1,
2,
3,
4,
5,
6,
7,
8,
9,
10,
11,
12,
13,
14,
15,
16,
17,
18,
19,
20,
21,
22,
23,
24,
25,
26,
27,
28,
29,
30,
31,
32,
33,
34,
35,
36,
37,
38,
39,
40,
41,
42,
43,
44,
45,
46,
47,
48,
49
foldrajz / XVIII. tétel
XVIII. tétel
A) Az arab kőolaj: Perzsa-öböl. Az iparosodás lehetőségei.
B) Kelet- és Délkelet-Ázsia.
C) Graz, Bécs, Salzburg, Tirol.
Az arab világ ásványkincsei: vasérc az Atlasz-hegységben, foszfát
Marokkóban (világviszonylatban is nagy mennyiségű), kőolaj a Perzsa-öbölben
(ez igen jelentős). A kőolaj kitermelés költsége alacsony, túlnyomó részét
Japánba és Nyugat-Európába exportálják...
foldrajz / XIX. tétel
XIX. tétel
A) Afrika országai: Nigéria, Trópusi Afrika. Népesség, a mezőgazdaság
formái.
B) Jellemezze a Rhure vidék iparát, telepítő tényezőit.
C) Tigris, Eufrátesz, San Diego, Duluth.
A. Tájai és mezőgazdasága a XI. B tétel.
Népessége rendkívül összetett, több mint 200 törzs él ezen a területen,
ilyen pl., jorubák délnyugaton, ibó délkeleten, hausza és fulbe..
foldrajz / XX. tétel
XX. tétel
A) Nigéria domborzata, ásványi kincsei. Az ipar fejlődésének lehetőségei.
B) Az ipar területi koncentrációja Latin Amerika néhány országában.
C) Alaszka, Labrador, Seattle, Mississippi.
A táblás vidék területén ón, vas, szén, mangán. Bányái feltáratlanok. A
Niger folyó deltájában kőolaj található, ez adja az ország exportjának 90%-
át.
A gyáriparban a lakosság 4%-a dolgozik, az ipar a fővárosban Lagosban..
foldrajz / I. tétel
I. tétel
A) A föld gömbhéjai, földrengéshullámok szerepe a Föld mélyének
kutatásában.
B) Beszéljen az időjárási frontokról.
C) Elemezze a TK 184. o. 150, 196. o. 160, 202. o. 167. ábráját.
Éghajlat alakító tényezők:
1. egyenlítőtől való távolság
2. az óceánoktól való távolság
3. domborzat (a tengerszint feletti magasság)
Nevezetes földrajzi fokok:
. Északi Sarkpont..
foldrajz / II. tétel
II. tétel
A) Honnan származik, és hogyan változik a Föld belső hője?
B) Óceánok, tengerek sótartalma, mélysége, hőmérséklete.
C) Trópusi, szubtrópusi monszun.
A. A föld belső hőmérséklete 30 - 40 méterig a napsugárzás határozza meg.
Ennél mélyebben a belső hő válik uralkodóvá. A föld belsejében a
hőmérséklet átlagosan 100 méterenként 3C°-al emelkedik, ezt geotermikus
grádiensnek..
foldrajz / III. tétel
III. tétel
A) Mi a kőzet, mi az érc?
B) A tengervíz mozgásai.
C) Jellemezze a hegyvidéki éghajlatot! Függőleges övezetesség.
Kőzet:
A. A kőzetburok nagy tömegű ásványokból álló anyaga a kőzet. A szilárd
kőzetburok 8 kémiai elemből áll (O2, Si, Al, Fe, Ca, Na, K, Mg), ezekből
épülnek fel az ásványok, az ásványokból pedig a kőzetek.
B...
foldrajz / IV. tétel
IV. tétel
A) Jellemezze az asztenoszférát és a kőzetlemezeket!
B) Mi az időjárás, mi az éghajlat?
C) Árvízvédelem, vízgazdálkodás, szennyezés
A. Az asztenoszféra a kőzetburok alatt helyezkedik el, ez a felső köpeny
alsó része. Anyaga izzó, képlékeny. A kőzetlemezek az asztenoszféra
tetején "úsznak". A Föld kérgét hét nagyobb és több kisebb kőzetlemez
alkotja, melyek..
foldrajz / V. tétel
V. tétel
A) A kéreg felépítése, a lemeztektonika lényege.
B) Mi a talaj? Milyen talajokat ismer?
C) Passzát és sarki szelek.
A. A kéreg felépítése:
a) Szárazföldi: ez vastagabb, fajsúlya kisebb, idősebb, és felépítése
változatosabb (felül gránitos, alul bazaltos kőzetből áll).
b) Óceáni: vékonyabb, fajsúlya nagyobb, fiatalabb, és egyszerűbb a
felépítése..
foldrajz / VI. tétel
VI. tétel
A) Vulkáni tevékenység.
B) Forró éghajlati övezet jellemzése.
C) Tengeráramlások éghajlat módosító hatása.
A. A működő tűzhányók a kőzetlemezek találkozásánál alakulnak ki. A
tűzhányók alakja függ a magma minőségétől:
1) Közeledő lemezszegélyeknél sűrű magma alakul ki, a mozgása
lassú, andezites összetételű. Meredek vulkáni..
foldrajz / VII. tétel
VII. tétel
A) A földrengések keletkezése, lefolyása, övezetei.
B) Átmeneti öv, térítői öv és trópusi monszun.
C) Mutassa meg az atlaszban a Variszkuszi-hegységrendszer tagjait!
A. A szeizmikus, azaz földrengéses jelenségek is a kőzetlemezek mozgásával
magyarázható. A földrengéseket a szilárd kőzettestek elmozdulása okozza.
Többségük gyenge, csak a műszerek mutatják ki. A földrengés fészke a..
foldrajz / VIII. tétel
VIII. tétel
A) A kőzetek, csoportosításuk keletkezésük szerint.
B) Mérsékelt éghajlati övezet milyen féleségeit ismeri? Óceáni éghajlat
jellemzése.
C) Magyarázza meg az ár-apály jelenséget!
A. Keletkezésük szerint:
I. Magmás kőzetek: vulkanikus működés során keletkeznek.
a) Mélységi magmás kőzetek: a magma nem mindig éri el a felszínt, a
mélyben megreked,..
foldrajz / IX. tétel
IX. tétel
A) A föld mélyének kincsei, energiahordozók.
B) Mérsékelt övezet, mediterrán éghajlat és szubarktikus öv.
C) A szél felszínformázása.
A. A felszabadítható energiát tartalmazó anyagokat hívjuk
energiahordozónak.
A. Elsődleges energiahordozók: a természetben találhatók
B. Fogyó energiahordozók: szén, kőolaj, földgáz, urán, tórium
C. Megújuló energiahordozók: szél,..
foldrajz / X. tétel
X. tétel
A) Mozgások a kőzetburokban, gyűrődés, vetődés.
B) Mérsékelten szárazföldi éghajlat, hideg éghajlati övezet.
C) Üledékes energiahordozók, kőszén, kőolaj.
A. A hegységek kialakulása egy hosszú folyamat. Szakaszai:
1. üledék gyűjtő medencék kialakulása
2. üledék meggyűrődése oldalirányból
3. kiemelkedés
A hegységek az ütköző lemezszegélyeknél emelkednek ki.
Gyűrt hegységek..
foldrajz / XI. tétel
XI. tétel
A) Ismertesse a belső és külső erőket és az általuk kialakított felszíni
formákat!
B) A földtörténeti korbeosztás.
C) Határozza meg Peking és Buenos Aires földrajzi helyzetét. Mérje meg Pécs
- Székesfehérvár földrajzi távolságát.
A. A földfelszín állandóan változik, ennek oka a belső és a külső erők
harca.
Belső erők: a föld belsejéből ható..
foldrajz / XII. tétel
XII. tétel
A) A levegő összetétele. A légkör szerkezete jelentősége.
B) Ősmasszívumok.
C) Mi tud a tavakról?
A. Különböző gázok keveréke, összetétele:
1. Állandó gázok: állandóan megtalálhatók a légkörben, pl.: oxigén,
nitrogén, és a nemesgázok.
2. Változó gázok: aránya a légkör összetételében változhat (legalább 100
év kell hozzá), pl.: CO2, H, O3..
foldrajz / XIII. tétel
XIII. tétel
A) A levegő felmelegedése, középhőmérséklet.
B) Röghegységek.
C) A tengerek mozgásai.
A. A levegő felmelegedése: a napból érkező sugarak 44%-a eléri a
földfelszínt, a többi elnyelődik ill. elvész a légkörben. A légkörön
áthaladó sugárzás a felszínre érve elnyelődik és hővé alakul, vagyis a
napsugárzás a földfelszín közvetítésével..
foldrajz / XIV. tétel
XIV. tétel
A) A légnyomás, szél, nagy földi légkörzés.
B) Fiatal lánchegységek.
C) A földrajzi övezetesség kialakulása, szoláris övek.
A. Légnyomás: a felszín 1cm2 nehezedő levegőoszlop súlya. A mérésére a
barométert használjuk, a mértékegysége a hPa (hektopaszkal). A légnyomás
állandóan változik, a magasság növekedésével csökken.
Az azonos légnyomású pontokat összekötő..
foldrajz / XV. tétel
XV. tétel
A) Ciklon, anticiklon.
B) Síkságok.
C) Karsztjelenségek.
A. Izobár térképeken (azonos légnyomásokat összekötő vonal) vannak olyan
területek, ahol az izobárok körkörös zárt rendszert alkotnak, magas vagy
alacsony nyomású területeket fognak közre.
A. Ciklon: nagy kiterjedésű, alacsony nyomású, felfelé szálló légköri
képződmény. A..
foldrajz / XVI. tétel
Páratartalom, telítettség, harmatpont.
XVI. tétel
Páratartalom, telítettség, harmatpont.
Földmágnesség.
Felső-, közép- alsószakasz jellegű folyók munkaképessége és az elvégzendő
munka, folyók felszínformálása.
Páratartalom: a levegő állandóan tartalmaz vizet. Minél magasabb a
hőmérséklet, annál több vízgőzt tartalmazhat. A légkör vízgőzmennyiségét
g/m3 fejezzük ki, ez a tényleges..
foldrajz / XVII. tétel
A csapadék keletkezése, talaj menti és hulló c
XVII. tétel
A csapadék keletkezése, talaj menti és hulló csapadék.
Aprózódás, mállás.
Mutasson az atlaszban 6 ismert vulkánt.
Csapadék csak akkor keletkezik, ha a levegő lehűl, mert így válik ki a
levegő vízgőztartalma.
talaj menti csapadék: a föld felszínén hűti le a levegőt. Reggeli
csapadékok a harmat, a dér (0°C alatt van). Állandóan..
foldrajz / XVIII. tétel
XVIII. tétel
A) Felszín alatti vizek.
B) Tenyészidő, hőösszeg, napfénytartalom.
C) Ismertesse a fiatal lánchegységrendszereket!
A. A felszín alatti vizeket víztartó talaj- és kőzetlemezek tartják, és
egymástól vízzáró rétegek különítik el. A felszín alatti vizek folyamatos
mozgásban vannak, fontos szerepük van az ivóvízellátásban. Mélységi
helyzetük szerint..
foldrajz / XIX. tétel
Felszíni vízfolyások, vízhozam, vízjárás, sebesség,
XIX. tétel
Felszíni vízfolyások, vízhozam, vízjárás, sebesség, árvízvédelem.
Üvegházhatás.
Nagy földrajzi övezetek, szoláris övezetek.
A. A források vize fokozatosan patakká, azok fokozatosan folyamokká válnak.
A. Vízgyűjtő terület: ez a terület, ahonnan egy főfolyó összegyűjti a
vizeket, a nagyságát a felszín tagoltsága is befolyásolja.
B. Vízválasztó: a felszín legmagasabb..
foldrajz / XX. tétel
XX. tétel
A) A jég felszínformálása.
B) Ismertesse az éghajlat-kialakító tényezőket!
C) Felszínformálás a tengerpartokon.
A. A felszín kb. 10%-át borítja jég (ma). Felszínalakító munkája a jég
elolvadása után válik láthatóvá. A tartós hóhatár a földrajzi
szélességgel változik. A hóhatár feletti területeken hullott hóból a
nyomás következtében először..
foldrajz / I. tétel
I. tétel
A) Független Államok Közössége. Helyzete, határai, felszíne, folyói
B) Csehország és Szlovákia legfontosabb iparvidékei
C) A délszláv államok
A. Területe 22 millió km2, azaz két Európa nagyságú, népsűrűség 15 fő/km2
(alacsony). A világ harmadik legnépesebb országa.
Két kontinensen helyezkedik el, a kisebbik terület Európa északi, észak-
keleti területén van, a nagyobbik Ázsia..
foldrajz / II. tétel
II. tétel
A) Független Államok Közössége, nyersanyagok, energiahordozók, vízerőművek
B) Mit jelent az infrastruktúra?
C) M1 - M7-ig hazánk közlekedése
A FÁK rendkívül gazdag ásványkincsekben.
Energiahordozók: óriási vagyon, azonban nagyon mostohák a körülmények.
Szénmedencék:
Donyec-medence: feketekőszén;
Kuznyecki-medence: feketekőszén;
Pecsorai-medence: feketekőszén;
Moszkvai-medence:..
foldrajz / IV. tétel
IV. tétel
A) Független Államok Közössége éghajlata, mezőgazdasági övezetei
B) A világ országainak csoportosítása a GDP szerint
C) Hévíz, Hargita, Abuja, Ukrajna
Éghajlata I/A tétel.
Mezőgazdasága: területének 25%-a hasznosítható lenne, termésátlagai
alacsonyak, a FÁK a világ egyik legnagyobb élelmiszervásárlója. A
mezőgazdasága övezetes:
Tundra: nagyrészt lakatlan, főleg nomád pásztorkodás,..
foldrajz / V. tétel
V. tétel
A) Lengyelország természeti viszonyai, energiahordozók, nyersanyagok,
iparvidékek
B) Háromszék - Csíki - Gyergyói medence
C) Keszthely, Maros, Visztula, Marica
A. A területe 312 683 km2, ez kb. 3,25-szor nagyobb, mint Magyarország,
lakóinak száma 38,4 millió, népsűrűsége közepes. Fővárosa Varsó,
államformája köztársaság. Az urbanizáció..
foldrajz / VI. tétel
VI. tétel
A) Csehország természeti viszonyai, nyersanyagok, energiahordozók,
iparvidékek
B) Hazánk zöldség- és gyümölcstermesztése
C) Pécs, Galati, Újvidék, Karszt-hegység
Területe 79 000 km2, lakóinak száma 10,4 millió, népsűrűsége közepes.
Fővárosa Prága, államformája köztársaság.
Felszíne, tájai:
Cseh medence, nyugati terület, határoló hegységei a Szudéták,..
foldrajz / VII. tétel
VII. tétel
A) Szlovákia természeti viszonyai, energiahordozók, nyersanyagok,
iparvidékek
B) Budapest, az ország fővárosa
C) Várna, Bukarest, Ljubljana, Temesvár
Területe 49000 km2 (fél Magyarországnyi), lakossága 5,3 millió, népsűrűsége
közepes. Fővárosa Bratislava (Pozsony). Államformája köztársaság.
Tájai:
Röghegység: variszkuszi eredetűek, földtörténeti ó..
foldrajz / VIII. tétel
VIII. tétel
A) Hazák fekvése, felszíne, éghajlata, vizei
B) Idegenforgalom Szlovákiában, Jugoszláviában, Romániában
C) Mecsek, Ploiesti, Split, Szentpétervár
Területe 93030 km2, lakosainak száma 10,1 millió. Népsűrűség 110/km2, azaz
közepes. Az államformája köztársaság. Az urbanizáció foka közepes (65%).
Fekvése: a Kárpát-medence központi részében helyezkedik el.
A. Felszíne: gyengén..