Főoldal | Régi oldalak |

                     
találatok: 31; csoport: nyelvtan

nyelvtan / XXI. tétel

XXI. tétel


                     A módosítószó. Az igekötő. A névelő




Módosítószó: módosító szavakhoz tartoznak a tagadó szavak (nem, sem), a
tiltó szavak (ne, se). Tiltószót akkor használunk, amikor a felszólító
mondatot tagadjuk. Pl.: Állj fel! Ne állj fel!

Igekötő: az igekötő módosítja az ige jelentését (ki, be, fel, le, ide, oda,
rá, szét, össze, vissza). Az igekötőnek 3 helye van:
Az ige előtt, igekötő + ige. Mindig egybe írjuk. Pl.:..

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

nyelvtan / XX. tétel

XX. tétel


                  Valóságos határozószó és határozói igenév



A határozószók kifejezik a cselekvés  helyét,  idejét  és  módját  általában
minden toldalék nélkül.

Helyhatározó szó: lent, kint, bent, fenn, itt, ott, stb.
Kérdést kifejező helyhatározó szó: hol, hová, merre, meddig
Időhatározó szó: most, reggel, tavaly, jövőre.
Kérdést kifejező időhatározó szó: mikor, meddig
Módhatározó szó: így, úgy
Kérdést kifejező módhatározó szó:..

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

nyelvtan / XX. tétel

XX. tétel

                             Szavak szerkezete.

A szavak szerkezetileg lehetnek egyszerű és összetett  szavak.  Az  egyszerű
egy szóból, az összetett szó két szóból  áll.  Az  összetett  szavaknak  van
előtagja és utótagja. Két  fajtája  van,  a  mellérendelt  összetett  és  az
alárendelt összetett szó.
Alárendelt összetett szó: az előtag az utótagnak alá van rendelve, ezért  az
utótaggal kérdezünk az előtagra, annyi fajtája van..

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

nyelvtan / XVII. tétel

XVII. tétel


                                  A számnév


Két nagy csoportba osztjuk:
Határozatlan (kevés, rengeteg).
Határozott. Ennek újabb 3 fajtája van:
Tőszámnév (ötven)
Sorszámnév (hatvanadik), mindig pontot írunk utána, ha számjegy.
Törtszámnév (fél, negyed)

Számnév helyesírása:
2000-ig minden számot egybe írunk. Pl.: 1532 - ezerötszázharminckettő.
2000 felett három helyértékenként tagoljuk, és ezeket kötőjellel kötjük
egymáshoz...

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

nyelvtan / XVI. tétel

XVI. tétel

                    Az alakzatok fajtái és stílusértékük.

Az  alakzatok  az  érzelemre  hatás,  feszültségkeltés   stíluseszközei,   a
szokásostól eltérő nyelvi megoldásokat nevezzük  így.  Leggyakoribb  fajtái:
hangismétlés,  alliteráció,  tőismétlés,   szócsoport   ismétlés,   egyszerű
szóismétlés, mondatismétlés.
Halmozás vagy felsorolás, azonos mondatrészek.  Fokozás,  felsorolás  tagjai
között különböző, egyre inkább fokozó..

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

nyelvtan / XVIII. tétel

XVIII. tétel


                                  A névmás




       A névmás főnevet, melléknevet, vagy számnevet helyettesítő szó.

|A névmás                              |Példák                         |
|fajtája         |szerepe              |                               |
|Csak|Személyes  |A három nyelvtani    |E: én, te, ő                   |
|főne|           |személy nevét        |T: mi, ti, ők                  |
|veke|..

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

nyelvtan / XIX. tétel

XIX. tétel


                       A névszók jelezése és ragozása



Szó = szótő + toldalék. Pl.: apu|kámékkal.

Kétfajta szótő van, relatív és abszolút.
Abszolút: ebből már nem lehet elvenni.
Relatív: asztalos|oknak.
Toldalék lehet: képző, jel, rag.
Sorrend: szótő + képző + jel + rag, az esetek 99%-ban, emellett valamelyik
toldalék kimaradhat.
Képző: megváltoztatja a szó jelentését, és gyakran a szófaját is. Pl.:
igéből névszót (tanul -..

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

nyelvtan / XVI. tétel

XVI. tétel


                     A melléknév és a melléknévi igenév




Melléknév: tulajdonságot, valakihez vagy valamihez való tartozást jelent.
Lehet képezni     főnévből -i, -s képzővel.
A melléknevet fokozni is lehet:
Alapfok (szép), jele: nincs.
Középfok (szebb), jele: melléknév+bb.
Felsőfok (legszebb), jele: leg+melléknév+bb
Túlzófok (legeslegszebb), jele: legesleg+melléknév+bb
Melléknév fokozásánál mindig bb-t írunk, és az egész szót..

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

nyelvtan / XV. tétel

XV. tétel

                        Az allegória és a szimbólum.

Az összetett költői képek egy metaforából indulnak  ki,  és  a  bennük  levő
tartalmi és  képi  lehetőségeket  a  költő  újabb  képekben  bontja  ki.  Az
összetett költői kép elemi képek sorozata, a  képek  egymásra  épülnek.  Két
típusa az allegória és a szimbólum.
Allegória: az egész művön át végigvezetett kép. Több  mozzanatban  kifejtett
metafora,   az   értelemhez   szóló,..

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

nyelvtan / XIII. tétel

XIII. tétel

                    A mondat hangsúly-, szünetviszonyai.

A magyar nyelvre jellemző,  hogy  a  szavaknak  az  első  szótagját  mondjuk
hangsúlyosan,   nyomatékosan   (szóhangsúly).   A   mondatnál   mindig   azt
hangsúlyozzuk, amit ki akarunk emelni, nem szabad minden szót  hangsúlyozni.
Ha hosszabb a mondat, több mondatrészt is  hangsúlyozhatunk.  A  hangsúllyal
kiemelt szavakhoz egy vagy több  hangsúlytalan  csatlakozhat.  A..

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

nyelvtan / XII. tétel

XII. tétel

 Mai magyar nyelvünk néhány fontosabb sajátossága. Nyelvművelésünk alapelvei

1945 után nagy változások zajlottak le nyelvünkben:
A tömegkommunikáció, az iskolázottság fejlődése  következtében  megerősödött
a köznyelv használata.
Bizonyos vidéki központokban nyelvjárások  és  a  köznyelv  között  átmeneti
változatok alakultak ki (regionális köznyelv).
Egyes  szakmák,  foglalkozási  ágak  sajátos  szóhasználata   kialakult   és..

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

nyelvtan / XIV. tétel

XIV. tétel

                                 A hasonlat.

A hasonlat a szóképekhez kapcsolódó stíluseszköz, különbözik a  metaforától,
mert  itt  nincs  azonosítás,  csak  hasonlítás,   a   hasonlat   3   eleme:
hasonlított, hasonló, közös jegy.  Általában  "mint"  kötőszóvas  kapcsoljuk
össze.
Köznyelvben is gyakran használunk a szemléletessé tétel  vagy  a  magyarázat
szempontjából  (céljából).  Költői  hasonlat  eredeti  költői  képre..

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

nyelvtan / XIX. tétel

XIX. tétel

                     Hanglejtés és szórend a mondatban.

A hanglejtés az emberi hang magasságának változása beszéd közben,  a  beszéd
zenei dallama. Elsősorban értelmi szerepe van.
A magyar hanglejtés két fő formája az emelkedő és  az  ereszkedő.  Általában
ereszkedő, kérdő mondatban emelkedő.
A mondat tartalmi jellegét legtöbbször az utolsó szakasz  hanglejtése  dönti
el.
A  kifogástalan  magyar  beszédnek  fontos  követelménye  a..

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

nyelvtan / XII. tétel

XII. tétel

                            A metafora és fajtái.

Metafora:
metafora - két fogalom hasonlóságán alapuló azonosítás.
Példamondat: "Hé fiúk! Amott ül egy túzok magában."  Arany  János:  a  túzok
metafora; tömör szókép;
Azonosító, azonosított; ha csak  az  azonosítót  írjuk  le,  akkor  egyszerű
metaforáról  beszélünk,  ha  egy  mondatban  fejtjük  ki  mind  a  két  elem
szerepét, akkor beszélünk teljes metaforáról.
Példamondat:..

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

nyelvtan / XIII. tétel

XIII. tétel

                    A szinesztézia és a megszemélyesítés.

Szinesztézia: különböző érzékterületek összekapcsolása  történik  1  képben.
Legtöbbször jelzős szerkezetben, pl.: Ady: Napsugarak.
Megszemélyesítés: olyan metafora, melyben élő  tulajdonsággal  ruházunk  fel
élettelen dolgot vagy fogalmat.

Értelmezze a következő versekben a szóképek hatását és milyenségét:
"Az éjjel rá szálltak a fára, mint kis lepkék, a levelek" (József..

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

nyelvtan / XV. tétel

XV. tétel

A főnév és főnévi igenév

A főnév élőlényeknek, élettelen dolgoknak, gondolati dolgoknak a neve. Két
fő fajtája van, a köznév és a tulajdonnév.
A köznév több dolog közös neve, kis kezdőbetűvel írjuk. Pl.: lámpa, fiú,
nevetés, boldogság.
A tulajdonnév valakinek a neve, vagy valaminek a saját megkülönböztető
neve, nagy kezdőbetűvel írjuk. Hat fajtája van: személynév, állatnév,
intézménynév, cím, márkanév, földrajzi név.
Személynevek: a..

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

nyelvtan / XI. tétel

XI. tétel

                     Mai magyar helyesírásunk alapelvei

Az alapelvek az akadémiai helyesírási szabályokban nyomon követhetők:
Kiejtés elve.
Szóelemzés elve: másképp  ejtjük,  mint  ahogy  írjuk.  Ilyenek  lehetnek  a
toldalékolt vagy összetett szavak, ha sok mássalhangzó kerül  egymás  mellé,
pl. zsebkendő, bánja.
Hagyomány elve: bizonyos szavak helyesírását  hagyományos  alapon  döntötték
el, pl. ly-onos szavak, régi  családnevek,..

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

nyelvtan / XIII. - XIV. tétel

XIII. - XIV. tétel

         Az ige és fajtái. - Igeragozás és az igék helyes használata

Az igék fajtái:
      Jelentés szerint három fajtája lehet.
           1. Cselekvést jelentő - valami vagy valaki csinál valamit
           2. Történést jelentő - akaratunktól független. Pl.:  forr,  döng,
              esik.
           3. Létezés jelentő - van, él.

      Idő szerint három fajtája van.
           1. Jelen idő - nincs jele
           2...

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

nyelvtan / XVII. tétel

XVII. tétel

                      A többszörösen összetett mondat.

Az olyan mondatokat, amelyekben kettőnél több  tagmondat  van,  többszörösen
összetett mondatoknak nevezzük. Itt a  tagmondatok  lehetnek  alárendelt  és
mellérendelt viszonyban.  Vörösmarty  Guttenberg-albumba  című  versében  14
tagmondat van.

Kimentem  a   kertbe,   elültettem   a   virágokat,   vízzel   meglocsoltam,
megkapáltam, aztán bementem a szobámba.

        1..

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

nyelvtan / X. tétel

X. tétel

                   A mondathasználat stilisztikai értéke.

Mondanivalónkat  alkalmilag  szerkesztett   mondatokban   fejezzük   ki,   a
köznyelvi  mondathasználatot  a  mondanivaló  jellege  és  a   beszédhelyzet
határozza meg.
A szépirodalmi szövegekben a mondathasználatnak stilisztikai szerepe van,  a
tudatosan megtervezett  mondathasználat  érzelmi,  hangulati  elem  lehet  a
szövegben. A  szokásostól  eltérő  mondatszerkesztés:..

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

nyelvtan / XV. - XVI. tétel

XV. - XVI. tétel

             A mellérendelt összetett mondat fogalma és fajtái.
             A mellérendelt összetett mondat helyes használata.

A mellérendelt összetett mondat szerkezetileg két tagmondatból  áll,  a  két
tagmondat egymással egyenértékű, kötőszóval kapcsolódnak  össze,  a  kötőszó
el is maradhat, mindig vesszőt teszünk a tagmondatok közé.
Ábrázolása:
                           - kapcsolatos, kötőszava:  és,  is,  s,..

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

nyelvtan / X. tétel

X. tétel

                     A nyelvújításkori szóalkotás módjai

Kazinczy-ék munkájának eredményeképpen kb. 10  000  új  szó  keletkezett.  A
leggyakoribb szóalkotási módok a következők:
1. A régi, elavult magyar szavak felújítása, pl. év, hős, lomb, őr.
2. Tájszók, nyelvjárási szavak használata, pl. páholy - régen  a  szénatartó
   megnevezése.
3. Idegen szavak magyarra fordítása, pl. standpunkt - álláspont,  de  tettek
   így nevekkel is:..

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

nyelvtan / XI. tétel

XI. tétel

             A szóképek stílushatása és fajtái. A költői jelző.

A  szókép  a  szemléletesség  stíluseszköze,  a  valóság  tényeit  érzékeink
számára megjeleníti, hat a képzeletünkre, és hangulatot is kelt. Fajtái:
metafora - két fogalom hasonlóságán alapuló azonosítás.
Példamondat: "Hé fiúk! Amott ül egy túzok magában." Arany  János:  a  túzok,
metafora; tömör szókép (ez a következő tétel példamondata);
metonímia - más kapcsolat..

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

nyelvtan / XII. tétel

XII. tétel

A szófajok

Ige
Főnév:      köznév
tulajdon név:
személynév
állatnév
márkanév
intézmény
cím
földrajzi név
Melléknév
Számnév:    határozatlan számnév
határozott számnév:
tőszámnév
törtszámnév
sorszámnév
Névmások: főnévi névmás:
személyes névmás
birtokos névmás
visszaható névmás
kölcsönös névmás
 melléknévi névmás:
számnévmás
kérdő névmás
mutató névmás
határozatlan névmás
általános névmás
kérdő
Igenév:     főnévi igenév
határozói..

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

nyelvtan / XI. tétel

XI. tétel

A szó hangalakja és jelentése

Minden szónak van hangalakja és jelentése. Hangalak - hangok sora, jelentés
- amire gondolunk a szó kimondásakor.

H - J       egyjelentésű szó: Kati.
       J
H                          több jelentésű szó: ég, vár, fog

J

       J
H                       azonos alakú szó: ég, vár, fog

J

H
            J         azonos jelentésű szó: krumpli - burgonya
H

H    J

H                              J..

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

nyelvtan / XIII. - XIV. tétel

XIII. - XIV. tétel

              Az alárendelt összetett mondat fogalma és fajtái.
           Az alárendelt mondat helyes használata és helyesírása.

Ha két  tagmondat  közül  az  egyik  alá  van  rendelve  a  másiknak,  akkor
alárendelő összetett mondatnak nevezzük. Az ilyen  mondat  egy  fő-  és  egy
mellékmondatból  áll.  A  főmondatból  hiányzik  egy  mondatrész,   amit   a
mellékmondat  helyettesít,  e  szerint  annyi  fajtája  lehet  az..

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

nyelvtan / XII. tétel

XII. tétel

                       Az összetett mondat és fajtái.

A mondatok szerkezetük szerint lehetnek egyszerű és összetett  mondatok.  Az
összetett mondat két tagmondatból áll, a  tagmondatokban  A  -  Á  szerkezet
van. A tagmondatok közé  mindig  vesszőt  kell  tenni,  kötőszó  köti  össze
egymással, de ez a kötőszó el is maradhat. Két fajtája  van,  az  alárendelt
és a mellérendelt összetett mondat.
Ha két  tagmondat  közül  az  egyik..

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

nyelvtan / VIII. tétel

VIII. tétel

              A magyar nyelvtörténet korszakai. Nyelvemlékeink.

Nyelvtörténeti korszakok:
Az uráli alapnyelv a kb. i. e. negyedik évezred.
Finn-ugor alapnyelv az i. e. második évezred.
Ugor korszak az i. e. második - első évezred.
Önálló magyar korszak i. e. első évezred második fele.
Az ómagyar nyelv kora (896 - 1526):
Ebből  a  korból   már   vannak   írásos   nyelvemlékeink.   Nyelvemlékeinek
szórványemlékek a  latin..

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

nyelvtan / X. tétel

X. tétel

                           A szókincs gyarapítása

A  magyar  nyelvben  körülbelül  1   millió   szó   van.   Különböző   módon
gyarapíthatjuk szókincsünket.
Fő módszer a szóösszetétel, itt két vagy több szót olyan sokszor  használunk
együtt, hogy egy szó lesz belőle pl.: ablakkeret.
Az összetett szónak van egy előtagja és egy utótagja pl.: kis|lány.
Szervetlen szóösszetétel: tagjai olyan hosszú időn keresztül fordulnak  elő,
hogy nem..

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]

nyelvtan / IX. tétel

IX. tétel

                A nyelvújítási mozgalom. Kazinczy munkássága

A nyelvújítás a XVIII. század végétől a XIX. század első feléig,  az  '50-es
évekig tartott. A felvilágosodás  eszméi  és  a  nemzeti  öntudat  erősödése
vezet  a  nyelvújító  mozgalom  kibontakozásához.  A   nyelvújító   mozgalom
tudatosan szervezett  mesterséges  és  gyors  nyelvfejlesztési  törekvéseket
jelent, elindítója és korai képviselője  Bessenyei  György,..

[ Megtekintés szöveges formában ] ; [ letöltés ]