Adatok a Bárándi Kossuth-szobor történetéhez
Írta: admin - Dátum: September 19 2011 22:21:52

Adatok a Bárándi Kossuth-szobor történetéhez

Bárándi Kossuth Lajos szobor

Kép megnézéséhez katt a képre!


Írásbeli gyűjtemény vagy irattári adatok nincsenek, de fél évszázad alatt bő szóbeli adat gyűlt össze.


1896. ezernyolcszázkilencvenhatodik évben Szabó József, református lelkész kezdeményezésére, az egész falu lakosságának nagy lelkesedése mellett elhatározták, hogy Cegléd példájára – hol az első Kossuth-szobrot állították fel – Báránd is legalább egy mellszobrot emel.


Galgóczy István gazdálkodó személyesen indult el a gyűjtésre. Mindenki hozzájárult a költségekhez. Egy szegény özvegyasszonyhoz nem ment be, tudva, nagy szegélységét, mire ő sírva vitte utána a pénzt, mondva: „Ne sértsenek meg a mellőzéssel, én is a magam szegénységéhez képest adok 2 forintot”. /Ez akkor kb. 20 kg. búza ára volt/


A szükséges összeg készen volt, megrendelték a szobrot. Sajnos, a megbízott művésze nevét nem emlegették. El is készült s 1896-ban le is leplezték. Az ünnepélyen Kossuth Ferenc is jelen volt, Illyés Bálint 48-as párti képviselővel együtt. Az oszlop előrészén ez van bevésve:



KOSSUTH LAJOSNAK

A

SZABADSÁG, EGYENLŐSÉG, TESTVÉRISÉG APOSTOLÁNAK

BÁRÁND KÖZSÉG POLGÁRSÁGA

A hátlapon olvasható:

SOK SZENVEDÉST LÁTTUNK EGY EZREDÉVEN ÁT S NYÖGTE ÁRPÁD NÉPE ELLENSÉG TÁBORÁT. DE HAZÁNKRE ÚJABB EZREDÉVEK KELNEK, HA KOSSUTHTÓL TANUL NÉPE HONSZERELMET.



Az ünnepségre érkező Kossuth Ferencet az állomásról a lelkész kocsiján az akkori kocsis, Szőnyi Mihály bácsi hozta be. Meg kell említeni a nevét, mert nagy olvasottsága, történelmi és vers tudása érdemessé tette erre. A szobor kerítésének rendben tartásáról, tisztogatásáról ő gondoskodott, Kossuth iránti nagy tiszteletből és szeretetből. Mikor a szobor előtt elment, kalapot emelt, mondva: nemcsak szóval, de ezzel is tanítom az ifjúságot a nagyok tiszteletére. Mi is megbecsültük őt, az egykori kocsist, majd uradalmi csőszt, az egyháztanácsba presbiternek választottuk. 96 éves korában halt meg, az egész község tisztelete kísérte utolsó útjára.


Az első elhelyezés az úgynevezett „piaci kút” mellett volt. A március 15-ei ünnepélyeket előtte tartottuk. Az ott elvonuló árok megszabta a helyet, s az énekkarok, iskolások, ünneplő nép nem fért el.


1948. év tavaszán áthelyeztük a két templom előtt lévő térre. Ma Kossuth térnek nevezzük. A talapzatot magasabb alapépítményre helyeztük, melybe – egy kibetonozott üregbe – üvegedénybe helyezett emlékiratot, történelmi feljegyzéseket, pénzeket tettünk, Szőnyi bácsi Kossuth bankójától kezdve, az akkor forgalomban lévő pénzeket. A Tanács szép parkot létesített körülötte, díszfákkal, bokrokkal, virágokkal, sétautakkal és legutóbb korszerű padokkal.


A talapzat magassága az alapépítménytől számítva 2 m. A mellszobor szokásos nagyságú, bronzöntvény, arccal a nagy forgalmú nemzetközi műútra tekint. A két világháborúban nem érte sérülés. A leleplezés idején írtak-e róla az újságok, arról értesülésünk nincs.


Köztudomású, hogy az országban – időrendbe – a második volt. A március 15-ei ünnepélyeken az olvasókörök és iskolások olyan sok koszorút hoztak, hogy a talapzatot köröskörül beborították. (Ma, sajnos, az iskolás gyermekek néhány papírvirágán kívül nem díszíti egy koszorú sem.)


Igen jóleső érzés volna számomra, ha idejegyzett adataimmal szolgálatot tehettem!



Báránd, 1966. október 12.


Raffay Lajos ny. tanító, az iskola volt igazgatója


(Az fenti anyagot Dr. Ádámfy József, ny. főorvosnak, az ottani Művészbarátok Klubja egyik tagjának címezte a tanító úr, Szegedre, a Zrínyi u. 9-be.

Közzétette Ulveczki Lajosné, a Raffay Lajos nevét viselő bárándi iskola volt tanára, nyugalmazott igazgató.)