5.tétel
A magyar nyelvrokonság bizonyítékai(pl.-k)
A
nyelvek közötti rokonság megállapítására a szakemberek a nyelvrokonítás
tudományos eljárását dolgozták ki.
A nyelvrokonság bizonyítékai:
·
a
szabályos hangmegfelelések (azonos jelentésű rokonnyelvi szavak esetén szókezdő
vagy szóbelseji vagy szóvégi hangok mindig ugyanarra a másik hangra változnak a
magyar szóban)
·
az
alapszókincs közös jellege
·
a rokon
szavak jelentéskörének hasonlósága
·
a
nyelvtani eszközkészlet hasonlósága
·
egyéb
segédtudományok (régészet,antropológia,néprajz stb.) bironyítékai
A
szabályos hangmegfelelések az ősi örökségből megmaradt szavakban történt
szabályos eltérések,szabályos különbségek. A nyelv hangkészlete az idők során
változik. Ugyanaz a hang egy rokon nyelvben másként változott,de ez a változás
csaknem minden esetben azonosan és szabályszerűen történt. (pl. magyar nyelv
szókezdő f hangja, a finnugor nyelvekben a p hangnak felel meg)
Fontos
az alapszókészlet egy részének szabályos megfelelése.
Alapnyelvi szavak:
·
névmások:magyar:te
– finn:sinä
·
az
egyszerű számok:magyar:
két – finn: kahte
·
a
testrészek elnevezései:
magyar:szem – finn: silmä
·
rokonságnevek:
magyar:fiú – finn: poika
·
a
természet tárgyai és jelenségei:
magyar:
tél – finn: talve
·
az
állatvilág neve:
magyar:
lúd – finn: lintu
·
a
növényvilág neve:
magyar:
fa – finn: puu
·
az
ásványok neve:
magyar:
kő – finn:kive
·
a
lakás,az eszközök,a fegyverek,a ruházat elnevezései:
magyar:
ház – finn:kota
·
a
táplálkozás szókincse:
magyar:
lé – finn:lieme
·
helyzet:
magyar:al
– finn:ala
·
elemi
cselekvéseket,érzékeléseket,jelenségeket jelölő igék:
magyar:mén – finn:mene
·
tulajdonságok,mennyiségek:
magyar:hosszú – vogul: chosa
Nyelvünkben kb. 700-800 finnugor eredetű szó található.
A nyelvrokonság másik bizonyítéka., ha a
rokon szavak jelentésköre megegyezik. Ilyen például
a kéz vagy a három szavunk, melyek jelentése a többi finnugor nyelvben is
ugyanaz.
Fontos bizonyíték még a rokon nyelvek
hasonló nyelvtani rendszere. pl. a magyarral rokon nyelvek mind toldalékoló
(agglutináló) jellegűek.
Közös sajátosságuk az uráli nyelveknek , hogy a birtokos személyjelek kifejezik
a birtokos és a birtok számát is. – E/1. személyű birtokost az –m toldalékkal
jelölik (magyar: fejem cseremisz:attam(atyám))
A magyar határozórendszerre jellemző irányhármasság is megtalálható a rokon
nyelvekben (honnan?hol?,hova?). A
mondattan ,szórend körében is találhatunk egyezéseket. –névszói állítmány
megléte -jelző és jelzett szó
szórendje.
Fontosak a
régészeti,néprajzi,antropológiai,földrajzi helyzetet,éghajlatot,állat-és
növényvilágotvizsgáló kutatások. Ezek segítették az ősi népek
hazájának,vándorlásainak,életmódjának a megismerését.