3.TETEL
ADY ENDRE: ÚJFAJTA MAGYARSÁGTUDAT ÉS VALÓSÁGKÉP
A századfordulón a millennium lázában égett az ország, ez felerősítette a nemzettudatot, sőt
felerősítette annak szélsőséges megnyilvánulását a nacionalizmust. ,
Ez a valóságkép és magyarságtudat szembehelyezkedik a hivatalosan degradált nemzettudattal
és valóságképpel, amely a millenniumi ünnepségektől kezdődően szította a nemzeti érzést, a
faji öntudatot és megteremtette a nacionalizmusnak egy torz szélsőséges helyzetét.
A hivatalos kormánypolitika és kultúrpolitika úgy beszélt Magyarországról, mint egy tejjel-
mézzel folyó Kánaánról. Ebben a közhangulatban jelenik meg Ady verseskötete 1906-
ban Újversek címmel. Ady valóságlátásának előzménye: Petőfi Sándor: Okatootáia, és
Vajda János: Jubilate című alkotásaik. Amelynek meghatározó versciklusa a magyar ugar.
Leszámol a hazafias honvezetők hamis illúziókat keltő válság képével. Móricz Zsigmond aki
harcostársa volt Adynak pontosan rávilágít erre a helyzetre.
„Abban a legcsökönyösebb arisztokrata s a legkurucabb szittya is megegyezik, hogy
Magyarország egy tejjel-mézzel folyó Kánaán. Erre jön Ady s meglátja ezt a vidéket, abban a
pillanatban mikor ugar puszta és sáros és reménytelen. "
A magyar ugar című kulcsverse A magyar ugaron című vers az ugar az ország szimbóluma,
az a hely amely minden jóra törő szépre vágyó szándékot elpusztít. A magyar szimbólum
mellett olyan szimbolikus motívumok is jelzik az ország, nemzet helyzetét, sorát mint a
sírkert, temető, halálszagú róna pl.: A lelkek temetője, Ihar a tölgyek alatt című versei.
Magyarságtudat és történelem szemlélet szorosan összetartoznak nemzettől és nemzeti sorsról
gondolkodva egy újfajta történelmi ideált alkot meg, szemben a millenniumi Magyarország
. történelmi ideáljával. Ez olyan versekben jelenik meg mint pl.: Gyáva Barla diák, Szent
Margit legendája, Mátyás bolond diákja, A befalazott diák. .
Ez a történelmi ideáll szembeáll a párducbőrös kacagányos dicső honfoglalás kori ideállal.
Szent Margit legendája: vadbajszú barnás mokány legénnyel szembeáll a szelíd érzékeny
lelkű nem pusztító erőszakos barbár úr, hanem az otthonra vágyó életet teremtő kisember.
Erre jó példa a Gyáva Barla diák című versből: „Barta maradt, rótt, szántott, álmodott
Egy kis szláv leánnyal. ” Ahogy Király István tanár úr megfogalmazta, ő a történelemből
kimaradt úgynevezett életcsempész.
Magyarságtudatának szerves része az a gondolat, hogy az egyéni lét egyetlen történelmi
lét is. Ezzel indokolható, hogy magyarságának elengedhetetlen része, eleme a folyamatos
öndefiníció. Ez megjelenik A Hortobágy poétája, A Szajna partján, A Tisza-parton és a
Lelkek a pányván című verseiben.
Lehetetlenné válik az önmegvalósítás a művészi kiteljesedés, pl.->A Hortobágy poétája c.
versből : ,, De ha a piszkos, gatyás, bamba Társakra s a csordára nézett... ” azaz elhallgatás
a sorsa. A nagy életvágy sem valósítható meg, pl.: -> az Ének a porban című vers második
versszakában: ,, Ki magyar tájon nagy sorsra vágyik... ”
Szépet nagyot álmodni sem lehet, a lelki korlátoltság, a kulturálatlanság, a vadság és
bambaság országába pl.: -> A Tisza-parton című vers egészet. „Jöttem a Gangesz partjairól,
Hol álmodoztam déli verőn, A szívem egy nagy harangvirág S finom remegések: az erőm.
Gémes kút, malom alja, fokos, Sivatag, lárma, durva kezek, Vad csókok, bombák álom-bakók.
A Tisza-parton mit keresek? "A Tisza-part a magyar valóság szimbóluma.
Magyarságtudatának az eddigiek mellett legfontosabb elem, nem kirekesztő nacionalista,
rasszista, hiszen a kérdésre: Ki a magyar? az ő válasza, amely még máig hatóan érvényes
válasz lehet: „ Magyar az akit magyarra tesz parancs, sors, szándék és alkalom. Tehát nem
vérségi biológiai összetartozás, hanem erkölcsi, lelki-szellemi alapú hovatartozás.