Vissza

                                     

11.tétel
                                          A szófajok rendszere és a szóalkotás módjai

 

        

A magyar nyelvre jellemző szófajokat a következő három nagy  csoportba oszthatjuk: alapszófajok, viszonyszók,mondatszók.       

 

I.ALAPSZÓFAJOK

 

Valódi alapszófajok
-jelentésük önálló,tartalmas fogalmi jelentés
-toldalékolhatók
-önállóan mondatrészek, bővítményeket vehetnek fel.

Névmások
 -jelentésüket a szövegben nyerik el.
-ragozhatók,képzők azonban csak kivételesen járulhatnak hozzájuk.
-önállóan mondatrészek,de alig bővíthetők.

Igenevek
 -jelentésük önálló,tartalmas fogalmi jelentés
-toldalékolhatók
-önállóan mondatrészek,bővítményeket vehetnek fel.

ige (írok,írom,írja,írna stb.)
főnév (köznevek:fiú,könyv ;tulajdonnevek: Kató,Bodri,Bakony,Mars)
melléknév (kedves,magas)


számnév (ök,sok;ötöd,sokad;ötödik,sokadik)

határozószó (távol,holnap,örömest,hajadonfőtt)
-Csak korlátozottan toldalékolhatók.

főnévi névmások (én,tied,egymást,ez,mi?,ami,valami,mindenki)

melléknévi névmások (ilyen,milyen?,amilyen,valamilyen,bármilyen)
számnévi névmások(ennyi,mennyi?,ahány,valahány,bármennyi)
határozószói névmások (itt,ott,így,ekkor)
-Csak korlátozottan toldalékolhatók.

főnévi igenév (befejezni,énekelni)



melléknévi igenév (éneklő,elénekelt,befejezendő)



határozói igenév (énekelve,dalolva,befejezvén)
-Nem toldalékolhatók.

 

II.A VISZONYSZÓK

·        Jelentésük viszonyjelentés.

·        Általában  nem  toldalékolhatók (kivétel a segédigék).

·        Önállóan nem mondatrészek, nem bővíthetők.

névelő(egy.a,az)
névutó(alatt,után,szerint)
segédige(fog,volna,lesz,marad)
igekötő(ki,be,vissza)
kötőszó(és,is,vagy,;is-is,vagy-vagy)
szóértékű módosítószó(nem.se)

  III. A MONDATSZÓK

·        Nincs önálló jelentésük,de érzelmet,indulatot,akaratot,véleményt stb. kifejezhetnek.

·        Nem toldalékolhatók.

·        Önállóan nem mondatrészek, nem  bővíthetők, de önálló tagolatlan mondatok.

indulatszó

mondatértékű módosítószó


Sok olyan szavunk van.amelyek szótári alakjukban több szófaji kategóriába is beletartoznak, pl. tanuló (főnév és melléknévi igenév), arany (főnév és melléknév). Az ilyen típusú szavakat több szófajúszavaknak nevezzük. (a szövegkörnyezet alapján meg tudjuk határozni, hogy a szó épp melyik szófaji szerepben van)
Az alapszófajok körébe tartozó igenevek is több szófaj sajátosságait hordozzák magukban (pl: főnévi igenév főnévi és igenévi tulajdonságokkal rendelkezik). A két szófaj közötti átmenetet képviselik ,ezért az igeneveket átmeneti szófajoknak nevezzük.                            

Anyanyelvünk történetében és a közelmúltban is sok őj szó keletkezett szóösszetétellel.
(összetett szavak kéttagúak vagy annál több tagúak pl.tölgyfaág,előtagra,utótagra bonthatók)
Szóösszetételek típusai :
                       Szerves szóösszetételek                              Szervetlen szóösszetételek
                                                                                               (Miatyánk,csakhogy)

 Alárendelő szóösszetételek                  Mellérendelő szösszetételek
 -alanyos szóösszetételek                      (búbánat,apraja-nagyja)
(napsütötte,nyakatekert)                      Szóismétlések
-tárgyas  szóössz.                                (alig-alig,nőttön-nő)
(lábtörlő,egyetért)                                Ikerszók
-határozós szóössz.                              (ugrabugrál,fidres-fodros)
(magasugrás,célbadobás)
-jelzős szóössz.
(tejfölösszájú,tízperc,háztető)
-jelentéstömörítő szóössz.
(patyolatfehér,csigalépcső)
                                  
Szóképzés                  Amikor egy szótőhöz valamilyen képzőt illesztünk, akkor egy új szót,egy képzett szót kapunk.
                                   ház + as =házas
                       alapszó  + képző= képzett szó

Egy alapszóhoz több képzőt is kapcsolhatunk, az így létrejött szóalak a továbképzett szó.
                       ház + -as + -ít + -ás = házasítás
            alapszó+ képző + képző + képző = továbbképzett szó

képzőket csoportosíthatjuk:

·        igéből igét képzők : mos + akodik, beszél + get

·        igéből névszót képzők : néz + és, fél + énk

·        névszóból névszót képzők: szép + ség, asztal + os

·        névszóból igét képzők: szép + ít, tavasz + odik

·        igéből igenevet képzők: ír + ni , ír + ó, ír + va

A képző megváltoztathatja az alapszó szófaját.



 

 

Ritkább szóalkotási módok:

Szóelvonás : pl. az igealakot képzett szónak vélték , s a képzőnek hítt –t hangot kiejtésben elhagyták, elvonták a szóból ilyen volt a gyárt igénél, melyből így keletkezett a gyár szavunk.
vádol – vád , tapsol – taps    Főleg összetett szavakból keletkeznek így igék.

Szórövidülés : amikor a szó úgy változik meg, hogy csak a szó eleje vagy a vége marad meg pl.tulajdonos – tulaj , eszpresszó – presszó

Szóvegyülés(=kontamináció) : amikot két azonos vagy rokonértelmű szó hangalakjának keveredésével új szó jön létre, és ezek jelentése hasonló vagy megegyező az eredeti szavakéval
pl. zavar + kerget = zargat

Szóösszerántás : amikor két különböző jelentésű szó hangalakjából keletkezik egy új, harmadik szó, melynek jelentése is eltér az előző szavakétól. pl. cső + orr = csőr

Szóhasadás : amikor egy szónak két vagy több alakváltozata él egymás mellett, ezek idővel jelentésükben is elkülönülnek egymástól. pl. család – cseléd , csekély – sekély
-szóalakhasadás: a szó jeles vagy ragos alakjai válnak ketté pl.ébren – éberen , neje - nője

Mozaikszó-alkotás :  a tulajdonnevek,azon belül is z intézménynevek körében terjedt el.
-betűejtést alkalmazunk

·        Betűszók : szókapcsolat keződbetűiből alkotott szavak pl. MÁV, MTA
-keletkeznek (ritkán) köznévi betűszók is pl. tv,áfa

·        Szóösszevonás : amikor az új szó nemcsak a szóösszetételi tagok kezdőbetűiből , hanem a betűcsoportokból alakul ki. pl. Mahart = Magyar Hajózási Részvénytársaság
-köznévből képzett: gyes,gyed

Rövidítés : a név vagy a szó teljes alakját mondjuk ki pl.  l = liter , pl. = például