1,
2,
3,
4,
5,
6,
7,
8,
9,
10,
11,
12,
13,
14,
15,
16,
17,
18,
19,
20,
21,
22,
23,
24,
25,
26,
27,
28,
29,
30,
31,
32,
33,
34,
35,
36,
37,
38,
39,
40,
41,
42,
43,
44,
45,
46,
47,
48,
49
tortenelem / 16. tétel Politikai és katonai küzdelmek Magyarországon 1848-49-ben
16. tétel
Politikai és katonai küzdelmek Magyarországon 1848-49-ben
1848. a népek tavasza - polgári forradalmak és a nemzeti függetlenségi
harcok
A magyar forradalom és szabadságharc különlegessége: Magyarországon a
leghosszabb. A forradalom sok kérdést megoldott, de 3 kérdést nyitva
hagyott, melyek később kedvezőtlen hatást gyakoroltak a szabadságharc
menetelére.
1. A jobbágykérdés megoldatlansága: áprilisi törvények: már..
tortenelem / 16. Tétel Előzmények Nagy földrajzi felfedezések
16. Tétel Előzmények
Nagy földrajzi felfedezések, Európa gazdasági kettéválása, végbementek az
eredeti tőkefelhalmozódás feltételei.
Az ipari forr.
Az iparban minőségi változások mentek végbe. A kézműipart gyárakban folyó
tömegtermelés váltotta fel. A gőz lett a legfontosabb energiaforrás. A
gépek és a gőz átalakította a munkahelyt és új üzemformát eredményezett: a
gyárat. Megszületett a termelőeszközök piaca...
tortenelem / A Dualizmus politikája és válsága
A Dualizmus politikája és válsága
1867-1871: Andrássy Gyula miniszterelnök
1868:
- horvát kiegyezés
- nemzetiségi törvény
- Eötvös József rendelete
- Erdély és Mo. egyesítése felülről
Pártok:
- Deák-párt
- balközép: Tisza Kálmán vezeti
- "bihari pontok" később "szögre akasztja"
- szélsőbal: '48-as alapok
1874: választójog szűkítése..
tortenelem / 16/A Az ipari forradalom és hatása a gazdaságra és a társadalomra
16/A Az ipari forradalom és hatása a gazdaságra és a társadalomra
Kb. egy évtizeddel a francia forradalom kitörése előtt Angliában az iparban
minőségi változások mentek végbe. A kézműipart a gyárakban folyó
tömegtermelés váltotta fel. A manufaktúrákban elemeire bontot-ták a
munkafolyamatokat, melyeket gépesíteni lehetett. A termelés eszközei az
egyre termelékenyebb gépek lettek. A gőz lett a legfontosabb..
tortenelem / A Feudalizmus megszűnése Francia országban.
A Feudalizmus megszűnése Francia országban.
A Bastill lerombolása után változik a belpolitkai helyzet párizsban egy
új halomi szerv alakalul a párizsi község tanács, amelyik a párizsi
eseményeket közvetlenül is rányitja.
A felkelés Párizsból vidékre is átterjed, ezért nevezik 1789 nyarát a nagy
félelem nyarának, amely eredetileg a parasztság félelmét jelentette az
uralkodó és a..
tortenelem / 17. tétel
17. tétel
A nemzetállamok kialakulása Nyugat-Európában
Az egységet alulról, népforradalom útján 1848-ban nem sikerült
megvalósítani, ezért felülről, dinasztikus úton valósították meg.
I. Olasz egység kialakulása:
2. Módszerek: - Alulról népforradalom útján: Garibaldi és Mazzini.
- Felülről dinasztikus úton: Cavour.
3. Az egység megvalósítása: Cavour a saar-piemonti királyság
külügyminisztere, később..
tortenelem / 17. tétel Hatalmi átrendezôdés Európában
17. tétel
Hatalmi átrendezôdés Európában
A szövetségi rendszerek kialakulása az I. világháború elôtt
Európa az 1870-es években:
Németország: 1871-ben létrejött a Német Egység. Gyors gazdasági fejlôdés
indul meg. A legfejlettebb technika, az ipari forradalom hatására. Erôs
katonai hatalom, szervezett, ütôképes és fegyelmezett.
Külpolitika: tartott a francia revanstól, ezért szövetségest..
tortenelem / 17. Nemzetállamok kialakulásának kora
17. Nemzetállamok kialakulásának kora
A. Milyen módon és milyen lépésekben valósult meg a német egység?
A német egység két útja
- 1815-ben megalakul a Német Szövetség
- 35 állam és 4 szabad város formális szövetsége
- nagy német egység
- a Német Szövetség és a Habsburg Birodalom alkotná Habsburg vezetéssel
- kisnémet egység
- Ausztria kizárásával, porosz vezetéssel valósulna meg
Bismarck háborúi a kisnémet..
tortenelem / 17. Tétel Nagyhatalmak gyarmatosító politikája
17. Tétel Nagyhatalmak gyarmatosító politikája
A gyarmatosítás az új kor történelmében az a folyamat, amelynek során a
nagyhatalmak területeket szereznek, az adott területet gazdasági és katonai
függésbe vonják, félgyarmati sorba süllyesztik.
A gyarmatosítás célpontjává a sűrűn lakott birodalmak (pl. Kína) vagy a
nagyhatalmaktól leszakadó meggyöngült területek lettek.
Típusai, kialakításuk menete:
. az adott teület..
tortenelem / 17. Tétel Nagyhatalmak gyarmatosító politikája
17. Tétel Nagyhatalmak gyarmatosító politikája
A gyarmatosítás az új kor történelmében az a folyamat, amelynek során a
nagyhatalmak területeket szereznek, az adott területet gazdasági és katonai
függésbe vonják, félgyarmati sorba süllyesztik.
A gyarmatosítás célpontjává a sűrűn lakott birodalmak (pl. Kína) vagy a
nagyhatalmaktól leszakadó meggyöngült területek lettek.
Típusai, kialakításuk menete:
. az adott teület..
tortenelem / 17/A - A német egység kialakulása.
17 "A" tétel
tételcím:
A német egység kialakulása.
A NÉMET BIRODALOM KIALAKULĆSA
Bismarck és a német egység ügye
Otto von Bismarck porosz junkercsaládból származó, konzervatív nézeteket
vallóreálpolitikus volt. 1848/49-ben láthatta az alkotmányos császárság
létrehozásának kudarcát, majd 1851-ben országát a Német Szövetségben kép-
viselve döbbenhetett rá arra, hogy..
tortenelem / 17. tétel - Anglia polgári átalakulása
17. tétel
Anglia polgári átalakulása
Anglia a XVII. sz. küszöbén négymillió lakosával másodrendű hatalom. A
lakosság jelentős része azonban a két-háromezres Londonban és annak tágabb
környékén összpontosult. A népsűrűség pedig a fejlődés fontos tényezője
lehet.
Az angol fejlődés nagyságát a posztóipar alapozta meg. A XVI. sz. elejétől
már virágzó iparág Angliában a posztógyártás, ezért egyre..
tortenelem / 17. Hatalmi nemzetiségi egységmozgalmak
17. Hatalmi nemzetiségi egységmozgalmak
I. Olasz egység létrejötte
1. Bev.
1. meginduló eredeti tőkefelhalmozás polgárságot érdekeltté teszi a
függetlenség megteremtésében
2. első kísérlet: 1848
2. Itália széttagolt
3. egyedül a Szárd-Piemonti Királyság független
4. É-Itália: osztrák fennhatóság alatt
5. Közép-Itália: Habsburg-főhercegek
6. Vatikán: francia
7. egységesítés lehetősége: nagyhatalmak konfliktusainak..
tortenelem / 17/A Hatalmi tömbök kialakulása, nemzetközi
17/A Hatalmi tömbök kialakulása, nemzetközi
erőviszonyok 1871-1914 között
A nagyipari termelésben a XX. század elejéig egy példátlan méretű
gyarapodás ment végbe. A fejlődés lendülete azonban nem volt mindenütt
egyformán erős. A német ipar fejlődött a leggyorsabban és a századfordulóra
Európában az élre tört. Az egységes Németország már megalakulásakor
fenyegető erő volt, demográfiai..
tortenelem / 17. Hatalmi viszonyok és nemzeti egység mozgalmak a XIX. század második
17. Hatalmi viszonyok és nemzeti egység mozgalmak a XIX. század második
felében
A1. Az olasz és a német egység kialakulása
1. Olaszország
- A XIX. század derekán Itália csak földrajzi fogalom
- Itália területi széttagoltsága --> gazdasági különbségek:
a. észak (Piemont) : ipari forradalom kibontakozása
b. dél (Nápoly, Szicília) : stagnálás, sôt hanyatlás jelei.
- Itália egységesítésére két..
tortenelem / 17. Tétel Nagyhatalmak gyarmatosító politikája
17. Tétel Nagyhatalmak gyarmatosító politikája
A gyarmatosítás az újkor történelmében az a folyamat, amelynek során a
nagyhatalmak területeket szereznek, az adott területet gazdasági és katonai
függésbe vonják, félgyarmati sorba süllyesztik.
A gyarmatosítás célpontjává a sűrűn lakott birodalmak (pl. Kína) vagy a
nagyhatalmaktól leszakadó meggyöngült területek lettek.
Típusai, kialakításuk menete:
. az adott teület..
tortenelem / 1848 ÁPRILISI TÖRVÉNYEK
1848 ÁPRILISI TÖRVÉNYEK
1.) EURÓPA NAGY RÉSZÉN 1848-49 KÖZÖTT FORRADALMI HULLÁM SÖPÖRT VÉGIG. A
MAGYAR FORRADALOM JELENTŐS ÁLLOMÁSA VOLT. AZ EURÓPAI ORSZÁGOK A POLGÁRI
ÁTALAKULÁSA FELÉ HALADTAK. A FORRADALOM HULLÁMÁBÓL KIMARADT A POLGÁRILAG
FEJLETT ANGLIA, ÉS AZ ELMARADOTT OROSZORSZÁG.
2.) 1847 UTÓLSÓ RENDI O.GY.-EN AZ ELLENZÉK FRAKCIÓRA BOMLOTT.
- MÉRSÉKELTRE: ( BATTYHÁNY, SZÉCHENYI)
- BALOLDALRA ( KOSSUTH)..
tortenelem / 1848-AS ÁPRILISI TÖRVÉNYEK
1848-AS ÁPRILISI TÖRVÉNYEK
1847- utolsó rendi országgyűlés
Irinyi és az ellenzék a Pilvax Kör megfogalmazta a Tizenkét pontot
1848 márc. 15. - Pesten forradalmi események
1848 márc. 17.- Batthyány Lajost Mo. első felelős miniszterelnöke
1848. áprilisában V. Ferdinánd szentesíti a törvénycsomagot
A magyar forradalom jelentős állomása annak a forradalmi hullámnak,..
tortenelem / 1848-49. Polgári forradalom és szabadságharc (TÉTEL 14)
1848-49. Polgári forradalom és szabadságharc (TÉTEL 14)
1846-tól egyre feszültebb a hangulat az osztrák birodalomban, erre rásegít
a galíciai felkelés is és a 46-47-es évek gyenge termése. Ekkor ül össze az
utolsó rendi országgyűlés, éles támadást intéznek a kormányzati rendszer
ellen, a reformok megrekednek. Az alsótáblán az erőviszonyok
kiegyenlítettek és éles ellentét bontakozik ki Széchenyi és Kossuth..
tortenelem / A királyság bukása és a girondiak köztársasága
A királyság bukása és a girondiak köztársasága
1791.-ben megszűnik a polgári liberális alkotmány ennek
következtében, feloszlik az alkotmányozó gyűlés, helyét a törvényhozó
gyűlés veszi át, amelyben 2 jelentős politikai csoportosulás található.
A girondista párt és a jakobinus párt. A girondisták a közép és
nagypolgárság képviselői nevüket onnan kapták, hogy Girond megyéből
származtak, a jakobinusok a..
tortenelem / 18. tétel - Az I. világháború
18. tétel
Az I. világháború
Elôzmények: Szövetségi rendszerek kialakulása, Balkáni helyzet. Ellentétek
kialakulása az Osztrák Magyar Monarchia és Szerbia, az Osztrák Magyar
Monarchia és Oroszország, Németország és Anglia, Németország és
Franciaország között. Ezek az ellentétek hatalmas feszültséget
teremtettek. Cassus bell (háborús ok).
1914 június 28-án Ferenc..
tortenelem / 8/a. Bemeneti perifériák I.
8/a. Bemeneti perifériák I.
(billentyűzet, egér)
A input egységek (beviteli eszközök) segítségével visszük be a számítógépbe
mindazokat az információkat, amelyekre a feldolgozáshoz szükség van, tehát
a feldolgozandó adatokat és programokat.
Billentyűzetek
A billentyűzet (keyboard, klaviatúra) az elsődleges input eszköz. Egyéb
utasítás hiányában a számítógép innen várja a bemenő információkat,
adatokat, parancsokat.
A billentyűzetnek a..
tortenelem / 18. Tétel neoabszolutizmus A szabadságharc az osztrák és orosz haderő
18. Tétel neoabszolutizmus A szabadságharc az osztrák és orosz haderő
együttes támadása alatt elbukott. Ezután Haynau véres önkényuralma
következett (1849-1850). Ő véres bosszút állt a szabadságharc vezetőin
(1849. okt. 6-án kivégeztette Batthyányi Lajos magyar miniszterelnököt és a
szabadságharc 13 vezető tábornokát), bár ez csak akkor látszott nagy
számnak, a világháborúkban nagyságrendekkel több..
tortenelem / 18/A A neoabszolutizmus rendszere
18/A A neoabszolutizmus rendszere
Magyarországon a kiegyezésig
Az osztrák nagypolgárság, s még inkább az uszályába vont középrétegek
alkotmányos centralizálásra vágytak, alkotmányt azonban nem kaptak. Az
abszolutizmus ezen új kiadásának legfőbb jellegzetessé-ge épen az volt,
hogy lábbal tiporta a polgári és nemzeti szabadságjogokat, de a tőkés
átalakulást, már csak a birodalom erősítése..
tortenelem / 18.b. Az Emberi és polgári jogok nyilatkozatából mutassa ki a
18.b. Az Emberi és polgári jogok nyilatkozatából mutassa ki a
felvilágosodás eszméit
Az emberi és polgári jogok nyilatkozatát 1789-ben fogadták
el az amerikai Függetlenségi Nyilatkozat mintájára, a fran-
cia felvilágosodás szellemében.
Elsô változatát La Fayette márki fogalmazta meg és Thomas
Fefferson, a Függetlenségi Nyilatkozat alkotója, akkori pá-
rizsi követ is átnézte.
Az..
tortenelem / 18. I. világháború előzményei és következményei
18. I. világháború előzményei és következményei
Előzmények:
1871. jan. 18. Német császárság kikiáltása ( Franciao. elveszti Elsas-
Lotaringiát, hadisarc fizetésre kötelezik
1873. Három császár egyezménye (orosz-német-osztrák)
Ez felbomlik, mert a monarchiának és az oroszoknak ellentétei vannak a
Balkánon.
1879. Kettős szövetség (német-monarchia)
1882. Kettős szövetséghez Olaszország is csatlakozik.
Központi hatalmak kialakulása..
tortenelem / 18. Tétel Osztrák Magyar Monarchia felbomlása, tk.
18. Tétel Osztrák Magyar Monarchia felbomlása, tk.
- a központi hatalmak 1918. okt. elején béketárgyalásokatjavasoltak-
ez a vereség gyakorlati beismerése volt.
- a Monarchiát császári manifesztum nyilvánitotta szövetségi állammá
- nov. 3. Pádua-fegyverszünet aláirása ,ekkor már nincs dualista
birodalom
- Román,Cseh,Szlovák,Horvát nemzeti pártok kinyilvánitották függet-
lenségüket
- 1916. júli. -Károlyi..
tortenelem / 18. tétel
18. tétel
Ipari forradalom és hatása
1.) Az ipari forradalom meghatározása
2.) Kialakulásának feltételei
3.) Textilipar a fő iparág. A gőz felhasználása.
4.) Gépgyártás nagy tőkék nehéziparba való áramlása Anglia a XIX. sz-ban
világhatalom
5.) Az ipari forradalom hatása: a lakosság gyors növekedése,
szerkezetének megváltozása
1.) Az ipari forradalom az a folyamat, amely során a..
tortenelem / XVIII. tétel
XVIII. tétel
Magyarország 1849-1914 között
1. kérdés
A kiegyezéshez vezető út, az Osztrák-Magyar Monarchia államrendszere
Haynau rémuralma 1850 nyarán megszűnt. Alexander Bach nevével fémjelzett új-
abszolutizmus rendezkedett be Magyarországon. A hatalom a centralizáció
híve volt, Magyarország beolvasztására törekedett. Az országot
feldarabolták,..
tortenelem / 18. Magyarország a dualizmus korában (1849-1914)
18. Magyarország a dualizmus korában (1849-1914)
1. Bach-rendszer
1. hadseregre, hivatalszervezetre épül
2. közigazgatás: Erdély, Szerbia, Horváto. leválasztása; maradék 5
kerületre osztása ( Mo. területi egysége megszűnik
3. csendőrség: belső rendre felügyel
4. közigazgatási nyelv: német
5. osztrák iskola-, jogrendszer ( pozitívum (kötelező és ingyenes
népoktatás)
6. közteherviselés: osztrák adórendszer kiterjesztése
7...