Vissza

8. tétel (vagy 4.?)

1 A főbb nyelvvátozatok,a nyelvi sztenderd,a köznyelv

Anyanyelvünk egymástől kisebb-nagyobb mértékben eltérő nyelvváltozatokban él. Ezekenek a nyelvváltozatoknak az összessége a nemzeti nyelv. Minden magyar anyanyelvű ember ismeri,érti a köznyelv írott és beszélt változatát. Az írásbeli köznyelv választékosabb,igényesebb formáját irodalmi nyelvnek nevezzük. Ezt használják általában a sajtóban,televízióban,rádióban. A köznyelvterületileg ne tagolt,viszonylag egységes nyelvváltozat.

A más más vidéken élő emberek nyelvhasználatában eltéréseket figyelhetünk meg. A nyelv területi tagozódása szerint megkülönböztethetjük a nyelvjárásokat. A nyelvjárások és a köznyelv egymásra hatásának eredményeképpen jön létre a regionális köznyelv(regio-latin-vidék). Kialakulának társadalmi-gazdasági okai vannak. Megjelent a televízió,sokan kényszerülnek arra,hogy lakóhelyüktől távpol dolgozzanak,azaz ingázzanak. A fiatalok egy része ugyancsak nem lakóhelyén tanul szakmát,vagy tanul tovább,az iskolában pedig inkább pedig a köznylevhez közelebbi nyelvváltozatot tanulják. A regionális köznyelvek tehát ,a nyelvjárások és a beszélt köznyelv közötti kiegyenlítődés folyamatában jönnek létre.

Az eltérés a nemzeti nyelvtől hangalakban és a tájszók jelenlétében nyilvánul meg.Tájszók típusai:  1.valódi tájszó(köznyelvben ismeretlen hangalak ,a közember számára ismeretlen jelenséget jelöl pl.: csobolyó)  2.át tájszó(a jelenséget ismerjük,csak más hangalakkal jelöli pl.: pityóka)

A nyugati nyelvjárás:

Legjellemzőbb alcsoportja az őrségi,a hetési,a göcseji,a Mura vidéki és a felső őri. Hangtanára a jellemző zárt e(két pont felette) hang használata pl.:gyerek(2. e kétpontos), a nyitódó kettőshangzók(diftongusok) az ó ő é helyett pl.: szu o,lü ö,ki ez(kettőspontos e). Rövid i u ü-t ejtenek sok helyzetben (tiz husz tüz).Főnévi igenév képzőjét –nyi alakban használják(sietnyi).

Csoportnyelvek:

A nyelvtársadalmi tagolódását figyelembe véve csoportnyelveket különböztetünk meg. A csoportnyelvek általában szókincsükben térnek el a könyelvi változattól. Az egyes szaknyelvet dsókincsét dologzzák fel pl.: a helyesírási szaknyelvi szótárak(Katonai helyesírási szótár,Műszaki helyesírásai szótár,Orvosi helyesírási szótár stb.).

  -szaknyelv: A csoportnyelvek közé soroljuk az egyes szakmák,mesterségek nyelvét,a szaknyelvet. Annyi shzaknyelv létezik ahány szakma,tudományág van.

  -hobbinyelv: A hobbinyelvet a különböző szabadidős tevékenységek(kártya,játékok,sport,bélyeggyűjtés stb.) jellemző nyelvhasználata alkotja.

  -rétegnyelv: A rétegnyelvek a különböző életkorokban használt nyelvváltozatok. Közéjük tartozik pl.: a gyermeknyelv,a diáknyelv,az ifjúsági nyelv,a katonai nyelv.

             ifjúsági nyelv-Az ifjúsági nyelvet a másoktól való különbözés,ugyanakkor a csoporthoz tartozás igénye alakította ki.Korai használatáról irodalmi nyelvemlékek és irodalmi művek tanúskodnak. Korábbi időkhöz képest jelentősen megnőtt az önállósága,társadalmi szerepe,ugyanakkor a diákok zárt szokásrendszere is nyitottabbá vált.Ennek eredménye,hogy gyorsabban és nagyobb mértékben változik az ifjúsági nyelv és jelentőssé vált a köznyelvre gyakorolt hatása.Sok új szóalak(neologizmus) keletkezik az ifjúsági nyelvben és a közhnyelvbe terjed tovább pl.:doga. Stílusa határozott ,őszinte,szókimondó,gyakran ironikus(kispályás=elsős),hangvélete időnként nyers,harsány. Előfordiulnak durva nyelvi formák,TRÁGÁR SZAVAK,amik nyelvi igénytelenségről,gondolkodásbeli szegénységről árulkodnak.Azonban legfőbb értékei a nyelvi eredetiség,szellemes újítások,ötletes szóalkotásmódok,nyelvi humor.

            argó-Vannak csoportok,amelyek szándáékosan hasznának olyan nyelvváltozatot,melyet a beavatottakon kívül ,mások nem értenek.Nem csak a csoporthoz való tartozást jelzi,hanem bionyos tevékenységet eltitkolása ,a lelepleződés elkerülése a cél.Így alakult ki a tolvajnyelv,azaz argó.

A bűnözői csoportok kialakították sajét nyelvváltozatukat,melyben gyakoriak az olyan kifejezések,melyeket a könyelvet beszélők nem értenek. Durva TRÁGÁR kifejezések használata jellemző.A szavak néha ismeretlen eredetűek ,köznyelvi szavak eltorzításával keletkeznek v agy köznyelvi shzavakat új jelentéssel ruháznak fel. Az argóból sok kifejezés került át a szlenbe vagy a köznyelvbe,elfogadottá váltak. (kiló(száz) rongy(ezer) ,buli,cucc,KAJA)

szleng-az argó számos elemét letompítva,szalonképessé téve viszi tovább.A beszélőközösségtől függ,hogy mely szavak kerülnek át a beszélt nyelvbe.Szókészlete gyorsan változik,szüntelenül újratermelődik.Éltető közege az ifjúsági nyelv és az argó valamint a kisebb nagyobb közösségek(iskolai csoportok,katonaság,munkahely,társaulatok nyelvhasználata). Szleng létrejöttének és elterjedésének általában Budapest a központja. Manapság nem csak a családban beszélt nyelvváéltozatban,hanem irodalomban,filmekben,színházakban,televízióban,.rádióban is megjelent,azonban nem csak a beszélt nyelvben ,hanem feliratokban,plakátokon,azaz az írott nyelvhasználatban is megjelent. Ma már nem csak a fiatalok,hanem az idősebbek is használnak szleng szavakat.A szleng ellentétben az argóval nem kötődik egyetlen nyelvi réteghez sem.Célja nem a titkosság,hanem a köznyelvi stílus variálása,élénkítése.,a nyelvhasználat egyéniesítése. A TRÁGÁR kifejezések használata SEMMIKÉPP SEM TARTOZIK IDE.

A sokféle nyelvváltozat hatására minden embernek kialakul saját,csak rá jellemző egyéni nyelvváltozata(idiolektus),illetve az egy-egy kisebb közösségekre jellemző családi nyelvváltozat(famíliáris). A nyelvváltozatok között nem húzunk éles hatásvonalat. A gyakorlatban a mindennapi kommunikációban ezek a nyelvváltozatok összefonódnak,keverednek egymással.

A nemzeti nyelv beszélt és írott változatát a nyelvi norma , vagyis a nyelvi sztenderd meghatározza,ami társadalmilag elfogadott nyelvvel kapcsolatos irányelvek és szabályok összessége.