Vissza

16.tétel
A képszerűség stíluseszközei és hatása,
 képek,képrendszerek felismerése ,értelmezése[Type text]

A szóképek (=trópusok) egy része névátvitellel  (metafora) , másik részük névcserével keletkezik (metonímia)
Névátvitelre épülő szóképek:

Metafora: A névátvitellel képt fogalmat kapcsol össze valamilyen szemléletbeli vagy szerepbeli hasonlóság alapján.
-leggyakrabban előforduló szókép
Alakja szerint:

·        teljes : kéttagú , mind az azonosított, mind az azonosító megjelenik a szövegben
pl:    Hálót fon az est , a nagy barna pók.

·        csonka: egytagú, csak az azonosító elemet tartalmazza
pl:    Vígan élem világom , Ne ítélj meg virágom!

Szófaj szerint: Megkülönböztetünk  főnévi , melléknévi és igei metaforákat.
pl: Milyen szépen lépegetnek itt , a fejükön áthajló fűzfák szellős alagútján.
v. Őrzöm is ,szinte min a költeményeket , azokat a rügyező napokat ,amikor együtt vágtuk ketten a rendet.

Megszemélyesítés: Élettelen dolgokat élőként mutat be.
-rokon a metaforával
-megeleveníthetjük a természeti jelenségeket, a tárgyakat  (emberi cselekvések kapcsolásával, emberi  tulajdonságok felruházásával)
pl:    Valami titkot súg a végtelenség.
   v.   Mosolygó és síró pillantások alatt    biztatják egymást cihelődő szavak.

Szinesztézia: Különféle érzéki benyomásokat kapcsol össze egy képben.
-összekeveri az érzékleteket
pl:   Hull a sötét , de ne félj!   megszólal a néma, ezüst éj.

Allegória:  Egy elvont fogalmat elevenítünk meg egy érzéki  képben,képsorban.
-kettős értelem egyidejűleg érvényesül                  pl:   Baudelaire : Az albatrosz

Szimbólum:  Egymástól távol levő dolgokat kapcsol össze. Valamely gondolat,eszme,érzelem jelképe.
-köznyelvi  szimbólumok , pl:rabságot jelképező lánc , házastársi hüséget szimbolizáló gyűrű
pl:  „Elvadult tájon gázolok:         , Ős , buja földön dudva,muhar. Ezt a vad mezőt ismerem,            Ez a magyar Ugar.”

Névcserére épülő szóképek:

Metonímia: Ha két fogalom között ok-okozati kapcsolat vagy bármilyen  (térbeli,időbeli,rész-egész) érintkezés van, akkor az egyik nevet felcserélhetjük a másikkal, azt a másik értelmében használhatjuk.

·        térbeli: (a ház a benne élő embereket helyettesíti):
„Édes anyám asszony, ne féljen kegyelmed,         Nem hozok a házra semmi  veszedelmet!”

·        időbeli: (évszakokat jelölnek az évszakokra jellemző kifejezések):
„Visszajő tavaszra, rózsavirágzáskor.       Ha akkorra sem jő, búzaaratáskor,           ha akkora sem jő szilvaaszaláskor”.

·        anyagnév cserélődik fell a belőle készült eszköz nevével.
„Tegnap este jöttem meg  a csatából ,                   Leesett a vas a lovam lábáról”.

·        Az ok és az okozat is felcserélődhet:
„Előtte sivár halom mered ,         Két szeméből a bánat ered.”

Szinekdoché(=együttérzés,veleérzés):  - több típusa van

·         A rész megnevezése jelöli az egész fogalmát:  „Itthon vagyunk; pata és küllő
                                                                                      A tanyaház előtt megállnak.”

·        A tágabb körű nemfogalom és a szűkebbb körű fajfogalom felcserélése:
„ Holott kikeletkor az sok szép madár szól ,
   kivel ember ugyan él”.

·        Egyes számú szót használunk többes számú helyett: „Már  búcsúzott az élet,
                                                                                                     eltávozott a szerelem,
                                                                                                     fáradt sugár mosolygott
                                                                                                     a gyér, pirosló levelen.”

Képszerűség egyéb stíluseszközei:

Hasonlat : Nem szókép, hanem alakzat, de itt vizsgáljuk ,hiszen szerepe megegyezik a szóképekével.
Képszerűségével szemléltetni, érzékeltetni kíván: közös tulajdonságuk alapján kapcsol össze ,állít párhuzamba két dolgot.
pl:  „Mint héj az almát, borít a magány.”
-fontos a nyelvtani formája,megszerkesztettsége
„ Él bennem is mindez , mint tünde álom.”           „Patak módra folyt a sárgalé a sáncban.”
epikus hasonlat: a hasonlításban egy apró kis történet jelenik meg.

Körülírás:  A fogalom közvetlen megnevezése helyett valamilyen jellemző jegy kiemelésével idézzük fel az elhallgatott fogalmat.
-köznyelvnek,népköltészeti és irodalmi alkotásoknak kedvelt műfaja
pl:  „Zászlódat látom , Bulcsú , s szemem árja megindul.  v. „ Alig várja, hogy virradjon,
                                                                                                             hogy a hajnal meghasadjon.”
Sokszor azért használunk körülírásos kifejezéseket, hogy vlamilyen fogalmat tapintatból ne mondjunk ki , helyette szépítő kifejezést ,eufemizmust alkalmazunk. ---enyhítjük a dolgok negatív tartalmát
pl:  „Dalos Eszter csak nem jött ki,   temetőbe költözött ki.”

Komplex kép:Ha a szóképek és az alakzatok egymásba kapcsolódnak ,összefonódnak a szövegben , összetett kép , azaz  komplex kép jön létre.
pl. többszörös metaforák ötvöződnek stilisztikai alakzatokkal (szarvas voltam- farkas leszek).