Vissza

                                                                                        17.tétel
                        A nyelvi jelek csoportjai a hangalak és a jelentés viszonya  alapján

A jel olyan (látható ,hallható,tapintható stb.) érzékelhető fizikai jelenség, amely észlelője számára többet vagy mást jelent , mint ami a megjelenéskor közvetlenül felfogható.

A nyelvi jel jelölőből és jelöltből áll. A kommunikációban mindig a valóságra ,a konkrét jeltárgyra használjuk az adott nyelvi jeleket. A legkisebb nyelvi jel  szóelem.

Nyelvi jeleink többsége megegyezés  (konvenció) útján jön létre, vagyis jelölő és jelöl között semmiféle kapcsolat nincs. Ezeket a jeleket szimbólumoknak nevezzük.
A jelek egy másik típusa, az ikon, ez esetben  a jelölő és a jelölt között hasonlóság áll fenn. pl.Magyarország térképe ,  hangutánzó szavak

A szavakat úgy érzékeljük , hogy a leírt hangalakot látjuk, vagy a kiejtett hangsort látjuk.
Szavak hangalakjához jelentés kapcsolódik.
                        SZÓ=HANGALAK + JELENTÉS
Hangalak és jelentés szempontjából a következő típusú szavakat különböztetjük meg.

·        egyjelentésű = monoszéma

·        többjelentésű = poliszéma

·        azonos alakú = homoníma

·        rokonértelmű = szinoníma

·        hangulatfestő

·        hangutánzó

-Ritkább típusok :

·        hasonló alakú szavak = paronímák

·        ellentétes jelentésű szavak =  antonímák

Hangutánzó és hangulatfestő szavak:

A szóhang alakja és jelentése között nem megegyezésen alapuló ,hanem valódi kapcsolat van ,ahogyan a  az egyes mély- magas hangrendű alakpároknál is (itt-ott).
hangutánzó pl: cincog     hangulatfestő pl: cammog
A jelölő és a jelölt között hasonlóság van. Hangalakból következtetni lehet a jelentésre.

hangutánzó szavak csoportjai:

·        állathangok utánzása :ciripel,mekeg

·        természeti jelenségek hangjának utánzása: dörög,süvít

·        tárgyak hangjának utánzása: kattog,zakatol

·        emberi hangok utánzása: dörmög, füttyent

hangulatfestő szavak: -különféle cselekvések, tulajdonságok hangulatát idézi fel (pipogya,bandukol).

Kommunikációban szerepük a beszéld élvezetesebbé,változatosabbá tétele.(mindkét szótípusnak)

Egyjelentésű és többjelentésű szavak:

·         Egyjelentésű szó kevés van, elsősorban az összetett szavak,a szakszavak azok. (esőcsatorna,vármegyerendszer)  =egy hangalakhoz egy jelentés társul. H --- J

·        Többjelentésű szó= egy hangalakhoz több jelentés társul
-a jelentések között összefüggés van
-van egy alapjelentése és ebből származnak a további jelentések, tehát a többjelentésű szónak jelentésszerkezete van        ---    J₁
                                   H   ---   J₂
                                                            ---            J₃
Azonos alakú szavak: -szavak hangalakjának megegyezése véletlen,
                                   -jelentések között nincs összefüggés
                                               ----J
                                   H         ----J
                                               ----J
csoportjai:

·        szótári homonímák (szavak szótári alakjának azonosalakúsága):csap,dob,ég,vár

·        nyelvtani homonímák (toldalékos szóalakok azonosalakúsága):merek(levest)-merek(úszni),sírt(főnév)-sírt(ige)

·        vegyes típusú homonímák (szótári alakos és toldalékos szóalakok azonosalakúsága):szemét-szemét,hasad-hasad