Főoldal | Régi oldalak |

                     
találatok: 1452; csoport: mindenhol

foldrajz / XVIII. tétel

XVIII. tétel

         A) Az arab kőolaj: Perzsa-öböl. Az iparosodás lehetőségei.
                        B) Kelet- és Délkelet-Ázsia.
                       C) Graz, Bécs, Salzburg, Tirol.

Az arab világ ásványkincsei: vasérc az Atlasz-hegységben, foszfát
Marokkóban (világviszonylatban is nagy mennyiségű), kőolaj a Perzsa-öbölben
(ez igen jelentős). A kőolaj kitermelés költsége alacsony, túlnyomó részét
Japánba és Nyugat-Európába exportálják...

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

foldrajz / XIX. tétel

XIX. tétel

    A) Afrika országai: Nigéria, Trópusi Afrika. Népesség, a mezőgazdaság
                                   formái.
           B) Jellemezze a Rhure vidék iparát, telepítő tényezőit.
                  C) Tigris, Eufrátesz, San Diego, Duluth.

A. Tájai és mezőgazdasága a XI. B tétel.
   Népessége rendkívül összetett, több mint 200 törzs él ezen  a  területen,
   ilyen pl., jorubák délnyugaton, ibó délkeleten, hausza és fulbe..

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

foldrajz / XX. tétel

XX. tétel

  A) Nigéria domborzata, ásványi kincsei. Az ipar fejlődésének lehetőségei.
     B) Az ipar területi koncentrációja Latin Amerika néhány országában.
                 C) Alaszka, Labrador, Seattle, Mississippi.

A táblás vidék területén ón, vas, szén, mangán. Bányái feltáratlanok. A
Niger folyó deltájában kőolaj található, ez adja az ország exportjának 90%-
át.
A gyáriparban a lakosság 4%-a dolgozik, az ipar a fővárosban Lagosban..

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

foldrajz / I. tétel

I. tétel

       A) A föld gömbhéjai, földrengéshullámok szerepe a Föld mélyének
                                kutatásában.
                    B) Beszéljen az időjárási frontokról.
      C) Elemezze a TK 184. o. 150, 196. o. 160, 202. o. 167. ábráját.

Éghajlat alakító tényezők:
   1. egyenlítőtől való távolság
   2. az óceánoktól való távolság
   3. domborzat (a tengerszint feletti magasság)

Nevezetes földrajzi fokok:
 . Északi Sarkpont..

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

foldrajz / II. tétel

II. tétel

         A) Honnan származik, és hogyan változik a Föld belső hője?
          B) Óceánok, tengerek sótartalma, mélysége, hőmérséklete.
                      C) Trópusi, szubtrópusi monszun.

A. A föld belső hőmérséklete 30 - 40 méterig a  napsugárzás  határozza  meg.
   Ennél mélyebben  a  belső  hő  válik  uralkodóvá.  A  föld  belsejében  a
   hőmérséklet átlagosan 100 méterenként 3C°-al emelkedik,  ezt  geotermikus
   grádiensnek..

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

foldrajz / III. tétel

III. tétel

                          A) Mi a kőzet, mi az érc?
                          B) A tengervíz mozgásai.
       C) Jellemezze a hegyvidéki éghajlatot! Függőleges övezetesség.

                                   Kőzet:
A. A kőzetburok nagy tömegű ásványokból  álló  anyaga  a  kőzet.  A  szilárd
   kőzetburok 8 kémiai elemből áll (O2, Si, Al, Fe, Ca, Na, K, Mg),  ezekből
   épülnek fel az ásványok, az ásványokból pedig a kőzetek.
B...

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

foldrajz / IV. tétel

IV. tétel

            A) Jellemezze az asztenoszférát és a kőzetlemezeket!
                     B) Mi az időjárás, mi az éghajlat?
                 C) Árvízvédelem, vízgazdálkodás, szennyezés

A. Az asztenoszféra a kőzetburok alatt helyezkedik el,  ez  a  felső  köpeny
   alsó része. Anyaga  izzó,  képlékeny.  A  kőzetlemezek  az  asztenoszféra
   tetején "úsznak". A Föld kérgét hét nagyobb  és  több  kisebb  kőzetlemez
   alkotja, melyek..

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

foldrajz / V. tétel

V. tétel

              A) A kéreg felépítése, a lemeztektonika lényege.
                   B) Mi a talaj? Milyen talajokat ismer?
                         C) Passzát és sarki szelek.

A. A kéreg felépítése:
     a) Szárazföldi: ez vastagabb, fajsúlya kisebb, idősebb, és  felépítése
        változatosabb (felül gránitos, alul bazaltos kőzetből áll).
     b) Óceáni: vékonyabb, fajsúlya nagyobb,  fiatalabb,  és  egyszerűbb  a
        felépítése..

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

foldrajz / VI. tétel

VI. tétel

                           A) Vulkáni tevékenység.
                    B) Forró éghajlati övezet jellemzése.
                C) Tengeráramlások éghajlat módosító hatása.

A.  A  működő  tűzhányók  a  kőzetlemezek  találkozásánál  alakulnak  ki.  A
   tűzhányók alakja függ a magma minőségétől:
           1) Közeledő lemezszegélyeknél sűrű magma  alakul  ki,  a  mozgása
              lassú, andezites összetételű. Meredek  vulkáni..

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

foldrajz / VII. tétel

VII. tétel

             A) A földrengések keletkezése, lefolyása, övezetei.
               B) Átmeneti öv, térítői öv és trópusi monszun.
     C) Mutassa meg az atlaszban a Variszkuszi-hegységrendszer tagjait!

A. A szeizmikus, azaz földrengéses jelenségek is a  kőzetlemezek  mozgásával
   magyarázható. A földrengéseket a szilárd kőzettestek elmozdulása  okozza.
   Többségük gyenge, csak a műszerek mutatják  ki.  A  földrengés  fészke  a..

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

foldrajz / VIII. tétel

VIII. tétel

             A) A kőzetek, csoportosításuk keletkezésük szerint.
   B) Mérsékelt éghajlati övezet milyen féleségeit ismeri? Óceáni éghajlat
                                 jellemzése.
                  C) Magyarázza meg az ár-apály jelenséget!

A. Keletkezésük szerint:
    I. Magmás kőzetek: vulkanikus működés során keletkeznek.
     a) Mélységi magmás kőzetek: a magma nem mindig éri el  a  felszínt,  a
        mélyben megreked,..

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

foldrajz / IX. tétel

IX. tétel

                A) A föld mélyének kincsei, energiahordozók.
        B) Mérsékelt övezet, mediterrán éghajlat és szubarktikus öv.
                         C) A szél felszínformázása.

A.    A    felszabadítható    energiát    tartalmazó    anyagokat     hívjuk
   energiahordozónak.
A. Elsődleges energiahordozók: a természetben találhatók
B. Fogyó energiahordozók: szén, kőolaj, földgáz, urán, tórium
C. Megújuló energiahordozók: szél,..

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

foldrajz / X. tétel

X. tétel

               A) Mozgások a kőzetburokban, gyűrődés, vetődés.
        B) Mérsékelten szárazföldi éghajlat, hideg éghajlati övezet.
                C) Üledékes energiahordozók, kőszén, kőolaj.

A. A hegységek kialakulása egy hosszú folyamat. Szakaszai:
     1. üledék gyűjtő medencék kialakulása
     2. üledék meggyűrődése oldalirányból
     3. kiemelkedés
   A hegységek az ütköző lemezszegélyeknél emelkednek ki.
   Gyűrt hegységek..

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

foldrajz / XI. tétel

XI. tétel

  A) Ismertesse a belső és külső erőket és az általuk kialakított felszíni
                                  formákat!
                       B) A földtörténeti korbeosztás.
 C) Határozza meg Peking és Buenos Aires földrajzi helyzetét. Mérje meg Pécs
                   - Székesfehérvár földrajzi távolságát.

A. A földfelszín állandóan változik, ennek oka  a  belső  és  a  külső  erők
   harca.
   Belső erők: a föld belsejéből ható..

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

foldrajz / XII. tétel

XII. tétel

          A) A levegő összetétele. A légkör szerkezete jelentősége.
                              B) Ősmasszívumok.
                            C) Mi tud a tavakról?

A. Különböző gázok keveréke, összetétele:
   1. Állandó gázok:  állandóan  megtalálhatók  a  légkörben,  pl.:  oxigén,
      nitrogén, és a nemesgázok.
   2. Változó gázok: aránya a légkör összetételében változhat (legalább  100
      év kell hozzá), pl.: CO2, H, O3..

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

foldrajz / XIII. tétel

XIII. tétel

                A) A levegő felmelegedése, középhőmérséklet.
                              B) Röghegységek.
                           C) A tengerek mozgásai.

A.  A  levegő  felmelegedése:  a  napból  érkező  sugarak  44%-a   eléri   a
   földfelszínt, a többi elnyelődik ill.  elvész  a  légkörben.  A  légkörön
   áthaladó sugárzás a felszínre érve elnyelődik és hővé  alakul,  vagyis  a
   napsugárzás a földfelszín közvetítésével..

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

foldrajz / XIV. tétel

XIV. tétel

                 A) A légnyomás, szél, nagy földi légkörzés.
                          B) Fiatal lánchegységek.
           C) A földrajzi övezetesség kialakulása, szoláris övek.

A. Légnyomás: a felszín 1cm2  nehezedő  levegőoszlop  súlya.  A  mérésére  a
   barométert használjuk, a mértékegysége a hPa (hektopaszkal). A  légnyomás
   állandóan változik, a magasság növekedésével csökken.
   Az azonos légnyomású pontokat összekötő..

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

foldrajz / XV. tétel

XV. tétel

                           A) Ciklon, anticiklon.
                                B) Síkságok.
                            C) Karsztjelenségek.

A. Izobár térképeken (azonos légnyomásokat  összekötő  vonal)  vannak  olyan
   területek, ahol az izobárok körkörös zárt rendszert alkotnak, magas  vagy
   alacsony nyomású területeket fognak közre.
A. Ciklon: nagy kiterjedésű, alacsony nyomású, felfelé szálló légköri
   képződmény. A..

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

foldrajz / XVI. tétel Páratartalom, telítettség, harmatpont.

XVI. tétel



                   Páratartalom, telítettség, harmatpont.


                               Földmágnesség.


  Felső-, közép- alsószakasz jellegű folyók munkaképessége és az elvégzendő
                       munka, folyók felszínformálása.


     Páratartalom: a levegő állandóan tartalmaz vizet. Minél magasabb a
  hőmérséklet, annál több vízgőzt tartalmazhat. A légkör vízgőzmennyiségét
              g/m3 fejezzük ki, ez a tényleges..

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

foldrajz / XVII. tétel A csapadék keletkezése, talaj menti és hulló c

XVII. tétel



           A csapadék keletkezése, talaj menti és hulló csapadék.


                             Aprózódás, mállás.


                   Mutasson az atlaszban 6 ismert vulkánt.


   Csapadék csak akkor keletkezik, ha a levegő lehűl, mert így válik ki a
                           levegő vízgőztartalma.
      talaj menti csapadék: a föld felszínén hűti le a levegőt. Reggeli
 csapadékok a harmat, a dér (0°C alatt van). Állandóan..

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

foldrajz / XVIII. tétel

XVIII. tétel

                          A) Felszín alatti vizek.
                  B) Tenyészidő, hőösszeg, napfénytartalom.
               C) Ismertesse a fiatal lánchegységrendszereket!

A. A felszín alatti vizeket víztartó  talaj-  és  kőzetlemezek  tartják,  és
   egymástól vízzáró rétegek különítik el. A felszín alatti vizek folyamatos
   mozgásban vannak,  fontos  szerepük  van  az  ivóvízellátásban.  Mélységi
   helyzetük szerint..

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

foldrajz / XIX. tétel Felszíni vízfolyások, vízhozam, vízjárás, sebesség,

XIX. tétel



      Felszíni vízfolyások, vízhozam, vízjárás, sebesség, árvízvédelem.


                                Üvegházhatás.


                 Nagy földrajzi övezetek, szoláris övezetek.


A. A források vize fokozatosan patakká, azok fokozatosan folyamokká válnak.
A. Vízgyűjtő terület: ez a terület, ahonnan egy főfolyó összegyűjti a
   vizeket, a nagyságát a felszín tagoltsága is befolyásolja.
B. Vízválasztó: a felszín legmagasabb..

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

foldrajz / XX. tétel

XX. tétel

                         A) A jég felszínformálása.
               B) Ismertesse az éghajlat-kialakító tényezőket!
                    C) Felszínformálás a tengerpartokon.

A. A felszín kb. 10%-át borítja  jég  (ma).  Felszínalakító  munkája  a  jég
   elolvadása  után  válik  láthatóvá.  A   tartós   hóhatár   a   földrajzi
   szélességgel változik. A hóhatár  feletti  területeken  hullott  hóból  a
   nyomás következtében először..

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

foldrajz / I. tétel

I. tétel

     A) Független Államok Közössége. Helyzete, határai, felszíne, folyói
             B) Csehország és Szlovákia legfontosabb iparvidékei
                            C) A délszláv államok

A. Területe 22 millió km2, azaz két Európa nagyságú,  népsűrűség  15  fő/km2
   (alacsony). A világ harmadik legnépesebb országa.
Két kontinensen helyezkedik el, a kisebbik  terület  Európa  északi,  észak-
keleti területén van, a nagyobbik Ázsia..

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

foldrajz / II. tétel

II. tétel

 A) Független Államok Közössége, nyersanyagok, energiahordozók, vízerőművek
                      B) Mit jelent az infrastruktúra?
                      C) M1 - M7-ig hazánk közlekedése

A FÁK rendkívül gazdag ásványkincsekben.
Energiahordozók: óriási vagyon, azonban nagyon mostohák a körülmények.
Szénmedencék:
Donyec-medence: feketekőszén;
Kuznyecki-medence: feketekőszén;
Pecsorai-medence: feketekőszén;
Moszkvai-medence:..

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

foldrajz / IV. tétel

IV. tétel

      A) Független Államok Közössége éghajlata, mezőgazdasági övezetei
             B) A világ országainak csoportosítása a GDP szerint
                      C) Hévíz, Hargita, Abuja, Ukrajna

Éghajlata I/A tétel.
Mezőgazdasága: területének 25%-a hasznosítható lenne, termésátlagai
alacsonyak, a FÁK a világ egyik legnagyobb élelmiszervásárlója. A
mezőgazdasága övezetes:
Tundra: nagyrészt lakatlan, főleg nomád pásztorkodás,..

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

foldrajz / V. tétel

V. tétel

    A) Lengyelország természeti viszonyai, energiahordozók, nyersanyagok,
                                 iparvidékek
                  B) Háromszék - Csíki - Gyergyói  medence
                    C) Keszthely, Maros, Visztula, Marica

A. A területe 312 683 km2, ez  kb.  3,25-szor  nagyobb,  mint  Magyarország,
   lakóinak  száma  38,4  millió,  népsűrűsége  közepes.   Fővárosa   Varsó,
   államformája köztársaság. Az urbanizáció..

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

foldrajz / VI. tétel

VI. tétel

     A) Csehország természeti viszonyai, nyersanyagok, energiahordozók,
                                 iparvidékek
                  B) Hazánk zöldség- és gyümölcstermesztése
                  C) Pécs, Galati, Újvidék, Karszt-hegység

Területe 79 000 km2, lakóinak száma 10,4 millió, népsűrűsége közepes.
Fővárosa Prága, államformája köztársaság.
Felszíne, tájai:
Cseh medence, nyugati terület, határoló hegységei a Szudéták,..

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

foldrajz / VII. tétel

VII. tétel

      A) Szlovákia természeti viszonyai, energiahordozók, nyersanyagok,
                                 iparvidékek
                       B) Budapest, az ország fővárosa
                   C) Várna, Bukarest, Ljubljana, Temesvár

Területe 49000 km2 (fél Magyarországnyi), lakossága 5,3 millió, népsűrűsége
közepes. Fővárosa Bratislava (Pozsony). Államformája köztársaság.
Tájai:
Röghegység: variszkuszi eredetűek, földtörténeti ó..

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

foldrajz / VIII. tétel

VIII. tétel

                A) Hazák fekvése, felszíne, éghajlata, vizei
         B) Idegenforgalom Szlovákiában, Jugoszláviában, Romániában
                  C) Mecsek, Ploiesti, Split, Szentpétervár

Területe 93030 km2, lakosainak száma 10,1 millió. Népsűrűség 110/km2, azaz
közepes. Az államformája köztársaság. Az urbanizáció foka közepes (65%).
      Fekvése: a Kárpát-medence központi részében helyezkedik el.

A.        Felszíne: gyengén..

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]