tortenelem / IV.

IV.
              Feudális államszervezet kiépítése Magyarországon
                     Géza fejedelem és I. István korában

Honfoglaló    magyarok    állattenyésztéssel,    halászattal,    vadászattal
foglalkoztak, és sok kalandozó hadjáratot vezettek  K-i  frankok,  Itáliaiak
és Bizánc ellen. Kezdeti sikerek  után  -  mikor  nyugaton  megszilárdult  a
belső rend, kővárak épültek  és  kiismerték  őseink  harcmodorát  -  955-ben
Augsburgnál..

tortenelem / 8. tétel Nagy európai felfedezések A nagy

8. tétel

                          Nagy európai felfedezések


A nagy  felfedezőutak  a  XV.  század  végétől  sokasodtak.  Okai:  a  Török
  Birodalom terjeszkedése, 1453: Bizánc elfoglalása.  Nőtt  a  kereslete  a
  húst tartósító fűszereknek, élelmiszereknek és a hajógyártáshoz szükséges
  faanyagoknak és a textiliparban a festőnövényeknek.
Számos árucikkre volt szükség. Felfedezésekkel együtt  járt  a  terjeszkedés
  és új..

tortenelem / Harc a Török és Habsburg Abszolutizmus ellen a 17. sz-ban

Harc a Török és Habsburg Abszolutizmus ellen a 17. sz-ban

   Abszolutizmus:  Egyeduralomra törekedő rendszerforma, ahol a hatalom az
                            uralkodó kezében van.

 A 17.-század 2. Felében érzékelhetővé válik Magyar országon a török hatalom
                               meggyengülése.
                Ekkor felmerül a török kiűzésének gondolata.
  Zrínyi Miklóstól 1620-1664 korának legnagyobb és legsikeresebb hadvezére,..

tortenelem / A királyság kora Rómában Rómát a mítosz szerint Romulus és Ré

A királyság kora Rómában

    Rómát  a  mítosz  szerint  Romulus  és  Rémus  alapította,  akiket  egy
anyafarkas nevelt fel. A  történészek  véleménye  szerint  azonban  az  i.e.
8.században szövetségre lépett szabin, latin és etruszk népek telepedtek  le
itt. I.e. 753-ban alapult Róma, mely később a félsziget, majd  egész  Európa
ura lett.
    Róma az i.e.  7-6.  század  környékén  az  etruszkok  fennhatósága  alá
került.  Később  a  római..

tortenelem / A Nyugat-Római birodalom hanyatlása és bukása Constantinus császár

A Nyugat-Római birodalom hanyatlása és bukása

    Constantinus  császár  337-ben  bekövetkezett  halála  után  három  fia
megölette  apjuk  rokonait,  majd  felosztották  a   birodalmat.   Hamarosan
polgárháború  robbant  ki  köztük,  melyből  II.  Constantinus   került   ki
győztesen.
    II. Constantinus uralkodása a különböző lázadások, és a külső támadások
leverésével telt el. Mivel a germánok és az alemannok Gallia ellen  irányuló..

tortenelem / A plebejusok és a patríciusok politikai küzdelme A korai köztársasá

A plebejusok és a patríciusok politikai küzdelme

    A korai köztársaság idején a római társadalom két  rétegre  oszlott:  a
patríciusok (nemzetségen belüliek) és a plebejusok (alárendeltek)  rétegére.
Ez az alárendeltség igen nagy méretű volt, ugyanis  a  plebejusok  politikai
jogokkal nem rendelkeztek, viszont  fenyegette  őket  az  eladósodás  és  az
adósrabszolgaság veszélye, ráadásul  kötelező  katonai  szolgálatot  kellett
teljesíteniük...

tortenelem / 8. tétel

8. tétel
                     A rendiség fejlődése Magyarországon

I. Lajos halála után Zsigmondot koronázták királlyá 1387-ben, de cserébe  az
őt uralomra segí-
tő  ligával  együtt  kellett  kormányoznia,  adományokat  kellett  adnia   a
híveinek. Következmény:
jelentősen  csökkent  a  királyi  birtok,  a  magasabb  tisztségekben  bárók
voltak.A kiráy megpróbákozott a királyi hatalom központosításával.  Zsigmond
célja az  volt,  hogy  a  magas..

tortenelem / A római császárság A császárság létrejötte és működése Augustus idején

A római császárság


A császárság létrejötte és működése Augustus idején

i.e.753-i.e.510.: királyság
i.e.510-i.e.31.: köztársaság
   -  válsága (nem gazdasági) i.e.133-i.e.31.
i.e.31-i.sz.476.: császárság

A Köztársaság válsága

   -  államszervezeti válság
        o  a hatalmas állam kormányzása válságba jutott, a központosítás
           volt a megoldás
   -  a társadalmi, politikai ellentétek kiéleződtek a hódítások,..

tortenelem / A Római köztársaság társadalmi, gazdasági, politikai viszonyai az i.e.3-

A Római köztársaság társadalmi, gazdasági, politikai viszonyai az i.e.3-4.
                                  században

    Az i.e.  4.században  Róma  rendezte  külső  és  belső  problémáit,  és
elkezdte meghódítani  az  Appennini-félszigetet.  Ez  az  i.e.  3.  századra
sikerült, amikorra az egész félsziget ura, és vezető hatalma lett.
    A királyság korában a gazdaság alapja a mezőgazdaság volt. Ez megmaradt
a köztársaság korai szakaszában..

tortenelem / 8/A Az európai feudalizmus átalakulása a

8/A Az európai feudalizmus átalakulása a
                      nagy földrajzi felfedezések után

A XV. századtól Európában lassú fejlődés indult meg. Egységes, nagy  államok
alakultak. Fejlődik az ipar  és  a  mezőgazdaság,  ismét  növekedni  kezd  a
népesség,  és  apénzgazdálkodás  általánossá  válik.  Mindez   nagymértékben
hatott a nemzetközi kereskedelemre. Az erősen  iparosodó  és  Európa  keleti
felénél jóval  sűrűbben  lakott  Ny-Európa..

tortenelem / 8/A Az európai feudalizmus átalakulása a

8/A Az európai feudalizmus átalakulása a
                      nagy földrajzi felfedezések után

A XV. századtól Európában lassú fejlődés indult meg. Egységes, nagy  államok
alakultak. Fejlődik az ipar  és  a  mezőgazdaság,  ismét  növekedni  kezd  a
népesség,  és  apénzgazdálkodás  általánossá  válik.  Mindez   nagymértékben
hatott a nemzetközi kereskedelemre. Az erősen  iparosodó  és  Európa  keleti
felénél jóval  sűrűbben  lakott  Ny-Európa..

tortenelem / Lehetséges "B" tétel

Lehetséges "B" tétel

 Európa a XVII. században


  A XVII. századot egyértelmµen az abszolutizmus kora európában, másrészt
az
ok a folyamatok aelyek a XVI. században váltak lelentôssé tovább erôsödnek.
konkrétan arrol van szó, hogy a nemzetközi kapcsolatok vonatkozásában
európa egyre inkább két felé szakad, másrészt, hogy a gazdasági kapcsolat a
világban (abban a háromszögben amelyrôl a gyengus már a fefedezések idején
említést tett),..

tortenelem / 8. a-1. Ismertesse a földrajzi felfedezések okait, menetét és

8. a-1. Ismertesse a földrajzi felfedezések okait, menetét és
                              következményeit ?



I.  A  XV.  század  második  felében  kedvezőtlen  jelenségek   az   európai
  árutermelés, pénzgazdálkodás fejlődésében :




 1.




  a) a nemesfémbányák kimerülése

  b) arab közvetítő kereskedelem - kiáramlik a nemesfém

  c) török megjelenése a Földközi-tenger térségében




  szükségszerűség + lehetőség




 2. Az első utak..

tortenelem / Julius Ceasar és Augustus politikája Imperator Caesar Augustus di

Julius Ceasar és Augustus politikája

    Imperator Caesar  Augustus  divi  filius  tulajdonképpen  követte  nagy
elődje politikáját,  de  a  csapdákat,  melyekbe  Julius  Caesar  beleesett,
kikerülte.
    Céljaik teljes mértékben megegyeztek,  csupán  módszereik  különböztek:
Augustus  módszerei  sokkal  kifinomultabbak  voltak,  és  jobban  ügyelt  a
látszatra is. Mindkettőjük számára világos volt,  hogy  Rómának  egy  hosszú
ideig,..

tortenelem / 8 "A" tétel:

8 "A" tétel:

témakör:Az európai társadalom átalakulása a földrajzi felfedezésektôl a
tizenhetedik század végéig.
tételcím: Melyek voltak a nagy földrajzi felfedezések okai, és
következményei?


A XVI.-XVII. század irányzatai egymást egészítették ki, modern
gondolkodást váltva ki ezáltal.
A felfedezések tényleges okai a következôk:
Kelet-közép Európában 1453. után (mi után a Török elfoglalta
Konstantinápolyt), a földközi tenger kereskedelme..

tortenelem / 8. tétel

8. tétel
          Mutassa be az Anjou királyok államszervező tevékenységét



Károly Róbert uralkodása (1301-1342)

 . Károly Róbertnek, miután legyőzte  a  két  trónkövetelőt,  Vencelt  (cseh
   király) és Ottót (bajor herceg),  szembe  kellett  néznie  az  igen  erős
   kiskirályokkal (Csák Máté, Aba Amádé, Borsa Kopasz,  Kőszegi  János,  Kun
   László stb.)
 . A harc a tartományurakkal az 1312-es rozgonyi  csatával  kezdődött,  ahol..

tortenelem / A Rákóczi szabadságharc előzményei, okai, folyamata.

A Rákóczi szabadságharc előzményei, okai, folyamata.

 A török kiűzésének a hadsereg költségeit Lipót Habsburg császár igyekszik a
                            magyarokra hárítani.
   1. Részt, a hadsereg ellátását szolgáló terményadót, porciót vezeti be,
      illetve a hadsereget ellátására fuvaradó forspont a jobbágyságot
     súlytja és elégedetlenné teszi, de elégedetlenné teszi a nemességet
                is, hiszen csokken a jobbágy dózó..

tortenelem / 9. tétel

9. tétel

                     A három részre szakadt Magyarország


  Az 1514. évi parasztfelkelés leverése után a királyi hatalom  meggyengült
és  a  politikai  érdekcsoportok  között  fokozódott  a  harc.   II.   Lajos
uralkodása alatt, zavaros belső állapotok  jellemezték  az  országot.  Török
terjeszkedés veszélyes volt. Szulejmán (1520-1566)  első  hadjárata  a  déli
várrendszer ellen irányult 1521-ben. Elesett Nándorfehérvár is...

tortenelem / 9. A középkori magyar állam hanyatlása,bukása.A 3 részre szakadt ország

9. A középkori magyar állam hanyatlása,bukása.A 3 részre szakadt ország
élete


A1. Az 1514-es Dózsa vezette parasztháború bemutatása és értékelése,az 1526-
os mohácsi csatához vezetô okok, csatavesztés,következmények

I. Dózsa-féle parasztháború

1. Trónbetöltés
Mátyás halála után több trónkövetelô lépett fel.A fôurak olyan királyt
akartak,akinek más országai,külföldi tartományai is vannak,amelynek katonai
erejére támaszkodva fogja-velük vagy..

tortenelem / 9. A középkori magyar állam hanyatlása,bukása.A 3 részre szakadt ország

9. A középkori magyar állam hanyatlása,bukása.A 3 részre     szakadt ország
élete


A1. Az 1514-es Dózsa vezette parasztháború bemutatása és értékelése,az 1526-
os mohácsi csatához vezetô okok, csatavesztés,következmények

I. Dózsa-féle parasztháború

1. Trónbetöltés
Mátyás halála után több trónkövetelô lépett fel.A fôurak olyan királyt
akartak,akinek más országai,külföldi tartományai is vannak,amelynek katonai
erejére támaszkodva fogja-velük..

tortenelem / 9. A középkori magyar állam hanyatlása,bukása.A 3 részre szakadt ors

9. A középkori magyar állam hanyatlása,bukása.A 3 részre     szakadt ország
élete


A1. Az 1514-es Dózsa vezette parasztháború bemutatása és értékelése,az 1526-
os mohácsi csatához vezetô okok, csatavesztés,következmények

I. Dózsa-féle parasztháború

1. Trónbetöltés
Mátyás halála után több trónkövetelô lépett fel.A fôurak olyan királyt
akartak,akinek más országai,külföldi tartományai is vannak,amelynek katonai
erejére támaszkodva fogja-velük..

tortenelem / 9. Tétel

9. Tétel
 A középkori magyar állam hanyatlása, bukása, a három részre szakadt ország
                                   élete.

- Mutassa be és  értékelje  a  Dózsa  vezette  parasztháborút,  a  középkori
magyar állam bukását!
Mátyás halála után azonnal  megindult  a  harc  a  koronáért.  Ugyanakkor  a
főurak megragadták  a  lehetőséget  hatalmuk  visszaállítására.  Átvették  a
király  halálával  megbénult  kormányszervek   irányítását...

tortenelem / Az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc Magyarországon A magyar po

Az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc Magyarországon


A magyar polgári forradalom győzelme, az áprilisi törvények

1848  tavaszán  forradalmi  hullám  söpört  végig  Európán.  Ez   hatott   a
lefékeződött reformpolitikára is.
Március 3-án a pozsonyi országgyűlés elfogadta Kossuth felirati  javaslatát,
amelyben  jobbágyfelszabadítást,  közteherviselést  és   független   nemzeti
kormányt követelt.
Bécs  ellenszegülésére  (a  főrendek  nem..

tortenelem / 9/A Az önálló magyar állam bukása

9/A Az önálló magyar állam bukása

Mátyás halála után a bárók olyan királyt szerettek  volna  a  magyar  trónon
látni, aki gyengekezű, s helyette irányíthatják  az  országot.  II.  Ulászló
személyében találták meg erre a  legmegfelelőbb  embert.  A  bárók  magasabb
méltóságokért, nagyobb jövedelmekért  küzdöttek  egymással,  valamint  óvták
hatalmukat a  köznemesekkel  szemben.  Az  állami  bevételek  csökkentek.  A
bányák, vámok jövedlmét..

tortenelem / 9.a. Az önálló magyar állam bukása

9.a. Az önálló magyar állam bukása



      41. A központosított királyi hatalom szétesése5

       Hunyadi Mátyás 1490 - ben bekövetkezett halála után megindult
       a harc a koronáért. A fôurak átvették a kormányszervek irányí-
       tását. Corvin János hadseregét leverték, Beatrix királynét
       félreállították, és a Jagelló - házból származó Ulászló cseh
       király jelölését fogadták el. A hatalom a fôurak kezébe ke-
       rült...

tortenelem / 9/A Az önálló magyar állam bukása

9/A Az önálló magyar állam bukása

Mátyás halála után a bárók olyan királyt szerettek  volna  a  magyar  trónon
látni, aki gyengekezű, s helyette irányíthatják  az  országot.  II.  Ulászló
személyében találták meg erre a  legmegfelelőbb  embert.  A  bárók  magasabb
méltóságokért, nagyobb jövedelmekért  küzdöttek  egymással,  valamint  óvták
hatalmukat a  köznemesekkel  szemben.  Az  állami  bevételek  csökkentek.  A
bányák, vámok jövedlmét..

tortenelem / 9. Tétel

9. Tétel
Az 1514. évi parasztfelkelés leverése után az ország belső  életét  továbbra
is a királyi hatalom meggyöngülése, és a  politikai  érdekcsoportok  közötti
fokozódó harc  jellemezte.  Az  1516-ban  megkoronázott  gyermekkirály,  II.
Lajos környezete sem volt  képes  erőskezű  kormányzásra.  A  zavaros  belső
állapotok a lehető legrosszabbkor állandósultak, mert a  török  terjeszkedés
ismét hazánk ellen fordult. Szulejmán szultán..

tortenelem / 9. tétel

9. tétel
  Ismertesse, hogy melyek voltak a nagy földrajzi felfedezések kiváltó okai
                              és következményei


A felfedezések kiváltó okai:
 . A XIV. század nagy európai válsága után a XV. században egy  fellendülési
   szakasz kezdődik a kontinensen.
 . Az igény a nemesfémek, a selyem, és a fűszerek  (ez  utóbbi  igen  fontos
   volt, hiszen az európaiak a hús tartósításához  felhasznált  borsot  csak
   keletről tudták..

tortenelem / 9. "A" tétel

9. "A" tétel

Témakör:A középkori magyar állam hanyatlása, bukása a három részre szakatt
ország élete.
Tételcím: Mutassa be az ország két, majd három részre szakadását!


  Erdély élén ekkor Szapolyai jJjános állt, (1526) amikor is
felszólították,
hogy hadaival menjen a mohácsi síkra, és csatlakozzon az ott gyülekezô
magyar
csapatokhoz. Szapolyai elindult ugyan, de már nem tudott a török
megérkezése
elôtt megérkezni, ennek következményeként kb...

tortenelem / 5. tétel

5. tétel

        A királyi vármegye felbomlása és a nemesi vármegye létrejötte

II.  András  (1205-1235)  uralkodása  alatt,  a  királyi  birtokok   tömeges
  eladományozása miatt meggyengül a  királyi  hatalom,  és  megerősödnek  a
  nagybirtokosok. A gazdasági élet, az  árutermelés  és  a  pénzgazdálkodás
  térhódításainak  fő  haszonélvezője  a  nagybirtokosság  volt.  Helyzetét
  megerősítették II. András tömeges birtokadományai. II...