fizika / Fotóeffektus

Fotóeffektus

Kötött elektronok felszabadítása fénysugarak hatására. Külső fotóeffektus
esetében a megvilágított testből a felületén át elektronok lépnek ki. A
jelenséget 1888-ban Hallwachs és Sztoletov magyarázta meg. Lenard
vizsgálatai szerint a kilépő elektronok száma egyenesem arányos a
megvilágító fény erősségével és a megvilágítás idejével. Az elektronok
kilépése a megvilágítás pillanatában megindul, és a kilépő elektronok
energiája függ..

fizika / Földelés Fémtárgyaknak a földdel való vezető összeköttetését földelésn

Földelés


Fémtárgyaknak a földdel való vezető összeköttetését földelésnek nevezzük.  A
föld potenciáját
nullának választjuk meg. földelés jele: (merőlegesjel).

fizika / Gázok áramlása, közegellenállás Áramlás akkor jön létre a folyadék

Gázok áramlása, közegellenállás



Áramlás akkor jön  létre  a  folyadékban  vagy  gázban  nyomáskülönbség  jön
létre.
A gázok, folyadékok mozgásának egyszerűbb esete, amikor  a  folyamat  időben
állandó, azaz egy adott helyen nem változnak a folyamatot  jellemző  fizikai
mennyiségek az idő múlásával.  Az  ilyen  stacionárius  áramlás  leírása  is
könnyebb.
A stacionárius áramlás fontos jellemzője, hogy a cső,  meder,  vagy  vezeték
egy  adott..

fizika / Heisenberg

Heisenberg

Határozatlansági reláció. Egy elemi rész helyét és impulzusát egyszerre  nem
lehet teljes pontossággal meghatározni. Ha pl. pontosan  meghatároztunk  egy
atomi részecske helyét,  akkor  oly  mértékben  zavartuk  meg  a  mikrovilág
egyensúlyát   mérési   beavatkozásunkkal,   hogy   eredeti   állapotában   a
részecskéhez  rendelt  impulzust  nem  tudjuk  mérni,  csak  egy   következő
állapotban, és fordítva. Nem lehet tehát a..

fizika / Homogén elektromos mező A térerősség mindenütt azonos irányú és nagysá

Homogén elektromos mező


A térerősség mindenütt azonos irányú és nagyságú.

fizika / Hullámcsomag

Hullámcsomag

A hullámcsomag a terjedés  közben  szétterül,  mert  sokfajta  sebesség  van
kódolva benne.

fizika / Katódsugárcső

Katódsugárcső

Belül légritkított, hosszú üvegbúrába izzítható fémszálat  forrasztunk,  elé
lyukkal ellátott fémlapot. A  fémszálat  katódként  egyenfeszültségű  forrás
negatív sarkára kötjük, a fémlap pedig a pozitiv  anód.  A  katódsugarat  rá
merőleges , homogén mágneses mezőbe vezetve a  sugárzást  alkotó  q  töltésű
részecskék a Lorentz erő hatására R sugarú körpályán mozognak.

fizika / Kibocsátási színkép

Kibocsátási színkép

Egy atom vagy molekula által kisugárzott fény színképe.

fizika / Könnyű magok

Könnyű magok

2H, a deuteron egy protonból és egy neutronból  összeállt  atommag.  A  2He,
azaz két proton már nem marad egyedül. A protonok között fellépő  elektromos
taszítás és a szűk tartományra bezárt  protonok  mozgása  fölött  nem  képes
úrrá lenni a két proton nukleáris kölcsönhatása. 2He atommag nem létezik.  A
3H, 3He, 4He atommagok léteznek. Egy-egy nukleon  mind  több  másik  nukleon
erős vonzását érzi: rohamosan mélyül az  egy..

fizika / Körmozgás A körmozgás változó mozgás, a sebesség iránya állandóan vált

Körmozgás


A körmozgás változó mozgás, a sebesség iránya állandóan változik.  a  mozgás
jellemzésére a következő mennyiségeket használjuk:
1. a körpálya sugara: r [m]
2. periódusidő, egy körülfordulás ideje: T [s]
Egyenletes körmozgásról beszélünk,  ha  a  körülfordulás  mindig  ugyanannyi
ideig  tart,  azaz  a   periódusidő   állandó.   A   körmozgást   azzal   is
jellemezhetjük, hogy a test  hány  körülfordulást  tesz  meg  egy  időegység..

fizika / Láncreakció

Láncreakció

Olyan egymás után  következő,  nagy  sebességű  reakciók  sorozata,  amelyek
mindegyikében keletkezik egy, a következő  lánctag  gyors  lefolyását  okozó
termék.  Maghasadási  láncreakció  megy  végbe  az   atommáglyában   és   az
atombombában. A láncreakciót egy vagy néhány neutron indítja meg. A  neutron
hasít pl. egy  U235  magot.  A  hasadáskor  felszabaduló  neutronok  további
uránmagokat  hasítanak.  Itt  újabb  neutronok..

fizika / Magfúzió

Magfúzió

Atommagok energiafelszabadulással járó  egyesülése.  Könnyű  atommagok  igen
nagy  hőmérsékleten  nehezebb   magokká   egyesülhetnek.   Az   egyesüléskor
keletkezett mag tömege kisebb az egyesülő  magok  tömegének  összegénél.  Az
így fellépő  tömegkülönbségnek  megfelelő  energia  a  keletkező  új  részek
mozgási  energiájává  alakul  át.  Az  elemek  atomjai  több  millió   fokos
hőmérsékleten sokszorosan  ionizált  atommagokká  és..

fizika / Maghasadás

Maghasadás

Az atommagok energia-felszabadulással járó széthasadása. Hahn és  Strassmann
fedezte fel, hogy a nehéz atommagok  neutronok,  nagy  sebességű  elektromos
töltéssel bíró részecskék vagy gamma sugarak hatására  könnyebb  atommagokká
hasadhatnak szét.  A  maghasadáskor  keletkezett  részecskék  összes  tömege
kisebb, mint a hasadó mag tömege. E tömegkülönbség alakul  át  energiává.  A
felszabaduló  energia  legnagyobb  részét  a..

fizika / Nehéz magok

Nehéz magok

A  nagyobb  atommagokban  egy-egy  nukleon  csak   szomszédainak   nukleáris
vonzását érzi, a távolabb  lévőket  nem,  hiszen  a  nukleáris  kölcsönhatás
hatótávolsága kisebb a mag átmérőjénél. Így az  atommag  belsejében  egy-egy
nukleon  nukleáris  energiája  független  a  mag  összes   nukleonjainak   a
számától.  Az   atommag   felületének   közelében   egy-egy   nukleont   nem
szimmetrikusan vesznek körül társai. A felületi..

fizika / Newton I.

Newton I.


A tehetetlenség törvénye Newton  első  törvénye.  Így  szól:  "Minden  egyes
test, amennyiben magára hagyatik, megtartja nyugalmi állapotát vagy  egyenes
vonalú egyenletes mozgását."
Ennek magyarázata: minden test megtartja egyenes vonalú egyenletes  mozgását
vagy nyugalmi állapotát, amíg más test nem hat rá.
A hatás-ellenhatás törvénye Newton harmadik  törvénye:  "A  hatással  mindig
ellentétes és egyenlő nagy  az  ellenhatás,..

fizika / Newton II.

Newton II.

Newton  második  törvénye  így  szól:  "A  mozgás  megváltozása  arányos   a
hatóerővel, és azon egyenes irányában történik, amely irányban az erő hat."
Ebből  a  következő  képlet  olvasható  ki:  az  erő  egyenesen  arányos   a
gyorsulással. Fontos összefüggés: az erő egyenlő  a  tömeg  és  a  gyorsulás
szorzatával.
Ez azt jelenti, hogy az erő mértékegysége kg m/s a  négyzeten.  Vagyis  1  N
nagyságú az az erő, mely az 1 kg..

fizika / Nukleáris kölcsönhatás

Nukleáris kölcsönhatás

Az atommag  alkotórészeit  összetartó  erő.  Rövid  hatótávolságúak,  s  más
erőtípusokkal nem azonosíthatók. A hatótávolságon belül levő nukleonok  igen
nagy erővel vonzzák egymást, ezért a mag stabilitása nagy.  A  magok  kötési
energiája nem a  tömegszám  négyzetével  (A2),  hanem  csak  A-val  arányos.
Jellegzetes  tulajdonsága  még,  hogy  függetlenek   a   nukleonok   töltési
állapotától.

fizika / Planck-törvény

Planck-törvény

Sugárzási törvény, mely az abszolút fekete  test  hőmérsékleti  sugárzásának
hullámhossz szerinti energiaeloszlását írja  le.  Abból  az  alapfeltevésből
indul ki, hogy a termodinamikai egyensúly esetén  egy  üregben  kialakult  n
frekvenciájú állóhullámok energiája csak hn egész számú  többszöröse  lehet.
Az így nyert energiaeloszlás a tapasztalattal nagy pontossággal egyezik.   A
Planck-törvény volt az első fizikai törvény,..

fizika / Polaroidszűrő

Polaroidszűrő

Segítségével fényképezéseknél a becsillanásokat ki lehet szűrni.

fizika / Radioaktivitás

Radioaktivitás

Egyes elemek  azon  tulajdonsága,  hogy  minden  külső  beavatkozás  nélkül,
radioaktív  sugárzás  kibocsátása  közben  elbomlanak,   és   más   elemekké
alakulnak. A természetes rádióaktivitás  a  természetben  előforduló  néhány
elemnek és izotópjainak tulajdonsága.  A  80-nál  nagyobb  elemek  rendszámú
elemek  és  néhány  könnyebb  elem  izotópjai  radioaktívak.   Mesterségesen
radioaktívak azok az elemek és elemek..

fizika / Rezgőmozgás

Rezgőmozgás

Kitérés hatására a test rezgő mozgásba kezd. A test pályája egyenes. A  test
egy szakasz két végpontja között mozog. A legnagyobb kitérés jele: A
Egy teljes rezgés  során  a  test  4  A-nyi  utat  tesz  meg  úgy,  hogy  az
egyensúlyi helyzetből indul fölfelé,  majd  lefelé  és  végül  visszatér  az
eredeti helyzetbe.
Rezgésidő: T (egy rezgéshez szükséges idő)
Frekvencia: f (megmutatja, hogy a test 1mp alatt hány teljes rezgést..

fizika / Színképelemzés Az izzó szilárd anyagok fényt bocsátanak ki. Ezeknek a

Színképelemzés


 Az izzó szilárd anyagok fényt bocsátanak ki. Ezeknek a színeknek a
színképe folytonos, nem úgy, mit a gázoknál és gőzöknél.

fizika / Töltésmegosztás törvénye Környezetétől elszigetelt rendszerben az elek

Töltésmegosztás törvénye


Környezetétől elszigetelt rendszerben az elektromos töltés mennyisége
megmarad.

fizika / Tömegdefektus

Tömegdefektus

(Tömeghiány) Az atommagot alkotó nukleonok  tömegösszegének  és  az  atommag
tömegének a különbsége. A tapasztalat  szerint  az  atommag  tömege  kisebb,
mint a magot alkotó részecskék tömegének összege. A  tömegdefektus  az  atom
stabilitása mértékének tekinthető,  ugyanis  a  tömeg  energia  ekvivalencia
törvény értelmében  a  tömegdefektusnak  megfelelő  energiamennyiséget  kell
közölniük  a  maggal,  hogy   alkotórészeire..

fizika / Tömegspektroszkópia

Tömegspektroszkópia

Az atomok ionjai elektromos és mágneses  mezővel  kölcsönhatásba  lépnek.  E
mezőkön áthaladva  eltérülnek  az  eredeti  mozgásirányuktól.  Az  eltérülés
mértékéből kiszámíthatjuk az ion tömegét. Az ion így mért tömegéből  levonva
az elektronok tömegét, megkapjuk az atommag tömegét. A q  töltésű  m  tömegű
ion U gyorsító feszültségen áthaladva v sebességre tesz szert:  qU=mv2/2.  A
v sebességű ionokat homogén mágneses..

fizika / Vezetők elektrosztatikus térben Külső mező hatására történő töltéssz

Vezetők elektrosztatikus térben


Külső mező hatására  történő  töltésszétválasztást  elektromos  megosztásnak
nevezzük.  A  megosztott  töltések  a  fém  felületén  helyezkednek  el.  Az
erővonalak a fém felületére merőlegesen futnak be ill. indulnak  ki.  Így  a
felület
pontjainak  potenciája  azonos,  így  a  fémek   felülete   elektrosztatikus
állapotban  ekvipotenciális.  Azaz  a   fémet   egyetlen   potenciálértékkel
jellemezhetjük.