1,
2,
3,
4,
5,
6,
7,
8,
9,
10,
11,
12,
13,
14,
15,
16,
17,
18,
19,
20,
21,
22,
23,
24,
25,
26,
27,
28,
29,
30,
31,
32,
33,
34,
35,
36,
37,
38,
39,
40,
41,
42,
43,
44,
45,
46,
47,
48,
49
tortenelem / A demokrácia fénykora Görögországban
(i.e.
A demokrácia fénykora Görögországban
(i.e.VI - V. század)
A démosz harca a demokrácia megteremtéséért, az arisztokrácia ellen
- Hellász = Görög föld ; Polisz = városállam
- A közös nyelv, kultúra és vallás tartotta össze a városállamokat.
- Arisztokraták:
o nagybirtokos nemzetségfők, akik politikai hatalommal
rendelkeztek
o a hatalom alapja a származás és a..
tortenelem / 7. Tétel
7. Tétel
A Hunyadiak kora.
- Miért nevezték Hunyadi Jánost a "Török veszedelmének"?
Magyarországot az egyre dinamikusabban terjeszkedő Oszmán-török Birodalom
először az első rigómezei csata után kezdte közvetlenül veszélyeztetni. Az
ellene való védekezésben Luxemburgi Zsigmond, Hunyadi János és Hunyadi
Mátyás tűnt ki. A török elleni küzdelemben Hunyadi János hozott fordulatot:
az aktív védelem..
tortenelem / 7/A A Hunyadiak központosító törekvései
7/A A Hunyadiak központosító törekvései
és külpolitikai célkitűzései
Hunyadi János - külpolitikájában a török elleni harcnak jutott a legnagyobb
szerep. Ulászló a déli végek védelmét bízta rá. Első nagy győzelmét 1441-
ben aratta. Ezután a király őt tette meg erdélyi vajdának is.
Hunyadi a török elleni nagyobb szabású támadó hadjárat indításához 1443-ban
látta elérkzettnek az időt. Távolabbi célja az volt, hogy..
tortenelem / 7/A A Hunyadiak központosító törekvései
7/A A Hunyadiak központosító törekvései
és külpolitikai célkitűzései
Hunyadi János - külpolitikájában a török elleni harcnak jutott a legnagyobb
szerep. Ulászló a déli végek védelmét bízta rá. Első nagy győzelmét 1441-
ben aratta. Ezután a király őt tette meg erdélyi vajdának is.
Hunyadi a török elleni nagyobb szabású támadó hadjárat indításához 1443-ban
látta elérkzettnek az időt. Távolabbi célja az volt, hogy..
tortenelem / 7. tétel
7. tétel
Árpád-kor-i Magyarország jellemzése
Államtípus: korai feudalizmus.
Államforma: királyság
Társadalom:
XI-XII. sz. (III. Béla):
Király: A föld nagy része az ő tulajdona volt. Királyi jövedelem: egyre
inkább pénzben vagy
veretlen ezüstben kapta. A király hatalma a birtok- és
vármegyerendszeren alapult.
Papság, Nagybirtokosok, Várjobbágyok: A várnépek tisztjei lettek. Egy
részüknek..
tortenelem / Görög-perzsa háborúk (i. E. 492-449)
Előzmények:
- polisz sz
Görög-perzsa háborúk (i. E. 492-449)
Előzmények:
- polisz szövetségek; iszthmoszi v. peloponnészoszi szövetség
- Dareiosz (i.e. 522-486) célja az volt, hogy az Égei-tenger egyéb
területein is befolyást szerezzen(hadjárat a szkíták ellen i.e.
513-ban
- Miltiádész: Chersonésos félsziget türannosza; érdekszövetség;
valójában perzsaellenes, hajóhíd lerombolásának terve(nem..
tortenelem / 7. "B" tétel
7. "B" tétel
Hunyadi János kormányzósága
Zsigmondot veje Habsburg Albert követte a trónon (1437-1430).
Halála után az egyik fôuri párt V. László néven Albert
utószülött csecsemô fiát ismerte el királynak, a másik liga
pedig a Lengyel Jagelló Ulászlót hívta meg a trónra. Ulászló
1430-1444-ig uralkodott. Hunyadi János is Ulászló pártján
állt, s Ulászló a déli végek védelmét bízta rá. Hunyadi János
1407. körül született, apja..
tortenelem / 7 "A" tétel
7 "A" tétel
témakör:a hunyadiak kora
tételcím: Mátyás király uralkodása, a humanizmus és a reneszánsz hatása
magyarországon
Hunyadi János halálát személyes tragédiák követték, de a törökverô
vesztét Cillei Pált a fiai kisemmizésére próbálta
kihasználni. Cillei Ulrik zsákmányra éhesen 4000 német
fegyveressel vonult nándorfehérvárra. Hunyadi László, János
elsô fia, fogadta Cillei Ulrikot, de a hadsereget nem engedte
be a várba, Cillei pedig..
tortenelem / 7. a-2. Mátyás király uralkodása. A humanizmus és a reneszánsz hatása
7. a-2. Mátyás király uralkodása. A humanizmus és a reneszánsz hatása
Magyarország.
I. Trónrakerülésének körülményei
- Hunyadi János ( 1456 ) halála után a Garai-Cillei-liga meg akarja törni
a Hunyadi család hatalmát
- 1457-ben a király meghal királyválasztó országgyűlés Szilágyi Mihály
hatalmas köznemesi és zsoldos sereggel eléri, hogy Hunyadi Mátyást
választják
II. Hunyadi..
tortenelem / 7. tétel
7. tétel
Mutassa be az Árpád-kor legjelentősebb társadalmi változásait István király
halálától az Árpád-ház kihalásáig!
11. század
. a társadalom szabadokra (liber) és szolgákra (servus) oszlott.
. Nagyon sok átmeneti réteg
Az uralkodó csoport
. Ugyanolyan változatos eredetű, mint az uralkodó maga
. A legnagyobb magánbirtokok is ekkor még kisebbek voltak, mint a királyi
birtok 1%-a. A magánbirtokok a vármegyék..
tortenelem / IV.
IV.
Feudális államszervezet kiépítése Magyarországon
Géza fejedelem és I. István korában
Honfoglaló magyarok állattenyésztéssel, halászattal, vadászattal
foglalkoztak, és sok kalandozó hadjáratot vezettek K-i frankok, Itáliaiak
és Bizánc ellen. Kezdeti sikerek után - mikor nyugaton megszilárdult a
belső rend, kővárak épültek és kiismerték őseink harcmodorát - 955-ben
Augsburgnál..
tortenelem / 8. tétel
Nagy európai felfedezések
A nagy
8. tétel
Nagy európai felfedezések
A nagy felfedezőutak a XV. század végétől sokasodtak. Okai: a Török
Birodalom terjeszkedése, 1453: Bizánc elfoglalása. Nőtt a kereslete a
húst tartósító fűszereknek, élelmiszereknek és a hajógyártáshoz szükséges
faanyagoknak és a textiliparban a festőnövényeknek.
Számos árucikkre volt szükség. Felfedezésekkel együtt járt a terjeszkedés
és új..
tortenelem / Harc a Török és Habsburg Abszolutizmus ellen a 17. sz-ban
Harc a Török és Habsburg Abszolutizmus ellen a 17. sz-ban
Abszolutizmus: Egyeduralomra törekedő rendszerforma, ahol a hatalom az
uralkodó kezében van.
A 17.-század 2. Felében érzékelhetővé válik Magyar országon a török hatalom
meggyengülése.
Ekkor felmerül a török kiűzésének gondolata.
Zrínyi Miklóstól 1620-1664 korának legnagyobb és legsikeresebb hadvezére,..
tortenelem / A királyság kora Rómában
Rómát a mítosz szerint Romulus és Ré
A királyság kora Rómában
Rómát a mítosz szerint Romulus és Rémus alapította, akiket egy
anyafarkas nevelt fel. A történészek véleménye szerint azonban az i.e.
8.században szövetségre lépett szabin, latin és etruszk népek telepedtek le
itt. I.e. 753-ban alapult Róma, mely később a félsziget, majd egész Európa
ura lett.
Róma az i.e. 7-6. század környékén az etruszkok fennhatósága alá
került. Később a római..
tortenelem / A Nyugat-Római birodalom hanyatlása és bukása
Constantinus császár
A Nyugat-Római birodalom hanyatlása és bukása
Constantinus császár 337-ben bekövetkezett halála után három fia
megölette apjuk rokonait, majd felosztották a birodalmat. Hamarosan
polgárháború robbant ki köztük, melyből II. Constantinus került ki
győztesen.
II. Constantinus uralkodása a különböző lázadások, és a külső támadások
leverésével telt el. Mivel a germánok és az alemannok Gallia ellen irányuló..
tortenelem / A plebejusok és a patríciusok politikai küzdelme
A korai köztársasá
A plebejusok és a patríciusok politikai küzdelme
A korai köztársaság idején a római társadalom két rétegre oszlott: a
patríciusok (nemzetségen belüliek) és a plebejusok (alárendeltek) rétegére.
Ez az alárendeltség igen nagy méretű volt, ugyanis a plebejusok politikai
jogokkal nem rendelkeztek, viszont fenyegette őket az eladósodás és az
adósrabszolgaság veszélye, ráadásul kötelező katonai szolgálatot kellett
teljesíteniük...
tortenelem / 8. tétel
8. tétel
A rendiség fejlődése Magyarországon
I. Lajos halála után Zsigmondot koronázták királlyá 1387-ben, de cserébe az
őt uralomra segí-
tő ligával együtt kellett kormányoznia, adományokat kellett adnia a
híveinek. Következmény:
jelentősen csökkent a királyi birtok, a magasabb tisztségekben bárók
voltak.A kiráy megpróbákozott a királyi hatalom központosításával. Zsigmond
célja az volt, hogy a magas..
tortenelem / A római császárság
A császárság létrejötte és működése Augustus idején
A római császárság
A császárság létrejötte és működése Augustus idején
i.e.753-i.e.510.: királyság
i.e.510-i.e.31.: köztársaság
- válsága (nem gazdasági) i.e.133-i.e.31.
i.e.31-i.sz.476.: császárság
A Köztársaság válsága
- államszervezeti válság
o a hatalmas állam kormányzása válságba jutott, a központosítás
volt a megoldás
- a társadalmi, politikai ellentétek kiéleződtek a hódítások,..
tortenelem / A Római köztársaság társadalmi, gazdasági, politikai viszonyai az i.e.3-
A Római köztársaság társadalmi, gazdasági, politikai viszonyai az i.e.3-4.
században
Az i.e. 4.században Róma rendezte külső és belső problémáit, és
elkezdte meghódítani az Appennini-félszigetet. Ez az i.e. 3. századra
sikerült, amikorra az egész félsziget ura, és vezető hatalma lett.
A királyság korában a gazdaság alapja a mezőgazdaság volt. Ez megmaradt
a köztársaság korai szakaszában..
tortenelem / 8/A Az európai feudalizmus átalakulása a
8/A Az európai feudalizmus átalakulása a
nagy földrajzi felfedezések után
A XV. századtól Európában lassú fejlődés indult meg. Egységes, nagy államok
alakultak. Fejlődik az ipar és a mezőgazdaság, ismét növekedni kezd a
népesség, és apénzgazdálkodás általánossá válik. Mindez nagymértékben
hatott a nemzetközi kereskedelemre. Az erősen iparosodó és Európa keleti
felénél jóval sűrűbben lakott Ny-Európa..
tortenelem / 8/A Az európai feudalizmus átalakulása a
8/A Az európai feudalizmus átalakulása a
nagy földrajzi felfedezések után
A XV. századtól Európában lassú fejlődés indult meg. Egységes, nagy államok
alakultak. Fejlődik az ipar és a mezőgazdaság, ismét növekedni kezd a
népesség, és apénzgazdálkodás általánossá válik. Mindez nagymértékben
hatott a nemzetközi kereskedelemre. Az erősen iparosodó és Európa keleti
felénél jóval sűrűbben lakott Ny-Európa..
tortenelem / Lehetséges "B" tétel
Lehetséges "B" tétel
Európa a XVII. században
A XVII. századot egyértelmµen az abszolutizmus kora európában, másrészt
az
ok a folyamatok aelyek a XVI. században váltak lelentôssé tovább erôsödnek.
konkrétan arrol van szó, hogy a nemzetközi kapcsolatok vonatkozásában
európa egyre inkább két felé szakad, másrészt, hogy a gazdasági kapcsolat a
világban (abban a háromszögben amelyrôl a gyengus már a fefedezések idején
említést tett),..
tortenelem / 8. a-1. Ismertesse a földrajzi felfedezések okait, menetét és
8. a-1. Ismertesse a földrajzi felfedezések okait, menetét és
következményeit ?
I. A XV. század második felében kedvezőtlen jelenségek az európai
árutermelés, pénzgazdálkodás fejlődésében :
1.
a) a nemesfémbányák kimerülése
b) arab közvetítő kereskedelem - kiáramlik a nemesfém
c) török megjelenése a Földközi-tenger térségében
szükségszerűség + lehetőség
2. Az első utak..
tortenelem / Julius Ceasar és Augustus politikája
Imperator Caesar Augustus di
Julius Ceasar és Augustus politikája
Imperator Caesar Augustus divi filius tulajdonképpen követte nagy
elődje politikáját, de a csapdákat, melyekbe Julius Caesar beleesett,
kikerülte.
Céljaik teljes mértékben megegyeztek, csupán módszereik különböztek:
Augustus módszerei sokkal kifinomultabbak voltak, és jobban ügyelt a
látszatra is. Mindkettőjük számára világos volt, hogy Rómának egy hosszú
ideig,..
tortenelem / 8 "A" tétel:
8 "A" tétel:
témakör:Az európai társadalom átalakulása a földrajzi felfedezésektôl a
tizenhetedik század végéig.
tételcím: Melyek voltak a nagy földrajzi felfedezések okai, és
következményei?
A XVI.-XVII. század irányzatai egymást egészítették ki, modern
gondolkodást váltva ki ezáltal.
A felfedezések tényleges okai a következôk:
Kelet-közép Európában 1453. után (mi után a Török elfoglalta
Konstantinápolyt), a földközi tenger kereskedelme..
tortenelem / 8. tétel
8. tétel
Mutassa be az Anjou királyok államszervező tevékenységét
Károly Róbert uralkodása (1301-1342)
. Károly Róbertnek, miután legyőzte a két trónkövetelőt, Vencelt (cseh
király) és Ottót (bajor herceg), szembe kellett néznie az igen erős
kiskirályokkal (Csák Máté, Aba Amádé, Borsa Kopasz, Kőszegi János, Kun
László stb.)
. A harc a tartományurakkal az 1312-es rozgonyi csatával kezdődött, ahol..
tortenelem / A Rákóczi szabadságharc előzményei, okai, folyamata.
A Rákóczi szabadságharc előzményei, okai, folyamata.
A török kiűzésének a hadsereg költségeit Lipót Habsburg császár igyekszik a
magyarokra hárítani.
1. Részt, a hadsereg ellátását szolgáló terményadót, porciót vezeti be,
illetve a hadsereget ellátására fuvaradó forspont a jobbágyságot
súlytja és elégedetlenné teszi, de elégedetlenné teszi a nemességet
is, hiszen csokken a jobbágy dózó..
tortenelem / 9. tétel
9. tétel
A három részre szakadt Magyarország
Az 1514. évi parasztfelkelés leverése után a királyi hatalom meggyengült
és a politikai érdekcsoportok között fokozódott a harc. II. Lajos
uralkodása alatt, zavaros belső állapotok jellemezték az országot. Török
terjeszkedés veszélyes volt. Szulejmán (1520-1566) első hadjárata a déli
várrendszer ellen irányult 1521-ben. Elesett Nándorfehérvár is...
tortenelem / 9. A középkori magyar állam hanyatlása,bukása.A 3 részre szakadt ország
9. A középkori magyar állam hanyatlása,bukása.A 3 részre szakadt ország
élete
A1. Az 1514-es Dózsa vezette parasztháború bemutatása és értékelése,az 1526-
os mohácsi csatához vezetô okok, csatavesztés,következmények
I. Dózsa-féle parasztháború
1. Trónbetöltés
Mátyás halála után több trónkövetelô lépett fel.A fôurak olyan királyt
akartak,akinek más országai,külföldi tartományai is vannak,amelynek katonai
erejére támaszkodva fogja-velük vagy..
tortenelem / 9. A középkori magyar állam hanyatlása,bukása.A 3 részre szakadt ország
9. A középkori magyar állam hanyatlása,bukása.A 3 részre szakadt ország
élete
A1. Az 1514-es Dózsa vezette parasztháború bemutatása és értékelése,az 1526-
os mohácsi csatához vezetô okok, csatavesztés,következmények
I. Dózsa-féle parasztháború
1. Trónbetöltés
Mátyás halála után több trónkövetelô lépett fel.A fôurak olyan királyt
akartak,akinek más országai,külföldi tartományai is vannak,amelynek katonai
erejére támaszkodva fogja-velük..