Kunhegyesi helytörténeti füzetek 2. (elfogyott)

 

 

A Kakat hagyatéka… Szerk. Víg Márta (Kunhegyes, 2003. 263 old.)

 

Kedves Olvasó!

A haza és a szűkebb környezet megismerése fokmérője lehet nemzetünk kulturális szintjének. Ebben a megismerési folyamatban nagy szerepe van a régészetnek, a néprajznak, a természeti- és történeti tudományoknak.

Ma a környezet- és természetvédelem korát éljük, s mégis csekély vagy csak nagyon általános ismeretekkel rendelkezünk saját tájegységünk, a Nagykunság természeti viszonyairól. Pedig nemcsak nemzeti parkjaink, ha-nem a mi vidékünk is sok-sok értéket, különlegességet, megismerni valót rejteget Endes Mihály: Nagykunsági barangolások című munkájában a következő, számunkra nagyon is elgondolkodtató megállapítást teszi: „A nagykunsági fiatalok évről évre felkerekednek és keresztülutazva tájukon (szülőhazájukon) máshol ütik fel sátraikat. Ott, ahol több az érdekes (?) vagy ritka növény és állat. Ahol látványosabb (?) az eredmény. S mindenekelőtt »kitaposott úton« járhatnak. Ezen sok jó könyv és szakmailag képzett vezető is értendő. Talán majd egyszer, sokára (csak ne túl későn!) »felfedezik« azt, ami még megmaradt.”

E kiadvány megszületésének is az az elsődleges célja, hogy közvetlen környezetünk felfedezéssel, megismerésével el ne késsünk. Lelkes, szülőföldjét szerető kerékpáros túravezetőnk, Somodi Mária az interneten felfedezett két, környékünkkel foglalkozó tanulmányt. Ezeknek az írásoknak a léte és javaslatai – idővel a Hortobágyi Nemzeti Park a bemutatott területekkel bővíthető lenne, de addig is ezeknek az élőhelyeknek helyi jelentőségű védelmet kellene kapniuk – adták az ötletet a Kunhegyesi helytörténeti füzetek 2. számának elkészítéséhez. A Kakat part jelenlegi és múltbeli képének összevetése pedig tovább serkentett a téma bemutatásának könyvvé formálásában.

A kunhegyesi Városi Önkormányzat Képviselő Testülete és a NIMFEA Természetvédelmi Egyesület (Túrkeve) támogatásával jött létre a kiadvány, mely ismereteink bővítését szolgálja, a környezet- és természetvédelem kérdésének fontosságára szeretné az itt élők figyelmét ráirányítani.

                                                                       Sorozatszerkesztő

 

Előszó

A Kunhegyesi helytörténeti füzetek 2. száma településünk minden lakója számára fontos témával, a környezet- és természetvédelem aktuális kérdéseivel foglalkozik.

Diákok, főiskolások, óvónők, pedagógusok és környezetvédelmi szakemberek járultak hozzá írásukkal ahhoz, hogy szűkebb szülőföldünk természeti viszonyait, növény- és állatvilágát, földrajzi jellemzőit, régi és jelen környezetünket minél jobban megismerjük, s megtanuljuk meglátni, becsülni és megvédeni mindazt, ami itt a közvetlen közelünkben létezik.

Ugyanakkor figyelmeztetnek is bennünket ezek az írások arra, hogy a „kölcsönkapott Földet” használható állapotban kell visszaadnunk az utánunk jövőknek.

Jó lenne, ha gyermekeink, unokáink is „élhető” világban élnének városunkban, tiszta levegőt szívnának, szennyeződéstől mentes vizet ihatnának, madárdalos erdőn-mezőn tehetnének kirándulást, egészséges ételt ehetnének, üdítő csendet hallgathatnánk, nyugodtan fürödhetnének és horgászhatnának vizeinkben… Mindezt bizony fenyegeti korunk velejárója: a fokozódó környezetszennyezés.

A tiszta, egészséges környezet mindannyiunk érdeke. Ezt csak úgy tudjuk megóvni, ha mindannyian ismerjük a veszélyeket, sejtünk valamit az elhárítás módjáról és ki-ki a maga területén tesz is valamit közös kincsünkért. A környezetvédelem önmagunk védelme.

A környezetet nem elég azonban csak szavakkal, hanem tudatosan, tettekkel is kell védeni. Erre figyelmeztet egy régi római közmondás is: „Bármit teszel is, megfontoltan tedd és vedd számba, mi lehet a következménye!”

Számos tett ennek érdekében nem kerül pénzbe: ha nem dobáljuk el a hulladékot, ha nem égetjük el az avart… Más tettekhez, pl. az ipari környezetszennyezés megszüntetéséhez azonban sok pénzre van szükség.

A tevőleges környezetvédelmet azonban már kisgyermekkorban el kell kezdeni! – ez is kiderül az írásokból.

A helyi, tudatos környezetvédelem, a zöldszemlélet kialakításához nyújt nagy segítséget e kiadvány, melyet szeretettel ajánlok Kunhegyes Polgárainak!

Kunhegyes, 2003. május 30.

                                                                      Polgármester

 

A kiadvány megjelenését anyagilag támogatta:

·        Kunhegyes Város Önkormányzata

·        NIMFEA Természetvédelmi Egyesület, Túrkeve

·        TIT kunhegyesi helyi szervezete

·        Kunhegyesiek Baráti Köre

 

 

 

 


Az interneten a következő ismertetés jelent meg kötetünkről:

„Kiknek szól: pedagógusoknak, környezeti nevelőknek. Tartalom: A kiadvány megszületésének az elsődleges célja, hogy a szűkebb környezet megismerését a régészet, a néprajz, a természeti és történeti tudományok segítségével előmozdítsa, hatékonyabbá tegye. A munka jelentősen hozzájárul a helyi, tudatos környezetvédelem, a zöldszemlélet kialakításához. Szó esik a kötetben fasorokról, ligetekről, erdőkről, a kunhegyesi csárdákról és betyárokról, a környék kunhalmairól és természeti értékeiről, az épített környezet védelméről és természetesen erdei óvodáról és a helyi iskola Sopron környéki erdei iskolájáról is. Az összeállítás példamutató lehet hazánk más településeinek honismerettel és környezeti tudatformálással foglalkozó szakemberei számára is.” (Szeged, 2004 CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület)

A kötetben megjelent munkák szerzői és címei:

·        Czupp Pálné: Környezet- és természetvédelemre nevelés egy kunhegyesi óvodában

·        Létainé Sigulinszky Zsuzsa: Erdei óvoda

·        Szászi Gyuláné: Zöld szíves mozgalom Kunhegyesen

·        Sas Jánosné: Az erdei iskolákról

·        Víg Márta: Fasorok, ligetek, erdők Kunhegyesen; Kunhegyes és környékének csárdáiról, betyárvilágáról; Kunhegyes és környékének kunhalmairól; Gondolatok a helyi épített környezet védelméről

·        Fazekas Máté: A Bige-fertők és a Gergely-halom lakóhelyem környékének természeti értékei

·        Sallai R. Benedek: Adatok Kunhegyes természeti értékeihez Tőzsér Andrea: A kunhegyesi bányagödrök élővilága és rekultivációja

·        Kovács Imre: Kunhegyes környezetvédelméről és hulladékgazdálkodásáról

·        Somodi Mária: Ökoturizmus

 

„Sohasem tudtam megérteni azokat,

akiknek csak az a szép, ami messze van,

és érdektelennek, unalmasnak találják azt,

ami itthon van. Bár rendszerint éppen ezek

azok, akik nem is tudják, hogy mi van itthon.”

(Rockenbauer Pál)