kemia / XVII. tétel

XVII. tétel

                        D-mező elemeinek jellemzése.

A D oszlopok elemei tartoznak ide a II A és III A oszlopok közé  beékelődve,
ezért átmeneti elemeknek is nevezzük  őket,  31  elem  tartozik  ide,  közös
tulajdonságuk az alábbiak:
1.  a  külső  s  alhéjon  1  vagy  2   elektron   van,   ezért   vegyületeik
   ionvegyületek, és bennük a fémek 1 vagy  2  vegyértékű  ionok  formájában
   vesznek részt;
2. a d alhéj épül ki balról..

kemia / II./16.

II./16.
                    A halogének összehasonlító jellemzése

1. Hasonlítsuk össze a halogénelemek  atomjának  elektronszerkezetét  és  az
elem tulajdonságait!
Az azonos főcsoportba tartozó elemek vegyértékhéjának szerkezete  azonos,  a
halogénelemek esetében ez ns2np5. A vegyértékhéjukra 7  elektron  található,
így 1 elektront felvéve  kialakul  a  stabil  elektronszerkezet.  Az  elemek
tulajdonságai: Jellegzetes szúrós szagú anyagok. Az..

kemia / XVI. tétel

XVI. tétel

                    Széncsoport fémes elemei: ón és ólom.

 IV. A, p mező elemei (széncsoport)

Ón (Sn)
Vegyérték 2 - 4, ezüstfehér, jól megmunkálható fém,  olvadáspontja  231,9°C,
sűrűség 7,3 (1 l tömege 7,3kg). Korrózióálló, ezért konzervdobozok,  fóliák,
dobozok gyártására és fémtárgyak bevonására használják. Ón és  réz  ötvözete
a bronz; ón,  ólom,  antimon  és  réz  ötvözete  a  csapágyfém.  Előállítása
kohászati eljárással..

kemia / XII. tétel

XII. tétel

                            Fémek tulajdonságai.

Fizikai tulajdonságok:
áramvezetés:  elektromos  áram  hatására  a  delokalizált  kötő   elektronok
(elektronsereg) egy  irányba  mozdulnak  el.  Szilárd  fémeknél  nagyobb  az
áramvezetés, mint az olvadékoknál;
hővezetés: a  rácspontokban  lévő  atomok  rezgőmozgása  és  a  delokalizált
elektronok segítségével történik;
fémes fény és szín: a delokalizált elektronok a minden..

kemia / I./13. A vizes oldatok kémhatása 1.Értelmez

I./13.


                          A vizes oldatok kémhatása

1.Értelmezzük a  vizes  oldatok  kémhatását  az  ionkoncentrációkkal!  Mi  a
vízionszorzat és mekkora az értéke?
A  kémiai  gyakorlatban  igen  fontos  a  víz  autodisszociációja   (magától
végbemenő ionokra bomlása):                           H2O [pic] H+ +OH-
A  hidrogén  és  hidroxidionok  koncentrációjának  szorzata  adott   hőfokon
állandó érték, ezt nevezik a víz..

kemia / XIII. tétel

XIII. tétel

                                 Alkálifémek

Csoportjellemzés: I A., s mező elemei
1.    H     1s1 - gáz
2.    Li    2s1 - szilárd
3.    Na    3s1 - szilárd
4.    K     4 s1 - szilárd
5.    Rb    5 s1 - szilárd
6.    Cs    6 s1 - folyékony és mesterséges
7.    Fr    7 s1 - folyékony és mesterséges

Olvadáspont,  forráspont,  atomátmérő,  belső  ionizációs   energia   lefelé
csökken. Az elektronegativitás lefelé csökken,..

kemia / XIV. tétel

XIV. tétel

                               Alkáliföldfémek

Csoportjellemzés: II. A oszlop s mező elemei
Be    2s2
Mg    3s2
Ca    4s2
Sr    5s2
Ba    6s2
Ra    7s2

Olvadás-,   forráspont,   sűrűség,   elektronegativitás   csökken,   de   az
olvadáspontnál és a sűrűségnél némi ingadozás van.
Fizikai tulajdonság:
Ionvegyületekben  2  vegyértékűek,  poláris  nagy   anionoknál   (szulfátok,
foszfátok, karbonátok), ion-kovalenskötés is előfordul;..

kemia / XV. tétel

XV. tétel

       Alumíniumcsoport. Alumínium és vegyületei, az alumíniumgyártás.

III/A oszlop, p mező elemei
3.    Al         3s23p1

Alumínium
Fizikai tulajdonság:
kristályrácsos lapon központos  köbösrács,  ezért  csuszásra  alkalmas,  jól
alakítható;
olvadáspontja 660°, mégis nehezen olvad, mert fajhője és olvadáshője magas;
sűrűsége kicsi, 2 - 7, ezért az áramot és a hőt jól vezeti;
korrózióállósága  jó  (felületén  összefüggő  oxidréteg..

kemia / I./12.

I./12.
              A megfordítható folyamatok és a kémiai egyensúly
1. Értelmezzük a H2 + I2 = 2HI megfordítható reakciót!
|x    |x    |-    |
|alfa*|alfa*|-    |
|x    |x    |     |
|x-alf|x-alf|2*alf|
|a*x  |a*x  |a*x  |


a, Hogyan alakul ki a kémiai egyensúly?
Az odaalakulási és visszaalakulási sebesség megegyezik: Dinamikus  egyensúly
alakul ki.
b, Mi jellemző a kémiai egyensúlyra?
?: Disszociáció fok CHO ?=0,4 ; akkor az átalakulás..

kemia / XI. tétel

XI. tétel

                  Fémes elemek szerkezete és kristályrácsai

70  fémes  elem  van,  közös  tulajdonságuk  a  fémes  fény,  fényvisszaverő
képesség, hő- és elektromos vezetőképesség.
Elektron  szerkezet:  a  periódusos  rendszerben  a  3.  periódustól  kezdve
anomáliák találhatók az elektronhéjak kiépülésében. Ezek a  fémeknél  lépnek
fel, és az alábbiakban foglalhatjuk össze:
A vegyértékhéjon  kevés  elektron  van,  kis  energiával..

kemia / I./11.

I./11.
                            Az oldódás folyamata

1. Értelmezzük az oldódás folyamatát!
Az oldódás során az  oldandó  anyag  részecskéi  az  oldószer  részecskéivel
lépnek  kölcsönhatásba.  Oldódás  közben  megváltozhat  az  anyagok   és   a
környezet belső energiája. A részecskék közül hidrátburok alakul ki.
2. Magyarázzuk meg
a, a NaCl és a H2O kölcsönhatását oldódáskor!
A nátrium-klorid vízben való oldásakor felszakad az ionkristályt..

kemia / X. tétel

X. tétel

                    Széncsoport: szilícium és vegyületei.

Szilícium csoport jellemzői, előző tétel.
Si:  szürke,  fémes,  csillogó,  kemény   anyag.   Gyémántrácsos   félvezető
(szigetelő). Magasabb hőmérsékleten reagál az O, C és  halogénekkel.  Vízben
nem oldódik. Előállítása: szilíciumdioxidot égetünk el magnéziumban  SiO2  +
2Mg  =  Si  +  2MgO.  Ha  a  tiszta  Si-t  irányítottan   visszaszennyezzük,
fényelemet kapunk, mely a..

kemia / I./10.A hidrogénkötés kialakulása és jelentősége

I./10.A hidrogénkötés kialakulása és jelentősége
1. Értelmezzük a hidrogénkötés kialakulásának módját és feltételeit!
A kémiai kötésnek azt a fajtáját, ahol egy hidrogénatom létesít  kötést  két
másik  atom  között,  hidrogénkötésnek   nevezzük.   Hidrogénkötések   olyan
molekulák  között  alakulnak  ki,  amelyek  a  hidrogénatomon   kívül   nagy
elektronegativitású atomokat (pl.:N,O,F) tartalmaznak, és  amely  atomokhoz,
nemkötő elektronpár is..