fizika / Fotóeffektus
Fotóeffektus
Kötött elektronok felszabadítása fénysugarak hatására. Külső fotóeffektus
esetében a megvilágított testből a felületén át elektronok lépnek ki. A
jelenséget 1888-ban Hallwachs és Sztoletov magyarázta meg. Lenard
vizsgálatai szerint a kilépő elektronok száma egyenesem arányos a
megvilágító fény erősségével és a megvilágítás idejével. Az elektronok
kilépése a megvilágítás pillanatában megindul, és a kilépő elektronok
energiája függ..
fizika / Földelés
Fémtárgyaknak a földdel való vezető összeköttetését földelésn
Földelés
Fémtárgyaknak a földdel való vezető összeköttetését földelésnek nevezzük. A
föld potenciáját
nullának választjuk meg. földelés jele: (merőlegesjel).
fizika / Gázok áramlása, közegellenállás
Áramlás akkor jön létre a folyadék
Gázok áramlása, közegellenállás
Áramlás akkor jön létre a folyadékban vagy gázban nyomáskülönbség jön
létre.
A gázok, folyadékok mozgásának egyszerűbb esete, amikor a folyamat időben
állandó, azaz egy adott helyen nem változnak a folyamatot jellemző fizikai
mennyiségek az idő múlásával. Az ilyen stacionárius áramlás leírása is
könnyebb.
A stacionárius áramlás fontos jellemzője, hogy a cső, meder, vagy vezeték
egy adott..
fizika / Heisenberg
Heisenberg
Határozatlansági reláció. Egy elemi rész helyét és impulzusát egyszerre nem
lehet teljes pontossággal meghatározni. Ha pl. pontosan meghatároztunk egy
atomi részecske helyét, akkor oly mértékben zavartuk meg a mikrovilág
egyensúlyát mérési beavatkozásunkkal, hogy eredeti állapotában a
részecskéhez rendelt impulzust nem tudjuk mérni, csak egy következő
állapotban, és fordítva. Nem lehet tehát a..
fizika / Homogén elektromos mező
A térerősség mindenütt azonos irányú és nagysá
Homogén elektromos mező
A térerősség mindenütt azonos irányú és nagyságú.
fizika / Hullámcsomag
Hullámcsomag
A hullámcsomag a terjedés közben szétterül, mert sokfajta sebesség van
kódolva benne.
fizika / Katódsugárcső
Katódsugárcső
Belül légritkított, hosszú üvegbúrába izzítható fémszálat forrasztunk, elé
lyukkal ellátott fémlapot. A fémszálat katódként egyenfeszültségű forrás
negatív sarkára kötjük, a fémlap pedig a pozitiv anód. A katódsugarat rá
merőleges , homogén mágneses mezőbe vezetve a sugárzást alkotó q töltésű
részecskék a Lorentz erő hatására R sugarú körpályán mozognak.
fizika / Kibocsátási színkép
Kibocsátási színkép
Egy atom vagy molekula által kisugárzott fény színképe.
fizika / Könnyű magok
Könnyű magok
2H, a deuteron egy protonból és egy neutronból összeállt atommag. A 2He,
azaz két proton már nem marad egyedül. A protonok között fellépő elektromos
taszítás és a szűk tartományra bezárt protonok mozgása fölött nem képes
úrrá lenni a két proton nukleáris kölcsönhatása. 2He atommag nem létezik. A
3H, 3He, 4He atommagok léteznek. Egy-egy nukleon mind több másik nukleon
erős vonzását érzi: rohamosan mélyül az egy..
fizika / Körmozgás
A körmozgás változó mozgás, a sebesség iránya állandóan vált
Körmozgás
A körmozgás változó mozgás, a sebesség iránya állandóan változik. a mozgás
jellemzésére a következő mennyiségeket használjuk:
1. a körpálya sugara: r [m]
2. periódusidő, egy körülfordulás ideje: T [s]
Egyenletes körmozgásról beszélünk, ha a körülfordulás mindig ugyanannyi
ideig tart, azaz a periódusidő állandó. A körmozgást azzal is
jellemezhetjük, hogy a test hány körülfordulást tesz meg egy időegység..
fizika / Láncreakció
Láncreakció
Olyan egymás után következő, nagy sebességű reakciók sorozata, amelyek
mindegyikében keletkezik egy, a következő lánctag gyors lefolyását okozó
termék. Maghasadási láncreakció megy végbe az atommáglyában és az
atombombában. A láncreakciót egy vagy néhány neutron indítja meg. A neutron
hasít pl. egy U235 magot. A hasadáskor felszabaduló neutronok további
uránmagokat hasítanak. Itt újabb neutronok..
fizika / Magfúzió
Magfúzió
Atommagok energiafelszabadulással járó egyesülése. Könnyű atommagok igen
nagy hőmérsékleten nehezebb magokká egyesülhetnek. Az egyesüléskor
keletkezett mag tömege kisebb az egyesülő magok tömegének összegénél. Az
így fellépő tömegkülönbségnek megfelelő energia a keletkező új részek
mozgási energiájává alakul át. Az elemek atomjai több millió fokos
hőmérsékleten sokszorosan ionizált atommagokká és..
fizika / Maghasadás
Maghasadás
Az atommagok energia-felszabadulással járó széthasadása. Hahn és Strassmann
fedezte fel, hogy a nehéz atommagok neutronok, nagy sebességű elektromos
töltéssel bíró részecskék vagy gamma sugarak hatására könnyebb atommagokká
hasadhatnak szét. A maghasadáskor keletkezett részecskék összes tömege
kisebb, mint a hasadó mag tömege. E tömegkülönbség alakul át energiává. A
felszabaduló energia legnagyobb részét a..
fizika / Nehéz magok
Nehéz magok
A nagyobb atommagokban egy-egy nukleon csak szomszédainak nukleáris
vonzását érzi, a távolabb lévőket nem, hiszen a nukleáris kölcsönhatás
hatótávolsága kisebb a mag átmérőjénél. Így az atommag belsejében egy-egy
nukleon nukleáris energiája független a mag összes nukleonjainak a
számától. Az atommag felületének közelében egy-egy nukleont nem
szimmetrikusan vesznek körül társai. A felületi..
fizika / Newton I.
Newton I.
A tehetetlenség törvénye Newton első törvénye. Így szól: "Minden egyes
test, amennyiben magára hagyatik, megtartja nyugalmi állapotát vagy egyenes
vonalú egyenletes mozgását."
Ennek magyarázata: minden test megtartja egyenes vonalú egyenletes mozgását
vagy nyugalmi állapotát, amíg más test nem hat rá.
A hatás-ellenhatás törvénye Newton harmadik törvénye: "A hatással mindig
ellentétes és egyenlő nagy az ellenhatás,..
fizika / Newton II.
Newton II.
Newton második törvénye így szól: "A mozgás megváltozása arányos a
hatóerővel, és azon egyenes irányában történik, amely irányban az erő hat."
Ebből a következő képlet olvasható ki: az erő egyenesen arányos a
gyorsulással. Fontos összefüggés: az erő egyenlő a tömeg és a gyorsulás
szorzatával.
Ez azt jelenti, hogy az erő mértékegysége kg m/s a négyzeten. Vagyis 1 N
nagyságú az az erő, mely az 1 kg..
fizika / Nukleáris kölcsönhatás
Nukleáris kölcsönhatás
Az atommag alkotórészeit összetartó erő. Rövid hatótávolságúak, s más
erőtípusokkal nem azonosíthatók. A hatótávolságon belül levő nukleonok igen
nagy erővel vonzzák egymást, ezért a mag stabilitása nagy. A magok kötési
energiája nem a tömegszám négyzetével (A2), hanem csak A-val arányos.
Jellegzetes tulajdonsága még, hogy függetlenek a nukleonok töltési
állapotától.
fizika / Planck-törvény
Planck-törvény
Sugárzási törvény, mely az abszolút fekete test hőmérsékleti sugárzásának
hullámhossz szerinti energiaeloszlását írja le. Abból az alapfeltevésből
indul ki, hogy a termodinamikai egyensúly esetén egy üregben kialakult n
frekvenciájú állóhullámok energiája csak hn egész számú többszöröse lehet.
Az így nyert energiaeloszlás a tapasztalattal nagy pontossággal egyezik. A
Planck-törvény volt az első fizikai törvény,..
fizika / Polaroidszűrő
Polaroidszűrő
Segítségével fényképezéseknél a becsillanásokat ki lehet szűrni.
fizika / Radioaktivitás
Radioaktivitás
Egyes elemek azon tulajdonsága, hogy minden külső beavatkozás nélkül,
radioaktív sugárzás kibocsátása közben elbomlanak, és más elemekké
alakulnak. A természetes rádióaktivitás a természetben előforduló néhány
elemnek és izotópjainak tulajdonsága. A 80-nál nagyobb elemek rendszámú
elemek és néhány könnyebb elem izotópjai radioaktívak. Mesterségesen
radioaktívak azok az elemek és elemek..
fizika / Rezgőmozgás
Rezgőmozgás
Kitérés hatására a test rezgő mozgásba kezd. A test pályája egyenes. A test
egy szakasz két végpontja között mozog. A legnagyobb kitérés jele: A
Egy teljes rezgés során a test 4 A-nyi utat tesz meg úgy, hogy az
egyensúlyi helyzetből indul fölfelé, majd lefelé és végül visszatér az
eredeti helyzetbe.
Rezgésidő: T (egy rezgéshez szükséges idő)
Frekvencia: f (megmutatja, hogy a test 1mp alatt hány teljes rezgést..
fizika / Színképelemzés
Az izzó szilárd anyagok fényt bocsátanak ki. Ezeknek a
Színképelemzés
Az izzó szilárd anyagok fényt bocsátanak ki. Ezeknek a színeknek a
színképe folytonos, nem úgy, mit a gázoknál és gőzöknél.
fizika / Töltésmegosztás törvénye
Környezetétől elszigetelt rendszerben az elek
Töltésmegosztás törvénye
Környezetétől elszigetelt rendszerben az elektromos töltés mennyisége
megmarad.
fizika / Tömegdefektus
Tömegdefektus
(Tömeghiány) Az atommagot alkotó nukleonok tömegösszegének és az atommag
tömegének a különbsége. A tapasztalat szerint az atommag tömege kisebb,
mint a magot alkotó részecskék tömegének összege. A tömegdefektus az atom
stabilitása mértékének tekinthető, ugyanis a tömeg energia ekvivalencia
törvény értelmében a tömegdefektusnak megfelelő energiamennyiséget kell
közölniük a maggal, hogy alkotórészeire..
fizika / Tömegspektroszkópia
Tömegspektroszkópia
Az atomok ionjai elektromos és mágneses mezővel kölcsönhatásba lépnek. E
mezőkön áthaladva eltérülnek az eredeti mozgásirányuktól. Az eltérülés
mértékéből kiszámíthatjuk az ion tömegét. Az ion így mért tömegéből levonva
az elektronok tömegét, megkapjuk az atommag tömegét. A q töltésű m tömegű
ion U gyorsító feszültségen áthaladva v sebességre tesz szert: qU=mv2/2. A
v sebességű ionokat homogén mágneses..
fizika / Vezetők elektrosztatikus térben
Külső mező hatására történő töltéssz
Vezetők elektrosztatikus térben
Külső mező hatására történő töltésszétválasztást elektromos megosztásnak
nevezzük. A megosztott töltések a fém felületén helyezkednek el. Az
erővonalak a fém felületére merőlegesen futnak be ill. indulnak ki. Így a
felület
pontjainak potenciája azonos, így a fémek felülete elektrosztatikus
állapotban ekvipotenciális. Azaz a fémet egyetlen potenciálértékkel
jellemezhetjük.