Főoldal | Régi oldalak |

                     
találatok: 115; csoport: foldrajz

foldrajz / IV. tétel

IV. tétel

      A) Az USA Nyugat gazdasága, milyen természeti erőforrásokra épül?
                                 B) Izrael.
                  C) Sanghaj, Jordán, Mezopotámia, Atlanta.

A. Lásd 2/A tétel.

B. Területe: 22 ezer km2, ź-e Magyarországnak. Lakosainak száma 5,7  millió,
   népsűrűsége 259 fő/km2.  Fővárosa  hivatalosan  Tel  Aviv,  gyakorlatilag
   Jeruzsálem.  Fekvése:  délnyugat-Ázsiában  található.  Határai:   északon..

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

foldrajz / V. tétel

V. tétel

           A) Japán fekvése, földrajzi jellemzői. Délkelet-Ázsia.
                         B) A német ipar központjai.
                   C) Torino, Koppenhága, Garonne, Drezda.

A területe 378 ezer km2 (négy Magyarország területű). Lakóinak száma 125
millió, népsűrűsége 332fő/km2, tehát igen sűrű. Államformája alkotmányos
monarchia. Fővárosa Tokió, a városlakók aránya 76%.
Ázsiához tartozó szigetország a Csendes-óceánban. Partvonala..

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

foldrajz / VI. tétel

VI. tétel

        A) Az EK jellemzői, tagállamai. Lépések az integráció utján.
        B) USA mezőgazdasága. Nagyüzemei, árutermelő, farm övezetek.
            C) Asztúria, Ruhr-vidék, Lion, Mecklenburgi-tóhátság.

Az EU gazdasági közösséget 1957-ben, Rómában alapították, tagjai ekkor:
NSZK, Franciaország, Olaszország, a Benelux államok. '73-ban csatlakozott
Anglia, Írország, Dánia.,'81-ben Görögország, '86-ban Spanyolország és
Portugália,..

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

foldrajz / VII. tétel

VII. tétel

 A) Mi jellemzi az EU energiaszerkezetét (kőolaj, szén, földgáz, atomenergia
                                lelőhelyek)?
           B) Franciaország állattenyésztése és növénytermesztése.
            C) St. Etienne, Athén, Mittelland csatorna, Mannheim.

Változatos felszín jellemzi, változatos ásványkincsek (energiahordozók). Az
elmúlt 200 évben a bányák kimerültek, az 1970-es években a kőolaj volt a fő
energiahordozó. Az árak..

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

foldrajz / VIII. tétel

VIII. tétel

  A) EK iparvidékei: Nagy Britannia, Franciaország, Belgium, Spanyolország,
                                Németország.
       B) Mely országokban játszik fontos szerepet az idegenforgalom.
                   C) Bilbao, Lille, IJmuiden, Barcelona.

Nagy Britannia:
Fekete-vidék a legrégebbi iparvidék, Birmingham központtal: ipari központ,
szerkezetváltás után az elektronika-, vegyipar, gépgyártás és
élelmiszertermelés a jelentős...

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

foldrajz / IX. tétel

IX. tétel

          A) Kikötőipar az EK-ban. A fővárosok szerepe az iparban.
            B) Mi teszi a német államot gazdasági nagyhatalommá.
                     C) Wuhan, Bilbao, Hannover, Bochum.

Kikötőipar az Ek-ban: jelentőségük a gyarmatbirodalmak idején lendült fel,
most is jelentős. A nyersanyagok feldolgozása itt a legcélszerűbb (vas,
színesfém-kohászat), ilyenek: Hollandiában IJmuiden, Franciaországban
Dunkerque, Marseille,..

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

foldrajz / X. tétel

X. tétel

                           A) Az EK mezőgazdasága.
           B) Sivatagi és mediterrán mezőgazdaság Észak-Afrikában.
                   C) Trieszt, La Havre, Meuse, Duisburg.

A. Jellemzője: az agrárszektor aránya 6%, magas színvonalú  a  mezőgazdaság,
   családi gazdaságokban folyik a termelés és belterjes (a termésmennyiséget
   úgy növelik, hogy egy adott területen egyre nagyobb terméshozamokat érnek
   el). Az EU mezőgazdasága..

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

foldrajz / XI. tétel

XI. tétel

               A) Olaszország, az országon belüli ellentétek.
      B) Nigéria tájai és mezőgazdasága, őserdőtől a száraz szavannáig.
               C) Wolfsburg, Ludwigshafen, Barcelona, Genova.

Területe 301252 km2, ez kb. 3,5 Magyarország területű. 57,7 millió a
lakosok száma, népsűrűsége 190 fő/km2, azaz magas. Fővárosa Róma,
államformája köztársaság. Elhelyezkedése Európa déli része, az Appennin-
félsziget, a partvonala..

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

foldrajz / XII. tétel

XII. tétel

                               A) Németország.
 B) Honnan, milyen forrásból fedezi az EU a kőolaj és földgáz szükségletét.
                   C) Rhone, Magdeburg, Strasbourg, Liege.

Tájak, mezőgazdaság: II/B.
Ipara: V/B.
Területe: 356975 km2, azaz 4 Magyarországnyi. Lakóinak száma 80 millió,
népsűrűsége 220 fő/km2, azaz igen sűrű.
Fővárosa Berlin. Államformája Szövetségi Köztársaságok. Az NDK és NSZK
1990. október 3-án egyesültek...

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

foldrajz / XIII. tétel

XIII. tétel

   A) Észak-Európa. Energia gazdaságuk. Világviszonylatban jelentős ipari
                        ágazataik. A tenger szerepe.
        B) Az USA híres egyetemei, ezek szerepe a gazdasági életben.
               C) Stájerország, Hongkong, Brazília, Pittsburg.

Észak-Európa országai: Izland, fővárosa Reykjavík, Norvégia, fővárosa Oslo,
Svédország, fővárosa Stockholm, Finnország, fővárosa Helsinki, Dánia,
fővárosa Koppenhága...

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

foldrajz / XIV. tétel

XIV. tétel

    A) Ausztria természeti viszonyai. Tartományok, városok, iparvidékek.
          B) Milyen szerkezeti változások mennek végbe az EU-ban az
                           energiagazdálkodásban?
             C) Botteni-öböl, Karintia, Belo Horizonte, Izland.

A területe 84000km2, kisebb, mint Magyarország, népessége 7,8 millió,
népsűrűsége 94 fő/km2. Fővárosa Bécs, államformája köztársaság.
Fekvése: közép-Európa nyugati részén, a keleti..

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

foldrajz / XV. tétel

XV. tétel

 A) India: természeti viszonyai. Népessége. A mezőgazdaság elmaradottságának
                         okai. Az ipar kétarcúsága.
           B) Sorolja fel és jellemezze a német ipar központjait.
                     C) Stockholm, Magas Tauern, Leoben.

Területe: 3,3 millió km2, ami közel 1/3 Európa, lakóinak száma 912 millió,
népsűrűsége 277 fő/km2 ami magasnak számít. Fővárosa Újdelhi, államformája
köztársaság.
Elhelyezkedése: A..

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

foldrajz / XVI. tétel

XVI. tétel

  A) Kína természeti viszonyai. Ásványi kincs tartalékai, ipara. Elmaradott
                               mezőgazdasága.
                          B) USA északi iparvidéke.
               C) Szilícium-völgy, Labrador, Göteborg, Malmö.

Területe 9,5 millió km2, Európa nagyságú. Lakóinak száma 1,2 milliárd,
népsűrűsége 125 fő/km2 (közepes). Fővárosa Peking. Államformája
népköztársaság (1949-ben lett népköztársaság). Vezető ereje a..

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

foldrajz / XVII. tétel

XVII. tétel

      A) Az arab világ sajátosságai. A mezőgazdaság formái, eredményei.
           B) A tenger szerepe: Észak-Európa országainak életében.
                        C) Buffalo, Cleveland, Miami.

A mezőgazdaság X B tétel, ipar CVIII. A tétel.
Országait a kulturális örökség és a vallás kapcsolja össze. Közös politikai
szervezetük az Arab Liga.
Területeit két nagy részre oszthatjuk:
Dél-nyugat-Ázsia;
Afrika északi területei.

A tenger..

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

foldrajz / XVIII. tétel

XVIII. tétel

         A) Az arab kőolaj: Perzsa-öböl. Az iparosodás lehetőségei.
                        B) Kelet- és Délkelet-Ázsia.
                       C) Graz, Bécs, Salzburg, Tirol.

Az arab világ ásványkincsei: vasérc az Atlasz-hegységben, foszfát
Marokkóban (világviszonylatban is nagy mennyiségű), kőolaj a Perzsa-öbölben
(ez igen jelentős). A kőolaj kitermelés költsége alacsony, túlnyomó részét
Japánba és Nyugat-Európába exportálják...

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

foldrajz / XIX. tétel

XIX. tétel

    A) Afrika országai: Nigéria, Trópusi Afrika. Népesség, a mezőgazdaság
                                   formái.
           B) Jellemezze a Rhure vidék iparát, telepítő tényezőit.
                  C) Tigris, Eufrátesz, San Diego, Duluth.

A. Tájai és mezőgazdasága a XI. B tétel.
   Népessége rendkívül összetett, több mint 200 törzs él ezen  a  területen,
   ilyen pl., jorubák délnyugaton, ibó délkeleten, hausza és fulbe..

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

foldrajz / XX. tétel

XX. tétel

  A) Nigéria domborzata, ásványi kincsei. Az ipar fejlődésének lehetőségei.
     B) Az ipar területi koncentrációja Latin Amerika néhány országában.
                 C) Alaszka, Labrador, Seattle, Mississippi.

A táblás vidék területén ón, vas, szén, mangán. Bányái feltáratlanok. A
Niger folyó deltájában kőolaj található, ez adja az ország exportjának 90%-
át.
A gyáriparban a lakosság 4%-a dolgozik, az ipar a fővárosban Lagosban..

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

foldrajz / I. tétel

I. tétel

       A) A föld gömbhéjai, földrengéshullámok szerepe a Föld mélyének
                                kutatásában.
                    B) Beszéljen az időjárási frontokról.
      C) Elemezze a TK 184. o. 150, 196. o. 160, 202. o. 167. ábráját.

Éghajlat alakító tényezők:
   1. egyenlítőtől való távolság
   2. az óceánoktól való távolság
   3. domborzat (a tengerszint feletti magasság)

Nevezetes földrajzi fokok:
 . Északi Sarkpont..

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

foldrajz / II. tétel

II. tétel

         A) Honnan származik, és hogyan változik a Föld belső hője?
          B) Óceánok, tengerek sótartalma, mélysége, hőmérséklete.
                      C) Trópusi, szubtrópusi monszun.

A. A föld belső hőmérséklete 30 - 40 méterig a  napsugárzás  határozza  meg.
   Ennél mélyebben  a  belső  hő  válik  uralkodóvá.  A  föld  belsejében  a
   hőmérséklet átlagosan 100 méterenként 3C°-al emelkedik,  ezt  geotermikus
   grádiensnek..

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

foldrajz / III. tétel

III. tétel

                          A) Mi a kőzet, mi az érc?
                          B) A tengervíz mozgásai.
       C) Jellemezze a hegyvidéki éghajlatot! Függőleges övezetesség.

                                   Kőzet:
A. A kőzetburok nagy tömegű ásványokból  álló  anyaga  a  kőzet.  A  szilárd
   kőzetburok 8 kémiai elemből áll (O2, Si, Al, Fe, Ca, Na, K, Mg),  ezekből
   épülnek fel az ásványok, az ásványokból pedig a kőzetek.
B...

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

foldrajz / IV. tétel

IV. tétel

            A) Jellemezze az asztenoszférát és a kőzetlemezeket!
                     B) Mi az időjárás, mi az éghajlat?
                 C) Árvízvédelem, vízgazdálkodás, szennyezés

A. Az asztenoszféra a kőzetburok alatt helyezkedik el,  ez  a  felső  köpeny
   alsó része. Anyaga  izzó,  képlékeny.  A  kőzetlemezek  az  asztenoszféra
   tetején "úsznak". A Föld kérgét hét nagyobb  és  több  kisebb  kőzetlemez
   alkotja, melyek..

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

foldrajz / V. tétel

V. tétel

              A) A kéreg felépítése, a lemeztektonika lényege.
                   B) Mi a talaj? Milyen talajokat ismer?
                         C) Passzát és sarki szelek.

A. A kéreg felépítése:
     a) Szárazföldi: ez vastagabb, fajsúlya kisebb, idősebb, és  felépítése
        változatosabb (felül gránitos, alul bazaltos kőzetből áll).
     b) Óceáni: vékonyabb, fajsúlya nagyobb,  fiatalabb,  és  egyszerűbb  a
        felépítése..

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

foldrajz / VI. tétel

VI. tétel

                           A) Vulkáni tevékenység.
                    B) Forró éghajlati övezet jellemzése.
                C) Tengeráramlások éghajlat módosító hatása.

A.  A  működő  tűzhányók  a  kőzetlemezek  találkozásánál  alakulnak  ki.  A
   tűzhányók alakja függ a magma minőségétől:
           1) Közeledő lemezszegélyeknél sűrű magma  alakul  ki,  a  mozgása
              lassú, andezites összetételű. Meredek  vulkáni..

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

foldrajz / VII. tétel

VII. tétel

             A) A földrengések keletkezése, lefolyása, övezetei.
               B) Átmeneti öv, térítői öv és trópusi monszun.
     C) Mutassa meg az atlaszban a Variszkuszi-hegységrendszer tagjait!

A. A szeizmikus, azaz földrengéses jelenségek is a  kőzetlemezek  mozgásával
   magyarázható. A földrengéseket a szilárd kőzettestek elmozdulása  okozza.
   Többségük gyenge, csak a műszerek mutatják  ki.  A  földrengés  fészke  a..

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

foldrajz / VIII. tétel

VIII. tétel

             A) A kőzetek, csoportosításuk keletkezésük szerint.
   B) Mérsékelt éghajlati övezet milyen féleségeit ismeri? Óceáni éghajlat
                                 jellemzése.
                  C) Magyarázza meg az ár-apály jelenséget!

A. Keletkezésük szerint:
    I. Magmás kőzetek: vulkanikus működés során keletkeznek.
     a) Mélységi magmás kőzetek: a magma nem mindig éri el  a  felszínt,  a
        mélyben megreked,..

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

foldrajz / IX. tétel

IX. tétel

                A) A föld mélyének kincsei, energiahordozók.
        B) Mérsékelt övezet, mediterrán éghajlat és szubarktikus öv.
                         C) A szél felszínformázása.

A.    A    felszabadítható    energiát    tartalmazó    anyagokat     hívjuk
   energiahordozónak.
A. Elsődleges energiahordozók: a természetben találhatók
B. Fogyó energiahordozók: szén, kőolaj, földgáz, urán, tórium
C. Megújuló energiahordozók: szél,..

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

foldrajz / X. tétel

X. tétel

               A) Mozgások a kőzetburokban, gyűrődés, vetődés.
        B) Mérsékelten szárazföldi éghajlat, hideg éghajlati övezet.
                C) Üledékes energiahordozók, kőszén, kőolaj.

A. A hegységek kialakulása egy hosszú folyamat. Szakaszai:
     1. üledék gyűjtő medencék kialakulása
     2. üledék meggyűrődése oldalirányból
     3. kiemelkedés
   A hegységek az ütköző lemezszegélyeknél emelkednek ki.
   Gyűrt hegységek..

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

foldrajz / XI. tétel

XI. tétel

  A) Ismertesse a belső és külső erőket és az általuk kialakított felszíni
                                  formákat!
                       B) A földtörténeti korbeosztás.
 C) Határozza meg Peking és Buenos Aires földrajzi helyzetét. Mérje meg Pécs
                   - Székesfehérvár földrajzi távolságát.

A. A földfelszín állandóan változik, ennek oka  a  belső  és  a  külső  erők
   harca.
   Belső erők: a föld belsejéből ható..

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

foldrajz / XII. tétel

XII. tétel

          A) A levegő összetétele. A légkör szerkezete jelentősége.
                              B) Ősmasszívumok.
                            C) Mi tud a tavakról?

A. Különböző gázok keveréke, összetétele:
   1. Állandó gázok:  állandóan  megtalálhatók  a  légkörben,  pl.:  oxigén,
      nitrogén, és a nemesgázok.
   2. Változó gázok: aránya a légkör összetételében változhat (legalább  100
      év kell hozzá), pl.: CO2, H, O3..

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

foldrajz / XIII. tétel

XIII. tétel

                A) A levegő felmelegedése, középhőmérséklet.
                              B) Röghegységek.
                           C) A tengerek mozgásai.

A.  A  levegő  felmelegedése:  a  napból  érkező  sugarak  44%-a   eléri   a
   földfelszínt, a többi elnyelődik ill.  elvész  a  légkörben.  A  légkörön
   áthaladó sugárzás a felszínre érve elnyelődik és hővé  alakul,  vagyis  a
   napsugárzás a földfelszín közvetítésével..

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]