Vissza

           14. tétel

A beszéd felépítése ,a szövegszerkesztés lépései
         az anyaggyűjtéstől a megszólalásig

A retorika tárgya minden olyan érvelő típusú szöveg –akár beszélt,akár írott formában - ,amelyet nem magáncélall fogalmazunk, hanem a nyilvánosságnak szánunk.

Szónok feladatai:

·        anyaggyűjtés,                                      előadásmód megtervezése,

·        anyag elrendezése,                               szöveg emlékezetbe  vésése,

·        szöveg megfogalmazása,kidolgozása,                szöveg előadása.

Az érvelő típusú szöveg alapját a szónoki beszéd szerkezete adja.

Érvelő szöveg felépítése:         

·        bevezetés,                    cáfolás,

·        elbeszélés,                    befejezés,        

·        részletezés,                 

·        bizonyítás,

bevezetés:        általában érzelmekre hat.
-jóindulat megnyerése= hallgatóság megszólításával , dícséretével  ,behízelgéssel
-figyelemfölkeltés = témaválasztás indokoltságának , téma  fontosságának ,téma újszerűségének hangsúlyozásával
-beszéd megértésének előkészítése = beszéd témájának ,fontosabb adatok,helyszínek,szereplők megnevezésével, anyaggyűjtés forrásainak megjelölésével
-kifejtés menetének a vázlatának megadása = ezzel kapcsolatot teremt a bevezetés és a beszéd fő részei között.

elbeszélés: beszéd fő gondolatának a rövid,célzatos ismertetése, téma megjelölése.
-tétel  megfogalmazása, amelyet később részletezni, bizonyítani fogunk
-rövidség,tömörség,világosság,tárgyszerűség
Megfogalmazhatunk egyetlen tételt vagy több tételmondatot is.
-érvelő szöveg alapja, erre épülnek a további beszédrészek

részletezés:tétel  bővebb kifejtése.
-tételben szereplő fogalmak meghatározása
-példával szemléltetjük a tételmondat tartalmát
-hosszabb kitérő is lehet, történet vagy egy személyes élmény elmesélésével
Mindenképpen a főtételt fejtjük ki először.
Ha egyszerűbb témáról van szó,elhagyhatjuk  a részletezést.

bizonyítás: érvelő szöveg legfontosabb része.
-saját álláspontunk igazságának a bizonyítása, és érvekkel való alátámasztása
-bizonyítékok összegyűjtése pl. törvények, adatok felhasználása,tanúk ,tekintélyek idézése
Bizonyítékokat mi magunk teremtjük = példákból érveket alkotunk ,összefüggéseket keresünk,következtetéseket fogalmazunk meg.

cáfolás: velünk ellentétes véleményt vallók nézeteit megcáfoljuk.

Az eddigi  részek  a hallgatók,olvasók értelmére kívántak hatni elsősorban.

befejezés: leginkább az érzelmekre hat.
-kapcsolatot teremt a beszéd többi részével
-megismétli a fő gondolatokat
-összegzés=összegzi az elmondottakat
-rövid,jövőre vonatkozó kitekintés is lehet = ránk váró feladatokat fogalmazzuk meg, a kérdés újabb megközelítései lehetőségeit villantjuk fel
-érzelemekre hatás = fokozhatjuk a hallgatók felháborodását  az ellentábor véleményével kapcsolatban , erősíthetjük elkötelezettségüket a saját álláspontunk mellett.
Ennek eszköze lehet egy hatásos érv, mely általában személyes vallomásra épül, vagy egy tekintélyre hivatkozunk,tőle idézünk.
Hatáskeltő eszköz a hallgatók-olvasók-  ismételt megszólítása, kérdés megfogalmazása.