Babits Mihály: A fiatal
Babits költészete
Levelek Íris koszorújából
Új költői program (ars poeticai versek: A lírikus epilógja, In Horatium)
A mindenséget, a világ teljességét kifejezni az alfától az ómegáig.
„Mindketten vágytunk a világ teljes átélésére és kifejezésére.” / Kosztolányihoz való megemlékezése/
Szakításai a lírai konvenciókkal, tehát nem az én beszéli el önmagát a versben, hanem a világ beszél. Ezt a fajta költészetet nevezzük objektív, tárgyias költészetnek. – Újítani akaró szándék.
Humoros utalás: Jákob és Ézsau története : „Első szülöttségemet egy tál objektív lencséért.”
A lírikus epilógja ugyanakkor megfogalmazza ennek az új költői programnak a gátját is, a megvalósulás lehetetlenségét is.: „a mindenséget vágyom versbe venni, de még tovább magamról nem jutottam.”
A szubjektív és az objektív filozófia problematikája van jelen. költészete alapvetően filozofikus költészet. – Nem képes túljutni saját magán.
Az In Horatium (jelentése: Horatius ellen és mellett) hitvallásában az újító szándék egyértelmű mind formai mind tartalmi és eszmei szempontból is. Hiányzik költészetéből a hagyományos lírai tematika, szerelmi, vallásos, hazafias vers. Már a szövegek külső képe is újat mutat, a hagyományos, strófikus szövegépítés helyett különböző hosszúságú sorok egy szövegtömböt alkotnak.
Szerepvers két szélsőségesen ellentétes férfi magatartás és szerelmi élmény jelenik meg benne. Szűzies, áhítatos, önmagát magasztaló – erotikus, testi vonzalom.
Másik jellemző minden és mindennek az ellentéte jelenik meg a költői világban. A hegel-i eszme alapján (a dolgok ellentétükkel nyerik el érvényességüket., Madách Imre: Az ember tragédiája) Ezt tükrözi a Himnusz Irishez és a Fekete ország párversként. Strófák wartburgi dalnok versekből: Wolfram így énekelt és Tannhauser pedig így énekelt.
A formabontás, az újítás, a sajátos verszenében, a szövegek zenei szerkesztettségében nyilvánul meg. A Fekete ország és a Theosophikus énekek indus szövege zenélő szöveg. Ennek forrásai az azonos nyelvtani szerkezet ismétlése (minőség jelzős alárendelő és névutós szerkezet). A sorhosszúság variációi ami miatt hol felgyorsul, hol pedig lelassul a vers dinamika. Rím variációk: a hangtestekben rejlő zenei lehetőségek kiaknázása, alliteráció.
A rímeket (asszonánc: 2-nél több szótagnyi összecsengés, a magánhangzók megegyeznek, a mássalhangzók pedig eltérőek) ahogyan Arany, úgy Babits is kedveli. Pl.: Az őszi tücsökhöz
Esti kérdés
Áthajlás (enjambement) – nyelvtanilag és logikailag szorosan összekapcsolódó nyelvtani szerkezetek tagjait a sor végén elszakítja egymástól.
Filozofikus jellem: egyetemes, egzisztenciális kérdés – Mi az élet értelme és oka? – Nincsen válasz állítás vagy kijelentés formájában, de mégis megadja a választ.
Megnyilvánul a homo aestheticus – gyönyörködtetés és gyönyörködés a költői szándék.
sajátos, paradoxon módon belerejti a választ a kérdésbe. A világ gyönyörködtető képei az emlékezés, a világban való jelenlét, a létezés lehetséges értelme.
/ Bergson – idő filozófiai kérdésével foglalkozik: à tartam és egyidejűség (1922) – 2 rész a tudatos idő és az értelem ideje. tudatos idő: tartamnak nevezzük, értelem ideje: térbe kivetített idő – az értelem szerepét csak a cselekvésben és a tudományos kutatásban ismerte el. Az intuíciót tekintette a megismerés eszközének. /
Ahogyan sok versében tetten érhetőek meghatározó filozófusok nézetei, hatásai. Ebben a versben is megjelenik a Bergson-i szubjektív, termékeny idő tétele.
Meghökkentő lírai témaválasztás, tervezett versciklus a
nagy város képeiről, így született meg: Emléksorok
egy pécsi uszodáról, A világosság udvara
A világosság udvara
A szöveg arról árulkodik, hogy Babits nemcsak tematikailag, formailag a
valósághoz való viszonyulásában merően más költő, hanem a stílus sokszínűsége
szempontjából is. Lírájában egymás mellett, egyszerre van jelen a szimbolizmus
(Fekete ország), a naturalizmus (A világosság udvarában) és az impresszionizmus
( Messze…messze). – benyomások, hangulatok kifejezése.
Erősen naturalista stílusú (természethű) – fotografikus hűséggel próbálja Babits
bemutatni.
1912 – fordulat a költői pályán,a politikai állástól függetlenül kiáll minden
humán értékeket pusztító, vesztő társadalmi - politikai - szociális jelenség
ellen. Ennek az egyik megnyilvánulása a Véres Csütörtök kapcsán született verse:
Május 23 Rákospalotán.
Személyes sorsában is tragikus változás történik, a politikai – hatalmi játszma
áldozatává válik szerelmes versének záró sorai miatt (Játszottam
a kezével).
Gimnáziumi tanári állásából elbocsájtják, perbe fogják, művészi pályáján
kezdetét veszi a „DADOGÓS KORSZAKA”
A pálya első szakaszán jellemző a könnyed, lendületes virtuóz és játékos
versbeszéd helyébe lép. A
Húsvét előtt
című verse is a szólása nehézségéről árulkodik, 4-szer rugaszkodik neki
mondanivalójának, ennek formája a feltételes tagmondat fokozásos ismétlése:
„S ha kiszakad ajkam”
„ha szétszakad ajkam”
„s ha ajkam ronggyá szétszakad”
„de ha szétszakad ajkam”
A háború Babits nemzedéke számára rendkívül megrázó, tragikus élmény volt. Azt a
szöveg intenzív érzés világa és annak kifejező költői eszközei, a szóismétlések
és a fokozások mutatják. Mindezek a feszültség teremtés eszközei is. Az érzelmi
tetőpont után megtörténik a feszültség oldás, amelynek formája a megváltozott
verselési technika: a népdal forma megjelenése, a beszéd leegyszerűsítése, ütem
hangsúlyos verselés, egy fajta imádság jellege van a záró résznek. Két motívum
hálózza be a szöveget: a vér, amely az életnek és a halálnak lesz a metaforája
és a malom a hozzá társuló gép metaforája, amely az embertelen, pusztító hatalom
metaforája. ( rájátszás Vörösmarty: a vén cigány c. verséből és Berzsenyi
Magyarokhoz II c. ódájához utal vissza) A záró népdal jellegű szövegnek van egy
vallásos hangoltsága, imádság szerű. áthangszerelt vallásosság jelenik meg.
A
Fortissimo
című vers is magatartása is azt tükrözi, hogy kell a tiszta és erős hang, a ’közjutalmazott
honvesztők’ harsogó üvöltésével szemben.
A fordulat nem csak azt jelenti, hogy a virtuóz lendületes versben való beszéd
helyét átveszi a „dadogó beszéd”, hanem azt is jelenti, hogy a filozofikus,
létkérdéseket felvető líra helyébe egy a minden napok eseményeire (társadalmi,
politikai, szociális jelenségekre) személyesebben és közvetlenebbül reagáló
közéletibb és politikusabb költészet kerül.: Danaida lányok mit érdekel ez már.”
Vallásos hangoltság magyarázata:
A széthulló, értékeket pusztító európai valóságban nagy szükség van az egyéni
lét szintjén, az életbe vetett hitre ( a vallásnak ez az egyik fontos szerepe),
de szükség van a közösségi lét
szintjén egy olyan rendező elvre, amely humánus értékek szerint működteti a
világot és képes annak egységét megteremteni. Ez a vágy tükröződik a vallásos
hangszerelésben.
Második pályaszakasz
Sziget és tenger, Az Istenek halnak az ember él & A gazda bekeríti házát
A 20-as évek végén újabb változás történik a pályán, ennek a változásnak a
lényegét egy ekkor született kötetén is jelzi: Sziget és tenger. Árulkodó a
metaforikus cím. kezdetét veszi a valóságtól való elszakadás próbája. – a
háborgó tenger, egyensúlyából kibillent zavaros világ metaforája. Egyfajta
szigetlét lesz jellemző léthelyzet – a hajótörött ember keres védettséget,
biztonságot.
Két jelentéssíkú vers jelenik meg – az egyik a rendkívül személyes, konkrét
reáliákban megjelenített léthelyzet6élethelyzet. az otthon a kuckó tere, amely a
szigetlakónak biztonságot nyújthat, mert az egyéni egzisztencia veszélybe kerül.
– a másik sík: elemelkedik ettől és a fenyegetettség az egyetemes emberi lét
valóságává, igazságává válik. Apró reáliák például: ragyogó kék tavasz, fecskék
odakinn repkednek.
Harmadik pályaszakasz
1933 – Verseny az esztendőkkel
Metaforikus, beszédes cím. elkezdődött egyik szenvedéstörténete az egyéni lét
szintjén ez a súlyosbodó betegség története – versenyfutás az idővel. Az
egyetemes lét szintjén pedig a katasztrófába sodródó emberiség története,
történelme.
A költői szemléletmódban a valósághoz való viszonyításban egyszerre
szétválaszthatatlanul jelen van az – Én (ego) és a - Felettes Én (szuper ego) –
vagyis a dolgok megítélésében egy személyes érdekektől és körülményektől mentes,
magasabb rendű, tisztább erkölcsiség működik. ezzel függ össze egy új
költőszerep megjelenése – Hold próféta a hegyen. Új költőszerep
a prófétaszerep – a bibliai próféta szerepe egy magasabb rendű igazság, a
teremtő igazságának, üzenetnek közvetítése az emberiség számára
à
posta szerep.
Jeremiás Ószövetségi könyve panaszkatalógus, amelynek nyomán válságos történelmi
helyzetben, a reformáció idején új műfaj születik: a jeremiád.
à
amelyben megjelenik az írástudó történelmi kötelessége fohászkodni a nemzet
megmaradásáért a Teremtőhöz.
A babitsi prófétai magatartásnak is lényegévé lesz egy magasabb rendű üzenet
közvetítése. (dombtető a helyszín – esztergomi hely – a messzebbről és a
kívülről látás). Ezzel függ össze a kívülről és a felülről való szemlélet,
valósság közelítés.