Zrínyi Miklós
Szigeti veszedelem
A magyar ellenreformáció , a magyar barokk korának a legjelentősebb alkotása.Történelmi válsághelyzetben keletkezett.
Alapvető forrásai:
-homéroszi eposzok
-Tasso barokk eposza : A megszabadított Jeruzsálem
Hőse,a dédapa – Zrínyi Miklós – igazi barokk hérosz.
Rendkívűli egyéniség, aki két hatalmat szolgál:nem zetét és Istenét. Főhőse a
barokk ember ideálja (athleta christi – Isten bajnoka)
A mű kompozíciója is megfelel a barokk esztétikának, amit maga Tasso
fogalmaz meg értekezésében. A cselekménynek változatosnak , rugalmasnak kell
lennie. (Hiszen a barokk a
hatáskeltés, a lenyűgözni akarás
művészete is.)
Tartalmaznia kell várostromot, párviadalt.
-Zrínyi párviadala a török Mehmettel
-Siklósi vár ostroma , szigetvár ostroma
-Deli Vid viadala,
-Delimán és Krusztán bég párviadala
Boldog és boldogtalan szerelem
pl: Delimán bég szerelme Cuncilla
Tragikus szerelmi történet ?
Sárkányvérrel mérgezett ital
Bajtársiasság
pl. Két végvári vitéz ,Juranics és Kadivoj -megakarja menteni bajtársát és így ő
is fogságba kerül.
A műfajválasztás ,az eposz műfaja is a barokk stílus
jellegzetességét tükrözi : monumentalitás
(A művészet minden ágában jelen van, a katolikus egyház erejét,időállóságát
fejezi ki)
Az eposzi kellékek is a barokk szellemében formálódtak.
· invokáció:segítségkérés Szűz Máriához szól
·
deus ex machina : csodás gépezet
Ennek a gépezetnek a résztvevői a keresztény mitológiából származnak
, angyalok, akik segítik Zrínyit és vitézeit. –Mehmet és Zrínyi
párviadalakor a megjelenő angyal fordítja el Mehmet kardját, megmentve Zrínyit a
haláltól.
Zrínyi jóslatot kap sorsáról ,feszület előtt imádkozva – 3szor meghajlik előtte.
„Mártíromságot fogsz pogánytól szenvedni”
--Racionálisnak,irracionálisnak együttléte ugyancsak a barokk kor jellemzője.
Ezt mutatja az utolsó ének záróképe –Az angyali sereg az elesett szigetiek
holttestét felragadják a harcmezőről és a mennybe viszik őket.Ez a kép rendkívűl
érzékletes. ---monumentális barokk freskó
A nyelvhasználat is barokkos.Hatalmas körmondatok jellemzik a nyelvtani formát.
A műben megjelenő értékrend
A dédapa ,főhős ,a mártírt halált vállaló hérosz. A barokk korban a
keresztényeszme szolgálata akár mártíromság által a kor központi értéke.
Barokkra erkölcsi jellemző : 4 sarkalatos erény:
-erő
okosság
-mértékletesség
-igazságosság
A végvári vitézek erkölcsének alappillére is.
Jól példázza ezt:
Amihez olyan értékek társulnak mint : -becsületesség
-kölcsönös
megbecsülés
-összetartás
-szeretet : Isten , hanem a haza szeretete?
Ez az erkölcsi nagyság a seregszemlében válik először nyilvánvalóvá.
A végváriak erkölcsi fölénye a vereség ellenére mennybemenetelükben is
megnyilvánul.
-Janicsov és Kadivoj—szeretet
-Zrínyit rá akarják venni a vár átadására
kősziklaként áll ellen—becsületességŰ
Ez a helyzet a törökök erkölcsi kicsinységét is mutatja.
Szulimán méltó ellenfele Zrínyinek
bátorságban ,eszességben , ám, de erkölcsi kicsinységét példázza
, hogy megöleti 1.szülött fiát, hogy kedvezzen kedvenc feleségétől
született fiának.
A végváriak emberi,erkölcsi fölényét Balassy Bűálint szavaival lehet megjelölni:
„Az jó hírért ,névért ,az szép
tisztességért, ők mindeneket hátra hagynak.Ömberségből példát, vitézségről
formát mindeneknek ők adnak”.
A hazaszeretet a szerző értékrendjének is alapértéke a perorátióban
(berekesztés,végszó) megfogalmazza , hogy feladata nem csak szóval , hanem
tetteivel is szolgálni nemzetét.
-Nem csak pennával , hanem karddal is védeni hazám
Az eposz máig ható érvényessége hazaszeretetre
nevel.
(különösen a mai ,globalizált világban fontos a nemzettudat erősítése ,a nemzeti
identitás megtartása. Hiszen a
fiatalok egyre gyengébb szálakkal kötődnek hazájukhoz.-különböző világokat akar
megtapasztalni, hiszen sok szempontból nagyobb a csábítás ,hajlandó elfeledkezni
gyökereiről.)