A kétütemű erőforrások teljesítményét az ifjabb Ninausz György által tervezett kipufogódob mintegy 20 százalékkal növeli, a károsanyag-kibocsátás és a fogyasztás ugyanakkor alig változik, sőt még csökkenhet is - főleg országúton hajtva.

A kétütemű erőforrásoknál a kipufogógázok keltette nyomáslengések(lásd a keretes írást) illetve a részveszteség megfelelő terelés révén teljesítménynövekedés érhető el.
Az évek alatt összegyűjtött tapasztalat, a szakirodalom alapos tanulmányozása és a több tucat próbadarabbal elvégzett kísérletek alapján a “tanár úr”(tanár a végzettsége) végül arra a következtetésre jutott, hogy a legjobb, ha a dob vége kúpos alakú, ugyanis ez optimálisabb nyomáslengéseket gerjeszt, vagyis jobb töltetcserét eredményez mint a “tompa” gyári. Emellett a dob belső kialakítása révén a résveszteség bizonyos százaléka is visszaterelhető a hengerbe, ahol munkára is fogható.

Happy end

Ezek együttes hatása a Közlekedéstudományi Intézet mérései szerint a teljesítményt átlagosan 15-20 százalékkal emeli, sőt, egyes fordulatszám-tartományokban akár 30-35 százalékos lóerőnövekmény igy elérhető. Ráadásul mindezt “jóindulatúbban”, azaz szélesebb fordulatszám-tartományban adja le a Ninausz-dobbal kezelt Trabantok erőforrása.
Az egykor oly közkedvelt NDK-beli népautók egyébként még ma is a hazai járműállomány mintegy !1/6!-odát teszik ki – a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 21631 Barkas, 155 885 Wartburg, és nem kevesebb mint 248 368 Trabant szerepelt tavaly a hivatalos nyilvántartásban(1998). Nagy számuk a dicsőségen túl üzleti sikerrel is kecsegtet. Gyártót - egyelőre csak a Trabant-verzióra, a Wartburgé még fejlesztés alatt áll – talált már a feltaláló,s a cég szerint a Ninausz-dob ára, nem vagy csak alig haladja meg majd a normálét.

Szerző: -bod-
(Autó-Motor, 1999április 6)

Megjegyzések: Eléggé reklámnak tűnik ez a cikk, az én érdeklődésemet is teljesen felkeltette. De az igazság ennyire nem szép. Az ára 10-11 ezer körül van, csak az első dob, meg az összekötő cső.

Nyomáslengések és részveszteség

A kétütemű motorok hengeréből a kipufogógáz lefelé tartó mozgása során kinyíló kipufogórésen át az égéstermék magas nyomása miatt távozik, a bent rekedt maradékot pedig az öblítéskor az öblítőrésen keresztül belépő, elősűrített benzin-levegő keverék tolja ki. A kinyíló résen át kitoluló gázok a kipufogórendszerben hirtelen nyomásnövekedést idéznek elő, ami a csőben nyomáshullámot indít el. Az azt követő vákuumhullám mintegy kiszívja a kipufogógázokat, és egy kevés benzin-levegő keveréket, majd az utóbbit egy pozitív nyomáshullám többé-kevésbé vissza is tolja a hengerbe, csökkentve a veszteséget.
Az öblítéskor benyomuló benzin-levegő keverék egy kis hányada azonban “dolgavégezetlenül” , a kipufogógázokkal együtt “lelép”. Ez a jelenség a résveszteség.