Vissza

 

Közvetlen személyközi kommunikáció 

            Arisztotelés Politika c. művében fogalmazza meg, hogy „az ember társas lény. A társadalom természet szerint előbbre való, mint az egyes ember. Aki nem képes a társas együttélésre az nem része a társadalomnak, mint az állat vagy Isten.”
A kommunikáció leggyakoribb megnyilvánulási forrása az interperszonális (=személyközi) kommunikáció. Ennek változatai a mindennapi társalgások ,beszélgetések életünk fontos részét képezik. Alapvető színtere a magánélet szférája. A közvetlen személyközi kommunikáció jellegzetességei  a kommunikációs partnerek  rendszerint egyenrangúak – családtagok,barátok,ismerősök. A kommunikációs funkciók közül  a kifejezés, a felhívás és az ún. fatikus (=kapcs.tartó) szerepek a dominánsak.
Jellemző múfajai: párbeszéd,történetmondás,pletyka,viccmesélés. Modern formája a chat, mely globalizált világunk, a világfalunak az újszülöttje.
Nyelvhasználatára a viszonylagos nyelvi kötetlenség a jellemző, ugyanakkor alá van vetve sokféle kötöttségnek is: hagyomány,illem, különböző társ.-i függőségek, udvariassági formák
pl. koronként és társadalmanként és a társ. rétegződése szerint változtak és változnak a köszönési , megszólítási formák, a kommunikáció befejezése.
Nagy teret enged a személyiség kifejezésének  , ám tudjuk, hogy az egyéni nyelvhasználat is tükrözi személyiségünket, hiszen a stílus maga az ember.Ezért feltétlen kerülendő a tabutémák és a közhelyek.

A társalgáskutatók a beszélgetéssel kapcsolatban az alábbi megfigyeléseket tették:  -Nem mindig azt mondjuk ,amit gondolunk.
-Minél régebbi egy kapcsolat  ,annál kevésbé értik egymást félre a kommunikációs partnerek.
-Egy kapcsolat minőségét leginkább az mutatja, hogy mit és hogyan mondanak egymásnak a felek.
-A verbális kommunikációt mindig kíséri a metakommunikáció(gesztusok..). Ezért érdemes figyelemmel kísérni a metakommunikációs kódokat. Ezzel kapcsolatban tettek érdekes ffelfedezést neurobiológusok a távolságtartással kapcsolatban. A távolságtartást az amygdala kontrolálja. Normális működése szerint 64 cm a távolság. Ebben az esetben tudjuk negatív érzelmeinket kontrolálni. És fenntartható  a partnerrel szembeni bizalom.
Sérült amygdala esetén a távolság  durván 34 cm-re csökken és ez a beszélőben feszélyezettséget ,sőt félelmet, haragot vált ki és bizalmatlanságot.
Amygdala működése kapcsolatba hozható az autizmussal.