Vissza

                    12. tétel                 

 

5.3 Alárendelő összetett mondat(a főmondat és a mellékmondat grammatikai viszonyai)

Az összetett mondatok tagmondatai között lehet szerves és szervetlen kapcsolat.

·        2 tagolatlan tagmondat / 1 tagolatlan + 1 tagolt szerkezetű= szervetlen kapcsolat (Balázs, beszélj vele!)

·        2 tagolt tagmondat= szerves kapcsolat

o   alárendelő( Oly egyenes a beszéde, mint a kasza)

o   mellérendelő ( Beszélj vele, de ne hevegj)

Az alárendelő összetett mondatok tagmondatai nem egyenrangúak,a mellékmondat a főmondat valamelyik mondatrészét fejti ki.Legalább két tagmondatból áll,egyik tagmondat sem önálló,teljes közlés,az egyikből hiányzik egy közléselem ,ez … tagmondatot főmondatnak nevezzük. Ezt a hiányzó kö… a másik tagmondat tartalmazza,amelyet mellékmondatnak nevezünk. A főmondatban a hiányzó közlés helyett gyakran utalószó áll-> szófaja mutatónévmás vagy névmási határozószó.A mellékmondat elején a hiányra utaló vonatkozónévmás vagy kötőszó áll.

Az alárendelő összetett mondatnak annyi fajtája van,ahány mondatrészt ismer a nyelv.

·        Alanyi,állítmányi,tárgyi minőség,kiemelő ,mennyiség,birtokos,értelmező jelzői,határozói

71. táblázat

Sok esetben sajátos jelentéstartalom is megjelenik.Az alárendelő összetett mondatok között vannak olyan mondatok,amelyek mellékmondatai nem csak a főmondat valamely mondatrészét fejtik ki(alanyát,tárgyát,jelzőjét..),hanem még bvalamilyen sajátos jelentéstartalmat: hasonlítást,feltételességet,következményt és megengedést is kifejeznek.A megengedő és a feltételes mellékmondatok nem mindig mondatrészkifejtők: Bár kért,nem szólt az érdekében.Felhívlak,ha örülsz neki.

 

 

12+.tétel
A morfémák , a szóelemek szerepe és helyes használata a szóalak felépítésében ,
                                      a  szószerkezetek alkotásában

 

 

Különböző nyelvi szinteket ismerünk.
                                               SZÖVEG                                            BESZÉD
                                                    Mondatok                                            N
                                   Szószerkezetek (szintagmák)                                Y
                             Szavak                                                                         E
            Szóelemek(morfémák)                                                                  L
Hangok           (fonémák)                                                                                    V

A beszédben szereplő szavakat alkotóelemeikre,szóelemekre , azaz morfémákra bonthatjuk (pl.szur-,-kál,-ód,-ás,-á,-t). A morféma a nyelv legkisebb önálló alakkal és jelentéssel  rendelkező egysége.
2 alapvető típusa:
tőmorféma=szó jelentésmagját hordozzák-legtöbbször  fogalmi jelentéssel bírnak.
toldalékmorféma =tőmorfémához járuló toldalékok. –járulékos vagy viszonyjelentés
-feladatuk a tőmorféma jelentésének megváltozatása ,módosítása vagy a mondatbeli viszony jelölése.
Egymással szoros kapcsolatban vannak.
Tőhöz kapcsolódó toldalékok = szuffixumok
Egyetlen toldaléktípus van,mely a tő előtt helyezkedik el = felsőfok,túlzófok jele (legnagyobb,legeslegnagyobb). Tő előtt álló toldaléktípus= prefixum.

Szóelemek alaki önállósága szerinti felosztása:

·        szabad morféma:  az a szóelem, amely alakilag önállóan ,más szóelemtől  függetlenül  fordul elő. pl. szótári tövek nagy része (olvas,alatt..)

·        kötött morféma: az a szóelem,amely mindig csak egy másik morfémához kapcsolódva alkot szóalakot.  –toldalékok és az olyan tőmorfémák ,melyek csak toldalékkal jelenhetnek meg (erde + je,vödr + ök).

Szóelemek típusai:

Tőmorfémák:   - szóalakok többnyire toldalékolt formában jellenek meg.
-szótő + toldalék(ok) = szóalakok

Mind az igék,mind a névszók körében megkülönböztetünk egyalakú és többalakú töveket.
(egyalakú pl:csüng,áll,táplál..   ,     többalakú pl: hangzóhiányos = zörög – zörg + ök ,v-s változatú=lő – löv +ök)

 



 

 

 

Toldalékmorfémák:

                   Képző

                          Jel

                     Rag

·        új szót hozhatunk létre vele

·        nem köti meg a szó szófaját

·        tő után és a jel előtt áll.több képző is állhat egymás mellett.

·        szóalakot hozunk létre vele

·        megkötő a szó szófaját

·        képző és a rag között áll.szófajonként meghatározott módon több is lehet egy szóalakban.

·        szóalakot hozunk létre vele.

·        nem változtatja meg a szó szófaját

·        lezárja a szóalakot

csak egy lehet belőle

mondatrészszerepet jelöl.

 

Toldalékok kapcsolódási  sorrendje: -meghatározott szabály szerint történik
                       szeret    +   et   +     é     +     ről
                        tő + képző + jel + rag
(van olyan ritka eset is. mikor eltér a kapcsolódási sorrend
pl: tő + jel + képző (nagy +obb +ít )      tő + rag + képző (század + ok) )

Toldalékok fajtái:

      K
      É
      P
      Z
      Ő
      K

igeképzők (zöld + ell , dob + ol)
főnévképzők (szép + ség, olvas + ás)
melléknévképzők (nagy érték + ű , arany + os)
számnévképzők (harm + adik , öt + öd)
igenévképzők (úsz + ni,szaladgál + ó)


     J
     E
     L
     E
     K

múlt idő jele      -t,-tt (kér + t , főz + ött)
a felt.mód jele  
-na,-ne,-ná,-né és változatai (ad + na, ad + ná , i + nna)
a felsz. mód jele 
-j és változatai (kér + j , té + gy , jö + jj)
a többes szám jele  
-k (ceruzá + k , füzet +ek)
birtokos személyjelek   
-m,-d,-a/-e,-ja,-je (ceruzá+m,ceruzá+d..) –unk/ünk,-tok/tek/tök,-uk/ük,-juk/jük (füzet + ünk,füzet + etek)
birtokjel
-é (Kati + é)
birtoktöbbesítő jel
-i, -ai,-ei, -jai, .jei (építő + i , rokon + ai, kert +jei)
fokjelek
középfok : -bb , felsőfok : leg –bb , túzófok : legesleg + bb
kiemelőjel
-ik (fényesebb + ik)

     R
     A
     G
     O
     K

igei személyragok   -k,-m (vár + ok, vár + om)  -l,-sz,-d, Ø (játsz + ol,vár + sz ,vár + Ø)  -i,-ja (vár+ja,néz+i) –unk/ünk,-juk/jük (vár+unk,vár+juk) –tök/tek/tök,-játok,-itek (vár+tok,vár+játok) –nak/nek,ják/ik ( vár+nak,kér+ik)
főnévi igenév személyragjai
–om/od/a/e/unk/ünk/otok/etek/ötök/uk/ük
tárgy ragja
-t
birtokos jelző ragja
-nak/nek
határozóragok
–ban/ben,-ba/be,-tól/től,-kor,-val/vel,-en/an (szépen...)