nyelvtan / XXI. tétel
XXI. tétel
A módosítószó. Az igekötő. A névelő
Módosítószó: módosító szavakhoz tartoznak a tagadó szavak (nem, sem), a
tiltó szavak (ne, se). Tiltószót akkor használunk, amikor a felszólító
mondatot tagadjuk. Pl.: Állj fel! Ne állj fel!
Igekötő: az igekötő módosítja az ige jelentését (ki, be, fel, le, ide, oda,
rá, szét, össze, vissza). Az igekötőnek 3 helye van:
Az ige előtt, igekötő + ige. Mindig egybe írjuk. Pl.:..
nyelvtan / XX. tétel
XX. tétel
Valóságos határozószó és határozói igenév
A határozószók kifejezik a cselekvés helyét, idejét és módját általában
minden toldalék nélkül.
Helyhatározó szó: lent, kint, bent, fenn, itt, ott, stb.
Kérdést kifejező helyhatározó szó: hol, hová, merre, meddig
Időhatározó szó: most, reggel, tavaly, jövőre.
Kérdést kifejező időhatározó szó: mikor, meddig
Módhatározó szó: így, úgy
Kérdést kifejező módhatározó szó:..
nyelvtan / XX. tétel
XX. tétel
Szavak szerkezete.
A szavak szerkezetileg lehetnek egyszerű és összetett szavak. Az egyszerű
egy szóból, az összetett szó két szóból áll. Az összetett szavaknak van
előtagja és utótagja. Két fajtája van, a mellérendelt összetett és az
alárendelt összetett szó.
Alárendelt összetett szó: az előtag az utótagnak alá van rendelve, ezért az
utótaggal kérdezünk az előtagra, annyi fajtája van..
nyelvtan / XVII. tétel
XVII. tétel
A számnév
Két nagy csoportba osztjuk:
Határozatlan (kevés, rengeteg).
Határozott. Ennek újabb 3 fajtája van:
Tőszámnév (ötven)
Sorszámnév (hatvanadik), mindig pontot írunk utána, ha számjegy.
Törtszámnév (fél, negyed)
Számnév helyesírása:
2000-ig minden számot egybe írunk. Pl.: 1532 - ezerötszázharminckettő.
2000 felett három helyértékenként tagoljuk, és ezeket kötőjellel kötjük
egymáshoz...
nyelvtan / XVI. tétel
XVI. tétel
Az alakzatok fajtái és stílusértékük.
Az alakzatok az érzelemre hatás, feszültségkeltés stíluseszközei, a
szokásostól eltérő nyelvi megoldásokat nevezzük így. Leggyakoribb fajtái:
hangismétlés, alliteráció, tőismétlés, szócsoport ismétlés, egyszerű
szóismétlés, mondatismétlés.
Halmozás vagy felsorolás, azonos mondatrészek. Fokozás, felsorolás tagjai
között különböző, egyre inkább fokozó..
nyelvtan / XVIII. tétel
XVIII. tétel
A névmás
A névmás főnevet, melléknevet, vagy számnevet helyettesítő szó.
|A névmás |Példák |
|fajtája |szerepe | |
|Csak|Személyes |A három nyelvtani |E: én, te, ő |
|főne| |személy nevét |T: mi, ti, ők |
|veke|..
nyelvtan / XIX. tétel
XIX. tétel
A névszók jelezése és ragozása
Szó = szótő + toldalék. Pl.: apu|kámékkal.
Kétfajta szótő van, relatív és abszolút.
Abszolút: ebből már nem lehet elvenni.
Relatív: asztalos|oknak.
Toldalék lehet: képző, jel, rag.
Sorrend: szótő + képző + jel + rag, az esetek 99%-ban, emellett valamelyik
toldalék kimaradhat.
Képző: megváltoztatja a szó jelentését, és gyakran a szófaját is. Pl.:
igéből névszót (tanul -..
nyelvtan / XVI. tétel
XVI. tétel
A melléknév és a melléknévi igenév
Melléknév: tulajdonságot, valakihez vagy valamihez való tartozást jelent.
Lehet képezni főnévből -i, -s képzővel.
A melléknevet fokozni is lehet:
Alapfok (szép), jele: nincs.
Középfok (szebb), jele: melléknév+bb.
Felsőfok (legszebb), jele: leg+melléknév+bb
Túlzófok (legeslegszebb), jele: legesleg+melléknév+bb
Melléknév fokozásánál mindig bb-t írunk, és az egész szót..
nyelvtan / XV. tétel
XV. tétel
Az allegória és a szimbólum.
Az összetett költői képek egy metaforából indulnak ki, és a bennük levő
tartalmi és képi lehetőségeket a költő újabb képekben bontja ki. Az
összetett költői kép elemi képek sorozata, a képek egymásra épülnek. Két
típusa az allegória és a szimbólum.
Allegória: az egész művön át végigvezetett kép. Több mozzanatban kifejtett
metafora, az értelemhez szóló,..
nyelvtan / XIII. tétel
XIII. tétel
A mondat hangsúly-, szünetviszonyai.
A magyar nyelvre jellemző, hogy a szavaknak az első szótagját mondjuk
hangsúlyosan, nyomatékosan (szóhangsúly). A mondatnál mindig azt
hangsúlyozzuk, amit ki akarunk emelni, nem szabad minden szót hangsúlyozni.
Ha hosszabb a mondat, több mondatrészt is hangsúlyozhatunk. A hangsúllyal
kiemelt szavakhoz egy vagy több hangsúlytalan csatlakozhat. A..
nyelvtan / XII. tétel
XII. tétel
Mai magyar nyelvünk néhány fontosabb sajátossága. Nyelvművelésünk alapelvei
1945 után nagy változások zajlottak le nyelvünkben:
A tömegkommunikáció, az iskolázottság fejlődése következtében megerősödött
a köznyelv használata.
Bizonyos vidéki központokban nyelvjárások és a köznyelv között átmeneti
változatok alakultak ki (regionális köznyelv).
Egyes szakmák, foglalkozási ágak sajátos szóhasználata kialakult és..
nyelvtan / XIV. tétel
XIV. tétel
A hasonlat.
A hasonlat a szóképekhez kapcsolódó stíluseszköz, különbözik a metaforától,
mert itt nincs azonosítás, csak hasonlítás, a hasonlat 3 eleme:
hasonlított, hasonló, közös jegy. Általában "mint" kötőszóvas kapcsoljuk
össze.
Köznyelvben is gyakran használunk a szemléletessé tétel vagy a magyarázat
szempontjából (céljából). Költői hasonlat eredeti költői képre..
nyelvtan / XIX. tétel
XIX. tétel
Hanglejtés és szórend a mondatban.
A hanglejtés az emberi hang magasságának változása beszéd közben, a beszéd
zenei dallama. Elsősorban értelmi szerepe van.
A magyar hanglejtés két fő formája az emelkedő és az ereszkedő. Általában
ereszkedő, kérdő mondatban emelkedő.
A mondat tartalmi jellegét legtöbbször az utolsó szakasz hanglejtése dönti
el.
A kifogástalan magyar beszédnek fontos követelménye a..
nyelvtan / XII. tétel
XII. tétel
A metafora és fajtái.
Metafora:
metafora - két fogalom hasonlóságán alapuló azonosítás.
Példamondat: "Hé fiúk! Amott ül egy túzok magában." Arany János: a túzok
metafora; tömör szókép;
Azonosító, azonosított; ha csak az azonosítót írjuk le, akkor egyszerű
metaforáról beszélünk, ha egy mondatban fejtjük ki mind a két elem
szerepét, akkor beszélünk teljes metaforáról.
Példamondat:..
nyelvtan / XIII. tétel
XIII. tétel
A szinesztézia és a megszemélyesítés.
Szinesztézia: különböző érzékterületek összekapcsolása történik 1 képben.
Legtöbbször jelzős szerkezetben, pl.: Ady: Napsugarak.
Megszemélyesítés: olyan metafora, melyben élő tulajdonsággal ruházunk fel
élettelen dolgot vagy fogalmat.
Értelmezze a következő versekben a szóképek hatását és milyenségét:
"Az éjjel rá szálltak a fára, mint kis lepkék, a levelek" (József..
nyelvtan / XV. tétel
XV. tétel
A főnév és főnévi igenév
A főnév élőlényeknek, élettelen dolgoknak, gondolati dolgoknak a neve. Két
fő fajtája van, a köznév és a tulajdonnév.
A köznév több dolog közös neve, kis kezdőbetűvel írjuk. Pl.: lámpa, fiú,
nevetés, boldogság.
A tulajdonnév valakinek a neve, vagy valaminek a saját megkülönböztető
neve, nagy kezdőbetűvel írjuk. Hat fajtája van: személynév, állatnév,
intézménynév, cím, márkanév, földrajzi név.
Személynevek: a..
nyelvtan / XI. tétel
XI. tétel
Mai magyar helyesírásunk alapelvei
Az alapelvek az akadémiai helyesírási szabályokban nyomon követhetők:
Kiejtés elve.
Szóelemzés elve: másképp ejtjük, mint ahogy írjuk. Ilyenek lehetnek a
toldalékolt vagy összetett szavak, ha sok mássalhangzó kerül egymás mellé,
pl. zsebkendő, bánja.
Hagyomány elve: bizonyos szavak helyesírását hagyományos alapon döntötték
el, pl. ly-onos szavak, régi családnevek,..
nyelvtan / XIII. - XIV. tétel
XIII. - XIV. tétel
Az ige és fajtái. - Igeragozás és az igék helyes használata
Az igék fajtái:
Jelentés szerint három fajtája lehet.
1. Cselekvést jelentő - valami vagy valaki csinál valamit
2. Történést jelentő - akaratunktól független. Pl.: forr, döng,
esik.
3. Létezés jelentő - van, él.
Idő szerint három fajtája van.
1. Jelen idő - nincs jele
2...
nyelvtan / XVII. tétel
XVII. tétel
A többszörösen összetett mondat.
Az olyan mondatokat, amelyekben kettőnél több tagmondat van, többszörösen
összetett mondatoknak nevezzük. Itt a tagmondatok lehetnek alárendelt és
mellérendelt viszonyban. Vörösmarty Guttenberg-albumba című versében 14
tagmondat van.
Kimentem a kertbe, elültettem a virágokat, vízzel meglocsoltam,
megkapáltam, aztán bementem a szobámba.
1..
nyelvtan / X. tétel
X. tétel
A mondathasználat stilisztikai értéke.
Mondanivalónkat alkalmilag szerkesztett mondatokban fejezzük ki, a
köznyelvi mondathasználatot a mondanivaló jellege és a beszédhelyzet
határozza meg.
A szépirodalmi szövegekben a mondathasználatnak stilisztikai szerepe van, a
tudatosan megtervezett mondathasználat érzelmi, hangulati elem lehet a
szövegben. A szokásostól eltérő mondatszerkesztés:..
nyelvtan / XV. - XVI. tétel
XV. - XVI. tétel
A mellérendelt összetett mondat fogalma és fajtái.
A mellérendelt összetett mondat helyes használata.
A mellérendelt összetett mondat szerkezetileg két tagmondatból áll, a két
tagmondat egymással egyenértékű, kötőszóval kapcsolódnak össze, a kötőszó
el is maradhat, mindig vesszőt teszünk a tagmondatok közé.
Ábrázolása:
- kapcsolatos, kötőszava: és, is, s,..
nyelvtan / X. tétel
X. tétel
A nyelvújításkori szóalkotás módjai
Kazinczy-ék munkájának eredményeképpen kb. 10 000 új szó keletkezett. A
leggyakoribb szóalkotási módok a következők:
1. A régi, elavult magyar szavak felújítása, pl. év, hős, lomb, őr.
2. Tájszók, nyelvjárási szavak használata, pl. páholy - régen a szénatartó
megnevezése.
3. Idegen szavak magyarra fordítása, pl. standpunkt - álláspont, de tettek
így nevekkel is:..
nyelvtan / XI. tétel
XI. tétel
A szóképek stílushatása és fajtái. A költői jelző.
A szókép a szemléletesség stíluseszköze, a valóság tényeit érzékeink
számára megjeleníti, hat a képzeletünkre, és hangulatot is kelt. Fajtái:
metafora - két fogalom hasonlóságán alapuló azonosítás.
Példamondat: "Hé fiúk! Amott ül egy túzok magában." Arany János: a túzok,
metafora; tömör szókép (ez a következő tétel példamondata);
metonímia - más kapcsolat..
nyelvtan / XII. tétel
XII. tétel
A szófajok
Ige
Főnév: köznév
tulajdon név:
személynév
állatnév
márkanév
intézmény
cím
földrajzi név
Melléknév
Számnév: határozatlan számnév
határozott számnév:
tőszámnév
törtszámnév
sorszámnév
Névmások: főnévi névmás:
személyes névmás
birtokos névmás
visszaható névmás
kölcsönös névmás
melléknévi névmás:
számnévmás
kérdő névmás
mutató névmás
határozatlan névmás
általános névmás
kérdő
Igenév: főnévi igenév
határozói..
nyelvtan / XI. tétel
XI. tétel
A szó hangalakja és jelentése
Minden szónak van hangalakja és jelentése. Hangalak - hangok sora, jelentés
- amire gondolunk a szó kimondásakor.
H - J egyjelentésű szó: Kati.
J
H több jelentésű szó: ég, vár, fog
J
J
H azonos alakú szó: ég, vár, fog
J
H
J azonos jelentésű szó: krumpli - burgonya
H
H J
H J..
nyelvtan / XIII. - XIV. tétel
XIII. - XIV. tétel
Az alárendelt összetett mondat fogalma és fajtái.
Az alárendelt mondat helyes használata és helyesírása.
Ha két tagmondat közül az egyik alá van rendelve a másiknak, akkor
alárendelő összetett mondatnak nevezzük. Az ilyen mondat egy fő- és egy
mellékmondatból áll. A főmondatból hiányzik egy mondatrész, amit a
mellékmondat helyettesít, e szerint annyi fajtája lehet az..
nyelvtan / XII. tétel
XII. tétel
Az összetett mondat és fajtái.
A mondatok szerkezetük szerint lehetnek egyszerű és összetett mondatok. Az
összetett mondat két tagmondatból áll, a tagmondatokban A - Á szerkezet
van. A tagmondatok közé mindig vesszőt kell tenni, kötőszó köti össze
egymással, de ez a kötőszó el is maradhat. Két fajtája van, az alárendelt
és a mellérendelt összetett mondat.
Ha két tagmondat közül az egyik..
nyelvtan / VIII. tétel
VIII. tétel
A magyar nyelvtörténet korszakai. Nyelvemlékeink.
Nyelvtörténeti korszakok:
Az uráli alapnyelv a kb. i. e. negyedik évezred.
Finn-ugor alapnyelv az i. e. második évezred.
Ugor korszak az i. e. második - első évezred.
Önálló magyar korszak i. e. első évezred második fele.
Az ómagyar nyelv kora (896 - 1526):
Ebből a korból már vannak írásos nyelvemlékeink. Nyelvemlékeinek
szórványemlékek a latin..
nyelvtan / X. tétel
X. tétel
A szókincs gyarapítása
A magyar nyelvben körülbelül 1 millió szó van. Különböző módon
gyarapíthatjuk szókincsünket.
Fő módszer a szóösszetétel, itt két vagy több szót olyan sokszor használunk
együtt, hogy egy szó lesz belőle pl.: ablakkeret.
Az összetett szónak van egy előtagja és egy utótagja pl.: kis|lány.
Szervetlen szóösszetétel: tagjai olyan hosszú időn keresztül fordulnak elő,
hogy nem..
nyelvtan / IX. tétel
IX. tétel
A nyelvújítási mozgalom. Kazinczy munkássága
A nyelvújítás a XVIII. század végétől a XIX. század első feléig, az '50-es
évekig tartott. A felvilágosodás eszméi és a nemzeti öntudat erősödése
vezet a nyelvújító mozgalom kibontakozásához. A nyelvújító mozgalom
tudatosan szervezett mesterséges és gyors nyelvfejlesztési törekvéseket
jelent, elindítója és korai képviselője Bessenyei György,..