kemia / Elektrokémia
Redoxireakciók: Minden olyan reakciót, amelyben ele
Elektrokémia
Redoxireakciók: Minden olyan reakciót, amelyben elektron leadás és
elektronfelvétel történik, redoxi reakciónak nevezünk. Az elektronleadás és
-felvétel egyidejűleg játszódik le. Oxidálószer az a részecske, amely
elektront vesz fel, azaz egy másik részecskétől elveszi az elektront, tehát
oxidálja azt. Redukálószer az a részecske, amely redukálni képes egy másik
részecskét (elektront ad át neki). Azokat a..
kemia / fizikai vált.:az anyag részecskéinek összetétLe nM változik +, új anyag nM
fizikai vált.:az anyag részecskéinek összetétLe nM változik +, új anyag nM
kLetkezik
kémiai:anyag min.-e +változik, új anyag kLetkezik
exoterm:anyag-, körny.+ /Eb/ pl.égés fagyás, lecspódás
1sülés:kémiai,tööb anyag(1 anyag
endoterm:anyag+, körny.-/Eb/pl cukor bomlása, olv.,párolgás, forrás
bomlás:kémiai, 1 anyag(több új anyag
szilárd(légnMű=szublimáció
levegő:71%nitro, 21%oxi, 1%nMSgáz, por...
DSZtilláció:folyadékok összetevőinek Ltérő..
kemia / Összefoglaló
Összefoglaló
Fémes kötés: A pozitív töltésű fém atomtörzsek és a delokalizált elektronok
közötti vonzást fémes kötésnek nevezzük. A fémes kötéssel összekapcsolt fém
atomtörzsek halmaza a fémrács.
Kovalens kötés: A közös elektron párral kialakított kapcsolat a kovalens
kötés. A kötő és a nem kötő elektron párok is a kötést létesítő atomok
vegyértékelektronjait tartalmazzák. A molekulapálya az a térrész a
molekulában, ahol..
kemia / - Házi feladat:
- Házi feladat:
Egy elemről minden tulajdonságának leírása
Elem neve: Bór
Vegyjel: B
Rendszám: 5
Moláris atomtömeg: 10,811g /mol
Oxidációs szám: 3
Forráspont: 2500 C
Olvadáspont: 2300 C
Sűrűség: 2,34 g/cm3
1. Felfedezésének története:
A bór vegyületei közül bóraxot már régóta használja az emberiség. A
régebbi időkben üveggyártásban használták fel. A bóraxot Indiából
importálták,..
kemia / Kémia: az anyagok szerkezetével, összetételével és tulajdonságával
Kémia: az anyagok szerkezetével, összetételével és tulajdonságával
foglalkozik. Kémiai reakció: megv. az anyag szerkezete, tulajdonsága és
összetétele. Összegképlet: az összegképlet megh. az anyagok mennyiségi és
minőségi összetételét. Szerk. képlet: megmutatja a molekulákban lévő elemek
kapcsolódását. Anyagok csoportosítása összetétel szerint: Egyszerű: Elem: a
periódusos rendszerben előforduló kémiai részecskék...
kemia / -----------------------
Egyesített gáz törv.:
pVM=RT
T=absz
-----------------------
Egyesített gáz törv.:
pVM=RT
T=abszolút höm.
T=t+273,16°C t=100°C
T=373,16 K
R=egyetemes gázáll.=8,314m3Pa/K mol
Vp=nRT
Példa
n=0,25mol t=100°C ( T=373,16K
P=101kPa R=8,314 m3Pa/K mol
[pic]
Tömeg% (m/m %)
100g oldatban hány g az oldott anyag
pl.: 0,5m/m% NaCl oldat
100g NaCl oldatban van 0,5g NaCl
[pic]
Mol% (n/n %)
[pic]
[pic]
mol/dm3 (m/v %) jele: C..
kemia / Kémia
Kémia
Egyirányú reakciók: Az egyirányú reakciók esetében gyakran a kiindulási
anyagoknál stabilisabb végtermék keletkezik. Az oldatokban lejátszódó
reakciók egyirányúak, ha rosszul oldódó gáz vagy szilárd anyag képzőzésével
járnak. Ilyenkor a kiindulási anyagok teljes mennyisége átalakul termékké.
Megfordítható kémiai reakciók: Az ellentétes irányú összetett folyamatok a
megfordítható kémiai reakció. Ilyen megfordítható folyamat minden sav -..
kemia / ARZÉN: a nitrogén csoportba tartozik, rendszáma 33, sötétszürke, fémfényű,
ARZÉN: a nitrogén csoportba tartozik, rendszáma 33, sötétszürke, fémfényű,
rideg, könnyen porrá törhető, az elektromosságot kevéssé vezeti, könnyen
szublimál, kevésbé aktív elem. Magas hőmérsékleten meggyújtható és kékes
lánggal füstölögve ég As2O3-má alakul. Klórral hevesen vegyül.
Előfordulása: Co, Ni, AG ércekkel fordul elő. Leggya-koribb ásványai:
FeAsS, As2S2, As2S3 felhasználás: ólómsörét, növényvédőszer,
gyógyszergyártás. Megjegy:..
kemia / Építőanyagok
Építőanyagok
. Európában többnyire téglából épülnek a házak, de a világ más tájain
előfordul, hogy nemcsak téglából, hanem fából, vályogból is építkeznek.
. Régen a kiszáradt, megkeményedett agyagos föld adhatta az első ötletet
arra, hogy földből, vízből, és tűzből, vagyis az agyag kiégetésével
téglát, cserepet készítsen magának az ember.
. Már a római birodalom korában cserépcsöveken vezették a vizet a házakba
és a fürdőkbe...
kemia / Tárgy: Kémia / Az üveg
Tárgy: Kémia / Az üveg
Forma: Előadás / esszé
Az üveg
Már Kr. e. 3000-ben fazekaskorongot használtak az agyag formázására.
Az égetést kemencében végezték, így az edények anyaga kevéssé vált
porózussá. Később megjelentek a különféle zomácozási eljárások, amelyek
csillogó, üvegfényű bevonatot adtak az edénynek. Tell-el Amarnában és
Asszíriában tártak fel a régészek ilyen..
kemia / 7 tétel
7 tétel
A: Ismertesse a kémiai reakció változásokat.
Kémiai változások során mindig van energia változás . A kiindulási anyagok
kötéseit fell kell szakitani ez energiát igényel . A termékek kötéseinek
kialakulásakor energia szabadul fel , ennek alapján
exoterm - hő felszabaditó folyamat
endoterm - hőelnyelő folyamat
A szabd atomok jelentik az aktiválási energia állapotott..
kemia / Az aminosavak: a fehérje eredetű aminosavak olyan
Az aminosavak: a fehérje eredetű aminosavak olyan
karbonsavak, melyek molekuláiban a karboxilcsop-
ort melletti szénatom egy hidrogénatomját -NH2,
aminocsoport helyettesíti. GLICIN: A glicinben két
funkciós csoport van, az egyik savas a másik bázikus
tulajdonságot hordoz.TUL: fehér színű, magas op.
vízben kitünően oldódó, édes ízű anyag, ionos szerk.
Ikerionos szerkezete miatt egyaránt reakcióba lép
savakkal és bázisokkal.IKERION:Az egy..
kemia / Gázfázis jell.: -atomos: nemesgázok,
Gázfázis jell.: -atomos: nemesgázok,
-molekuláris: elemi halmazok
anyagi minőség; hőmérséklet 0K=T;
nyomás Pa (N/m2); térfogat (m3);
a). ideális gázok: az ideális gázok jó megközelítéssel olyanok, mint a
reális gázok. - a gázt alkotó részecskéket pontszerűeknek tekintjük, - a
részecskék mozognak, és közben egymással ütköznek, ezeket az ütközéseket
rugalmasnak tekintjük, - a rugalmas ütközésen kívül a részecskék között..
kemia / 2002. III. évfolyam
2002. III. évfolyam
Folytatás:
Fehérjék: felépítésében 20 fele aminosav vesz részt. Csak megfelelő
körülmények között képesek működni. Ezért úgy hívjuk specifikusak.
Hő hatására kicsapódnak /koagulálnak/ megfordítható és nem
megfordíthatatlan folyamatok.
Tartós magas láznál a szervezetben kicsapódik a fehérje, és ez halálhoz
vezethet.
Szervezetünk a fehérje tartalmú ételeket aminosavakká bontja, majd felépíti
a ránk jellemző..
kemia / III./35. A fehérjék
III./35. A fehérjék
1. Jellemezzük a fehérjék felépítését, élettani, biológiai hatásait,
sajátságait!
A fehérjék (-aminosavakból épülnek fel. Makromolekulák, nagyon fontosak az
élő szervezetekben. Ma már több mint 25 aminosavat ismerünk, ezek közül 20
vesz részt a fehérjék felépítésében.
A fehérjék élettani hatásai:
Sejtek és szövetek szerkezetének felépítése, működése, anyagcseréje.
Oxigénszállítás (de más anyagoké is).
Mozgás..
kemia / III./34.Szénhidrátok jellemzése, poliszacharidok
III./34.Szénhidrátok jellemzése, poliszacharidok
1. Jellemezzük a szénhidrátok szerkezetét, mutassunk be jellemző funkciós
csoportokat
- A szénhidrátok vízből és szénből állnak (a szénhidrátjai), összegképletük
legtöbbször Cm(H2O)n
- Funkciós csoportok:
a,
...-CH-C = O aldóz, pl.: glükóz
| H
OH
...-CH - C - CH -... ketóz, pl. fruktóz
| || |
OH O OH
2. Csoportosítsuk a..
kemia / III./33. A szénhidrátok
III./33. A szénhidrátok
1. Adjuk meg a szénhidrátok összetételét, csoportosítását!
A szánhidrátok szénből, hidrogénből és oxigénből álló vegyületek, a Földön
a legnagyobb mennyiségben előforduló természetes szénvegyületek. Cn(H2O)m
Csoportosítható:
a, Összetettség szerint:
1. Egyszerű: monoszacharidok (CNH - glükóz, fruktóz, ribóz, dezoxiribóz)
Összetett:
- diszacharidok (szacharóz, maltóz, cellobióz)
- oligoszacharidok
- poliszacharidok..
kemia / III./31. Az észterek
III./31. Az észterek
1. Milyen vegyületekből és hogyan képződnek az észterek?
A reakció során az alkohol és a sav összekapcsolódik úgy, hogy közben víz
válik ki. a, Milyen folyamat az észterképződés?Minden észterképződés
megfordítható folyamat.
b, Mi a szerepe az észterképzésben a tömény kénsavnak? Katalizátora.
Írjunk fel egyenlettel egy észterképződési reakciót!
Általános egyenlet: O
R - OH + HO - C - Q [pic]..
kemia / III./32.A Nitrogéntartalmú heterociklusos vegyületek
III./32.A Nitrogéntartalmú heterociklusos vegyületek
1. Értelmezzük a piridin molekulaszerkezetét!
[pic]
Dipólusos molekula, a delokalizált rendszer torzul a nitrogén miatt.
Aromás vegyület
Folyadék, színtelen, vízben nagyon jól oldódik.
2. Hasonlítsuk össze a benzol- és a pirimidinmolekula tulajdonságait,
indokoljuk az eltérések okait!
[pic]
3. Értelmezzük a piridinnek sósavval való reakcióját!
a,..
kemia / III./29.Oxovegyületek és tulajdonságaik
III./29.Oxovegyületek és tulajdonságaik
1. Az alkoholokból kiindulva vezessük le az oxovegyületeket!
oxidáció
Primer alkohol ( aldehid
oxidáció
szekunder alkohol ( keton
a, Jelöljük meg a jellemző funkciós csoportokat!
[pic]
b, Nevezzük meg a képződött vegyületeket!
[pic]
2. Az oxovegyületek forráspontja magasabb,..
kemia / III./28. A szerves hidroxivegyületek
III./28. A szerves hidroxivegyületek
1. Csoportosítsuk a szerves hidroxivegyületeket! (Nevezzünk meg egy-egy
vegyületet!)
telített telítetlen aromás
A vegyülettípus neve : alkohol enol
fenolÁltalános név : alkanol alkenol
-
Legegyszerűbb képviselő : CH3-OH CH2=CH-OH..
kemia / III./25.
III./25.
Az izoméria
1. Foglaljuk össze a szénvegyületek körében lehetséges izomériafajtákat!
Írjunk fel egy-egy példát a különböző izomerek bemutatására!
Azt a jelenséget, hogy egy adott összetételnek többféle szerkezet is
megfelel, izomériának nevezzük. Az azonos molekulaképletű, de eltérő
molekulaszerkezetű vegyületek egymás izomerjei, egymással izomerek.
Konstitúciós izoméria: atomok..
kemia / III./24.
III./24.
A telített szénhidrogének. Az alkánok.
1. Jellemezzük a telített szénhidrogéneket!
A telített szénhidrogénekben kizárólag szén- és hidrogénatomok vannak. A
vegyületekben csak egyszeres kovalens kötés van. Ebből következik hogy
minden szénatom négyligandumos. Egy alkán szerkezete:
H H H H H H Mivel "hasonló hasonlót old", az
apoláris alkánok a
| | |..
kemia / II./23.
II./23.
Az alkálifémek fontosabb vegyületei
Alkáli fémek:Lítium: Li Nártium: Na Kálium: K Rubídium: Rb
Cézium:Cs
Az alkáli fémek az s mező elemi. Atomjaira a külső ns1 - elektronszerkezet
jellemző, a legaktívabb fémek. A szilárd halmazaik távközepes
molekularácsúak. A kristálycsoportokban levő ionok laza szerkezete
következtében, sűrűségük,..
kemia / II./20.
II./20.
A fémek tulajdonságai
1. Jellemezzük a fémek kristályszerkezetét!
a, Milyen a kötés a fémrácsban?
Tudjuk, hogy a fématomok kevés számú vegyértékelektronja viszonylag kis
enegiával kötődik az atommaghoz. A fématomokat tehát kis ionizációs energia
jellemzi, ami a nemfémekhez viszonyított kisebb elektron vonzóképesség
következménye. A fémkristályok képződésekor az egyes fématomok..
kemia / II./21.
II./21.
Az alumíniumgyártás
1. Mi a fémkohászat feladata?
Nyersanyagokból olyan anyagot állítsanak elő, amit más iparágak tovább
tudnak majd hasznosítani.
2. Miből állítják elő az alumíniumot?
a) Mi a kiindulási anyag összetétele?
A bauxit főbb összetevői: Al2O3, Fe2O3, SiO2, TiO2, H2O
b) Milyen szakaszai, fázisai vannak az alumíniumgyártásnak?
Az alumínium a földkéreg legelterjedtebb fémes eleme, de..
kemia / II./22.A vas- és acélgyártás
II./22.A vas- és acélgyártás
1. Mi a vaskohászat feladata? Hogy a vasércekből vasat állítsanak elő,
szénnel történő redukcióval.
2. Soroljuk fel a vasgyártáshoz felhasználható legfontosabb vasérceket!
Ezek a - mágnesvasérc (magnetit): Fe3O4 (Fe2O3.FeO)
vörösvasérc (hematit): Fe2O3 barnavasérc: 2Fe2O3.3H2O vaspát (sziderit):
FeCO3
3. Melyek a vasgyártás segédanyagai, és mi a szerepük?
A vasgyártáshoz a vasércen kívül..
kemia / II./19.
A szén oxidjai és a szénsav
1. Melyek
II./19.
A szén oxidjai és a szénsav
1. Melyek a szén legismertebb oxidjai?
A szén-monoxid és a szén-dioxid.
a) Írjuk fel a molekuláik szerkezeti képleteit !
Szénmonoxid: [pic]; Szén-dioxid: [pic]
b) Melyik oxidban nagyobb a szén-oxigén kötés energiája?
A CO-ban
c) Hogyan magyarázható a szén-oxidok mérgező hatása?
A szén-monoxid belélegezve a tüdőbe kerül és a vérben lévő hemoglobin
inkább a szén-monoxidot..
kemia / II./18.
II./18.
Az ammónia tulajdonságai, előállítása
1. Ismertessük az ammóniamolekula szerkezetét, a molekula alakját, a
molekulák közötti kölcsönhatást és ennek következményeit a párolgáshőre, az
olvadás- és forráspontra!
[pic]
A nitrogén és a hidrogén atomokat szigma - kötések kapcsolják össze.
Alakja: piramis,
2. Írjuk fel az ammónia reakcióját
a, vízzel: vízben rendkívül jól..
kemia / II./17.
II./17.
Az oxigén és a kén összehasonlító jellemzése
1. Mi a különbség és mi a hasonlóság az O2 és az S8 molekulákban kialakult
kémiai kötés között? Indokoljuk a különbség okait!
Mind a kettőben apoláris kovalens kötés van, a kén molekulába egyszeres
kötés, az oxigén molekulába kettős kötés van. Többszörös kötés
kialakítására azok az atomok képesek, amelyeknek magtöltése nagy, de mérete
kicsi, pl.: Oxigén...