12. tétel
5.3 Alárendelő összetett mondat(a főmondat és a mellékmondat grammatikai viszonyai)
Az összetett mondatok tagmondatai között lehet szerves és szervetlen kapcsolat.
· 2 tagolatlan tagmondat / 1 tagolatlan + 1 tagolt szerkezetű= szervetlen kapcsolat (Balázs, beszélj vele!)
· 2 tagolt tagmondat= szerves kapcsolat
o alárendelő( Oly egyenes a beszéde, mint a kasza)
o mellérendelő ( Beszélj vele, de ne hevegj)
Az alárendelő összetett mondatok tagmondatai nem egyenrangúak,a mellékmondat a főmondat valamelyik mondatrészét fejti ki.Legalább két tagmondatból áll,egyik tagmondat sem önálló,teljes közlés,az egyikből hiányzik egy közléselem ,ez … tagmondatot főmondatnak nevezzük. Ezt a hiányzó kö… a másik tagmondat tartalmazza,amelyet mellékmondatnak nevezünk. A főmondatban a hiányzó közlés helyett gyakran utalószó áll-> szófaja mutatónévmás vagy névmási határozószó.A mellékmondat elején a hiányra utaló vonatkozónévmás vagy kötőszó áll.
Az alárendelő összetett mondatnak annyi fajtája van,ahány mondatrészt ismer a nyelv.
· Alanyi,állítmányi,tárgyi minőség,kiemelő ,mennyiség,birtokos,értelmező jelzői,határozói
71. táblázat
Sok esetben sajátos jelentéstartalom is megjelenik.Az alárendelő összetett mondatok között vannak olyan mondatok,amelyek mellékmondatai nem csak a főmondat valamely mondatrészét fejtik ki(alanyát,tárgyát,jelzőjét..),hanem még bvalamilyen sajátos jelentéstartalmat: hasonlítást,feltételességet,következményt és megengedést is kifejeznek.A megengedő és a feltételes mellékmondatok nem mindig mondatrészkifejtők: Bár kért,nem szólt az érdekében.Felhívlak,ha örülsz neki.
12+.tétel
A morfémák , a szóelemek szerepe és helyes használata a szóalak felépítésében ,
a szószerkezetek alkotásában
Különböző nyelvi szinteket ismerünk.
SZÖVEG
BESZÉD
Mondatok
N
Szószerkezetek (szintagmák)
Y
Szavak
E
Szóelemek(morfémák)
L
Hangok
(fonémák)
V
A
beszédben szereplő szavakat alkotóelemeikre,szóelemekre , azaz
morfémákra bonthatjuk (pl.szur-,-kál,-ód,-ás,-á,-t).
A morféma a nyelv legkisebb
önálló alakkal és jelentéssel
rendelkező egysége.
2 alapvető típusa:
tőmorféma=szó jelentésmagját
hordozzák-legtöbbször fogalmi
jelentéssel bírnak.
toldalékmorféma =tőmorfémához
járuló toldalékok. –járulékos vagy viszonyjelentés
-feladatuk a tőmorféma jelentésének megváltozatása ,módosítása vagy a mondatbeli
viszony jelölése.
Egymással szoros kapcsolatban vannak.
Tőhöz kapcsolódó toldalékok = szuffixumok
Egyetlen toldaléktípus van,mely a tő előtt helyezkedik el = felsőfok,túlzófok
jele (legnagyobb,legeslegnagyobb). Tő előtt álló toldaléktípus= prefixum.
Szóelemek alaki önállósága szerinti felosztása:
·
szabad
morféma:
az a szóelem, amely alakilag önállóan
,más szóelemtől függetlenül
fordul elő. pl. szótári tövek nagy része (olvas,alatt..)
·
kötött
morféma:
az a szóelem,amely mindig csak egy másik morfémához kapcsolódva alkot szóalakot.
–toldalékok és az olyan tőmorfémák ,melyek csak toldalékkal jelenhetnek
meg (erde + je,vödr + ök).
Szóelemek típusai:
Tőmorfémák:
- szóalakok többnyire toldalékolt formában jellenek meg.
-szótő + toldalék(ok) = szóalakok
Mind az
igék,mind a névszók körében megkülönböztetünk
egyalakú és
többalakú töveket.
(egyalakú pl:csüng,áll,táplál..
, többalakú pl:
hangzóhiányos = zörög – zörg + ök ,v-s változatú=lő – löv +ök)
Toldalékmorfémák:
Képző |
Jel |
Rag |
·
új szót
hozhatunk létre vele
·
nem köti meg a
szó szófaját
·
tő után és a
jel előtt áll.több képző is állhat egymás mellett. |
·
szóalakot
hozunk létre vele
·
megkötő a szó
szófaját
·
képző és a rag
között áll.szófajonként meghatározott módon több is lehet egy
szóalakban. |
·
szóalakot
hozunk létre vele.
·
nem
változtatja meg a szó szófaját
·
lezárja a
szóalakot
csak egy lehet
belőle
mondatrészszerepet jelöl. |
Toldalékok kapcsolódási sorrendje:
-meghatározott szabály szerint történik
szeret +
et +
é +
ről
tő + képző + jel + rag
(van olyan ritka eset is. mikor eltér a kapcsolódási sorrend
pl: tő + jel + képző (nagy +obb +ít )
tő + rag + képző (század + ok) )
Toldalékok fajtái:
K |
igeképzők
(zöld + ell , dob + ol) |
|
múlt idő jele
-t,-tt (kér + t , főz + ött) |
R |
igei személyragok
-k,-m (vár + ok, vár + om)
-l,-sz,-d, Ø (játsz + ol,vár + sz ,vár + Ø)
-i,-ja (vár+ja,néz+i) –unk/ünk,-juk/jük (vár+unk,vár+juk) –tök/tek/tök,-játok,-itek
(vár+tok,vár+játok) –nak/nek,ják/ik ( vár+nak,kér+ik) |