kemia / XVII. tétel
XVII. tétel
D-mező elemeinek jellemzése.
A D oszlopok elemei tartoznak ide a II A és III A oszlopok közé beékelődve,
ezért átmeneti elemeknek is nevezzük őket, 31 elem tartozik ide, közös
tulajdonságuk az alábbiak:
1. a külső s alhéjon 1 vagy 2 elektron van, ezért vegyületeik
ionvegyületek, és bennük a fémek 1 vagy 2 vegyértékű ionok formájában
vesznek részt;
2. a d alhéj épül ki balról..
kemia / II./16.
II./16.
A halogének összehasonlító jellemzése
1. Hasonlítsuk össze a halogénelemek atomjának elektronszerkezetét és az
elem tulajdonságait!
Az azonos főcsoportba tartozó elemek vegyértékhéjának szerkezete azonos, a
halogénelemek esetében ez ns2np5. A vegyértékhéjukra 7 elektron található,
így 1 elektront felvéve kialakul a stabil elektronszerkezet. Az elemek
tulajdonságai: Jellegzetes szúrós szagú anyagok. Az..
kemia / XVI. tétel
XVI. tétel
Széncsoport fémes elemei: ón és ólom.
IV. A, p mező elemei (széncsoport)
Ón (Sn)
Vegyérték 2 - 4, ezüstfehér, jól megmunkálható fém, olvadáspontja 231,9°C,
sűrűség 7,3 (1 l tömege 7,3kg). Korrózióálló, ezért konzervdobozok, fóliák,
dobozok gyártására és fémtárgyak bevonására használják. Ón és réz ötvözete
a bronz; ón, ólom, antimon és réz ötvözete a csapágyfém. Előállítása
kohászati eljárással..
kemia / XII. tétel
XII. tétel
Fémek tulajdonságai.
Fizikai tulajdonságok:
áramvezetés: elektromos áram hatására a delokalizált kötő elektronok
(elektronsereg) egy irányba mozdulnak el. Szilárd fémeknél nagyobb az
áramvezetés, mint az olvadékoknál;
hővezetés: a rácspontokban lévő atomok rezgőmozgása és a delokalizált
elektronok segítségével történik;
fémes fény és szín: a delokalizált elektronok a minden..
kemia / I./13.
A vizes oldatok kémhatása
1.Értelmez
I./13.
A vizes oldatok kémhatása
1.Értelmezzük a vizes oldatok kémhatását az ionkoncentrációkkal! Mi a
vízionszorzat és mekkora az értéke?
A kémiai gyakorlatban igen fontos a víz autodisszociációja (magától
végbemenő ionokra bomlása): H2O [pic] H+ +OH-
A hidrogén és hidroxidionok koncentrációjának szorzata adott hőfokon
állandó érték, ezt nevezik a víz..
kemia / XIII. tétel
XIII. tétel
Alkálifémek
Csoportjellemzés: I A., s mező elemei
1. H 1s1 - gáz
2. Li 2s1 - szilárd
3. Na 3s1 - szilárd
4. K 4 s1 - szilárd
5. Rb 5 s1 - szilárd
6. Cs 6 s1 - folyékony és mesterséges
7. Fr 7 s1 - folyékony és mesterséges
Olvadáspont, forráspont, atomátmérő, belső ionizációs energia lefelé
csökken. Az elektronegativitás lefelé csökken,..
kemia / XIV. tétel
XIV. tétel
Alkáliföldfémek
Csoportjellemzés: II. A oszlop s mező elemei
Be 2s2
Mg 3s2
Ca 4s2
Sr 5s2
Ba 6s2
Ra 7s2
Olvadás-, forráspont, sűrűség, elektronegativitás csökken, de az
olvadáspontnál és a sűrűségnél némi ingadozás van.
Fizikai tulajdonság:
Ionvegyületekben 2 vegyértékűek, poláris nagy anionoknál (szulfátok,
foszfátok, karbonátok), ion-kovalenskötés is előfordul;..
kemia / XV. tétel
XV. tétel
Alumíniumcsoport. Alumínium és vegyületei, az alumíniumgyártás.
III/A oszlop, p mező elemei
3. Al 3s23p1
Alumínium
Fizikai tulajdonság:
kristályrácsos lapon központos köbösrács, ezért csuszásra alkalmas, jól
alakítható;
olvadáspontja 660°, mégis nehezen olvad, mert fajhője és olvadáshője magas;
sűrűsége kicsi, 2 - 7, ezért az áramot és a hőt jól vezeti;
korrózióállósága jó (felületén összefüggő oxidréteg..
kemia / I./12.
I./12.
A megfordítható folyamatok és a kémiai egyensúly
1. Értelmezzük a H2 + I2 = 2HI megfordítható reakciót!
|x |x |- |
|alfa*|alfa*|- |
|x |x | |
|x-alf|x-alf|2*alf|
|a*x |a*x |a*x |
a, Hogyan alakul ki a kémiai egyensúly?
Az odaalakulási és visszaalakulási sebesség megegyezik: Dinamikus egyensúly
alakul ki.
b, Mi jellemző a kémiai egyensúlyra?
?: Disszociáció fok CHO ?=0,4 ; akkor az átalakulás..
kemia / XI. tétel
XI. tétel
Fémes elemek szerkezete és kristályrácsai
70 fémes elem van, közös tulajdonságuk a fémes fény, fényvisszaverő
képesség, hő- és elektromos vezetőképesség.
Elektron szerkezet: a periódusos rendszerben a 3. periódustól kezdve
anomáliák találhatók az elektronhéjak kiépülésében. Ezek a fémeknél lépnek
fel, és az alábbiakban foglalhatjuk össze:
A vegyértékhéjon kevés elektron van, kis energiával..
kemia / I./11.
I./11.
Az oldódás folyamata
1. Értelmezzük az oldódás folyamatát!
Az oldódás során az oldandó anyag részecskéi az oldószer részecskéivel
lépnek kölcsönhatásba. Oldódás közben megváltozhat az anyagok és a
környezet belső energiája. A részecskék közül hidrátburok alakul ki.
2. Magyarázzuk meg
a, a NaCl és a H2O kölcsönhatását oldódáskor!
A nátrium-klorid vízben való oldásakor felszakad az ionkristályt..
kemia / X. tétel
X. tétel
Széncsoport: szilícium és vegyületei.
Szilícium csoport jellemzői, előző tétel.
Si: szürke, fémes, csillogó, kemény anyag. Gyémántrácsos félvezető
(szigetelő). Magasabb hőmérsékleten reagál az O, C és halogénekkel. Vízben
nem oldódik. Előállítása: szilíciumdioxidot égetünk el magnéziumban SiO2 +
2Mg = Si + 2MgO. Ha a tiszta Si-t irányítottan visszaszennyezzük,
fényelemet kapunk, mely a..
kemia / I./10.A hidrogénkötés kialakulása és jelentősége
I./10.A hidrogénkötés kialakulása és jelentősége
1. Értelmezzük a hidrogénkötés kialakulásának módját és feltételeit!
A kémiai kötésnek azt a fajtáját, ahol egy hidrogénatom létesít kötést két
másik atom között, hidrogénkötésnek nevezzük. Hidrogénkötések olyan
molekulák között alakulnak ki, amelyek a hidrogénatomon kívül nagy
elektronegativitású atomokat (pl.:N,O,F) tartalmaznak, és amely atomokhoz,
nemkötő elektronpár is..