Jézus határozottan azt tanította, hogy a felemelkedés (vagy feltámadás, mint rokon fogalom) a halállal hozható összefüggésbe. Csak a kereszten, nagy fájdalmak között elszenvedett halála után kapott engedélyt (adott engedélyt saját magának), hogy belépjen a Mennyek országába.
De a tudatosság végső állomását - amit Jézus a kereszten ért le -, több év előzte meg, melynek során közvetlenül megtapasztalta a Belső és Külső Valóságok közötti kapcsolatot. A tiszta tudatosság és a külső, csillagok és bolygók alkotta fizikai világ közötti kapcsolat megértése révén tudta Jézus végrehajtani, egyik csodát a másik után. Mert ráébredt, hogy mindkettő a tudatosság egy-egy világa és ismerte a köztük fennálló kapcsolatot.
Minden egyes csoda, amit Jézus tett, közelebb juttatta őt az Élet Forrásához - és közelebb ahhoz a naphoz, amikor felemelkedhet. De megkérdezhetjük, igaz-e, hogy Jézus felemelkedése, a kereszten elszenvedett halála után történt-e meg? Nem lehet az is igaz, hogy Jézus akkor emelkedett fel, amikor 12 évesen bemutatta első csodatettét?
A felemelkedésnek, a halál utáni feltámadás és mennybe jutásként való felfogása keresztény koncepció, ami a mai emberi világunkban az elfogadott meghatározás.
Azonban az Élet nem mindig az emberiség szabályai szerint játszik. Tulajdonképpen az tűnik nyilvánvalónak, hogy az Élet kipróbál minden lehetőséget. Tehát igenis lehetséges, hogy a történelemnek ebben a pillanatában, a Földön új szabályok vannak kialakulóban, aminek a motorja a szokatlan emberi tudatosság. Az én megfigyelésem is az, hogy pontosan ez történik mostanában. A szabályok folyamatosan változnak.
Ennek eredményeként, azt hiszem, hogy ahova most az emberiség tart - és hogy miért - olyan témakörök, amelyek túlvannak jelen felfogóképességünk határain. Az, hogy miképp fogunk oda eljutni - akárhova is tartsunk - minden bizonnyal egy olyan kérdés, ami még jobban próbára fogja tenni a képzelőerőnket.
Habár Jézus a halálon keresztül emelkedett fel, ez még nem jelenti azt, hogy nekünk is hasonló módon kell ezt megtennünk. Lehet, hogy az életnek más terve van.
Miért gondolkodok így? Mert nagyon is alaposan szemléltem a Földi Életet és még egy olyan rövid időszakban is mint az 1998-tól mostanáig tartó szakasz, olyan változások történtek, amit rendkívül nehéz értelmezni. Azok a próféciák, amiknek meg kellett volna történniük, soha nem valósultak meg. Még a Y2K (a 2000-es évbe való átlépés és a kapcsolódó események - a ford.) sem történt meg. Minden megjósolt katasztrofális eseményhez időben elérkeztünk -, de valahogy azok átváltoztak egy finom, szinte észrevehetetlen történéssé.
Az előttünk álló bizonytalanság - és a meglepetés lehetősége - a coloradói Ute hegységet kísérő folyót juttatja az eszembe. A neve Rio Grande és a hegyvonulat nyugati lábait szegélyezi.
A tudomány felfedezte, hogy nagyjából 100 évenként a folyó irányt változtat és az Ute hegység keleti lábát megkerülve folyik.
Ha tudományos bizonyíték nélkül, azt mondanánk azoknak az embereknek, akik egész életükben a hegyen éltek, hogy egy napon talán más mederben fog folyni a Rio Grande, azt gondolnák, hogy megőrültünk. Ez meghaladná az értelmüket.
De meg vagyok arról győződve, hogy a Földanya valami hasonlóan új kísérletre készül a felemelkedésünk folyamatával kapcsolatban -, de legalábbis valami olyasmire, amit eddig nem túl gyakran használt.
Igazából, már el is kezdődött. Úgy tűnik, hogy Földanyánk időben juttatott el minket a negyedik dimenzióba, 1998-ban - de aztán újrateremtette a megszokott külső világot olyan formán, hogy úgy tűnjön nem történt semmi. Ez olyan, mintha a folyó medret váltott volna, azonban a közelében élők még mindig azt érzékelnék, hogy a régi mederben folyik. Ez tűnik az egyetlen magyarázatnak arra a sok megtapasztalásra és megfigyelésre, amit a külső valóságban érzékelek.
Más szavakkal kifejezve, szerintem lehetséges, hogy a „felemelkedésünk" már meg is történt. Ez mindenesetre megmagyarázná azokat a mutatványokat, amire szerte a világban az újonnan megjelenő szuper pszichikus gyerekek képesek. Tetteik és képességeik egyáltalán nem a 3 dimenziós valóságunkra jellemzőek. Az, hogy valaki átsétál egy falon, elképzelhetetlen 3 dimenzióban. Ez és ehhez hasonló egyéb mutatványokról számolnak be a kínai és más kormányok tudományos szakfolyóiratai. Ez pedig csak egy kis része mindannak, ami mostanság megfigyelhető.
Valami különleges máris folyamatban van itt a Földön - ami teljesen kívül esik a valóság érzékelésünkön. És mégis, ha úgy döntünk, hogy nem veszünk róla tudomást, sodródhatunk az árral és minden pontosan úgy fog festeni, mint ezelőtt bármikor.
A maják, a hopik és mások is, nemrégiben azt jósolták erre az időszakra, amiben most vagyunk - 2003. augusztus 15. és december 15. között -, hogy hatalmas változások szemtanúi lehetünk. A burkolt célzás hatalmas mértékű földi változásokra vonatkozott, földrengésekre, árvizekre és egyéb természeti katasztrófákra, ami elpusztíthatja a földi civilizációt.
A belső énemmel nagy odafigyeléssel vizsgálgattam ezt az időszakot. És bár minden a jóslatoknak megfelelően zajlik, de ezek a változások nem jelennek meg a Külső Valóságunkban (legalábbis egyelőre). Ezen történések a Belső Valóságunkban jelentkeznek.
A bensőnkben zajló hatalmas változások alakítanak minket át valami újjá, valami mássá.
Habár ez az új világ a felemelkedéssel hozható összefüggésbe, szerintem mégis teljesen hagyományosnak és ismerősnek fog tűnni. Külsőre az ismerős 3 dimenziós világunk lesz - de új szív dobog majd benne. Amikor visszatekintünk, és látjuk, hogy bár teljesen szokványosnak tetszett akkor, azt hiszem, hogy rá fogunk jönni, hogy milyen nagy számú változás zajlott le azalatt a rövid idő alatt.
Ezért vagyok olyan izgatott és várakozással teli.
Ahogy a régi „éned" eltávozik, tárd szét a karodat és tárd ki a szívedet afelé a személy felé, aki valójában vagy: egy nagyszerű Isteni Teremtmény, lenyűgöző teremtői képességekkel.
Az egyetlen teremtő fiai és lányai vagytok, azé, aki a mindenséget teremtette. Ez soha nem fog megváltozni. Néha elfelejtkezünk róla. De a végén mindig újra eszünkbe jut.
A végén a fátyol mindig felemelkedik.