Főoldal | Régi oldalak |

                     
találatok: 1452; csoport: mindenhol

tortenelem / A demokrácia fénykora Görögországban (i.e.

A demokrácia fénykora Görögországban


                            (i.e.VI - V. század)


A démosz harca a demokrácia megteremtéséért, az arisztokrácia ellen


   -  Hellász = Görög föld ; Polisz = városállam

   -  A közös nyelv, kultúra és vallás tartotta össze a városállamokat.
   -  Arisztokraták:
        o    nagybirtokos   nemzetségfők,   akik   politikai    hatalommal
           rendelkeztek
        o  a hatalom alapja a származás  és  a..

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

tortenelem / 7. Tétel

7. Tétel
                              A Hunyadiak kora.

- Miért nevezték Hunyadi Jánost a "Török veszedelmének"?
 Magyarországot az egyre dinamikusabban terjeszkedő  Oszmán-török  Birodalom
 először az első rigómezei csata után kezdte közvetlenül veszélyeztetni.  Az
 ellene való védekezésben Luxemburgi  Zsigmond,  Hunyadi  János  és  Hunyadi
 Mátyás tűnt ki. A török elleni küzdelemben Hunyadi János hozott fordulatot:
 az aktív védelem..

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

tortenelem / 7/A A Hunyadiak központosító törekvései

7/A A Hunyadiak központosító törekvései
                        és külpolitikai célkitűzései

Hunyadi János - külpolitikájában a török elleni harcnak jutott a  legnagyobb
szerep. Ulászló a déli végek védelmét bízta rá. Első  nagy  győzelmét  1441-
ben aratta. Ezután a király őt tette meg erdélyi vajdának is.
Hunyadi a török elleni nagyobb szabású támadó hadjárat indításához  1443-ban
látta elérkzettnek az időt. Távolabbi célja az volt, hogy..

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

tortenelem / 7/A A Hunyadiak központosító törekvései

7/A A Hunyadiak központosító törekvései
                        és külpolitikai célkitűzései

Hunyadi János - külpolitikájában a török elleni harcnak jutott a  legnagyobb
szerep. Ulászló a déli végek védelmét bízta rá. Első  nagy  győzelmét  1441-
ben aratta. Ezután a király őt tette meg erdélyi vajdának is.
Hunyadi a török elleni nagyobb szabású támadó hadjárat indításához  1443-ban
látta elérkzettnek az időt. Távolabbi célja az volt, hogy..

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

tortenelem / 7. tétel

7. tétel
                     Árpád-kor-i Magyarország jellemzése

Államtípus: korai feudalizmus.
Államforma: királyság
Társadalom:
XI-XII. sz. (III. Béla):
Király: A föld nagy része az ő  tulajdona  volt.  Királyi  jövedelem:  egyre
inkább pénzben vagy
       veretlen  ezüstben   kapta.   A   király   hatalma   a   birtok-   és
vármegyerendszeren alapult.
Papság,  Nagybirtokosok,  Várjobbágyok:  A  várnépek  tisztjei  lettek.  Egy
részüknek..

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

tortenelem / Görög-perzsa háborúk (i. E. 492-449) Előzmények: - polisz sz

Görög-perzsa háborúk (i. E. 492-449)


Előzmények:

        -  polisz szövetségek; iszthmoszi v. peloponnészoszi szövetség
        -  Dareiosz (i.e. 522-486) célja az volt, hogy az Égei-tenger egyéb
           területein is befolyást szerezzen(hadjárat a szkíták ellen  i.e.
           513-ban
        -  Miltiádész: Chersonésos  félsziget  türannosza;  érdekszövetség;
           valójában  perzsaellenes,   hajóhíd   lerombolásának   terve(nem..

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

tortenelem / 7. "B" tétel

7. "B" tétel

                Hunyadi János kormányzósága

Zsigmondot veje Habsburg Albert követte a trónon (1437-1430).
Halála után az egyik fôuri párt V. László néven Albert
utószülött csecsemô fiát ismerte el királynak, a másik liga
pedig a Lengyel Jagelló Ulászlót hívta meg a trónra. Ulászló
1430-1444-ig uralkodott. Hunyadi János is Ulászló pártján
állt, s Ulászló a déli végek védelmét bízta rá. Hunyadi János
1407. körül született, apja..

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

tortenelem / 7 "A" tétel

7 "A" tétel

témakör:a hunyadiak kora
tételcím: Mátyás király uralkodása, a humanizmus és a reneszánsz hatása
magyarországon



  Hunyadi János halálát személyes tragédiák követték, de a törökverô
vesztét Cillei Pált a fiai kisemmizésére próbálta
kihasználni. Cillei Ulrik zsákmányra éhesen 4000 német
fegyveressel vonult nándorfehérvárra. Hunyadi László, János
elsô fia, fogadta Cillei Ulrikot, de a hadsereget nem engedte
be a várba, Cillei pedig..

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

tortenelem / 7. a-2. Mátyás király uralkodása. A humanizmus és a reneszánsz hatása

7. a-2. Mátyás király uralkodása. A humanizmus és a reneszánsz hatása
                                Magyarország.



I. Trónrakerülésének körülményei



  - Hunyadi János ( 1456 ) halála után a Garai-Cillei-liga meg akarja törni
   a Hunyadi család hatalmát

  - 1457-ben a király meghal  királyválasztó országgyűlés  Szilágyi  Mihály
   hatalmas köznemesi és  zsoldos  sereggel  eléri,  hogy  Hunyadi  Mátyást
   választják




II. Hunyadi..

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

tortenelem / 7. tétel

7. tétel
 Mutassa be az Árpád-kor legjelentősebb társadalmi változásait István király
                     halálától az Árpád-ház kihalásáig!


11. század

 . a társadalom szabadokra (liber) és szolgákra (servus) oszlott.
 . Nagyon sok átmeneti réteg

Az uralkodó csoport
 . Ugyanolyan változatos eredetű, mint az uralkodó maga
 . A legnagyobb magánbirtokok is ekkor még kisebbek voltak, mint  a  királyi
   birtok 1%-a. A magánbirtokok a vármegyék..

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

tortenelem / IV.

IV.
              Feudális államszervezet kiépítése Magyarországon
                     Géza fejedelem és I. István korában

Honfoglaló    magyarok    állattenyésztéssel,    halászattal,    vadászattal
foglalkoztak, és sok kalandozó hadjáratot vezettek  K-i  frankok,  Itáliaiak
és Bizánc ellen. Kezdeti sikerek  után  -  mikor  nyugaton  megszilárdult  a
belső rend, kővárak épültek  és  kiismerték  őseink  harcmodorát  -  955-ben
Augsburgnál..

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

tortenelem / 8. tétel Nagy európai felfedezések A nagy

8. tétel

                          Nagy európai felfedezések


A nagy  felfedezőutak  a  XV.  század  végétől  sokasodtak.  Okai:  a  Török
  Birodalom terjeszkedése, 1453: Bizánc elfoglalása.  Nőtt  a  kereslete  a
  húst tartósító fűszereknek, élelmiszereknek és a hajógyártáshoz szükséges
  faanyagoknak és a textiliparban a festőnövényeknek.
Számos árucikkre volt szükség. Felfedezésekkel együtt  járt  a  terjeszkedés
  és új..

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

tortenelem / Harc a Török és Habsburg Abszolutizmus ellen a 17. sz-ban

Harc a Török és Habsburg Abszolutizmus ellen a 17. sz-ban

   Abszolutizmus:  Egyeduralomra törekedő rendszerforma, ahol a hatalom az
                            uralkodó kezében van.

 A 17.-század 2. Felében érzékelhetővé válik Magyar országon a török hatalom
                               meggyengülése.
                Ekkor felmerül a török kiűzésének gondolata.
  Zrínyi Miklóstól 1620-1664 korának legnagyobb és legsikeresebb hadvezére,..

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

tortenelem / A királyság kora Rómában Rómát a mítosz szerint Romulus és Ré

A királyság kora Rómában

    Rómát  a  mítosz  szerint  Romulus  és  Rémus  alapította,  akiket  egy
anyafarkas nevelt fel. A  történészek  véleménye  szerint  azonban  az  i.e.
8.században szövetségre lépett szabin, latin és etruszk népek telepedtek  le
itt. I.e. 753-ban alapult Róma, mely később a félsziget, majd  egész  Európa
ura lett.
    Róma az i.e.  7-6.  század  környékén  az  etruszkok  fennhatósága  alá
került.  Később  a  római..

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

tortenelem / A Nyugat-Római birodalom hanyatlása és bukása Constantinus császár

A Nyugat-Római birodalom hanyatlása és bukása

    Constantinus  császár  337-ben  bekövetkezett  halála  után  három  fia
megölette  apjuk  rokonait,  majd  felosztották  a   birodalmat.   Hamarosan
polgárháború  robbant  ki  köztük,  melyből  II.  Constantinus   került   ki
győztesen.
    II. Constantinus uralkodása a különböző lázadások, és a külső támadások
leverésével telt el. Mivel a germánok és az alemannok Gallia ellen  irányuló..

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

tortenelem / A plebejusok és a patríciusok politikai küzdelme A korai köztársasá

A plebejusok és a patríciusok politikai küzdelme

    A korai köztársaság idején a római társadalom két  rétegre  oszlott:  a
patríciusok (nemzetségen belüliek) és a plebejusok (alárendeltek)  rétegére.
Ez az alárendeltség igen nagy méretű volt, ugyanis  a  plebejusok  politikai
jogokkal nem rendelkeztek, viszont  fenyegette  őket  az  eladósodás  és  az
adósrabszolgaság veszélye, ráadásul  kötelező  katonai  szolgálatot  kellett
teljesíteniük...

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

tortenelem / 8. tétel

8. tétel
                     A rendiség fejlődése Magyarországon

I. Lajos halála után Zsigmondot koronázták királlyá 1387-ben, de cserébe  az
őt uralomra segí-
tő  ligával  együtt  kellett  kormányoznia,  adományokat  kellett  adnia   a
híveinek. Következmény:
jelentősen  csökkent  a  királyi  birtok,  a  magasabb  tisztségekben  bárók
voltak.A kiráy megpróbákozott a királyi hatalom központosításával.  Zsigmond
célja az  volt,  hogy  a  magas..

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

tortenelem / A római császárság A császárság létrejötte és működése Augustus idején

A római császárság


A császárság létrejötte és működése Augustus idején

i.e.753-i.e.510.: királyság
i.e.510-i.e.31.: köztársaság
   -  válsága (nem gazdasági) i.e.133-i.e.31.
i.e.31-i.sz.476.: császárság

A Köztársaság válsága

   -  államszervezeti válság
        o  a hatalmas állam kormányzása válságba jutott, a központosítás
           volt a megoldás
   -  a társadalmi, politikai ellentétek kiéleződtek a hódítások,..

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

tortenelem / A Római köztársaság társadalmi, gazdasági, politikai viszonyai az i.e.3-

A Római köztársaság társadalmi, gazdasági, politikai viszonyai az i.e.3-4.
                                  században

    Az i.e.  4.században  Róma  rendezte  külső  és  belső  problémáit,  és
elkezdte meghódítani  az  Appennini-félszigetet.  Ez  az  i.e.  3.  századra
sikerült, amikorra az egész félsziget ura, és vezető hatalma lett.
    A királyság korában a gazdaság alapja a mezőgazdaság volt. Ez megmaradt
a köztársaság korai szakaszában..

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

tortenelem / 8/A Az európai feudalizmus átalakulása a

8/A Az európai feudalizmus átalakulása a
                      nagy földrajzi felfedezések után

A XV. századtól Európában lassú fejlődés indult meg. Egységes, nagy  államok
alakultak. Fejlődik az ipar  és  a  mezőgazdaság,  ismét  növekedni  kezd  a
népesség,  és  apénzgazdálkodás  általánossá  válik.  Mindez   nagymértékben
hatott a nemzetközi kereskedelemre. Az erősen  iparosodó  és  Európa  keleti
felénél jóval  sűrűbben  lakott  Ny-Európa..

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

tortenelem / 8/A Az európai feudalizmus átalakulása a

8/A Az európai feudalizmus átalakulása a
                      nagy földrajzi felfedezések után

A XV. századtól Európában lassú fejlődés indult meg. Egységes, nagy  államok
alakultak. Fejlődik az ipar  és  a  mezőgazdaság,  ismét  növekedni  kezd  a
népesség,  és  apénzgazdálkodás  általánossá  válik.  Mindez   nagymértékben
hatott a nemzetközi kereskedelemre. Az erősen  iparosodó  és  Európa  keleti
felénél jóval  sűrűbben  lakott  Ny-Európa..

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

tortenelem / Lehetséges "B" tétel

Lehetséges "B" tétel

 Európa a XVII. században


  A XVII. századot egyértelmµen az abszolutizmus kora európában, másrészt
az
ok a folyamatok aelyek a XVI. században váltak lelentôssé tovább erôsödnek.
konkrétan arrol van szó, hogy a nemzetközi kapcsolatok vonatkozásában
európa egyre inkább két felé szakad, másrészt, hogy a gazdasági kapcsolat a
világban (abban a háromszögben amelyrôl a gyengus már a fefedezések idején
említést tett),..

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

tortenelem / 8. a-1. Ismertesse a földrajzi felfedezések okait, menetét és

8. a-1. Ismertesse a földrajzi felfedezések okait, menetét és
                              következményeit ?



I.  A  XV.  század  második  felében  kedvezőtlen  jelenségek   az   európai
  árutermelés, pénzgazdálkodás fejlődésében :




 1.




  a) a nemesfémbányák kimerülése

  b) arab közvetítő kereskedelem - kiáramlik a nemesfém

  c) török megjelenése a Földközi-tenger térségében




  szükségszerűség + lehetőség




 2. Az első utak..

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

tortenelem / Julius Ceasar és Augustus politikája Imperator Caesar Augustus di

Julius Ceasar és Augustus politikája

    Imperator Caesar  Augustus  divi  filius  tulajdonképpen  követte  nagy
elődje politikáját,  de  a  csapdákat,  melyekbe  Julius  Caesar  beleesett,
kikerülte.
    Céljaik teljes mértékben megegyeztek,  csupán  módszereik  különböztek:
Augustus  módszerei  sokkal  kifinomultabbak  voltak,  és  jobban  ügyelt  a
látszatra is. Mindkettőjük számára világos volt,  hogy  Rómának  egy  hosszú
ideig,..

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

tortenelem / 8 "A" tétel:

8 "A" tétel:

témakör:Az európai társadalom átalakulása a földrajzi felfedezésektôl a
tizenhetedik század végéig.
tételcím: Melyek voltak a nagy földrajzi felfedezések okai, és
következményei?


A XVI.-XVII. század irányzatai egymást egészítették ki, modern
gondolkodást váltva ki ezáltal.
A felfedezések tényleges okai a következôk:
Kelet-közép Európában 1453. után (mi után a Török elfoglalta
Konstantinápolyt), a földközi tenger kereskedelme..

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

tortenelem / 8. tétel

8. tétel
          Mutassa be az Anjou királyok államszervező tevékenységét



Károly Róbert uralkodása (1301-1342)

 . Károly Róbertnek, miután legyőzte  a  két  trónkövetelőt,  Vencelt  (cseh
   király) és Ottót (bajor herceg),  szembe  kellett  néznie  az  igen  erős
   kiskirályokkal (Csák Máté, Aba Amádé, Borsa Kopasz,  Kőszegi  János,  Kun
   László stb.)
 . A harc a tartományurakkal az 1312-es rozgonyi  csatával  kezdődött,  ahol..

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

tortenelem / A Rákóczi szabadságharc előzményei, okai, folyamata.

A Rákóczi szabadságharc előzményei, okai, folyamata.

 A török kiűzésének a hadsereg költségeit Lipót Habsburg császár igyekszik a
                            magyarokra hárítani.
   1. Részt, a hadsereg ellátását szolgáló terményadót, porciót vezeti be,
      illetve a hadsereget ellátására fuvaradó forspont a jobbágyságot
     súlytja és elégedetlenné teszi, de elégedetlenné teszi a nemességet
                is, hiszen csokken a jobbágy dózó..

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

tortenelem / 9. tétel

9. tétel

                     A három részre szakadt Magyarország


  Az 1514. évi parasztfelkelés leverése után a királyi hatalom  meggyengült
és  a  politikai  érdekcsoportok  között  fokozódott  a  harc.   II.   Lajos
uralkodása alatt, zavaros belső állapotok  jellemezték  az  országot.  Török
terjeszkedés veszélyes volt. Szulejmán (1520-1566)  első  hadjárata  a  déli
várrendszer ellen irányult 1521-ben. Elesett Nándorfehérvár is...

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

tortenelem / 9. A középkori magyar állam hanyatlása,bukása.A 3 részre szakadt ország

9. A középkori magyar állam hanyatlása,bukása.A 3 részre szakadt ország
élete


A1. Az 1514-es Dózsa vezette parasztháború bemutatása és értékelése,az 1526-
os mohácsi csatához vezetô okok, csatavesztés,következmények

I. Dózsa-féle parasztháború

1. Trónbetöltés
Mátyás halála után több trónkövetelô lépett fel.A fôurak olyan királyt
akartak,akinek más országai,külföldi tartományai is vannak,amelynek katonai
erejére támaszkodva fogja-velük vagy..

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

tortenelem / 9. A középkori magyar állam hanyatlása,bukása.A 3 részre szakadt ország

9. A középkori magyar állam hanyatlása,bukása.A 3 részre     szakadt ország
élete


A1. Az 1514-es Dózsa vezette parasztháború bemutatása és értékelése,az 1526-
os mohácsi csatához vezetô okok, csatavesztés,következmények

I. Dózsa-féle parasztháború

1. Trónbetöltés
Mátyás halála után több trónkövetelô lépett fel.A fôurak olyan királyt
akartak,akinek más országai,külföldi tartományai is vannak,amelynek katonai
erejére támaszkodva fogja-velük..

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]