Kunhegyesi helytörténeti füzetek 5.

A redemptiótól a feketicsi kitelepülésig. (Kunhegyes története a 18. században) Szerk. Víg Márta. Kunhegyes, 2005. 313 old.

A kötet megjelenésének aktualitását adta a redemptió 260. és a kunhegyesiek feketicsi kitelepülésének 220. évfordulója.

Kedves Olvasó!

A Kunhegyesi helytörténeti füzetek 5. számát tartja kezében, mely a település 18. századi eseményekben bővelkedő (redempció, Mirhó-gát építése, feketicsi kitelepülés…) történetének jelentős eseményeit dolgozza fel elsősorban dr. Szabó Lajos tudományos igényű tanulmányai által. A többi szerző munkája is bizonyára hozzájárul ahhoz, hogy egykor itt élt kun őseink, s egyben a saját történelmünket is jobban megismerhessük és megérthessük.

A jászkunok egész történelmére emlékezünk, ha a redempcióra emlékezünk. A Kárpát-medencébe betelepülő kunoknak és jászoknak az évszázadok során újra és újra bizonyítaniuk kellett itt létük jogosságát. IV. Béla királlyal kötött szerződésük jogfolytonosságát későbbi királyaink is biztosították, mely a nemesi kiváltsághoz hasonló jogi státuszt biztosított eleinknek, s területi autonómiát élveztek. Ezért cserében elhagyták pogány szokásaikat, kereszténnyé lettek, elhagyták nyelvüket, mely a népcsoport teljes asszimilációjához vezetett, és vállalták, hogy mindenkor fegyverrel szolgálják a hazát, uralkodójukat. Szabadságjogaik elvesztése, eladatásuk (1702) súlyosan érintette kun eredetükre büszke őseinket, s nem kis anyagi áldozatot meghoztak annak visszaszerzéséért. Összefogásukat a közös ügy sikeréért ma is példának tekinthetjük.

Bízom abban, hogy valamikor e kötet tartalmának megismertetésére a helyi iskolák pedagógusai gondot fordítanak az itt élő felnövekvő nemzedék identitástudatának ápolása érdekében.

„A jászok és a kunok duplán keresztények – ugyanis egyszer Jézus, egyszer a redempció váltotta meg őket.”

A Kárpát-medencébe betelepülő kunoknak és jászoknak az évszázadok során újra és újra bizonyítaniuk kellett itt létük jogosságát. IV. Béla királlyal kötött szerződésük jogfolytonosságát későbbi királyaink is biztosították, mely a nemesi kiváltsághoz hasonló jogi státuszt biztosított eleinknek, s területi autonómiát élveztek. Ezért cserében elhagyták pogány szokásaikat, kereszténnyé lettek, elhagyták nyelvüket, mely a népcsoport teljes asszimilációjához vezetett, és vállalták, hogy mindenkor fegyverrel szolgálják a hazát, uralkodójukat. Településeik a magyar falvak közé ékelődtek, ami szintén kedvezett a lakosság keveredésének. Őket is pusztította a török, gyakran váltak lakóhelyeik a tűz martalékává, de ősi fészkeikre újból és újból visszatértek.

A kunok és a jászok a zűrzavaros 16-17. században egyre gyakrabban érezték szükségét, hogy ősi kiváltságaikat királyaikkal, nádoraikkal megújíttassák. Ezt a kérésüket I. Lipót császár is teljesítette, de néhány év múlva mindezt semmibe véve 1702-ben eladta a Jászkunságot a Német Lovagrendnek. Kihasználta a Császári Udvar azt a történelmi pillanatot, amikor a Jászkunság népe még nem tudott visszatelepülni a török előli menekülésből (a kunhegyesiek II. Rákóczi Ferenc Rakamaz környéki birtokára menekültek), s a vidék gazdátlan volt. Az uralkodó mint fegyverrel szerzett birtokot eladhatóvá nyilvánította a Jászkunság területét.

Szabadságjogaik elvesztése, eladatásuk súlyosan érintette kun eredetükre büszke őseinket, s nem kis anyagi áldozatot hoztak annak visszaszerzéséért.

Tartalomjegyzék:

Kun Miatyánk

Előszó

Víg Márta: A redempció előzménye és megemlékezések

Dr. Szabó Lajos: Redempció és Kunhegyes

Víg Márta: A kunok nyelvének emlékeiről

Dr. Szabó Lajos: A „Mirhó gáttyának építése

Dr. Szabó Lajos: Kunhegyesi „földtelen emberek Feketitsre” költözése 1785-ben

Klein Magda: Redemptiós ballada

Klein Magda: Dudás Márton útinaplója (töredék) (1821. május) 138

Víg Márta: Ha a gyökér erős: Feketics és Kunhegyes kapcsolatának krónikája a kezdetektől napjainkig

Komáromi László: A kitelepülés 220. évfordulójáról

Dr. Szabó Lajos: A kunhegyesi szegények és redemptusok ellentéte a XVIII/XIX. sz. fordulóján

Kolosy Lajos: A nagykunsági brigadéros (báró Mészáros Jánosról

Víg Márta: A foksáni csatáról, egy hadvezérről és egy versről

Víg Márta: In memoriam dr. Kolosy Lajos

Víg Márta: In memoriam dr. Szabó Lajos