|
Koncertbeszámolók:
Elsőnek a nagykanizsai Teurgia lépett színpadra. A fiatal négyesre elsősorban black, death csapatok voltak nagy hatással, de szerencsére mernek a srácok újítani is, nem csak a jól bevált kliséket puffogtatják. Jó példa erre az akusztikus nyitányok sorozata, vagy a visszatérő darkos, atmoszférikus témák beépítése. Persze alapvetően aprítani szeret a Teurgia, de kifejezetten jól tudtak esni az említett elemek a sok grind tempójú tekerés közepette, különösen úgy, hogy az énekesük nem nagyon könnyíti meg a hallgatóság dolgát fékeveszett, embertelenül mély bömböléseivel. Egész ütős csapat lehet még belőlük, ha kicsit jobban odafigyelnek a hangszeres játékra, és a dalírásra. Tompi
Miután kifújtam magam, és pár perc sorban állás után megkaptam az italomat, siettem vissza, a Teurgia koncertjére. Érdekes színpadi megjelenés. Mindenki egyenruhában, ami egy fekete papi csuhát, jelmezt jelent. Nagyon sokat fejlődött a csapat, mióta utoljára láttam őket. Az énekestől is pozitív, hogy elhagyta a hörgés / bömbölést, ez a mostani károgás sokkal jobban passzol a zenéhez, ahol többségében black metal témák vannak, néha egy csipetnyi mással meghintve. Régi számok és újak is voltak, szóval nem panaszkodhatott senki sem, aki a Mors Tua Ero EP-t kedveli. A közönség reakciójából ítélve az új számoknak nagy ereje van, és én is úgy hallottam. Kíváncsi leszek, hogy stúdióban mit hoznak majd ki a srácok!
Érkezésemkor már a színpadon találtam a Teurgia csuklyákba öltözött legénységét. Nem túl durva, ám nagyon hangulatos, helyenként akusztikus pengetéseket is rejtő muzsikát játszottak, helyenként kevés Rotting Christ hatással, ami abszolút nem volt az ellenemre. A közönség is ugyanígy érzett, meglepően sokan tekintették meg (sőt élvezték végig) műsorukat, s bár a hangzás lehetett volna pengébb (főleg a gitárok esetében), a jó kiállású nagykanizsai csapat jó felvezetésként szolgált az est további részére, egyúttal magasra tette a lécet a többi fellépő számára. Eugene
Na, szóval, Teurgia! Jó látni/hallani a fejlődést ezen a fiatal csapaton. Egyre profibban mozognak a színpadon és a rutinosság is szemmel látható. Néhány éve egy fiatal, kezdő csapatként könyveltem el őket, hibásan. A fiatal stimmel az kezdő jelző viszont az idők során lekopni látszik a javarészt dallamos riffekkel operáló csapatról.
A Teurgiáé volt a megtisztelő feladat, hogy a sorrendben harmadik fesztiválon az első zenekarként lépjen fel a Vörösben. Még 2005-ben láttam őket egy kisebb koncerten, elmondható, hogy lassan, de biztosan a fejlődés útjára léptek. A zene black/death átmenetként írható le legjobban és főként dallamos témákkal operál a nagykanizsai zenekar. Ahogy körülnéztem a koncert alatt, a tizenéves korosztály tombolt leginkább a számaikra. Gondosan felépített koreográfia jellemezte őket, csuklyákat viselve kezdték el a zúzást. Infam
Az első zenekar a nagykanizsai Teurgia volt. A dallamosabb részekkel is operáló, ám tipikus blackes vokállal ellátott muzsika engem annyira nem fogott meg. Ellenben a közönség vette a lapot ebben a korai időpontban is, és a tagok is szimpatikusak voltak. Lelkesedésben nem volt hiány, tehát "bemelegítő" bandának nagyon jó választásnak bizonyultak. Azért hanghordozón is meghallgatnám őket. Menegroth
|