságát, a sebességnövekedés mértékét nevezzük gyorsulásnak. Jele a
(latin acceleritas). Mértékegysége m/s a négyzeten. A..
fizika / Az elektromos mező munkája
WAB=F*s=F*d=q*E*d;
WAC=F*s*cos alfa=F*d
WCB
Az elektromos mező munkája
WAB=F*s=F*d=q*E*d;
WAC=F*s*cos alfa=F*d
WCB=0
WAB=WAC+WCB=F*d
Homogén mező munkája független a pályától, csak a kezdő és végponttól függ.
Inhomogén
mező munkája független a pályától. Az olyan mezőt, melynél a munkavégzés
független a
pályától, konzervatív mezőnek nevezzük.
WAB / q=áll.; WAB / q=UAB
UAB - a mező
A pontjának a B pontjához viszonyított feszültsége. U mértékegysége:
1V=1J/C; 1V: a mező két pontja között..
fizika / Az elektromos mező térerőssége
Az elektromos mező térerőssége
Bármely elektromos töltés maga körül elektromos mezőt hoz létre. Ha az
elektromos mezőbe
töltött testet helyezünk, akkor erre a testre erő hat. Az elektromos mezőt
elektromos térerős
séggel jellemezzük. Az elektromos mező adott pontbeli térerőségének
nevezzük a mezőbe helyezett pontszerű töltésre ható erő, és a töltés
hányadosát. Jele: E. E=F osztva q-val =k*(q*Q) osztva r négyzettel..
fizika / Az erő. Az erők összegzése
I. Az erőről általában
A testek egymásra gy
Az erő. Az erők összegzése
I. Az erőről általában
A testek egymásra gyakorolt vonzó vagy taszító hatását erőnek nevezzük. A
testek kölcsönhatásban vannak egymással, ha az egyik test hat a másikra,
akkor a másik is hat az egyikre.
Az erőnek kétféle hatása van. Az egyik az alakváltoztató vagy deformáló
hatás, a másik a mozgásállapotot változtató hatás. Mindkettőre több példát
is lehet mondani:
1. a deformáló hatásra:
A rúgót..
fizika / Bolygók mozgása
Geocentrikus és heliocentrikus világkép. Kepler (1571-1
Bolygók mozgása
Geocentrikus és heliocentrikus világkép. Kepler (1571-1630) törvényei:
I. Naprendszerünk minden bolygója ellipszis pályán mozog a nap körül,
melynek egyik
fókuszában a nap áll.
II. A naptól a bolygóhoz húzott vezérsugár = idők alatt = területeket
súrol.
III. Egy bolygó keringési ideének négyzete egyenesen arányos az ellipszis
fél-nagy-
tengelyének köbével.
T12/T22 = a13/a23 = 4¶2/f*Mnap..
fizika / Coulomb törvénye
2 pontszerű töltés között ható erő egyenesen arányos
Coulomb törvénye
2 pontszerű töltés között ható erő egyenesen arányos a 2 töltés szorzatával
és fordítottan arányos a közöttük lévő távolság négyzetével. 1 C a töltése
annak a pontszerű testnek, amely egy ugyanakkora töltésű pontszerű testen
1m távból 9*10 a kilencediken erővel taszít.
fizika / Csúcshatás
A csúcsokban nagyobb a töltéssűrűség, mint az enyhe görbül
Csúcshatás
A csúcsokban nagyobb a töltéssűrűség, mint az enyhe görbületű helyeken. A
levegő
molekulái dipólusokká válnak, melyeket a töltött csúcs magához vonzza vagy
eltaszítja. Az eltaszított részecskék árama elhajlítja a gyertya lángját,
vagy forgásba hozza a kereket. Csúccsal ellátott testek könnyen elveszítik
töltésüket.
fizika / Elektrosztatika
A testek elektromos állapotát az elektromos tölté
Elektrosztatika
A testek elektromos állapotát az elektromos töltés okozza. A vonzás-
taszítás jelenségét, mint hatást tapasztaljuk, de ez a hatás a testeket nem
változtatja meg. két féle elektromos állapotot ismerünk a pozitív töltést
(bőrrel dörzsölünk üvegrúdat), és a negatív töltést a (bőrrel dörzsölt
üvegrúd). Ezek az elnevezések Benjámin Frenklintöl származnak. Az egynemű
töltések taszítják a különneműek vonzzák..
fizika / Elhajlás
Elhajlás
Hullámmozgás eltérése az egyenes vonalú terjedéstől valamilyen útjában lévő
akadály következtében.
fizika / Elnyelési színkép
Elnyelési színkép
Valamely anyag által egy folytonos színképű fényforrás sugárzásából elnyelt
hullámhosszok összessége. A spektrumban az elnyelt frekvenciák helyén
fekete vonalak jelennek meg, melyek különálló vonalakat vagy sávokat
képeznek, és helyük az illető anyagra jellemző. A jelenség magyarázata az,
hogy a gázatomok és molekulák diszkrét energianívókkal rendelkeznek, ezért
csak meghatározott energiájú fényt tudnak..
fizika / Energiavölgy
Energiavölgy
Egyetlen nukleonra átlagosan jutó energia. A térfogati energiából egy-egy
nukleonra minden atommagban ugyanannyi jut.: Ezt megemeli a felületi
energia, mégpedig elsősorban a kisebb magoknál, mert ezeknél a nukleonok
nagyobb hányada kerül a felületre. Sok proton a Coulomb-energiatagot
növeli. Ha a protonok és a neutronok száma nagyon különbözik, akkor pedig a
Pauli-tag nagy. Mivel a nagyobb tömegszámú..
fizika / Erővonalak
Az elektromos mezőt szemléltető görbék, melyek érintői mind
Erővonalak
Az elektromos mezőt szemléltető görbék, melyek érintői minden egyes pontban
a térerőség vektor irányába mutatnak. Tulajdonságai: -a pozitív töltésekből
indulnak és a negatív töltésekbe végződnek. Az erővonalak nem metszhetik
egymást. Az erővonal sűrűségével jellemezhetjük a mező erőségét.
fizika / Erővonalak sűrűsége
Az egységnyi felületet metsző erővonalak száma.
Erővonalak sűrűsége
Az egységnyi felületet metsző erővonalak száma.
fizika / Fény interferencia
Az R1 és R2 rést az R-ből kiinduló fényhullámok azo
Fény interferencia
Az R1 és R2 rést az R-ből kiinduló fényhullámok azonos fázisban érik el. A
résekből újabb azonos fázisú fényhullámok indulnak ki. A hullámok az ernyőt
elérve erősítik v. gyengítik ill. kioltják egymást.
Interferenciát csak olyan fényhullámoknál észlelünk, ahol a megvilágított
felület pontjaiban a hullámok időben állandó fáziskülönbséggel találkoznak.
Ezeket a hullámokat koherens hullámoknak nevezzük. Nem..
fizika / TARTALOM
TARTALOM
1. A Galilei-féle relativitási elv, éterhipotézis, a Michelson-kísérlet. A
speciális relativitás elve
2. A Lorentz-transzformáció, kinematikai következmények
3. Relativisztikus dinamika: tömegnövekedés, mozgásegyenlet, tömeg-energia
ekvivalencia., a Cockroft-Walton kísérlet
4. A hőmérsékleti sugárzás
5. A kvantummechanika néhány egyéb kísérleti előzménye: szilárdtestek
fajhője alacsony hőmérsékleten, fotoeffektus,..