1,
2,
3,
4,
5,
6,
7,
8,
9,
10,
11,
12,
13,
14,
15,
16,
17,
18,
19,
20,
21,
22,
23,
24,
25,
26,
27,
28,
29,
30,
31,
32,
33,
34,
35,
36,
37,
38,
39,
40,
41,
42,
43,
44,
45,
46,
47,
48,
49
fizika / A sűrűség és a sűrűségmérés
Egy adott anyag sűrűségén egységnyi térfo
A sűrűség és a sűrűségmérés
Egy adott anyag sűrűségén egységnyi térfogatú darabjának tömegét értjük.
Egy anyag sűrűsége az anyag tömegének és térfogatának hányadosát értjük
Különböző anyagok sűrűségét Arkhimédész törvényének segítségével mérhetjük
meg. Ha rendelkezésünkre áll egy ismert sűrűségű folyadék, akkor ismeretlen
sűrűségű szilárd testet a folyadékba merítve, s megmérve a felhajtóerőt,
kiszámíthatjuk a test..
fizika / Atomreaktor
Atomreaktor
Az atommag energiáját gyakorlatilag hasznosítható méretekben felszabadító
berendezés, melyben a magreakciók lefolyása szabályozható.
Megkülönböztetünk a könnyű atommagok egyesülésén alapuló fúziós reaktort és
a magok hasadásakor felszabaduló energiát hasznosító hasadási reaktort. Az
atomreaktor energiatermelő anyagai a hasadó kémiai elemek. A hasadó anyagok
atommagjai kis energiájú, lassú neutronok..
fizika / A töltés eloszlása a feltöltött fémtesten
A fémre vitt többlettölté
A töltés eloszlása a feltöltött fémtesten
A fémre vitt többlettöltés telje egészében a fém külső felületén
helyezkedik el. A térerőség a fém belsejében nulla. Az erővonalak a fém
felületére merőlegesek.
fizika / Az anyagok csoportosítása
-vezetők:
fémek, emberi test grafit, föld
-
Az anyagok csoportosítása
-vezetők:
fémek, emberi test grafit, föld
-szigetelők:
üveg, műanyag, porcelán. C törvénye: F=k*(Q1*Q2)/r2. Q1,2 a töltések
nagysága, r - a
töltések közötti távolság, k-állandó, k=9*109 Nm2/ C2.
fizika / Az egyenes vonalú, egyenletesen gyorsuló mozgás
Ennél a mozgásnál az ú
Az egyenes vonalú, egyenletesen gyorsuló mozgás
Ennél a mozgásnál az út egyenesen arányos az idő négyzetével, és a sebesség
egyenesen arányos az idővel.
Mivel a test sebessége változik, be kell vezetni egy új fogalmat: ahol a
pillanatnyi sebesség az idő múlásával egyenletesen nő: a változás
gyorsaságát, a sebességnövekedés mértékét nevezzük gyorsulásnak. Jele a
(latin acceleritas). Mértékegysége m/s a négyzeten. A..
fizika / Az elektromos mező munkája
WAB=F*s=F*d=q*E*d;
WAC=F*s*cos alfa=F*d
WCB
Az elektromos mező munkája
WAB=F*s=F*d=q*E*d;
WAC=F*s*cos alfa=F*d
WCB=0
WAB=WAC+WCB=F*d
Homogén mező munkája független a pályától, csak a kezdő és végponttól függ.
Inhomogén
mező munkája független a pályától. Az olyan mezőt, melynél a munkavégzés
független a
pályától, konzervatív mezőnek nevezzük.
WAB / q=áll.; WAB / q=UAB
UAB - a mező
A pontjának a B pontjához viszonyított feszültsége. U mértékegysége:
1V=1J/C; 1V: a mező két pontja között..
fizika / Az elektromos mező térerőssége
Az elektromos mező térerőssége
Bármely elektromos töltés maga körül elektromos mezőt hoz létre. Ha az
elektromos mezőbe
töltött testet helyezünk, akkor erre a testre erő hat. Az elektromos mezőt
elektromos térerős
séggel jellemezzük. Az elektromos mező adott pontbeli térerőségének
nevezzük a mezőbe helyezett pontszerű töltésre ható erő, és a töltés
hányadosát. Jele: E. E=F osztva q-val =k*(q*Q) osztva r négyzettel..
fizika / Az erő. Az erők összegzése
I. Az erőről általában
A testek egymásra gy
Az erő. Az erők összegzése
I. Az erőről általában
A testek egymásra gyakorolt vonzó vagy taszító hatását erőnek nevezzük. A
testek kölcsönhatásban vannak egymással, ha az egyik test hat a másikra,
akkor a másik is hat az egyikre.
Az erőnek kétféle hatása van. Az egyik az alakváltoztató vagy deformáló
hatás, a másik a mozgásállapotot változtató hatás. Mindkettőre több példát
is lehet mondani:
1. a deformáló hatásra:
A rúgót..
fizika / Bolygók mozgása
Geocentrikus és heliocentrikus világkép. Kepler (1571-1
Bolygók mozgása
Geocentrikus és heliocentrikus világkép. Kepler (1571-1630) törvényei:
I. Naprendszerünk minden bolygója ellipszis pályán mozog a nap körül,
melynek egyik
fókuszában a nap áll.
II. A naptól a bolygóhoz húzott vezérsugár = idők alatt = területeket
súrol.
III. Egy bolygó keringési ideének négyzete egyenesen arányos az ellipszis
fél-nagy-
tengelyének köbével.
T12/T22 = a13/a23 = 4¶2/f*Mnap..
fizika / Coulomb törvénye
2 pontszerű töltés között ható erő egyenesen arányos
Coulomb törvénye
2 pontszerű töltés között ható erő egyenesen arányos a 2 töltés szorzatával
és fordítottan arányos a közöttük lévő távolság négyzetével. 1 C a töltése
annak a pontszerű testnek, amely egy ugyanakkora töltésű pontszerű testen
1m távból 9*10 a kilencediken erővel taszít.
fizika / Csúcshatás
A csúcsokban nagyobb a töltéssűrűség, mint az enyhe görbül
Csúcshatás
A csúcsokban nagyobb a töltéssűrűség, mint az enyhe görbületű helyeken. A
levegő
molekulái dipólusokká válnak, melyeket a töltött csúcs magához vonzza vagy
eltaszítja. Az eltaszított részecskék árama elhajlítja a gyertya lángját,
vagy forgásba hozza a kereket. Csúccsal ellátott testek könnyen elveszítik
töltésüket.
fizika / Elektrosztatika
A testek elektromos állapotát az elektromos tölté
Elektrosztatika
A testek elektromos állapotát az elektromos töltés okozza. A vonzás-
taszítás jelenségét, mint hatást tapasztaljuk, de ez a hatás a testeket nem
változtatja meg. két féle elektromos állapotot ismerünk a pozitív töltést
(bőrrel dörzsölünk üvegrúdat), és a negatív töltést a (bőrrel dörzsölt
üvegrúd). Ezek az elnevezések Benjámin Frenklintöl származnak. Az egynemű
töltések taszítják a különneműek vonzzák..
fizika / Elhajlás
Elhajlás
Hullámmozgás eltérése az egyenes vonalú terjedéstől valamilyen útjában lévő
akadály következtében.
fizika / Elnyelési színkép
Elnyelési színkép
Valamely anyag által egy folytonos színképű fényforrás sugárzásából elnyelt
hullámhosszok összessége. A spektrumban az elnyelt frekvenciák helyén
fekete vonalak jelennek meg, melyek különálló vonalakat vagy sávokat
képeznek, és helyük az illető anyagra jellemző. A jelenség magyarázata az,
hogy a gázatomok és molekulák diszkrét energianívókkal rendelkeznek, ezért
csak meghatározott energiájú fényt tudnak..
fizika / Energiavölgy
Energiavölgy
Egyetlen nukleonra átlagosan jutó energia. A térfogati energiából egy-egy
nukleonra minden atommagban ugyanannyi jut.: Ezt megemeli a felületi
energia, mégpedig elsősorban a kisebb magoknál, mert ezeknél a nukleonok
nagyobb hányada kerül a felületre. Sok proton a Coulomb-energiatagot
növeli. Ha a protonok és a neutronok száma nagyon különbözik, akkor pedig a
Pauli-tag nagy. Mivel a nagyobb tömegszámú..
fizika / Erővonalak
Az elektromos mezőt szemléltető görbék, melyek érintői mind
Erővonalak
Az elektromos mezőt szemléltető görbék, melyek érintői minden egyes pontban
a térerőség vektor irányába mutatnak. Tulajdonságai: -a pozitív töltésekből
indulnak és a negatív töltésekbe végződnek. Az erővonalak nem metszhetik
egymást. Az erővonal sűrűségével jellemezhetjük a mező erőségét.
fizika / Erővonalak sűrűsége
Az egységnyi felületet metsző erővonalak száma.
Erővonalak sűrűsége
Az egységnyi felületet metsző erővonalak száma.
fizika / Fény interferencia
Az R1 és R2 rést az R-ből kiinduló fényhullámok azo
Fény interferencia
Az R1 és R2 rést az R-ből kiinduló fényhullámok azonos fázisban érik el. A
résekből újabb azonos fázisú fényhullámok indulnak ki. A hullámok az ernyőt
elérve erősítik v. gyengítik ill. kioltják egymást.
Interferenciát csak olyan fényhullámoknál észlelünk, ahol a megvilágított
felület pontjaiban a hullámok időben állandó fáziskülönbséggel találkoznak.
Ezeket a hullámokat koherens hullámoknak nevezzük. Nem..
fizika / TARTALOM
TARTALOM
1. A Galilei-féle relativitási elv, éterhipotézis, a Michelson-kísérlet. A
speciális relativitás elve
2. A Lorentz-transzformáció, kinematikai következmények
3. Relativisztikus dinamika: tömegnövekedés, mozgásegyenlet, tömeg-energia
ekvivalencia., a Cockroft-Walton kísérlet
4. A hőmérsékleti sugárzás
5. A kvantummechanika néhány egyéb kísérleti előzménye: szilárdtestek
fajhője alacsony hőmérsékleten, fotoeffektus,..
fizika / Fotóeffektus
Fotóeffektus
Kötött elektronok felszabadítása fénysugarak hatására. Külső fotóeffektus
esetében a megvilágított testből a felületén át elektronok lépnek ki. A
jelenséget 1888-ban Hallwachs és Sztoletov magyarázta meg. Lenard
vizsgálatai szerint a kilépő elektronok száma egyenesem arányos a
megvilágító fény erősségével és a megvilágítás idejével. Az elektronok
kilépése a megvilágítás pillanatában megindul, és a kilépő elektronok
energiája függ..
fizika / Földelés
Fémtárgyaknak a földdel való vezető összeköttetését földelésn
Földelés
Fémtárgyaknak a földdel való vezető összeköttetését földelésnek nevezzük. A
föld potenciáját
nullának választjuk meg. földelés jele: (merőlegesjel).
fizika / Gázok áramlása, közegellenállás
Áramlás akkor jön létre a folyadék
Gázok áramlása, közegellenállás
Áramlás akkor jön létre a folyadékban vagy gázban nyomáskülönbség jön
létre.
A gázok, folyadékok mozgásának egyszerűbb esete, amikor a folyamat időben
állandó, azaz egy adott helyen nem változnak a folyamatot jellemző fizikai
mennyiségek az idő múlásával. Az ilyen stacionárius áramlás leírása is
könnyebb.
A stacionárius áramlás fontos jellemzője, hogy a cső, meder, vagy vezeték
egy adott..
fizika / Heisenberg
Heisenberg
Határozatlansági reláció. Egy elemi rész helyét és impulzusát egyszerre nem
lehet teljes pontossággal meghatározni. Ha pl. pontosan meghatároztunk egy
atomi részecske helyét, akkor oly mértékben zavartuk meg a mikrovilág
egyensúlyát mérési beavatkozásunkkal, hogy eredeti állapotában a
részecskéhez rendelt impulzust nem tudjuk mérni, csak egy következő
állapotban, és fordítva. Nem lehet tehát a..
fizika / Homogén elektromos mező
A térerősség mindenütt azonos irányú és nagysá
Homogén elektromos mező
A térerősség mindenütt azonos irányú és nagyságú.
fizika / Hullámcsomag
Hullámcsomag
A hullámcsomag a terjedés közben szétterül, mert sokfajta sebesség van
kódolva benne.
fizika / Katódsugárcső
Katódsugárcső
Belül légritkított, hosszú üvegbúrába izzítható fémszálat forrasztunk, elé
lyukkal ellátott fémlapot. A fémszálat katódként egyenfeszültségű forrás
negatív sarkára kötjük, a fémlap pedig a pozitiv anód. A katódsugarat rá
merőleges , homogén mágneses mezőbe vezetve a sugárzást alkotó q töltésű
részecskék a Lorentz erő hatására R sugarú körpályán mozognak.
fizika / Kibocsátási színkép
Kibocsátási színkép
Egy atom vagy molekula által kisugárzott fény színképe.
fizika / Könnyű magok
Könnyű magok
2H, a deuteron egy protonból és egy neutronból összeállt atommag. A 2He,
azaz két proton már nem marad egyedül. A protonok között fellépő elektromos
taszítás és a szűk tartományra bezárt protonok mozgása fölött nem képes
úrrá lenni a két proton nukleáris kölcsönhatása. 2He atommag nem létezik. A
3H, 3He, 4He atommagok léteznek. Egy-egy nukleon mind több másik nukleon
erős vonzását érzi: rohamosan mélyül az egy..
fizika / Körmozgás
A körmozgás változó mozgás, a sebesség iránya állandóan vált
Körmozgás
A körmozgás változó mozgás, a sebesség iránya állandóan változik. a mozgás
jellemzésére a következő mennyiségeket használjuk:
1. a körpálya sugara: r [m]
2. periódusidő, egy körülfordulás ideje: T [s]
Egyenletes körmozgásról beszélünk, ha a körülfordulás mindig ugyanannyi
ideig tart, azaz a periódusidő állandó. A körmozgást azzal is
jellemezhetjük, hogy a test hány körülfordulást tesz meg egy időegység..
fizika / Láncreakció
Láncreakció
Olyan egymás után következő, nagy sebességű reakciók sorozata, amelyek
mindegyikében keletkezik egy, a következő lánctag gyors lefolyását okozó
termék. Maghasadási láncreakció megy végbe az atommáglyában és az
atombombában. A láncreakciót egy vagy néhány neutron indítja meg. A neutron
hasít pl. egy U235 magot. A hasadáskor felszabaduló neutronok további
uránmagokat hasítanak. Itt újabb neutronok..